Jöjjön, akinek nincs baja Mi micsoda a nõgyógyászati rákszûrésen?

A vizsgálat menetéről és lényegéről Dr. Bárány János nőgyógyász adjunktus adott a weborvosnak összefoglalót.

A közeli hetekben megérkeznek a „behívók" a most országos kampányként ajánlott – ám eddig is rendelkezésre álló –nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatokra. Az idén kétszázezer 25 és 65 év közötti hölgyet invitálnak a rendelőkbe, köztük olyanokat is, akik még nem vettek részt ilyen vizsgálaton. A vizsgálat menetéről és lényegéről Dr. Bárány János nőgyógyász adjunktus adott a weborvosnak összefoglalót.
A nőgyógyászati rákszűrésnek, mint komplex vizsgálatnak az a lényege, hogy panaszmentes hölgyeknél keressen olyan elváltozásokat, melyek a rákmegelőző állapotra utalva kockázatot jelenthetnek, - mondta el Dr. Bárány János. Ebből is következik, hogy a sikeres rákszűrésnek alapfeltétele, hogy panaszmentes időszakban kerüljön rá sor, azaz vérezgetés, folyás vagy alhasi fájdalom esetén nem végezhető el. Ha a behívott ilyet észlel, akkor először ezeket a gondokat kell orvosolni.
Ugyancsak alapfeltétele a szűrésnek, hogy a menstruációs ciklus középideje körül, azaz a menstruáció utáni 10. – 23. nap valamelyikén kell sort keríteni rá. Ez utóbbi azért fontos, mert a menstruációt megelőző, illetve követő 3-4 napon előfordulhatnak a mintában olyan, a méh üregéből származó sejtek, amelyek megzavarják a vizsgálat eredményét,- figyelmeztet az adjunktus.
Ugyanígy alapvető, hogy a nőgyógyászati vizsgálatokra, így a rákszűrésre is kiürített hólyaggal érdemes érkezni, mert ez könnyebbé, így megbízhatóbbá teszi a tapintásos vizsgálatot.
Maga a komplex nőgyógyászati szűrés négy lényeges elemből áll. Elsőként a szakorvos úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálatot végez, azaz áttapintja a kismedencét, a méhet és a petefészkeket. Ilyenkor a méh nagyságát és helyzetét, illetve a két petevezeték és petefészek nagyságát ellenőrzi, méretbeli eltéréseket keresve. E vizsgálat során derük ki, ha valakinek például előre vagy hátrahajló a méhe, esetleg miómája, azaz méhmegnagyobbodása van.
A vizsgálat második elemeként, a kolposzkópnak nevezett nagyítóval megtekinti az orvos a méhszáj felszínét, ellenőrzi a méhszájat borító hám épségét. Erre azért van szükség, mert vannak olyan méhnyakrákot megelőző állapotok, amelyeknél a citológiai lelet ugyan negatív, ám a hámeltérést a kolposzkóppal már látni lehet. Ennél a vizsgálati lépésnél gyakran találnak méhszájsebet a nőgyógyászok, mely további kezelésről az orvos dönt, különös tekintettel arra, ha krónikus folyás vagy gyakran visszatérő fertőzések társulnak hozzá.
A vizsgálat harmadik eleme a citológiai mintavétel: egy speciális kefével a nyakcsatornából mintát vesznek, majd a kenetet citológiai laborba küldik. A laboratóriumi lelet eredménye a Papanicolau-féle beosztás szerint P2-től P5-ig terjedhet. (Régen P1-es eredményt is adtak, de ezt már ritkán használják.)
A P2-es lelet negatív, itt nincs teendő.
A P3-as leletnél még nincs rosszindulatú elváltozásra utaló gyanú, de már találtak a mintában olyan sejteket, melyek normál esetben nem szoktak ott lenni. Ilyenkor két-három hónappal később megismétlik a vizsgálatot, s ha ismét P3-as az eredmény, akkor elvégzik az úgynevezett konizációt, azaz a szövettani tisztázást. (A műtét során kis kimetszéssel mintát vesznek a méhszájból a szövettani vizsgálathoz.)
Ha az első P3-as lelet miatti ismételt vizsgálatnak már P2-es az eredménye, akkor újabb három hónap múlva újfent mintát vesznek, s ha annak is P2-es az eredménye, akkor fellélegezhetünk. Így két P2-es lelet annulálja az eredeti P3-ast.
A P4-es vizsgálati eredmény azt jelenti, hogy a mintában rákra gyanús sejteket, a P5-ös eredménynél pedig egyértelműen ráksejteket találtak. Mindkét esetben azonnal elvégzik a konizációt, ami egzakt szövettani eredményt biztosít.
Előfordulhat, hogy leletünkön P0-ás jelzést találunk, ez azt jelenti, hogy valamilyen technikai hiba miatt egyáltalán nem tudták elvégezni a vizsgálatot.
A citológiai vizsgálat során találhatnak gomba-, vagy trichomonas-, esetleg bakteriális fertőzést, illetve a minta felvetheti a Clamydia-fertőzés gyanúját, mely esetekben a nőgyógyász szakorvos megindítja ezek terápiáját.
Jó tudni, hogy a citológiai vizsgálat eredménye az esetek többségében két-három hét múlva érkezik.
A komplex nőgyógyászati vizsgálat negyedik, befejező eleme az emlők tapintásos vizsgálata, mely az emlőrák szűrésének része. Ha az orvos valami szokatlant észlel, akkor emlő ultrahang-vizsgálatra küldi a beteget. Bár a nőgyógyászati rákszűrésnek nem része, ám negyven éves kor felett célszerű (általában kétévente) mammográfiai vizsgálatra jelentkezni – tette hozzá az adjunktus.

 
A cikk a Weborvos oldalán jelent meg.