Kedves Szülõk!
Válaszaim értékelésénél kérem, vegyék figyelembe, hogy az csak az Önök által közölt adatok alapján, és a kórelõzmény valamint a gyermek vizsgálata nélkül kialakított vélemény.
Dr. Péter György

Kérdés:
Kisfiam a 36. héten, jó fejlettséggel, 3100 gramm súllyal jött a világra. Az elsõ vérvizsgálat nagyon alacsony vörösvértest-számot (vérszegénységet?) állapított meg, kapkodó, nem kielégítõ légzés mellet. A születését követõ  16. órában erõteljesen besárgult. Jelenleg koraszülött osztályon van, méhen belüli bakteriális fertõzésére antibiotikumot kap, vérpótlást kapott, és fénykezelésnek vetik alá. Állapota stabil, nem romlott, keringése némileg javult. Most négy napos. Kezelõorvosa szerint a mostani legnagyobb probléma, hogy a szájon át történõ táplálást nem tûri, kis adagokban is visszaöklendezi, kihányja. Hasa puffadt.
A kérdésem arra irányul, hogy ilyen körülmények között képes-e megküzdeni a fertõzéssel egy újszülött, és ha igen, mennyi idõ kell a javulás észrevehetõ megjelenéséhez? Másik kérdésem, hogy a kései táplálékelfogadásnak lehetnek-e súlyos következményei?
Válasz:
Az intrauterin illetve újszülött kori fertõzések igen súlyos betegségek. Megfelelõ antibiotikum és tüneti, kiegészítõ kezelés mellett azonban jó esély van a gyógyulásra. Az, hogy mennyi idõ alatt érhetõ el javulás, számtalan tényezõtõl és azok együtthatásától függ: a kórokozó tulajdonságai, a fertõzés súlyossága, mely szerveket érint, valamint a gyermek - még bizony éretlen - védekezõ rendszere sajátosságaitól, társuló betegségektõl, szövõdményektõl stb. Ezért nehéz megmondani, hogy adott gyermek adott betegsége mely idõ alatt javul, illetve gyógyul.
Második kérdésére: a "kései táplálék elfogadás"-nak önmagában súlyos következményét nem igazán lehet megfogalmazni. Vélhetõen az inkább tünet. Tehát a valós ok kezelésével ez is javulhat. Természetesen, az is igaz: ha a csecsemõ szájon át táplálható, akkor nagyobb esélye van a gyógyulásra. De vannak módszerek az ilyen esendõ gyermekek táplálására is.
Ez esetben még inkább fontosnak tartom, hogy a gyermekét ellátó orvostól érdeklõdjön, mivel õ több adat és a konkrétumok birtokában értékelhetõbb válaszokat tud adni.
Kívánom, hogy gyermeke állapota mihamarabb javuljon, illetve gyógyuljon.
Dr. Péter György

Kérdés:
Gyermekem a szülés alatt coli baktériummal fertõzõdött. A kérdésem: ez milyen baktérium és hogyan történhetett az, hogy ezt a szülés alatt megkaphatta? Milyen veszélyei vannak? Lehet, hogy a méhben fertõzõdött meg a gyermekem?
Válasz:
A E.coli az emberi szervezetben általánosan elõforduló bélbaktérium, amely - egyébként egészséges és ép immunitású szervezetben - nem okoz betegséget, kivéve bizonyos szubtípusait.
Az újszülött immunológiailag - védekezõ rendszerét tekintve - veszélyeztetett, ezért a Coli ez esetben okozhat fertõzéseket, akár az egész szervezetet érintõ, generalizált fertõzéseket is.
Különbséget kell tenni azonban aközött, hogy "csak" bakteriológiai leoltással mutatható ki az újszülöttnél a baktérium, azaz betegségi tünetei nincsenek - szaknyelven ezt mondjuk kolonizációnak - vagy valamilyen fertõzéses kórkép kórokozójaként találták meg azt.
Amennyiben ez utóbbiról van szó, antibiotikummal kezelendõ. Ma már több, a Colira jól ható, értékes készítmény áll rendelkezésre. 
Ilyen újszülöttkori fertõzés eredhet méhen belül, vagy szülés közben is keletkezhet. A körülményeket pontosan csak a szülés körüli idõszakra vonatkozó pontos adatok ismeretében lehet megítélni.
A veszélyekre megítéléséhez szükséges, hogy tudjuk, hova lokalizálható a fertõzés, milyen általános tünetek kísérik, milyen súlyosságú kórkép alakult ki, milyen a gyermek klinikai állapota, stb.
Dr. Péter György

