Hogyan tudnám feldolgozni a kisbabám elvesztését?

Azt hiszem, ez az a témakör, amiről tényleg csak azok nyilatkozhatnak (ha egyáltalán tudnak róla beszélni), akik átélték ezt a fájdalmas veszteséget. Ám néha, egy – érzelmileg- kívülálló tanácsai sokat segíthetnek. Bízz bennünk és adj egy esélyt!

Teljesen normális minden, amin keresztül mész

Akár szívet tépő fájdalmat, akár csillapíthatatlan dühöt, ürességet, bűntudatot érzel, akár sokkos állapotba kerülsz, haragszol az életre, a sorsra, hirtelen depresszióba esel – ez mind-mind normális, hiszen a legféltettebb kincsed kell most elengedned. Ám ha nem érzel „semmit”, csak egyszerűen képtelen vagy koncentrálni, aludni, és nincs kedved semmihez; tudnod kell; akkor sem vagy közönyös szörnyeteg – mindenkit máshogy érint meg a gyász. Ez az első lépés.

Az elengedés folyamata akár hetekig-hónapokig is eltarthat, és ez az időszak bizony rettentő nehéz lehet – még akkor is (sőt, néha pont akkor), ha nem ez az első vetélésed; már ismered az érzést. Hiába tudod az eszeddel, hogy mindent tökéletesen megterveztél és a tőled telhető legtöbbet megtetted, hogy óvd a magzatot – akkor is előfordul, hogy legbelül saját magad okolod mindenért.

A hír megosztása

Ha már a párodon és egy-két közeli hozzátartozón kívül mások is tudtak a terhességedről, akármilyen nehéz is, mindenképp velük is tudatnod kell a szomorú tényeket. Hiszen előbb-utóbb kérdezgetni fognak, hogy mi újság a babával, és az még sokkal kínzóbb lesz. Ha nem állsz készen arra, hogy magad oszd meg a bánatod a külvilággal; kérd meg a legkedvesebb barátod, vagy a párod, hogy tegye meg helyetted, és azt is tolmácsolja a környezeted felé, hogy ne kérdezősködjenek, az most nem segít Rajtad.

Amit mindig tarts észben

Ahhoz, hogy a gyász öt fázisán (tagadás, harag, alkudozás, depresszió, elfogadás) sikeresen keresztül juss, az alábbiakat szem előtt kell tartanod:

  1. Nem Te vagy a hibás       
    Beszélj nyíltan a pároddal az érzéseidről; ne feledd nincs helyes vagy helytelen módja az elengedésnek – fogadd el, bármilyen formában is tör ki Belőled!
  2. Időre van szükséged a gyógyuláshoz     
    Légy türelmes magadhoz, ne sürgesd a lelki sebeid gyógyulását, inkább fogadd el, úgy, ahogy jön! Idővel jobban leszel, bár sajnos később is felbukkanhat váratlanul egy-egy rossz, fájó gondolat.
  3. Pihenned kell        
    Még ha úgy is érzed, hogy fizikailag „minden oké”, sőt, a munkába menekülés segít, egy kis szabadság akkor is jót tehet. A hétköznapok rutinjából való kiszabadulás megkönnyítheti a történtek feldolgozását.
  4. Mindenki máshogy gyászol         
    Ne bántsd a párod azért, mert máshogy gyászol, mint Te. Nem minden pasi képes kimutatni az érzelmeit – főleg a fájdalmát. Magyarázd el Neki, mire van szükséged, mivel tudna támogatni Téged, de hagyd, hogy a maga módján élje meg a veszteséget.
  5. Ne vágd el magad a külvilágtól   
    Bár nagyon nehéz beszélni a történtektől, de olykor az segít a legtöbbet, ha valaki meghallgat, a figyelme által tudatja Veled, hogy nem vagy egyedül – minél több bizalmasoddal tudod megosztani; annál könnyebb lesz, hidd el! Néhány embert megbéníthat a hír, nem tudják, hogy kezeljék a gyászod, esetleg valami blődséget találnak mondani… Ne haragudj ezért rájuk és ne vedd túlságosan magadra!

A legnehezebb feladat talán a kistestvérét váró gyermekeddel leülni, és elmagyarázni Neki, mi is történt. Ezért a következő cikkünkben ebben próbálunk meg segíteni.

Plézer Panna, 2017. január 24.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?