Kedves Szülõk!
Válaszaim értékelésénél kérem, vegyék figyelembe, hogy az csak az Önök által közölt adatok alapján, és a kórelõzmény valamint a gyermek vizsgálata nélkül kialakított vélemény.
Dr. Péter György

Kérdés:
3. kisbabám 38. hétre un. CTG-anomália után császármetszéssel született. A kórházban a csecsemõ-orvos behívott és azt mondta, a kisbabám sorvadt, mert a méhlepény vérellátása a terhesség utolsó szajaszában nem volt megfelelõ (gyermekem születési súlya 2730 gramm volt). Azt mondta, hogy a az újszülött neurológiai utánkövetése fontos. Kérdésem az, hogy kialakulhatott-e nála valamilyen mentális visszamaradottság, mert most 7 hetesen még nem mosolyog, s ha beszélek hozzá, nem néz vissza rám, hanem elnéz mellettem, fölöttem, de nem néz rám.
Válasz:
Kérdésére elég nehéz válaszolni, hiszen ahhoz elõször látni, vizsgálni kellene a babát. Ezenkívül nagyon fontos ilyenkor ismerni az újszülöttkori zárójelentést, amibõl kiderülnek a szülés körülményei, az elsõ napok eseményei és vizsgálati eredményei - többek között a neurológus véleménye is. Mindezek nélkül véleményt alkotni lehetetlen. A méhlepény elégtelen mûködése következtében a magzat fejlõdõ szövetei nem jutnak megfelelõ oxigénhez, tápanyaghoz. Ennek sajnos következményei lehetnek, pl koraszülés, kis születési súly, az újszülött korban jelentkezõ szabályozási zavarok, fertõzések, súlyosabb esetben a késõbbiekben a mozgás és a szellemi fejlõdés zavarai. Feltétlenül javaslom tehát a rendszeres neurológiai kontrollt. Amennyiben ekkor az orvos eltérést talál, ha lehetséges, érdemes lenne a picit fejlõdés-neurológusnak is megmutatni, ahol az esetleg szükséges korai korrigálást, fejlesztést azonnal elkezdhetik. Ezt minél korábban kezdik, annál jobbak az eredmények.
Dr. Gömöri Ágnes

Kérdés:
Gyermekem születésekor kétoldali (vizes?) agyödéma keletkezett ami miatt nagyon rángatózott az elsõ napon ami azóta már szinte teljesen megszûnt. Az ödéma még nem szívódott teljesen fel. Valószínûleg? a lenyelt magzatvíztõl keletkezett?? Hol lehetne errõl részletesebben olvasni ugyanis a szakkönyvek nagyon keveset írnak errõl és az orvosok sem mondanak nekünk sokat.
Válasz:
Meglehetõsen sajnálom, de nem értem pontosan a kérdését.
Az agyoedema, tehát az agy duzzanata több ok folytán jöhet létre. Érinthet kisebb, körülírt területet, de lehet az egész agyállományra terjedõ is. Hátterében állhatnak vérellátási zavarok, fertõzések, sérülések, esetleg anyagcsere betegségek, mérgezések.
Az agyoedema illetve az ahhoz vezetõ eltérés/betegség többfajta idegrendszeri tünetben nyilvánulhat meg, melybe beletartozhat a gyermek ingerlékenysége, hányás stb. illetve enyhébb-súlyosabb görcsök is. A diagnózis a klinikai vizsgálatok mellett a szemészeti, radiológiai vizsgálatok állíthatják fel.
A felszívódásának ideje függ a kiváltó októl, és nincs a szervezet öngyógyító mechanizmusaira bízva, hanem igen szoros ellenõrzés mellett végezhetõ gyógyszeres kezelést tesz szükségessé.
Javaslom, ne Ön próbálja megtudni az okát, mivel igen szerteágazó problémakörrõl van szó, nem gondolom, hogy szakkönyveket kell tanulmányoznia emiatt. (Egyébként ezek ezt a témát meglehetõsen bõven tárgyalják - természetesen a megfelelõ összefüggésekbe ágyazva.)
Sokkal inkább javaslom, kérdezzen a kezelõ orvostól: ha valamit ne ért, kevés az információja, azt is nyugodtan mondja el. Adott esetet is bizonyára csak õ tudja megfelelõen értelmezni.
Dr. Péter György

Kérdés:
Kislányom kulccsonttöréssel született. A kórházban még azt mondták, hogy ne foglalkozzunk vele, ez sokaknál elõfordul, magától megjavul. A gyermekorvos már azt mondta, hogy a kezet ki kell kötni, de mikor legutóbb látta (most 1 hónapos) már a sebészetet is megemlítette mint lehetõség. Nemsokára visszük orthopédushoz, de addig is: mire számítsunk?
Válasz:
A születéskor létrejövõ kulcscsonttörés valóban csaknem kivétel nélkül kezelés nélkül meggyógyul. Ilyenkor a törés helyén viszonylag nagy tapintható csomó alakul ki, ami teljesen normális része a gyógyulásnak. Ez a csomó több hónap alatt múlik csak el.
1 hónaposan már biztos nem igényel semmilyen rögzítést a törés.
Amennyiben bármi kételyük van, keressék fel valamelyik gyermeksebészetet. Ez nem jelenti azt, hogy bármit tesznek ott a babával, hanem csak megvizsgálják és megnyugtatják Önöket.
Dr. Kálmán Attila