Kérdés:
Gyermekünk január elején született császármetszéssel, 4100 g és 53 cm-rel. A magzatvízben streptococcus agalactiae baktériumot találtak.A baba három napos korától pentrexyl injekciót kapott reggel és este három napon át, otthon pedig napi kétszer két ml unasyl sziruppal folytatjuk a kúrát.
Mit okozhat ez kisfiunknak a késõbbiekben és mire kell esetleg fokozottan ügyelnünk emiatt? Kell-e ilyenkor az édesanyát és esetleg az apát is kezelni a baktérium ellen?
Válasz:
Az említett kórokozóval a születõ gyermek a szülés során fertõzõdhet. Mivel az Ön gyermek antibiotikumot kapott, nagy valószínûséggel elkerülhetõ a késõbbi megbetegedés.
Azonban elvileg elõfordulhat generalizált fertõzés, központi idegrendszeri gyulladás is. A szülõk kezelésérõl: tudomásom szerint ebben nem egységes a szülészeti gyakorlat. Elvileg jó lenne minden anyát a szülés elõtti napokban szûrni - és erre vannak ajánlások, több helyütt be is vezették -, hogy idõben felfedjük a születendõ magzat veszélyeztetettségét, illetve a megfelelõ terápiás módozatokat meg lehessen találni. Amennyiben az anyánál kimutatható ez a baktérium, úgy az két adag megelõzõ célzatú antibiotikum adással kezelendõ.
Hogy mire figyeljenek? Természetesen a legnyilvánvalóbb jele lehet az esetleges fertõzésnek a láz. Emellett a gyermek rossz állapota, gyengébb az étvágya, esetleg hány, rossz közérzet, megváltozott viselkedés, ahogy általában megfogalmazható: ha valamiért nem tetszik a gyerek, akkor kell orvosnak megmutatni.
Dr. Péter György

Kérdés:
Terhességem utolsó hónapjában a hüvelyváladékból Streptococcus Agalactiae-t tenyésztettek ki. Nõgyógyászom a szülés alatti antibiotikum adását javasolta. Mivel nem nála szültem, nem vagyok biztos, hogy megkaptam. Kérdésem: mit okozhat ez a kezeletlen fertõzés a babánál.
Válasz:
Az említett baktérium a születés után kialakuló fertõzések egyik igen fontos okozója.
Részben korai, részben kései fertõzéseket okozhat. Ezen kórképek lehetnek az egész szervezetet érintõ, szisztémás betegségek, de okozhat tüdõgyulladást, agyhártya-gyulladást is.
Ugyanakkor az nem biztos, hogy a gyermek a szülés során megkapta a fertõzést.
Nem értem, hogy miért nem tudja, milyen gyógyszert kapott. S ha nem tudja, miért nem kérdezi meg orvosától?
Dr. Péter György

