Kérdés:
Voltunk vérvételen is, enyhe vérszegénységet állapítottak meg. A baba egyébként jól fejlõdik 5 és fél hónaposan 7000g (születési súly: 3700g). Mitõl lehet egy kisbaba vérszegény?
Válasz:
Az újszülöttkor után a vér un haemoglobin ( a vörösvértest vastartalmú oxygént szállító molekulája) szintje csökkenni kezd. Ez kb. 8 hétig tart. Eredménye vérszegénység, amely többé-kevésbé minden csecsemõt érint. Ennek okai: születés után a megváltozott oxygén nyomás következtében a csecsemõ ebbõl kevesebbet termel. Csökken a vörösvértestek élettartama ( még anyai eredetûek is!), valamint közismert az elsõ 3 hónapban bekövetkezõ nagymértékû súlygyarapodás is, amely nagyobb vérmennyiséget igényel. Ha azonban a csecsemõ jól táplált, idõben történik a gyümölcs, fõzelék, hús! bevezetése, ez magától rendezõdik. Amennyiben ez nagyfokú, az ideális táplálás nem oldható meg, vagy ennek ellenére nem rendezõdik ez az állapot, szükség van a vas mesterséges pótlására is.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:
Kisfiam 4 hónapos, eddig csak szopizott, néhány napja kezdtük el az alma, almalé kóstolgatását. Jelenleg 7220 gr és 66 cm hosszú (születésekor 4000 gr és 52 cm volt), nyugodt baba. Tegnap kapta meg a 4 hónapos oltását, a vizsgálaton az orvosunk azt mondta, hogy sápadt a baba, szerinte vérszegény. Valamint szívzörejt hallott, szerinte ez is a vérszegénységgel függ össze. Kérdésem az lenne, hogy valóban okozhat e a vérszegénység szívzörejt, és a szívzörejnek milyen következményei lehetnek?
Válasz:
Az élet elsõ 3-4 hónapjában ismert jelenség az ún. "élettani vérszegénység". Ez tehát teljesen egészséges, jól táplálkozó kiscsecsemõk esetén is fennáll. Ennek számos oka van: pl.: magzati vörösvértestek szétesése, gyors testtömeg növekedés, stb. Ha ez az ún. fiziológiás mértékû vérszegénység bizonyos szintet meghalad, a baba sápadttá, aluszékonnyá, rossz étvágyúvá, valamint a fertõzésekre hajlamosabbá válik. Amennyiben a gyanú felmerül, ma már a megfelelõ laboratóriumi vizsgálatokkal ennek pontos mértékét tisztázzuk, és ezután kezdjük meg a korrekt, megfelelõ idejû és dózisú vaspótlást. Szívzörejt komoly vérzékenység okozhat, valószínûleg olyan mechanizmus alapján (egészséges szívben!), hogy az oxigénhiányos (kevés vörösvértest) vér keringési sebességét a szervezet szabályozó mechanizmusai megnövelik. Így a szervek kicsit mégis több oxigénhez jutnak. A gyorsan áramló vérben áramlási turbulencia keletkezik, ez a szív felett hallható. A laboratóriumi vizsgálat mellett azonban én kardiológiai vizsgálatot is javasolnék a babánál, a vaskezelés megkezdése elõtt, ez a csecsemõ számára egyáltalán nem megterhelõ.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:
A kislányomnak kettes fokozatú vizeletvisszafolyása van, ami miatt folyamatos gyógyszeres kezelést kap. Ezért eddig nem szedett vasat.  Két hónaposan az elsõ kórházi lét alatt kiderült, hogy vérszegény. A  gyerekorvos most azt mondta, hogy szedheti a vasat mostantól.
Válasz:
Vasterápiával csak a vashiányos eredetû vérszegénység szüntethetõ meg. Vasat nem adunk vírusos vagy bakteriális fertõzés esetén, mert az a kórokozókat is táplálja. Ha azonban antibiotikumot azért kap egy húgyúti rendellenességgel rendelkezõ gyermek, hogy a vizeletében a baktériumok ne tudjanak elszaporodni, akkor a vas adható vashiány esetén.
Dr. Gömöri Ágnes


2002.09.24