Kérdés:
33 évesen második gyermekemmel vagyok terhes, az orvosom császármetszést tervez (elöl fekvõ méhlepény miatt). Azt mondja, a mûtétet a szülés várható idõpontja körül fogja végezni, és meg sem kell várni a szülés megindulását. Kérdésem, hogy a magzatra nézve van-e kockázata annak, ha az orvos nem várja meg a vajúdás kezdetét. (Úgy hallottam, a magzat idegrendszere a szülést megelõzõ órákig érik.)
Válasz:
Nagyon jó a kérdése, mert eloszlathatunk egy félreértést.
Kiviselt terhesség esetén az égvilágon semmi gondjuk nincs a nem megindult szülés mellett, valamilyen okból császármetszéssel kiemelt babáknak. Éppen az Ön esete a jó példa arra, hogy az elölfekvõ lepény miatt akkor csinálnánk bajt, ha a mûtétet nem végeznénk el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek adott esetben indokolatlan császármetszések, de az Ön esete nem ilyen. A baba pedig rendben lesz!
Dr. Ács Nándor

Kérdés:
Vákuumos szülést követõen milyen negatív fejlõdési hatások érhetik a csecsemõt, illetve a gyermeket? A szülés során rendellenesség nem jelentkezett a baba diagnosztizált értékei nagyon jók voltak. (szívhang, stb).
A késõbbiek során adódhatnak-e problémái még ennek ellenére is?
Válasz:
Miért aggódsz? Azért, mert van valami tünete a babádnak, amit nem tartasz normálisnak, vagy attól rettegsz, hogy egyszer csak jelentkezik valami? Valóban nem nagy öröm, ha vákuummal kell világra segíteni egy babát, de ezt a beavatkozást manapság már nagy gyakorlattal és hozzáértéssel csinálják az orvosok. A legrosszabb következménye egy esetleges agyvérzés lehet, de ezt gondolom a szülés után rögtön ellenõrizték, illetve kizárták. Úgy tudom, hogy vákuumos babákat egy darabig visszahívnak kontrollvizsgálatokra, ahol ellenõrzik a "mûködésüket". Ha mindent rendben találnak, akkor ezek a kontrolvizsgálatok ritkulnak, illetve egyszer csak megszûnnek. A vákuum miatt kialakult csúcsfejûség pedig nagyon hamar elmúlik. Én ismerek több nagyon szép fejû vákuumos gyereket is. A késõbbiekben kialakuló esetleges rendellenességekrõl nincsenek ismereteim.
Makai Kinga

Kérdés:
Lányom 10 évvel ezelõtt született, a 35. terhességi héten terhességi toxémia miatt, császárral. Már a mûtét elõtt egy hónappal jelentkeztek a tünetek. Szédültem, elsötétült elõttem minden. Ez volt az elsõ terhességem, úgy hogy nem tudtam mitõl lehet ez. Rendszeresen jártam terhesgondozásra, mégis a végén kiderült nem figyeltek oda rám eléggé. Mikor a kórházba kerültem, szülés elõtt három nappal, már nagyon rosszul voltam. Aztán megszületett a lányom, az orvosom azt mondta, hogy az utolsó pillanatban mûtöttek meg. Azt mondta, hogy zöld volt már a magzatvíz. A lányom 1750 grammal született. Ezután a lányom csak két napig volt inkubátorban, utána lassan, de biztosan fejlõdött. Ennek ismeretében a kérdésem, az évek folyamán merült fel bennem. Ahogy látom a további fejlõdését, a saját korosztályától kisebb, sokkal gyengébb, érzelmileg nagyon labilis, és tanulási nehézségei is vannak. Látom rajta, hogy mindez nagyon bántja õt, hisz nap mint nap szembenéz ezzel az iskolában. Mindez lehet ennek a szülési körülménynek az oka? Azért merült fel ez így bennem, mert azóta van egy fiam is, aki ugyanúgy terhességi toxémia miatt született meg négy évvel ezelõtt, és õ jobb helyzetben volt, másik orvost választottam, aki folyamatosan mérte a vérnyomásom, ellenõrizte a vizeletemet, és két nappal a vérnyomás emelkedése után már megmûtött a 36. héten. A fiam 2300 grammal jött a világra, és  további fejlõdése is lényegesen eltér a lányométól.
Válasz:
Nagyon nehéz helyzet elé állított, mivel a körülmények és a gyermek vizsgálata nélkül kell(ene) megfelelõ, konkrét választ adnom.
Nos, azt mindenki tudja, hogy a méhen belüli élet továbbá a szülés körülményei jelentõsen befolyásolják az újszülött, csecsemõ illetve a gyermek testi és szellemi fejlõdésének menetét. Tehát a terhesgondozás és a megfelelõ szülésvezetés feladata a magzat méhen belüli életének lehetõségek szerint optimálissá tétele, továbbá hogy születés során ne érje a gyermeket olyan károsodás, ami fejlõdését esetleg visszavetheti.
A terhességi toxaemia mind az anya mind a magzata számára komoly kockázati tényezõ. Ugyanakkor azt is tudni érdemes, hogy maga a kisebb születési súly illetve az azzal együtt járó kóros folyamatok szintén okozhatnak fejlõdésbeli visszamaradást.
Az így érintett gyermekeket ugyanakkor megfelelõ neuro-pszichológiai fejlesztéssel kezelni lehet és kell, és az ilyen komplex ellátás adott esetben segíthet a hátrány leküzdésében.
Dr. Péter György
2004.01.25


2002.05.24