Kedves Szülõk!
Válaszaim értékelésénél kérem, vegyék figyelembe, hogy az csak az Önök által közölt adatok alapján, és a kórelõzmény valamint a gyermek vizsgálata nélkül kialakított vélemény.
Dr. Péter György

Kérdés:
Kisfiam   3250g súllyal, a 39-ik hétben született. A harmadik napon besárgult, 24 órát fototerápiával kezelték. Öt hetes korában a vérvizsgálat alapján a bilirubin szint a következõ: 8.78mg/dl. Most hét hetes és még mindig sárga az arca és a szeme fehérje.  A baba csak anyatejet kap és teát. 
Azt szeretnénk tudni, kell-e kezelni, lehet-e káros hatása a hosszas sárgaságnak és még meddig húzódhat el?
Válasz:
Bizonyára egyébként egészséges, jól fejlõdõ, zavartalan szülésbõl és eseménytelen születés utáni idõszakot maga mögött tudó gyermekrõl van szó.
Létezik az úgynevezett fiziológiás újszülöttkori sárgaság, amely a májmûködés éretlenségébõl adódik, és amely kb. két-három hetes korban lecseng - illetve szemmel már biztosan nem észlelhetõ.
Ugyanakkor van az "anyatejes sárgaság" amely az anyatejjel táplált csecsemõnél átmeneti kisárgulás után ismét jelentkezhet, és amely kb. három hónapos korra visszafejlõdik. Mindezeknél egyébként normális máj enzim szintek vannak.
Az újszülöttkori sárgaságot - ha az kifejezett - kék fénnyel, továbbá folyadékpótlással, ritkábban vitaminnal kezelik.
A leírt dolgot gyermekorvosukkal pontosan végig kell beszélni.
Dr. Péter György

Kérdés:
Kisfiam 11 hetes és még mindig sárga. Kétéves fiammal hasonlóképpen jártunk, három hónapos kora körül múlt el a sárgasága. Mi a magyarázat erre? Összefüggésben lehet-e azzal, hogy az én bilirubinszintem minden vérvételnél a megengedett mértéket jóval meghaladja. A gyerekorvosunk azt mondta mindkét esetben, hogy mivel húgyúti fertõzés nem áll fenn, nem kell foglalkozni a sárgasággal.
Válasz:
A csaknem három hónapos korban észlelhetõ sárgaság szokatlan, ilyen idõs gyermekeknél ez már rendszerint nem észlelhetõ.
Az úgynevezett fiziológiás csecsemõkori sárgaság hátterében a vérképzésnek a születés után történõ átváltásával járó anyagcsere változások illetve az újszülött máj mûködési átmeneti elégtelensége állhat.
Vannak örökletes jellegû, az epefesték transzport zavaraival járó sárgaság-formák, melyek gyermekkorban is megnyilvánulhatnak.
A húgyúti fertõzésnek a sárgasággal direkt kapcsolata nincs.
Egyrészt azt is tudni kell, hogy ismeretes az úgynevezett anyatejes sárgaság, mely néhány hetes korban anyatejjel táplált csecsemõnél jelentkezik, és ami egyébként nem jár együtt a máj mûködési zavarával.
Emellett vannak azonban olyan betegségek, melyekkel sárgaság járhat. Ebben fertõzéseket illetve vérképzõ rendszeri betegségeket kell megemlíteni.
Kérdésére, miszerint mi okozhatja a sárgaságot, ily módon csak általánosságban tudok válaszolni a konkrét adatok, körülmények ismeretének hiányában.
Dr. Péter György

Kérdés:
A fiam szerda délben született, másnap alaposan "besárgult". Csak vasárnap tették kék lámpa alá, hétfõn mértek elõször bilirubint 17.48 mg/ml értéket. Ezen érték alapján folytatják a fénykezelést. Úgy tudom a 14-es határérték fölött más beavatkozás szükséges. Mi az igazság?
Válasz:
A kék fény kezelés javallatait több dolog dönti el, ezek közül csak néhány: a gyermek születési súlya, érettsége, az anya-gyermek vércsoport viszonyai, esetleges betegség, adott esetben korábbi szülészeti elõzmények, a sárgaság mértéke, jelentkezésének idõpontja, egyéb labor vizsgálatok stb.
Abban igaza van, hogy van egy határérték - ez általában naponta, súlyra vonatkoztatva - amely fölé nem szoktuk engedni a szérum bilirubin szintet - ez jelzi a sárgaság mértékét.
Ugyanakkor minden gyermek születése után változó mértékben és idõtartamban besárgul, ez az úgynevezett fiziológiás sárgaság.
A kezelésben elsõ eszközök a megfelelõ folyadék-ellátás, kék fény, gyógyszeres kezelés majdan - és csak feltétlen szükség esetén - a vércsere.
A napokban vett életkor elõrehaladtával a sárgaság okozta veszélyek valószínûsége csökken.
Konkrétan: mivel nem tudok minden ehhez szükséges adatot nem tudom minõsíteni a helyzetet, de ez a szint - ugyan valóban kissé magasabb - azonban még nem jelenti azt, hogy az ötödik életnapos gyermekére konkrét veszélyt jelenteni. Ugyancsak nem tudjuk, hogy milyen szintek voltak elõbb, de ebbõl nem következtetnék arra, hogy elõzõleg - az egyébként problémamentes gyermeknél kiugróan magasabb szintek voltak.
Egyébként szeretném megnyugtatni, gyakorlott szemek hamar érzékelik a csecsemõk sárgulását.
Dr. Péter György

