Cisztaképzodés

Cisztaképzodés

Kérdés:
Mi a ciszta?

Válasz:
A ciszta egy folyadékkal telt hólyag, jóindulatú daganat. Elõfordulhat a szervezetben bárhol, de nõk esetén legtöbbször petefészek cisztáról van szó. Ezek általában ártalmatlan kis elváltozások, amelyek maguktól megoldódnak. Mindenképpen orvosi ellenõrzést igényelnek azonban, mert szövõdmények is kialakulhatnak a cisztákkal kapcsolatban.
Dr. Ács Nándor

Kérdés:
Az ultrahang szerint cisztám volt. Erre semmilyen kezelést nem kaptam.
Válasz:
Egyrészt tisztázni kellene, hogy valóban fennáll-e petefészek ciszta, vagy sem. Sokszor ugyanis az a helyzet, hogy pl. ultrahang leleten leírunk olyan "cisztákat", amelyeknek különösebb jelentõsége nincs, a beteg viszont azt gondolja ilyenkor, hogy komoly baj van. Azért nem gondolom, hogy a probléma súlyos lenne, mert akkor már rég mûtétet javasoltak volna Önnek (már persze, ha visszament az ultrahang lelettel orvosához). Mindenesetre én most azt javasolnám, hogy keresse fel nõgyógyászát, hogy a ciszta kizárható legyen. Itt még annyit megemlítenék, hogy a betegek általában azt gondolják, hogy a cisztát csakis az ultrahang vizsgálat igazolhatja. Ezzel szemben viszont a cisztának nõgyógyászati vizsgálat során is mindenképp ki kell derülnie. 
Dr. Ács Nándor


Kérdés:
Barátnõmnek a közelmúltban volt egy cisztaeltávolítása, az orvosa azt mondta, ez megismétlõdhet. Az orvosa szerint ha azonban megismétlõdik a cisztaújraképzõdés /eltávolítás többször, akkor ez jelentõsen növeli annak valószínûségét, hogy sok hasonló mûtét (cisztaeltávolítás) után nem lehet gyermeke. Ha viszont kb. 4-5 éven belül gyermeket vállal, akkor ez a sötét árny/probléma teljesen eltûnhet.

Válasz:
A ciszta-képzõdés a petefészek egy mûködési zavar jellegû elváltozása az esetek többségében, amely gyógyszerrel, mûtéttel gyógyítható. Az persze igaz, hogy ha sokszor kell egy hasat megoperálni, akkor a pl. kialakuló összenövések miatt csökkenhet a fogamzási valószínûség.
Hogy vannak-e cisztái, arról senki nem tehet. Hogy egy cisztát milyen módszerrel oldanak meg és ennek lehet-e távoli negatív hatása: nos, ez az orvos felelõssége. Ma már rendelkezésre állnak olyan mûtéti technikák (laparoszkópia), amivel gyakorlott szakember éppen hogy a késõbbi célok maximális figyelembe vételével meg tudja oldani a problémát.
A ciszták ellen viszont az egyik legjobb orvosság egy kiviselt terhesség és szülés.
Dr. Nagy László

Kérdés:
A nõgyógyászom egy kb. 5,5 cm-es cisztát talált a bal petefészkemben. Õ a laparoszkopós mûtétet javasolja, mivel mérete már 3 hónapja változatlan. 
Kérdésem az lenne, hogy van-e esély arra, hogy a ciszta megint magától elmúlik? Néha érzek szúró fájdalmat, de csak rövid ideig.
Rosszindulatúvá fejlõdhet-e? Milyen károsodást okozhat, ha nem vetetem ki?  A sportolás károsan hat-e a cisztára?
Válasz:
Az a helyzet, hogy egy 5 cm-nél nagyobb ciszta, ami 3 hónap után is fennáll, valóban indokolja a mûtét elvégzését, természetesen én is mindenképpen a laparoszkópos megoldást választanám, ha ebben a kezelõorvosnak megfelelõ gyakorlata van, akkor sokkal kisebb megterhelés az Ön számára, mint a hagyományos hasi mûtét. Esetleg elõfordulhat, hogy a ciszta magától is elmúlik, de erre nem tanácsos várni, szövõdményként ugyanis elõfordulhat, hogy a ciszta megcsavarodik a kocsánya körül. Azért is el kell végezni a mûtétet, mert ki kell zárni a rosszindulatúságot, bár ennek az esélye nagyon kicsi. A sportolás egyébként egyáltalán nem árt a cisztának.
Dr. Ács Nándor

