Terhesnapló7. – Tankönyvi eset a Lujza!

Azt néztem, hogy egészen puritán lett ez a terhességi kiskönyv, amióta utoljára voltam terhes. Sima nyomtatott papírok összefűzve, nem olyan kis színes-szépséges kiskönyv, pocakos anyukával az elején, mint régen volt. Pedig azt olyan büszkén hordozta magával az ember lánya, ezt meg alig találom, elvész a sok papír között. Na, sebaj, ez mellékszál.

Erre a hétre elmúltak a rosszullétek, juhé, tisztára tankönyvi eset vagyok. Ami nem múlik, az az érzelmek hullámzása, ez a hét eddig a csúcspont, azt hiszem, minden nap sikerült bőgni valamin, hol vélt bánatomban, hol pedig valós örömömben. Teljesen mindegy szinte, mi történik, az én könnycsatornáim önálló életre kelnek.

A vérnyomásom mindeközben a béka segge alatt van, most már papírom is van róla, hogy igyak néha inkább kávét terhesen, minthogy egyszercsak leessen a vérnyomásom, és kiterüljek az utcán. Egyébként elég idegesítő, hogy folyton rajtam van az álomkór, szédülés. Az elnézést kérés már a mindennapi rutin részévé vált, mert rendszeresen beleásítok azok arcába, akikkel épp beszélgetek. Pedig tényleg nem unom őket, csak egyszerűen így hatnak rám a hormonjaim.

Jövő héten már be is töltöm a 12. hetet, őrület, hogy rohan az idő. Jövő hét csütörtökön már genetikai uh, vérvizsgálat meg nődoki is vár rám. A 35 éves korom miatti genetikai vizsgálat egyébként durva, ha nem akarom, hogy hasbaszúrással csinálják, akkor 40ezer forintot kell perkálnom. Nem a gyereken akarok spórolni, de azért 40ezret már megérez a családi kassza, kicsit kiverte a biztosítékot. De azért persze nem kockáztatom meg a szúrást, inkább fizetek, csak olyan igazságtalannak érzem, hogy ha nem akarom kockáztatni a babát, akkor sok pénzemnek kell lennie. És akinek nincs épp annyi tartaléka, hogy ezt kifizesse? Annak miért nem jár a kockázatmentes vizsgálat? Ugyehogy igazságtalan?

Koncentráljak azonban a jó dolgokra: láthatom jövő héten újra a babánkat, akiről már most nagyon izgulunk, hogy mikor derül ki, hogy fiú avagy lány. Persze azt szoktuk mondani, hogy mindegy, csak egészséges legyen, de azért négy lány után most szeretnénk egy kisfiút. Legalábbis én. Jó, ha kislány lesz, akkor is ugyanúgy fogjuk szeretni, és már legalább tudjuk majd, hogyan kell pelenkázni. Akárhogy is lesz, jó lesz, körömrágás indul jövő hét csütörtökig.

Lujza