Kérdés:
Kisfiam a terhességem 37. hetén született 288O grammal. A kórházban négy napot tartózkodtunk, ekkor még nem volt jele sárgaságnak nála. Egy hetes korában vittük el védõnõhöz, aki akkor nagyon sárgának találta és ajánlotta, hogy nézessük meg a bilirubinszintjét, ami akkor 17.5 volt. Nem kapott semmilyen kezelést, csak várakoztunk. Azóta eltelt 2 és fél hét. A kisfiam most három és fél hetes, 32OO g, a bilir. szintje 9.3.
Jelenleg külföldön élünk, ezért felhívtuk a magyarországi gyermekorvosunkat is, aki azt mondta, ha a sárgaság múlik - akármilyen lassan is - nem kell foglalkoznunk vele. Mivel a baba kizárólag szopik, ez sok idõt vehet igénybe.
A mai orvosi vizsgálaton megállapította a doktornõ, hogy a fiam mája 1.5 cm, ami nagyobb a kelleténél, viszont a súlyát nem találta kielégítõnek. Szerinte sürgõsen ki kell vizsgáltatnunk, mi áll az elhúzódó sárgaság hátterében.
Válasz:
Minden újszülöttnél észlelhetõ - enyhébb-kifejezettebb - sárgaság, ami a lebomló vörösvérsejtek és a még kevéssé érett máj enzimaktivitásának eltéréseibõl ered. Néha a gyermek bõrszíne és a mért labor érték között nincs szoros összefüggés.
Nem tudom az Ön által említett se bi szintek mértékegységét, de vélhetõen g/dl, így valóban emelkedett. (Ha az itthon általában használt léptékeket - mmol/l -  tekintjük, úgy a 17,5 mmol/l  csaknem normális!)
A leírt csökkenés véleményem szerint megnyugtató.
Gyermeke fejlõdésével - adott korra - én elégedett lennék. Tudjuk, az újszülöttek elõször veszíthetnek súlyukból, és azután egy-másfél hetes kórtól indul meg a súlygyarapodás.
A máj nagyságáról: a másfél ujjnyinak leírt máj valóban kissé nagyobb, azonban arra vonatkozóan, hogy ennek mi a klinikai relevanciája, a rendelkezésemre álló adatok alapján nem tudok pontosan válaszolni. (A mérték ily módon való leírása meglehetõsen szubjektív.)
Tudni kell a bilirubin frakcióit. Amennyiben indirekt, azt megnyugtatóbbnak tartom, és én sem gondolnék betegségre. Természetesen, más a helyzet, ha a direkt frakció emelkedett, mert akkor további vizsgálatok feltétlenül szükségesek. (Májenzim szintek, vérkép stb.)
Egyébként az igaz, hogy a nagyobb máj és a bilirubin szint emelkedése között van/lehet közvetlen összefüggés, miszerint a bilirubin szint az esetleges májérintettségre utaló funkcionális, míg a máj nagyságának növekedése ugyanannak klinikai/morfológiai jele.
De: a csecsemõknek normálisan is kb. egy ujjal a bordaívet meghaladó májuk van.
A dologhoz továbbá az is hozzátartozik, hogy létezik az úgynevezett anyatejes sárgaság, ami kapcsán a bilirubin szint - indirekt frakciója - megemelkedik Szóval egy meglehetõsen összetett kérdést írt le, amire pontos választ csak több klinikai és laboratóriumi adat ismeretében lehet adni.
(Ugyan távdiagnózis és távgyógyítás nem létezik, engedje meg, hogy végül azért az érzésemet is leírjam: én az itthoni kollega véleményével tudok azonosulni.)
Dr. Péter György

Kérdés:
Újszülött kislányom arcáról  mikor múlik el az a rengeteg fehér zsírpöttyöcske?
Válasz:
Az arcon jelentkezõ zsírpöttyöcskék (sudaminák?) a bõr és verejték mirigyek érzékenységét jelzik. A bõr fontos kiválasztó szerv már csecsemõkorban is. Ezért fontos a hypoallergén táplálás koraszülöttek esetén különösen. Igen sokszor a veleszületett, még az anyától a méhlepényen keresztül kapott sok nõi hormon a "ludas" a jelenségben. Az anyatejjel további hormonok jutnak át a babába (ösztrogének). Ezek a hormonok lassíthatják a sárgaság múlását. Ezt úgy nevezzük, hogy anyatejes sárgaság. Igen fontos, hogy ez NEM KÓROS!! Az anyatejet nem kell elhagyni. Régen nagyon féltek még az orvosok is a sárgaságtól, így abba szokták hagyatni a szoptatást egy-két napra. A babák valóban kifehéredtek, de sokszor nem fogadták el többé a mellet. 
A baba hypoallergén tápszert kapjon majd a szoptatás befejezése után is. Gyógyszertárakban is beszerezhetõk az allergiás csecsemõk táplálására vonatkozó kézikönyvek, a részletes ételfajtákkal együtt.
Dr. Varga László

2002.05.28