Kérdés:
3 éve ciszta eltávolító mûtéten estem át. Az orvosom un. "megszúrta" a cisztát, és még a mûtét napján hazaengedtek. Ekkortájt teherbe estem, és 9 hónap múlva egészséges gyermeket szültem. A terhesség alatt nem volt cisztám, de egy éve újabb "ciszta leszívás" következett. A mûtét után közölte az orvosom, hogy túl nagy volt a ciszta, és ha újra kiújul (ami szerinte valószínû), akkor laparoszkópos mûtéttel kell eltávolítani.  Kérdésem, mi a különbség a laparoszkópos mûtét és a ciszta "megszúrása" között, és ha a "megszúrás" már kétszer nem vezetett eredményre, érdemes-e harmadszor is megpróbálni?

Válasz:
Egy kisebb cisztát egyszer vagy kétszer meg lehet szúrni és leszívni, de ha hajlam van a kiújulásra, akkor egyszerû józan ésszel is belátható, hogy kár ilyen módon kínlódni. Laparoszkópos mûtéttel kis nyíláson át a ciszta a falával együtt eltávolítható és ez végleges gyógyulást hoz az esetek túlnyomó többségében. A mûtét után, ha szülni akar, essen mielõbb teherbe és utána érdemes hosszabb távon fogamzásgátlót szedni, ezek mind pozitívan
befolyásolják azt, hogy gátlódjon a cisztásodás.
Dr. Nagy László

Kérdés:
A bal oldali petefészkem kb. 2-szer akkora, mint a jobb, és egy cisztát diagnosztizáltak ultrahanggal.  Kérdésem, hogy ki kell-e venni a petefészkem, vagy le lehet róla mûteni a cisztát? Gyógyszeres kezeléssel is elmulasztható-e a ciszta? Van-e valami természetes kezelése is pl. gyógynövényekre gondolok? 
Válasz:
A cisztákat normál menstruáció esetén és bizonyos méret alatt egyszerûen csak ellenõrizni kell a következõ vérzés elmúltával. Nagyon sok funkcionális ciszta elmúlik. 4-5 cm átmérõ fölött, ha több cikluson át megvan, szóbajön a laparoszkópos megoldás, ami altatásban folyik, tehát be kell feküdni egy-két napra. Rendszerint magát a cisztát kell csak eltávolítani (un. szervmegtartó
mûtét), tehát a késõbbi funkciókat nem befolyásolja.
Gyógyszerrel a mûködési zavar jellegû ciszták befolyásolhatóak, a fenti méret alatt lehet próbálkozni. A gyógynövények közül nem ismerek olyat, ami bizonyítottan hatásos lenne, pedig tömegükrõl állítják ezt.
Dr. Nagy László

Kérdés:
35 éves vagyok, és évek óta petefészek-cysztám van (6/5 cm). A nõgyógyászom ezelõtt 3 hónappal Cilest fogamzásgátlóval próbált kezelni. Az elsõ 2 hónapban nagyon jól éreztem magam, sõt már az elsõ hónap után 1 cm-t húzódott vissza. Sajnos a harmadik hónapban valami miatt a fájdalmak újra jelentkeztek és a kontrollvizsgálaton ismét 6/5 cm-es cysztát találtak.
Válasz:
Az én fogalmaim szerint az ekkora méretû cisztát el kell távolítani. Erre ma már létezik a mikrosebészeti (laparoszkópos) eljárás, amely ráadásul avatott kezekben szervmegtartó módon, tehát az ép petefészek rész meghagyásával szabadítja meg Önt a nemkívánatos cisztától.
Egyértelmû mûtét-pártolásom oka az is, hogy az eddigi fogamzásgátlós kezelés eredménytelen volt, tehát valószínûleg nem egy sima, úgymond funkcionális cisztáról van szó. Az Ön életkorában, pedig mit is tagadjuk, egy ilyen képlet bennhagyása bizonyos onkológiai kockázatot jelent.
Dr. Nagy László

