Aranyóra a szülés után

Nem, most nem a nemesfémből készült időmérő szerkezetre gondoltam, hanem arra a hatvan perces időintervallumra, amit az újonnan érkezett emberpalánta először tölt a mamája pocakjának védelmén kívül. Aranyórának hívjuk ugyanis azt az –igazából pár – órás időszakot, ami a születés után közvetlenül lepereg.

Elnevezéséből is kitűnik, mennyire fontos időszak lehet ez a babának. És persze az anyának, sőt az apának is. Hogy miért? Mert sok minden ebben a pár órában dől el, alapozódik meg, indul a maga útjára.

Megszületése alatt a baba fárasztó, fájdalmas és nehéz utat jár be, míg meglátja a napvilágot. Az aranyóra lehetőséget ad neki arra, hogy ezeket a fáradalmakat az édesanyja karjaiban pihenje ki – már természetesen abban az esetben, ha a kórházban a babát odaadják a mamának. Közvetlenül a szülés-születés után az anya és a baba szervezetében is olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek koncentráltabbá és éberebbé teszik mindkét felet – ki tudott aludni a szülés után normálisan? -, így segítve a kötődés kialakulását és az egymásra hangolódás megkezdését, a kapcsolat felvételét egymással.

Ezeknek a hormonoknak köszönhető, hogy az újszülött megszületése után nagy szemekkel nézelődik, tanulmányozza az anyja arcát, figyel a hangjára. De nemcsak az emberi arcra koncentrál, hiszen a veleszületett reflexei is mind a kapcsolat kialakulását segítik, gondoljunk csak a fogó- vagy a karolóreflexre. Persze, ezek a reflexek nemcsak az embergyerekre jellemzőek, könnyedén megfigyelhetők a majomkölyköknél is, de ez sem véletlen: mindkét esetben az az újszülött túlélésének záloga, ha talál valakit, aki hajlandó ápolni-szeretni őt, gondoskodni róla.

Jó esetben ezzel nincs is semmi gond, hiszen az anyukákban a hormonok hatására is beindul a kötődés, amellett, hogy bizony, már a nagy hassal végződő kilenc hónap alatt is erőteljes érzelmekkel fűződünk a bennünk fejlődő csemete iránt. Szülés után az anya fokozottan így reagál a baba látványára, illatára és érintésére: aki szült, talán emlékszik, hogy azonnal úgy érzi az ember lánya, neki ezt a gyereket akár az élete árán is védenie kell, meg kell óvnia mindentől, gondoznia-szeretnie kell.

Szerencsére ma már a legtöbb szülészeten felismerték az első órák fontosságát, így az anyukák szülés után megkapják a babát, hogy ismerkedhessenek egymással. A legjobb, ha ilyenkor megoldható, hogy az újszülött és az anya bőre egymáshoz érhessen – ha kell, inkább így tegyenek rájuk egy takarót, de egyébként az anya teste automatikusan azon dolgozik, hogy melegen tartsa a picit. Ideális esetben a „megfigyelési időszak” két-három óráját az épp csak megszületett család zavartalanul töltheti együtt, az egészségügyi személyzet jelenléte nélkül.

Még egy szempont miatt roppant fontos ez az időszak. Ez természetesen a szoptatás. Születés után a kicsiknél nagyon erős a szopási reflex is, és bár napokra elegendő tartalékkal jönnek világra, jól esik nekik néhány ellazulást segítő korty az anyukájuk tejéből. Ha születés után a baba rögtön mellre kerülhet, kisebb eséllyel lesz később probléma a szoptatás során. Ráadásul abban a pár korty tejben – pontosabban előtejben vagyis kolosztrumban, ami elképesztően sűrű, sárga, magas kalóriatartalmű folyadék – rengeteg az immunanyag, ha ihat belőle a baba, azzal máris szerez némi védelmet a kórokozók ellen. Ráadásul a kolosztrumnak hashajtó hatása is van, ami segít a magzatszurok, más néven mekónium és a szétesett magzati vörösvértestekből származó, élettani sárgaságot okozó bilirubin kiürülésében.

Nem véletlen, hogy ezeket az órákat soha nem feledjük el, és amikor a gyerekek megkérdik, hogyan is születtek, ezt is mindig elmeséljük. Ha valaki császármetszéssel adna életét gyermekének, ott előfordulhat, hogy csak egy kis késéssel kapja először kézbe a picit. De senki se keseredjen el: ez még nem jelenti azt, hogy a gyerekkel való kapcsolat rosszabb lesz, vagy problémák jelentkeznek majd törvényszerűen a szoptatásnál. Szerelem lesz az első látásra akkor is, és ha jelentkezne is valami nehézség, mindent – ismétlem, mindent - meg lehet oldani.

Szilágyi Diána , 2012. szeptember 13.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2012 09 13. 22:51
Sajnos ezekbe az aranyórákba beleszólnak a nôvérkék, akiknek mindenképpen meg kell gyorsan füröszteniük a babát, ami igencsak megviseli szegénykét. Vagy Magyarországon ez nem így van? (Én Kanadában szültem)
→ válasz erre
2012 09 14. 12:28
dia
zsuzsi, sokféle módszer van: van, ahol elviszik, lefürdetik, de gyorsan és aztán visszakapja a mama, van, ahol a mama mellé állítanak egy kiskádat, és ott csutakolják le a picit közvetlenül mellette, és van olyan, ahol csak megtörölgetik, aztán csak másnap fürdetik le.

De egy fürdés még a legkevesebb. Ha elviszik órákra, mert feltétlen inkubátorba kell dugni az egyébként egészséges gyereket, az a gáz. Például.
→ válasz erre
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?