Kérdés:
Kisfiúnk most lesz 7 hónapos.3 hetes korában kórházba kerültünk, mert sárgasága nem csökkent. Vérvizsgálatott végeztek nála és megállapították, hogy cytomegalovírussal fertõzõdött meg a terhesség során .Eddig két vérvételünk volt a vizsgált IgG értéke nem emelkedett. Most várjuk a harmadik vérvétel eredményét. Azonban most azt olvastuk, hogy ezen fertõzés alatt átesett újszülöttek esetében magas a maradandó károsodások mértéke. Gyermekünk most 67 cm-es 7500 gr súlyú. Vidám, érdeklõdõ. Hallásával, látásával kapcsolatban nem tapasztaltunk semmilyen elmaradást. Harsány színekre jól reagál. Nevére a hang irányába fordul. Viszonyítási alapunk van mivel elsõ gyermekünk 6 éves. 
Mitõl kaphattam ezt a fertõzést? Szeretném még hozzá tenni, hogy mikor a magzat kb. 2. hetes lehetett akkor fertõzõdhettem meg a bárányhimlõ vírussal. Amikor megtudtam, hogy terhes vagyok kb. 1 hónaposan rá pár napra elõjöttek a bárányhimlõ kiütéseim is. Több orvos is nyugtatott, hogy ez semmilyen hatással nem lehet a születendõ gyermekre nézve. Ezért is vállaltam a terhességet. Lehet , hogy rossz döntés volt , mert gyermekünk esetleg hallás, látás vagy agysérült lesz?
Válasz:
A veleszületett rendellenességek egy részében a terhesség során az anya által elszenvedetett fertõzéseknek magzat károsító hatása szerepel oki tényezõként. Ezek részben testi jegyekben másrészt azonban ideg- és érzékszervi rendellenességekben nyilvánulhatnak meg.
Ezek egy része már közvetlen újszülött korban jelentkezhet, de más részük csak késõbb ad nyilvánvaló tüneteket.
Az elhúzódó sárgaság - többek között - utalhat veleszületett fertõzésre is.
Idegrendszeri/érzékeszervi eltérések megfelelõ módszerekkel mérhetõk és vizsgálhatók. Tehát ha klinikai gyanú van ilyen betegségre, a szokványos gyermekgyógyászati vizsgálaton túl  neurológiai - fejlõdés-neurológiai -, szemészeti, fülészeti illetve laboratóriumi, képalkotó (különbözõ röntgen, esetleg CT, MR) vizsgálatok végezhetõk illetve végzendõk.
Tehát ma már kevés a szülõi megfigyelés és tapasztalás e téren.
Az ellenanyag vizsgálatokból az oki tényezõ kiderülhet. Azonban azt tudni kell, hogy a magzat, fiatal csecsemõ önálló ellenanyag képzésére csak korlátozottan képes, ezzel együtt azonban vérében kimutathatók az anyai ellenanyagok. Az Ig G típusú ellenanyag jelenléte általában már nem friss fertõzésre utal, különösen akkor, ha nincs szintjükben emelkedés.
A friss fertõzések esetén elõször Ig A ill. Ig M típusú ellenanyagok jelennek meg. A gyakorlatban ez utóbbi jelenléte utalhat friss fertõzésre. Ezen túlmenõen az Ig M típusúak nem jutnak át a placentán, így azoknak a csecsemõbõl való kimutatása annak fertõzõdésére utalhat.
Térségünkben a felnõtt lakosság jó része átfertõzõdött cytomegalo-vírussal, tehát rendelkezik az ellen Ig G típusú (védõ) ellenanyaggal.
A bárányhimlõ magzatkárosító, veleszületett eltérést okozó hatása nem egyértelmû. Leírtak azzal kapcsolatosnak vélt szíveltérést, de szép számmal vannak arra utaló adatok, hogy nincs tényleges magzatkárosító hatása.
Tehát ebben a helyzetben feltétlen fontos egy alapos, a gyermekorvos szervezte kivizsgálás
Dr. Péter György