Kérdés:
1999 októberében hagytam abba 3 év után a Marvelon fogamzásgátló szedését.  Az azt követõ 4 hónapig rendesen (azaz 28 napra) jött  meg a menstruációm, de azután egyre többet késett, volt úgy hogy már 51 nap is eltelt a két vérzés között. 
A nõgyógyászom ultrahangos vizsgálat során megállapította, hogy a jobb petefészkem policisztás. Elõvettem az Nõk egészségkönyve c. könyvünket, és az abban leírtak teljesen illenek rám, miszerint többnyire vékony testalkatú, ideges, szorongó nõkben alakul ki, valamilyen rendkívüli fizikai vagy lelki megtermelés következményeként, pl. ... folyamatosan fennálló stressz hatására. Arra is találtam utalást, hogy a fogamzásgátló tabletták is  okozhatják a petefészek átmeneti kiscisztás elváltozását.
Egyébként a tabletta abbahagyása után jelentkeztek nálam alhasi fájdalmak, olykor még lépéskor is éreztem valami furcsa nyilallást a jobb oldalamon, amivel megkerestem korábbi nõgyógyászomat, aki tapintással megállapította, hogy ez nem lehet nõgyógyászati jellegû probléma, de ultrahangos és egyéb vizsgálatra nem került sor.

Válasz:
Kétségtelen, hogy bizonyos alkattípusoknak úgymond hajlamuk van bizonyos betegségekre és valóban: a petefészek cisztás elváltozásában lehet szerepe olyan szabályozási rendellenességeknek, amely az agyfüggelék mirigy és az õt szabályzó agyi struktúrák egyensúlyának zavarából következik.
Tény azonban, hogy a fogamzásgátló tabletták szedésük alatt visszaszorítják a petefészkek mûködését és amikor abbahagyják a szedést, ez bizony visszaüt, mint amikor belelép valaki a gereblyébe... Emiatt lehet a tablettákat arra is használni, hogy a késõbbi fogamzást elõsegítsék; erre a rövidebb távú kúra a legalkalmasabb. Ezt a módszert kihasználják a meddõség elleni centrumok, pl. a Kaáli Intézet is.
Amikor a szervezet a gyógyszer alól felszabadul, a petefészek a felsõ szabályozó centrumok hatására átbillen aktív mûködésbe. Az idegi befolyás persze ebben az idõben  mintegy moderálja a végsõ hatást.
Sokszor számtalan csírasejt kezdi meg fejlõdését, viszont nem egyszer a hormonszintek még nem elégségesek a peteérés-kilökõdés kiváltásához: ekkor un. perzisztáló, fennmaradó cisztácskák jönnek létre. Ezek  hormontartalmú folyadékot tartalmaznak, ami visszahat a szabályozó mechanizmusokra. Tehát pár hónap után a szervezet akár egy ördögi körbe kerülhet - ez történhetett az Ön esetében.
Az alhasi fájdalmak a leírt mechanizmus ismeretében érthetõk: a petefészkek aktivizálódása, fokozott termelése, sõt: egyszerûen az emiatti duzzanat okozta feszülés révén okozhatnak legtöbbször persze átmeneti panaszokat.
Megjegyzés: ezt tapintásos   vizsgálattal hitel érdemlõen kizárni vagy bizonyítni nem lehet. Erre jó az ultrahang.
Ne vegyen mindent a szívére! Nagyon sok lelki probléma tud "szomatizálódni", azaz testi betegséggé fajulni. Az eddigiek nem kórosak, nem jeleznek valami tragikus állapotot: csak egy mûködési zavarról van szó.
Dr. Nagy László

Kérdés:
A bal oldalon alhasi fájdalmaim jelentkeztek eléggé erõsen, a bal petefészkemben van egy 33 mm-es cystám. A méhnyálkahártyám 12 mm vastag, és van egy "jelenség" a méhemben, ami olyan ultrahangon vizsgálva, mintha terhesség lenne, ami lehetetlen. A cysta egy hét leforgása alatt a petefészek hátuljába csúszott, és a fájdalmaim erõsebbek, élesebbek. Jelenleg mensesem van, és néha égetõ fájdalmat is érzek a  petefészkemben, és eléggé erõteljes görcseim is vannak. Hõemelkedésem van, és nagyon gyenge is vagyok.

