Kérdés:
Kislányom 3 hónapos, és egyre "anyásabb". Igaz, fõként én foglalkozom vele, mert férjem külföldön dolgozik, a nagyszülõk pedig idõsek, betegesek. Most már ott tartunk, hogy babakocsiban sem hajlandó utazni, állandóan üvölt, csak kenguruban lehet vele közlekedni. Keveset alszik és elvárja, hogy ébrenlétei alatt egy percre se legyen egyedül, lehetõleg pedig karomban tartsam. Rendkívül kimerítõ, és hiába olvastam, hogy egy ilyen kicsi csecsemõt, úgymond nem lehet elkényeztetni, attól tartok, ez már bekövetkezett.
Az állandó sírás, és bukás mellett a másik probléma, hogy rendkívül zaklatottan szopik a baba és sokszor szopás közben is üvölt. Az orvosok tanácstalanok, mert szervi eltérést sem a vizsgálatok, sem az ultrahang szûrés nem mutatott, hasfájósságot pedig ezek elõtt a hangos és zaklatott szopások elõtt is tapasztaltunk.
Válasz:
A szakemberek és sok babaápolási szakkönyv állítja, hogy a babát már a hazaérkezés után érdemes szoktatni egy saját maga és a család számára is megfelelõ napi ritmushoz. Minél késõbb próbáljuk ezt elkezdeni, az annál keservesebb. Régen is létezett egy mondás: a csecsemõt már a pólyában el kell kezdeni nevelni. Úgy tûnik, kisbabájának máris sikerült kiharcolnia az állandó ölben levést. Gondoljon arra, hogy ahhoz, hogy elegendõ anyatej legyen, Önnek pihennie, aludnia, nyugodtan étkeznie kell. Késõbb a baba ételét is el kell készítenie, nem beszélve a rendezett környezet megteremtésérõl, hiszen levelébõl kiderül, mindez Önre vár. Talán mégsem késõ elkezdeni a baba ágyba, babakocsiba szoktatását. Még akkor is elkezdeném, ha ez ellen Õ hevesen tiltakozik. Sétáljanak minél többet, és akkor csakis a babakocsiban legyen a kicsi. Ha otthon vannak, válasszon ki egy idõszakot, amikor 2 szoptatás között csak vele foglalkozik (általában a délutánt, a fürdetés elõtti idõt választják a családok), ezen kívül azonban lehetõleg csak a szoptatás körüli idõben legyen kézben a kislány. Természetesen, ha nagyon sír, menjen oda hozzá, fordítsa meg, nézze meg, nincs-e valami oka a sírásnak. 
A  sírásnak, már ha ez a szopás közben is jelentkezik, hasfájás is lehet az oka, még akkor is, ha az elvégzett vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. Szerencsére az élet elsõ hónapjában észlelt hasfájások túlnyomó többsége átmeneti, vizsgálattal kimutatható oka nincs. A nagyon hasfájós babáknál a görcsök már a szopás közben is jelentkezhetnek, ilyenkor abbahagyják a szopást, rángatják a fejüket, összegörnyednek, sírnak. Célszerû lenne kipróbálni görcsoldókat, amennyiben már használnak ilyet, próbáljanak ki újabbat. Bõ a választék, tanácsot orvosuktól, vagy a patikában kérjenek.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:
Kisfiam most 10 hónapos. Születése óta nagyon aktív. Három hónaposan már forgott, és már a szobában sétálgat. Ez nem is lenne baj, de nincs 2 perc nyugta sem. Napközben 2-szer fél órát alszik, és éjszaka sokszor felriad. Picinek is igen rossz alvó volt, nehéz volt altatni, aludni sem szeretett. A doktor nénink azt mondta hasfájós. Még egy éjszakát sem aludt végig, pedig a vele egykorú gyerekek már rég átalusszák az éjszakát. Voltam vele alváslaborban a Madarász utcai kórházban, mert nagyon fáradtak voltunk már a férjemmel, de ott a doktornõ azt tanácsolta, hogy hagyjuk sírni, majd elalszik magától, és megjavul legalább az alvása. Ez persze kivitelezhetetlen, mivel ha nem az van, amit Õ szeretne, akkor óriási hisztibe kezd. 2-3 percet sem sírt, és egész éjjel sem tudott megnyugodni. Le is mondtunk errõl a próbálkozásról. Sétálni nem szeret, mert akkor ülni kell a babakocsiba, és nem mászkálhat. Különben egy nagyon jókedvû, tündéri kisbaba. Próbálkoztunk a homeopátiával, de nem jött be. Ként adtunk neki, de nem javult a helyzet. Velem aludt egy ágyban, külön aludt a kiságyában, másik szobában aludt tõlünk nem segített. Kérem, ha tud segítsen, vagy írja meg, hogy hiperaktivitásról van e szó.
Válasz:
Levelét elolvasva véleményem osztom a kórházi kollega véleményével. A kisgyermeket már csecsemõkorban irányítani, nevelni kell. Ha " ez perszer kivitelezhetetlen, mivel ha nem az van amit Õ szeretne óriási hisztibe kezd" és Önök ezt elfogadják, akkor a helyzetük nemhogy javulni fog, hanem egyre fáradtabban egyre több konfliktus helyzetbe sodródnak. Kisfiúk ugyanis tudja, hogy próbálkozhat és rendszerint Õ gyõz. Ne mondjanak le tehát az ágyban tartásáról, sõt nappal is legyenek következetesek azokban a dolgokban amit nem szabad. Feleslegesen ne tiltsanak, kerüljék ezeket a helyzeteket. Sok hetes  nehéz küzdelem elé néznek, de próbálják meg. Gyógyszeres terápiát alvás kondicionálásra csak végszükség esetén alkalmazunk. A hyperaktivitásnak megvannak a kritériumai, ma már csak megfelelõ, szakember által végzett vizsgálat  után lehet  ezt eldönteni. Õ még ehhez fiatal. Amennyiben módszereik, próbálkozásaik nem járnak eredménnyel, keressenek fel gyermekpszichológust.
Dr. Gömöri Ágnes

2002.06.05