Kérdés:
Kislányom 8.hónapra született súlyos toxémiás állapotom miatt. A  gyermekkórházban  vénásan vettek tõle vért mert kicsit sárga volt. A vérképet egy hét múlva megkaptuk, a bilirubin értéke valóban magas volt, de nem kórosan magas, azt mondták ne foglalkozzunk vele. Ma  kellett kontroll vizsgálatra mennünk, ahol elõkerült egy lelet az ÁNTSZ-tõl, mi szerint: CMV IgG AT pozitiv, HSV IgG AT 1:40 Rubeola v.IgG AT 1:28 és a toxoplazmózis is szóba került. Azt a választ kaptuk, hogy valószínûleg a terhesség alatt kapta el ezeket a vírusfertõzéseket. Ez nem lehet, rubeolán, toxoplazmózison átestem, 1:32, Hepatitis B neg., herpeszvírusom nem volt.
Válasz:
Az Ön által idézett IgG típusú ellenanyagok - megítélésem szerint - anyai ellenanyagok, melyek arra utalnak, hogy Ön valamikor életében ezeken a fertõzéseken átesett. Ezek a típusú ellenanyagok átmennek a placentán, és megjelennek az újszülött, illetve egy ideig a csecsemõ vérében is. Utóbb persze ezek lebomlanak, és akkor már csak a csecsemõ, kisded saját ellenanyagai mérhetõk a vérében.
Akut fertõzésre az Ig A, illetve Ig M típusú ellenanyagok megjelenése utalhat. Ez utóbbiak jobban kimutathatók, és - bár egy kis súllyal született csecsemõ ellenanyag képzése gyengébb - ezek kimutatása esetén kell friss fertõzésre gondolnunk.
Ezen túlmenõen úgy is fogalmazhatunk, hogy az Ig G típusú ellenanyagok védenek friss fertõzés ellen, tehát ha Önnek ilyenek vannak, az adott fertõzéssel szemben védettnek kel tekintenünk. A friss fertõzésre utaló Ig M típusú ellenanyagok nem mennek át a méhlepényen.
A herpesrõl annyit: lehet, hogy komolyabb klinikai tünetek nélkül érintkezett és esett át ilyen fertõzésen - ez nagyon gyakori, és herpes vírus nagyon elterjedt - ezért vannak ellen Ig G típusú ellenanyagai.
Végül szeretném megjegyezni, hogy az Ön által felsorolt fertõzések - amennyiben a méhen belüli élet bizonyos idejében érintik a magzatot - veleszületett fertõzés tünetei okozhatják, amelyeket a gyermekorvosi és egyéb vizsgálatokkal kimutathatók.
Dr. Péter György