Válasz:
A hormonális anyagokat tartalmazó petefészek ciszták elõidézik a méhnyálkahártya leírt elváltozását. Ha most menstruál, célszerû utána is ultrahanggal megnézni, mert lehet, hogy kiürül az a vastag méhnyálkahártya, sõt, olyat is láttunk, hogy a vérzés körüli hormonális változások okán maga a ciszta is elmúlik.
Ha nem, mindenképp lényeges, hogy változik-e a ciszta, hiszen akár egy kezdõdõ daganatot is jelezhet. Számos jóindulatú petefészek daganatot ismerünk, amely hormontermelõ.
A változatlan, vagy növekvõ cisztát tehát ki kell venni (erre minimális megterheléssel laparoszkópia révén van lehetõség) és szövettanilag meg kell vizsgálni.
Az idõhúzás felesleges és ártalmas.
Dr. Nagy László


Kérdés:
Hogy értendõ az, hogy "A ciszták ellen viszont az egyik legjobb orvosság egy kiviselt terhesség és szülés."?

Válasz:
Nem szült nõkben a ciszták az esetek többségében a hormonrendszer ingadozásai, a ciklus nem kielégítõ "lefutása" miatt jönnek létre. A terhesség alatt, a nem ciklikusan változó, hanem állandó (pontosabban növekvõ tendenciájú) hormonszintek mellett a cisztaképzõdésnek nincsenek meg a feltételei. A terhesség lezajlása után a ciklusok a lánykorihoz képest stabilabbá, kiszámíthatóbbá szoktak válni. Tény az is, hogy az elsõ gyerek után rendszerint egy fogamzásgátlót szedõ idõszak következik, ami szintén a cisztaképzõdés ellen hat.
Dr. Nagy László

Kérdés:
A terhesség 8. hetében ultrahangos vizsgálat során a bal oldali petefészekben 65mmx35mm-es sárgatestnek megfelelõ cisztát találtak. Okozhat-e gondot, ha magától nem szívódik fel akkor mit lehet tenni? Az említett ciszta okozhat-e hasi vagy deréktáji fájdalmat?
Válasz:
A terhesség során észlelt petefészek ciszta lefolyása attól függ, hogy mit csinál a ciszta késõbb. A terhesség során észlelt ciszták néha maguktól megszûnnek, de van,
amikor fennmaradnak. Ha nem okoz szövõdményt, akkor a terhesség nyugodtan kiviselhetõ. Ez a helyzet akkor is, ha a ciszta megreped. Ha azonban a ciszta növekedést mutatna, vagy például a kocsánya körül megcsavarodik, vagy esetleg rosszindulatú daganat merül fel, akkor mûtétre van szükség. Ilyen esetekben azonban a terhesség szerencsére a továbbiakban simán szokott lefolyni.

Dr. Ács Nándor

Kérdés:
Nekem is hullik a hajam, bár már gyermekeim  nagyobbak. A hajhullás kb 2 éve kezdõdött. Mindent kipróbáltam, amit csak lehetett: fogorvos, Bánfi-hajszesz, csalán, Revalid, Biovital, stb. Nõgyógyásznál is voltam s megállapították, hogy olyan jellegû folyadékkal telt ciszta van az egyik petefészkemen, amit nem kell megmûteni. Sajnos akkor elmulasztottam megkérdezni az orvost, hogy ettõl a problémától hullhat-e a hajam. Egyébként a hajritkulás az én esetemben egységes, nem foltokban történik. A fejem tetején már eléggé látható a változás.
Válasz:
HA van ciszta, akkor TÚL nagy bátorsága lenne azt mondani minden további nélkül, hogy az nem okozhatja. A ciszták ugyanis hormontartalmú folyadékot tartalmaznak, és bizonyos méreten felül ILLIK õket kivenni, megoperálni, stb. Erre kíméletes laparoszkópos technikák léteznek. Szóba jön olyan fogamzásgátlók szedése, ami a nõi szervezetben eleve meglevõ, de normálisan háttérben levõ férfi-hormon hatásokat csökkenti. Ebbõl ma a legjobb a Yadine tabletta.
Dr. Nagy László

