Reggeli harcok a gyerekkel
Csörög az óra, odakint még éjszakai sötétség, csak az egy-két madárfüttyből sejteni, hogy bizony, itt a reggel. Kicaplatok a konyhába, készítek egy erős kávét, majd beosonok a gyerekhez, akinek az arcán ott az álom nyugalma. Elsimítom a csatakos haját, és belesúgok a fülébe: „Ébresztő, ideje felkelni!”. Csak egy kis mocorgás és egy kis morgás a válasz.
Kisebb korában ez volt a reggel utolsó nyugalmas pillanata, mert miután megittam a kávém és ismét szóltam neki, hogy de most aztán tényleg ideje kiugrani az ágyból, mindig az lett a vége, hogy nem a gyerek, hanem én ugrottam – a plafonig. Mire az óvoda kapujáig jutottunk, a reggeli stressztől már teljesen felébredtem.
A reggeli stressz azonban valószínűleg nemcsak minket érint. Egy felmérésből is az derült ki, hogy a kisgyermekes családok körében gyakran komoly feszültségek között zajlik a reggeli készülődés. A TNS online piackutató szeptemberi kutatásában résztvevő anyukák közel háromnegyede állítja, hogy nagyon is jellemző a reggeli stressz a családjukban.
A feszültség különösen jellemző azoknál a családoknál, ahol egynél több gyereket kell elvinni az óvodába, iskolába – érthető módon. A reggeli készülődéssel járó gondok közül az anyák elsősorban a felkeléssel és az öltözködéssel kapcsolatban soroltak fel problémákat.
A válaszadók 63 százaléka említette spontán válaszként az öltözködéssel járó problémákat, 69 százalékuk már a felkelésnél is nehézségekbe ütközik reggelente: a kisgyerek nem akar elkezdeni öltözni, helyette inkább mást csinál – például játszik, még rajzol egy nagyon fontosat -, nem azt akarja felvenni, amit anyukája készített ki neki. Harmadik leggyakoribb problémaként az időben elindulást említették - közölte a kutatás kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel.
A gyerekek számának növekedésével a fent említett problémák hatványozottan jelentkeznek: a kicsik juszt sem akarnak felkelni az ágyból, túl lassan öltöznek, és természetesen még véletlenül sem abba a ruhába akarnak öltözni, amit a szülő választ. A több kisgyermekkel rendelkező családokban a reggeli stressz azért is fokozattan jellemző, mert az édesanyának meg kell osztania figyelmét csemetéi között, és ez még több koordinációt igényel.
Az állandó rohanás elválaszthatatlan velejárója a stressz. A szülők viselkedése viszont az egyik legfontosabb – követendő - modell a gyermekek számára. A kicsik magukba szívják, utánozzák az otthon látottakat. A gyerekek számára a rutinok, a szokások döntő jelentőséggel bírnak, ez adja meg a nekik a biztonságos kereteket, a kiszámíthatóságot a mindennapokban.
A stressz, a rohanás és kiszámíthatatlanság a konfliktusok, veszekedések melegágya a családban. A reggeli készülődés legyen rutinszerű, a gyerek aludjon eleget és ne az utolsó pillanatban keljen fel – javasolta a fenti eredményekre reagálva Futó Judit, az AVEC Pszichoterápiás Intézet és Oktatási Központ munkatársa.
A mi kis családunkban végül több, apró változtatás segített: a gyerekre hagytam, hogy mit akar felvenni – nyilván az időjárásnak megfelelő keretek között -, és kapott mindig 5-10 perc extra pihenőt még a felkelés előtt, ami persze azt jelenti, hogy ennyivel előbb szóltam neki először. És persze: bevontuk apát is, ma már fele-fele részben osztozunk a reggeli feladatokban.
Nektek milyen praktikáitok vannak a reggeli rohanás elkerülésére?
Babanet / MTI, 2011. január 12.
Babanet hozzászólások(3 hozzászólás)
De tény szeretik elhúzni a készülődést.Megpróbálom a fenti tippeket,előbb keltem és kap még rá 10percet.. :)
Várom a további megoldásokat.. :)