|
Kérdés:
Borka
baba 3 hónapos és tépi a haját. Már magzatkorában éreztem,
hogy kapirgál ott ahol a fejecskéje van, úgyhogy valószínû
onnan ered a szokás. Hosszú hajjal született, eleinte csak
szopizás közben találta meg néha a feje tetejét, most már
szopizás, fürdés és alvás valamint néha játék közben is
azt húzogatja. Néha felsír, lehet, hogy nem amiatt, de nagyon
húzza. Nem fogja kitépni az összes haját? Már próbáltam
rongyit adni a kezébe helyette, egy ideig el is van vele, de
nem sokáig. Kell valamit tenni ellene, vagy abbahagyja majd,
vagy nem kell hogy abbahagyja?
Válasz:
Nem ismeretes számomra olyan betegség, amelynek tünete lenne
kiscsecsemõkorban a hajtépés. Ez, ahogy Ön is írja, rossz
szokása a babának. A csecsemõ ebben a korban a mozgásfejlõdésnek
olyan szintjén van, amelyre jellemzõ, hogy amit megfog
(helyesebben ami a keze ügyébe kerül), megmarkolja, és nem
tudja tudatosan elengedni azt. Ugyanakkor mozgására jellemzõ
a végtagok csapkodása. A kettõ eredménye nagyhajú kisbabánál
a hajhúzás, rángatás lehet. Ez bizony fájdalommal is járhat.
Érdemes a 3-4-dik hónap körül már nemcsak kiszedni a baba
kezébõl a haját, hanem egyéb tárggyal, foglalkozással
elterelni a figyelmét, ez számára ugyanis kellemetlen élmény
lehet. Ha ez nem sikerül, sõt szinte állandósul, mint rossz
szokás, talán érdemes lenne a leszokásig szépen levágni a
pici haját és azt csak a leszokás után újranöveszteni.
Dr. Gömöri Ágnes
Kérdés:
A
kisfiam 4 hónapos, elsõ baba. A 39. héten született egészségesen,
megfelelõen fejlõdik. Mostanában gyakran csapkod, az öklével
üti a fejét, gyakran szopás közben is. Azt szeretném megkérdezni,
hogy ez általános jelenség, vagy valami gond van?
Válasz:
Nem hiszem, hogy bármilyen probléma
(fájdalom, az idegrendszer mûködési zavara) állna fenn. Ez,
valószínûleg kialakulóban levõ rossz szokás. Ez, ill ennek
más formája pl. a fülkagyló piszkálása, karmolása, hajhúzás
nem ritka. Egyenlõre tehát csak figyeljék a babát , esetleg
tereljék el figyelmét. Amennyiben ez a dolog már a szopást
is zavarja akkor mutassák meg a kicsit gyermekorvosuknak.
Dr. Gömöri Ágnes
Kérdés:
5
és fél hónapos babánk tökéletesen fejlõdik, lekopogom,
semmi baj vele. Mostanában azonban felvett egy fura szokást,
ami természetes is lehet, mégis igen kellemetlen. Ha röviden
kellene leírni, borzasztóan akaratos lett, amivel nincs baj,
hiszen kíváncsiságát, igényeit rendre kielégítjük, a
baba nem sír, nem hisztizik, csak hangos kiáltásokkal ösztönöz
minket mindaddig, amíg meg nem kapja amit akar. Ha minden
rendben elképesztõen nyugodt és hosszú percekig vizsgálgat
bármit, ami leköti. Eddig rendben is lennénk, csakhogy mindeközben
alkalmasint erõteljesen markolászik mindent ami a keze ügyébe
kerül, és ez alól mi sem vagyunk kivételek. Majdhogynem letépi
hajunkat, arcunkat, belenyúl a szánkba, mardossa ajkainkat, édesanyjáról
szoptatás közben szinte lefejti a bõrt. Félünk, hogy mindez
beidegzõdik, ráadásul elég fájdalmas is a dolog, de tanácstalanok
vagyunk, hogyan "magyarázzuk" el neki, fájdalmat
okoz nekünk. Tudom, hogy szokás misztifikálni a fogzást, de
elképzelhetetlen, hogy ezek esetleg annak kísérõ jelenségei?
Válasz:
A
csecsemõk a 2. félévben egyre kíváncsibbak, egyre határozottabban
tudják követelni az általuk kinézett helyeket, tárgyakat.
Kezük részben ügyes - célzott nyúlás, kutatás, ki-be
rakás, de még ügyetlen is a 6-7. hónapban. A fogás inkább
megragadás, az ujjak finom, csíptetõszerû mozgása még
nincs meg. Az erõs ráfogás sokszor karmolásban végzõdik.
Gyakran tapasztalható, hogy ebben az idõszakban a baba
karmolja az aljzatot, amin fekszik, valamint a különbözõ
anyagú tárgyakat, és figyeli az így kiváltott hangokat is.
Azonban ha ezt szülõkkel, másik gyermekkel teszi, fájdalmat,
sérülést okozhat, amit már most jelezni kell neki, és ebben
meg kell akadályozni. A kezét el kell onnan venni, és határozottan
rosszallóan kell rá nézni, közölve vele, hogy ez fáj, és
nem szabad. A kezére soha ne üssenek, ez további durvaságot
szül. Az egyre hangosabb követelõzéseit is irányítani
kell, nem lehet mindig minden helyzetben az õ kívánságait
teljesíteni. Ezt már most tanulnia kell. Nem valószínû,
hogy egy induló fogzás áll a dolog hátterében, az inkább sírósságot,
"hisztizéseket", nyugtalanságot, széklet- és étvágyváltozást,
valamint a popsin bõrtüneteket okoz.
Dr. Gömöri Ágnes
Kérdés:
Gyermekünk
10 hónapos, néhány hete csikorgatja a fogát. /Alul 2, felül
4/ Igazából nem tudjuk eldönteni, hogy ez természetes-e
ilyen kicsi gyermeknél. /Fõként akkor teszi, ha jó a kedve./
Milyen következménye lehet ennek a továbbiakban?
Válasz:
Sajnos a kisgyermekek szeretik játékból csikorgatni a
fogukat. Óvodásoknál, ill. idõsebbeknél inkább észlelhetõ
ez alvás közben. Ilyenkor gyermekpszichológus gyakran fed fel
stressz helyzetet, szorongást ennek hátterében. Reméljük,
hogy Önöknél errõl még szó sincs, ill. levelük alapján
is ez még játékos tevékenységnek tûnik. Érdemes ebbõl a
babát minden esetben kizökkenteni, figyelmét elvonni, nehogy
rászokjon. Sajnos tartós, fõleg évekig tartó fogcsikorgatás
esetén a fogak szinte kopnak, megkisebbednek, mivel belõlük
alig észrevehetõ darabok törnek le, idõrõl idõre.
Egyéb következményrõl nem tudok.
Dr.
Gömöri Ágnes
2002.06.05
|