Kérdés:
A nõvérem  egészséges(?) kisfiúnak adott életet. Másnap már nagyon sokat sírt a kicsi és nyugtalan volt, egész délután szinte nem is aludt. Ennek ellenére csak másnap délelõtt vizsgálta meg a doktornõ, amikor már feltûnõen, idegesítõen nyugodt volt. Ekkor derült ki, hogy fertõzést kapott, és hogy ennek súlyos következményei lehetnek. Ekkor, kedden reggel már eszméletvesztése is volt szegénykének, kora délutánra pedig annyira súlyosbodott az állapota, hogy leállt a légzése és újra kellett éleszteni. Mint kiderült, közvetlenül szülés elõtt mintát vesznek az anyától, hogy van-e a szervezetében streptococcus baktérium, és ha igen, automatikusan elkezdik antibiotikummal kezelni a kicsit. Csakhogy esetünkben a tünetek még azelõtt jelentkeztek, sõt életveszélyessé váltak, hogy a tenyésztés eredménye meglett volna. 
Elsõ kérdésem, hogy ha ez a baktérium ilyen gyorsan ilyen súlyos betegséget okozhat, miért nem veszik le a kenetet már elõbb, a várható szülést megelõzõen legalább egy héttel, hogy idõben el tudják kezdeni a kezelést a babánál?
A nõvérem kisfia élet-halál között lebegett egészen a mai napig. Folyamatosan kómában volt, lélegeztetõgéppel tartották életben, a vérnyomása a kritikus 45 alá süllyedt, a mája megnagyobbodott, belsõ vérzése volt és a veséje is leállt. Ezek nem fedik természetesen az állapotának a teljes körû leírását, hiszen nem vagyok orvos és csak másodkézbõl (a nõvéreméktõl) hallottam a dolgokat. Ma azonban szegény kicsikének nem bírta tovább a szervezete a küzdelmet, és itthagyott minket egyedül - nélküle. Állítólag a doktornõ azt mondta, hogy szerinte a streptococcus nem okozhatott önmagában ilyen súlyos tüneteket, lehet, hogy már tüdõgyulladással született a pici. Ezt viszont véleményem szerint észre kellett volna vennie, amikor megvizsgálta a kicsit a születésekor! A fájdalmunkat semmi nem tudja enyhíteni, mégis szeretném tudni: lehetséges-e, hogy valaki mulasztást követett el, és esetleg megakadályozható, enyhíthetõ lett volna-e a tragédia, ami bekövetkezett?
Válasz:
Rögtön az elején: kérem, higgye el, hogy a leírt történet mélyen megrendítõ.
Ugyanis minden orvos számára nehezen elfogadható egy-egy beteg elvesztése, és ez fõleg érvényes, ha csecsemõrõl, gyermekrõl van szó. Hiszen valóban úgy van a dolog, az életre születtek, elvileg a tartalmas, hosszú és boldog életet összes esélyével.
Másodszor: konkrét kérdésére több ok folytán nem tudok válaszolni: nem ismerem pontosan a körülményeket, továbbá adott beteg adott betegségével kapcsolatos információk csak õt, a beteget illetve - mint itt, gyermek esetén - annak közvetlen hozzátartozóit érintik.
Harmadszor: ne kérjen választ tõlem az utoljára megfogalmazott kérdésére, hiszen erre semmiféle jogosítványom nincs.
Tehát le szeretném szögezni, hogy a felmerült kérdéssel kapcsolatban csak általánosságban szeretnék néhány dolgot elmondani:
Amit leírt, bizonyára megfelel egy súlyos, több szerv mûködési zavarához vezetõ, az egész szervezetet érintõ, újszülöttkori fertõzés, mely - sajnálatos módon - a gyermek halálához vezetett. E kórkép diagnózisa, majd utána kezelése - még napjainkban is - nagyon komoly feladat. Sajnálatos módon, még megfelelõ kezelés ellenére is gyakran számolhatunk az érintett gyermekek károsodásával, számottevõ a halálozási arány is.
A kórokozó - ahogy ez a leírásból is kiderülni látszik - az úgynevezett B csoportú Streptococcus baktérium. Ez a szülõ nõkben nagy arányban kimutatható, az újszülöttek általában ily módon fertõzõdnek.  Ugyanakkor a diagnosztika menetére általános és kötelezõ érvényû szabályozás a honi szakmai gyakorlatban nincs. A bakteriológiai vizsgálat eredménye ugyanakkor érthetõ módon igen informatív, és igen fontos az abból adódó konzekvenciák idõben történõ levonása. 
Gondolom, az itt leírtaknál sokkal több gondolat munkál Önökben, sok kérdés támad még, de kérem, fogadják el válaszomat.
Dr. Péter György

Kérdés:
A Kisfiam születésekor sárga foltok voltak a testen. Késõbb azt mondták, hogy enterococcus baktérium okozta fertõzése volt. Azt szeretnem tudni hogy mi ez, és mit okozhat.
Válasz:
Az Enterococcusok az utóbbi idõben mind gyakrabban szerepelnek mint helyi és általános, az egész szervezetet érintõ fertõzések okozóiként. Okozhatnak helyi bõrfertõzést, de többször a bélrendszer és a húgyutak megbetegedéseit.
Inkább a hosszan kórházban tartózkodókat és súlyos alapbetegséggel rendelkezõket betegíti meg. Külön említés érdemelnek itt a csökkent immunitású egyének - ide tartoznak az újszülöttek is -, akiknél adott esetben komoly gondot okozhatnak. Kezelésük antibiotikumokkal és tüneti szerekkel történik.
A bõrjelenségeket illetõen: nem tudom azok milyen természetûek voltak. Így azt sem tudom megmondani, hogy az említett baktériumnak ehhez milyen kapcsolata volt - vagy lehetett.
Ugyancsak kissé általános megfogalmazás, hogy Enterococcus fertõzés, mivel annak többféle formája, megnyilvánulása lehet, és mindezeknek más a klinikai jelentõsége.
Dr. Péter György

Kérdés:
Terhességem alatt (eddig) kétszer ütött ki rajtam a chondiloma.  Szüléskor milyen hatása lehet a fertõzésnek a babára?
Válasz:
A szüléskor is meglévõ condiloma nem veszélyes a babára.
Dr. Gömöri Ágnes

2002.05.24