Az orrszívó dicsérete
Itt az ősz, a sárguló falevelek, a barnán csillogó gesztenyék, a lomha esők és a tunnyogó orrok korszaka. Mert a hűvös, nedves időben egyre gyakrabban tűnik fel az óvodában, bölcsődében egy-egy folyós nózijú gyerek, akinek – pontosabban szüleinek – hála, a fertőzés megállíthatatlan tombolásba kezd. És tombol egészen tavaszig. Szerencsétlenebb esetben ráadásul nemcsak a közösségbe járó gyerek lesz beteg, hanem haza is hurcolja a kórokozókat, majd jó szívvel átadja anyának-apának, és a tesónak is.
A következmények pedig már mindenki előtt ismertek: fájó torok és fej, csillapíthatatlan köhögés és tüsszögés, eldugult orr, esetenként láz. A tüneteket mindenképp kezelni kell: a torok, köhögés remekül reagál a mézre is, a lázat csillapítjuk, amivel tudjuk. Az eldugult orr azonban sok esetben gondot okoz, már csak azért is, mert a kisgyerekek sokáig képtelenek normálisan kifújni. Ha pedig nem ürül ki rendesen az ott pangó váladék, annak egyéb szövődményei is lehetnek: mandulagyulladás, középfülgyulladás, még rosszabb esetben pedig arcüreggyulladás.
Ilyenkor, hacsak nem vagyunk olyan erős gyomrú anyák, akik saját szájjal oldják meg a helyzetet, vesszük elő az akár már újszülött babáknál is használható orrszívókat, amelyekből többfélét is kapni a piacon. A sima kis kézit, ami szülői pumpálással hivatott eltávolítani az apró orrlyukakból az oda nem való tölteléket. Az elektromos változatot, melynél egy kis motor helyettesíti a kézi erőt. Vagy a porszívóra csatlakoztathatót, amely ipari méretekben képes kicuppantani mindent.
A kézi orrszívóval egy baj van csak, szinte semmit nem szed le, egyszerűen túl gyenge ahhoz, hogy egy üvöltő, tekergő gyerek orrából bármit leszippantson. Az elektromos változatoknál is általában a szívóerő számít gyenge pontnak, arról nem beszélve, hogy a kereskedők milyen árat kérnek egy ilyen darabért. Gyakorló anyaként azt gondolom, a legjobb választás a porszívó-orrszívó.
Bár sokan ez utóbbitól idegenkednek, megnyugtathatunk mindenkit: nem szívja ki a gyerek agyát és egyáltalán nem fájdalmas vele az orrszívás folyamata. Aki nem hiszi, járjon utána, és próbálja ki saját magán. Bevallom, totális bedugulás esetén, mikor már kiürült az orrspray, az orrcsepp, elfogyott négy-öt csomag százas zsepi, végső elkeseredésemben magamnál is alkalmazom, és bizony, a hatása felér egy kisebb megváltással.
De bármilyen hatékony szerszám is ez, természetesen vannak hátulütői. Mégpedig az, hogy hangos. Igaz, hogy nem magától, hanem a porszívótól, de ez egy ded agyán nem pörög ilyen formában végig, ő egyszerűen csak utálja. És ha már utálja, tiltakozik is ellene. Kézzel-lábbal, meg mindennel, ami csak rendelkezésére áll. Anya ugyan tudja, hogy a procedúra mindenképp a gyerek javát szolgálja, de ez a gyereket általában cseppet sem érdekli. Így pedig az orrszívás maga horrorisztikus élmény lehet mindkét félnek.
Megpróbáltam én is mindenféle praktikát, amelyek ideig-óráig működtek, de végül úgy döntöttem, a mi esetünkben egyetlen alternatíva jöhet számításba. Minél gyorsabban túlesni a dolgon. A folyamat nálunk egész pontosan három részre bontható:
- Sós vizes orrspray-vel fellazítjuk, amit kell. Ehhez alaposan befújjuk mindkét orrlyukat, majd néhány percig megpróbáljuk vízszintes helyzetben tartani a gyereket. Pl. diavetítéssel a plafonra.
- Elő a kínzóeszközzel. Gyerek feje két térd közé befog, karjait combbal lefogni, majd alaposan kiszippantjuk mindkét orrlyukból, amit kell. Belátom, kissé középkorinak tűnhet, természetesen van is tiltakozás, de így kb. fél perc alatt végzünk a legrosszabb résszel. Fontos, hogy az éppen kezelés alatt nem álló orrlyukat hagyjátok szabadon. És az is, hogy ne egyszer, hanem váltakozva, többször szippantsátok ki a trutyit.
- Elő az orrspray-vel vagy a cseppel. Előbbivel ismét alaposan befújjuk a gyerek orrát, utóbbival az orvos előírásai szerint cseppentünk, majd leülünk, és megnyugtatjuk borzolt idegeinket.
- Az orrszívó készülék elmosása, fertőtlenítése.
Persze, lehet, hogy nem a mi módszerünk a legjobb. Ezért lássuk, a Babanet látogatói milyen praktikákat rejtenek házi fegyvertárukban hasonló esetekre.
„Úgy gondolom a pindurkák megérzik, hogy sajnáljuk őket, ami azt jelenti számukra, hogy az orr-porszívózás "nem jó dolog". Pedig az bizony, jó dolog! (era)”
„Tavaly itt a Babaneten adott valaki egy nagyon hasznos ötletet: az orrszívóra ragasztott papírból kivágott elefántfüleket, és mondván, hogy jön az elefánt, az ormányával kitisztítja az orrod, kiszívta vele a gyerkőc orrát. Én is kipróbáltam, és nagyon bejött! A lurkóm tavaly két éves volt, mindig együtt hívtuk az elefántot, tisztítsa ki az orrát. (Zsóka)”
„Egyébként nálunk is az hozta el a megoldást, hogy egyszerűen ő szívja le magának. Odaadom neki beüzemelve, ő az orrához tartja egy pillanatra, belefújja és kész is.(Janka)”
„Egy kissé macerás, de ajánlom, hogy a szíváshoz tekerjétek be a gyereket egy törülközőbe (a kezét leszorítani), így bár kényelmetlenebb neki, de sokkal gyorsabban végeztek.(ppont)”
„Sóoldat: (fiziológiás) mi most itthon, házilag csináltunk, bár párom azt találta a neten, hogy a fiziológiás sóoldat 0.9%-os, így 1 dl vízhez 0.9 g só kell. Ez valahogy messze nem olyan tömény, mint fentebb van a kiskanalas.... Orrpucolás előtt ezzel lazítom fel.(Pildi)”
„Vettem orrszívót. Közben máshonnan kaptam egy ötletet, hátha másnak is jól jön: éjszaka, hogy ne zörögjön a porszívó, ő szívja meg a cső végét. Kipróbáltam, tényleg működik. (szilvamag)
És még egy tipp: hogy a porszívó se menjen tönkre, a szívócsövön nyissátok ki a kis ablakot, így nem fog leégni a porszívó motorja. Hangtompításként rá lehet dobni egy plédet a gépre, de ebben az esetben nem érdemes sokáig húzni az orrszívást.
Mindenkinek szép és betegségmentes őszt kívánunk!
