Hozzátáplálás Ha eljött az ideje

Honnan tudhatjuk, hogy a babánk elég érett-e ahhoz, hogy a szoptatáson kívül más ételt is kapjon? Ha már kinőtt egy-két fogacska a szájban, és előszeretettel használja is őket rágcsálásra, ha már képes egyedül megülni, és ha azt vesszük észre, hogy már nem tolja ki a kanalat a szájából és érdeklődik az ételek iránt, eljött az ideje, hogy megismertessük a szilárd ételek világával. Ezt a fejlettségi szintet a babák nagy része hat hónapos korában éri el.

Elképzelhető azonban, különösen, ha a csecsemő fél évnél fiatalabb, hogy a fokozott szopási és rágási igényt valami más okozza. Például ha náthás, ha az édesanya szokatlanul feszült, akkor gyakoribb szopásban keres vigasztalást. Pusztán a fogzás is kiválthatja a rágást, ha jólesik az ínynek. És ilyentájt van egy fejlődési ugrás is a babáknál, mikor egyik napról a másikra fokozódik az étvágya a babának, ám ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy készen áll a hozzátáplálásra.

Arról persze könnyedén meggyőződhetünk, hogy melyik helyzettel állunk szemben. Ha ilyenkor elutasítja finom próbálkozásainkat, gyakoribb szoptatással fokozzuk tejtermelésünket, és próbálkozzunk a hozzátáplálással később. Ha betegségre gyanakszunk, várjunk négy-öt napot, és ha a kicsin nem jelentkeznek a megfázás vagy más fertőzés tünetei, de a fokozott szopási, rágási igény sem csillapodik, kínáljuk meg egy falat gyümölcspéppel, és figyeljük, mit szól hozzá. Ha szemmel láthatóan élvezi és nem tolja ki a nyelvével, biztosak lehetünk benne, hogy itt az ideje, hogy anyatejen kívül mást is bevezessünk.

Hozzátáplálás vagy elválasztás

A két fogalom nem ugyanazt a metódust takarja. Hozzátáplálásról akkor beszélünk, ha a baba táplálásában még mindig a szoptatást szeretnénk előtérbe helyezni, és az anyatej, mint fő táplálék mellett kap csak a kicsi szilárd ételt. Elválasztásról pedig akkor, ha a mama már nem szeretne szoptatni, vagy a baba utasítja el a mellet, ilyenkor természetesen a szilárd ételek irányába tolódik a hangsúly.

Hozzátáplálás esetén a szilárd ételt mindig a szoptatás után kínáljuk a babának, először célszerű a déli szoptatás idején próbálkozni. Elválasztáskor a szoptatás előtt is megkínálhatjuk a kanállal, így szépen, fokozatosan csökkenthetjük a szoptatások hosszát és mennyiségét.

A baba első ételei

A legcélszerűbb és legegészségesebb, ha a szilárd ételek bevezetését a gyümölcsök présnedvével kezdjük, később gyümölcspépet és gyümölcspürét is adhatunk. Kicsit később próbálkozhatunk főtt zöldségfélékkel is, de ezeket érdemes passzírozva vagy turmixolva, pép, esetleg főzelék formájában adni.

Fontos, hogy bizonyos ételekkel túl korán nem szabad próbálkozni, mert azok allergiás reakciót válthatnak ki a kicsinél. Kerüljük a tej és tejtermékeket, a búza, árpa, zab és rozstartalmú ételeket, de tojást és mézet se adjunk még a kicsinek.

Porontyaink az édes anyatej után nem igénylik a sót, a fűszerezést, ezért a főzés során ezek használatát nyugodtan elhagyhatjuk. A cukor és a zsír is kerülendő, felesleges még ezekkel terhelni a babák szervezetét.

Ha valamelyik gyümölcs vagy zöldségpürét túl sűrűnek találjuk, főzőlével, főtt krumplival, de lefejt anyatejjel vagy tápszerrel is hígíthatjuk.

Új étel bevezetése

Az új ételeket egyenként vezessük be, 3-5 napot várva egy-egy étel között. Ez azért fontos, mert így nyilvánvaló lehet, hogy bizonyos tünetek – kiütés, hasmenés, székrekedés – vajon az újonnan bevezetett ételnek köszönhetőek-e.

Először mindig csak kis mennyiséggel kínáljuk meg a babát – az új ételből eleinte egy-két kanálka is bőven elég lehet neki.

Ha gyermekünket szeretnénk egészséges táplálkozásra szoktatni, érdemes már egészen kicsi kortól mellőzni a tápérték nélküli ételek fogyasztását, például chips-ek, ropik, ízesített italok, üdítőitalok, vagy a csokoládék.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?