Kérdés:
A ciszta lehet rossz indulatú? Mi okozhatja a gyors növekedést? Mennyire káros, hogy gyorsan nõ? Mi lehet az oka, hogy egy megmarad, míg a többi nem? A változó kor okozhatja a cisztákat, és a gyors növekedés lehet hormonális probléma miatt?
Válasz:
Gondolom, petefészek cisztáról kérdez. Igen, okozhatja létrejöttét és fennmaradását a változókori hormonális instabilitás. A ciszták túlnyomó többsége soha nem fajul el rossz indulatúan és a növekedés mértéke sincs egyértelmû összefüggésben azzal, hogy szövettanilag milyen összetételû.
Általában 40 év fölött és kb. 5 cm méretnél érdemes kivenni, (ez célszerûen ma már laparoszkópiás mini-mûtét).
Dr. Nagy László

Kérdés:
Érdeklõdnék, hogy a petefészek-ciszta körülbelül milyen arányban jelez daganatot? A nõgyógyászaton elvégzett mintavételt körülbelül mekkora ciszta-méretig végzik el és hogy a szüzesség megmarad -e a mintavételt követõen?
Válasz:
A petefészek ciszta egy folyadékot tartalmazó tömlõ, bizonyos fajtái daganatnak minõsülnek, többségük jóindulatú.
Nem értem azonban, mit ért mintavétel alatt??? Bizonyos méret ALATT, illetve, ha az összes
lelet un. funkcionális cisztára utal, a kontrollon kívül nincs más teendõ.
Zömük spontán elmúlik. Általában 5 cm méret fölött, illetve bizonyos más klinikai jelek esetén a cisztát el kell távolítani. Ez, elhelyezkedése miatt valamilyen hasûri beavatkozást jelent, ma már általában laparoszkóposat (mikrosebészetit). Ezek a beavatkozások a szakma mai szabályai szerint szervmegtartóak, nem rontják a késõbbi gyermekvállalást és miután a hüvely bemenetét jelentõ szûzhártyától anatómiailag távol esnek, természetesen közük sincs a "szüzesség" fogalmához.
Dr. Nagy László

Kérdés:
Egy szakközépiskolában vagyok osztályfõnök és munkám során feltûnt, hogy milyen sok lánynak volt/van cisztája. Összesen jár kb. 250 lány az iskolánkba és közülük 20-at biztosan érint ez a probléma, azaz minden tizedik lányt. Szeretném tudni, országos viszonylatban, statisztikailag ez "normálisnak" számít-e.  Sokat gondolkoztam azon is, mi lehet az oka a ciszták ilyen nagyarányú kialakulásnak - talán az öltözködés? Sokan télen is úgy öltözködnek, mint nyáron, fedetlen a medencerész, a vesetájék, a hasuk. Sokan szednek fogamzásgátló tablettát, de ez éppen hogy csökkentené a kockázatát a ciszta kialakulásának, nem?
Válasz:
Kérdés, hogy a lányok honnan veszik ezt! Általában az történik, hogy valamilyen hasi panaszuk van, házi orvoshoz/nõgyógyászhoz mennek, ultrahang vizsgálat történik, ami valamilyen nagyságú cisztát talál. Legalábbis ezt hiszik. Cisztának ugyanis csak azt nevezhetjük, ami 4 cm-nél nagyobb és következõ menses után is még látható, a többi egyszerû tüszõ és ciklus normális jelensége. De könnyû ráfogni a panaszt és egyszerû a kezelése is (leszívás). És nem kell foglalkozni a panaszok valódi okával: a hasfájások mögött leggyakrabban ugyanis pszichés ügyek húzódnak meg. 
Dr. Csákány M. György
2004.04.22



2001.12.27