Mindenórás jelek Közel már a szülés…

Bátran kijelenthetem, hogy a terhesség legnehezebb hónapja mindig az utolsó. Amikor az idő ólomlábakon cammog, akárcsak a kismama, aki úgy érzi, hogy az elefánt hozzá képest már kisegér, és sokkal inkább a bálna jelző festené le helyesen éppen aktuális testméreteit. Amikor már nem esik jól a járás, a fekvés, az állás, az ülés, jobb lenne csak úgy lebegni a világban. És pont erre semmi esély. Amikor minden este úgy fekszik le az ember, hogy talán ma éjjel, majd minden reggel azzal a gondolattal ébred – már ha tud még aludni -, hogy ezek szerint mégsem.

Ilyenkor már feszült figyelemmel lesi mindenki a teste jelzéseit – ám főleg az első gyermeküket várók bizonytalannak érzik magukat: pontosan milyen jelek utalnak a szülés időpontjának közeledtére? Mit kellene érezniük? Ez már jóslófájás? Vagy akkor most már indulhatunk a kórházba?

Nekem pl. egy fia jóslófájásom sem volt, pedig mindenhonnan azt hallottam, hogy az aztán mindenkinél van, és kb. két héttel szülés előtt jelentkezik először. Nem kicsit voltam kétségbeesve, mikor még a 38. héten sem tapasztaltam egyet sem. Aztán az egyik orvosi vizsgálaton kiderült, a méhszájam már egy ujjnyira nyitott, aznap délután pedig búcsút vehettem a nyákdugótól is. De akkor vegyük csak sorba, milyen jelzéseket tapasztalhatunk, ha a baba egyre inkább készen áll a kinti életre.

Szülésindító praktikák
Míg el nem telik a terhességből úgy 37-38. hét, minden kismama azon fáradozik, hogy odabent tartsa a gyereket. De sokan vannak, akik elérik a 40. hetet, és a gyerek még mindig semmi jelét sem mutatja annak, hogy szeretné megnézni a kinti világot. Hogyan csalogathatjuk ki odabentről a gyereket? Bővebben...

Kevesebb a magzatmozgás

Igazából ez a jelenség nem áll szoros összefüggésben a szüléssel, pusztán abból ered, hogy a babának egyre kisebb odabent a helye. Mégis, sok kismama megfigyelte már, hogy a szülés előtti időszakban a babája ismét többet alszik – persze, lehet, hogy csak azért pihenik ki előre ennyire magukat, hogy aztán a szülők ne unatkozzanak, ha végre találkoznak egymással. Ugyanakkor vannak olyan babák, akik még ilyenkor vesznek bukófordulót és állnak be a helyes irányba – azaz fejjel lefelé -, ami finoman fogalmazva is, nem túl kellemes élmény ekkora hassal.

Keményedik a has

Ha már a hasnál tartunk, ejtsünk szót a keményedésekről. A terhesség során ezt gyakran tapasztalja az ember – nem véletlen, hogy a várandósok nagy része magnéziumot is szed -, ám a szülés előtt megjelenhetnek a már fent említett jóslófájások. Ezek nagy intenzitású, erős fájások lehetnek – erősen emlékeztetnek állítólag a menstruációs görcsökre -, nem véletlenül könnyű őket összekeverni a szülési fájdalmakkal, ám jellemzőjük, hogy nem igazán válnak rendszeressé, és némi idő elteltével – ami akár pár órát is jelenthet – egyszer csak elmúlnak.

Hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, gyakorlatilag ezzel edz a méh a majdani nagy napra. De ha nem tapasztalsz hasonlót – mint az én esetemben -, akkor se aggódj. És hogy miből tudhatod, hogy a fájdalmaid esetleg már nem is jóslófájások? A szülési fájások egy idő után rendeződnek, azaz egyre gyakrabban és rendszeres időközönként követik egymást, miközben a fájások hossza egyre nő. Ezért aztán érdemes minden esetben előkeríteni egy órát gyorsan, és figyelni, tapasztalsz-e bármi rendeződést. A kórházba addig nem érdemes elindulni, míg már legalább egy órája rendszeresen, 5-10 percenként jelentkező 30-40 másodperces fájásaid nincsenek.

Kinyílt a méhszáj

Önmagában nem feltétlen jelzi előre, hogy itt az idő. Bár bizonyos esetekben már a vajúdás előtt megnyílik, a legtöbb kismama zárt vagy éppen csak kicsit kinyílt méhszájjal kezdi a szülést hosszú óráit. Ugyanakkor a nyitott méhszájat érdemes figyelemmel kísérni.

Elment a nyákdugó

Amikor a méhszáj elkezd kinyílni, akkor találkozik az egyszeri kismama a nyákdugóval. Vagy sem, mert bizonyos esetekben a legnagyobb titokban távozik. A nyákdugó a méhnyakat elzáró zselés-kocsonyás, egyeseknél ennél folyósabb állagú anyag, aminek legfőbb funkciója, hogy védi a méhben fejlődő magzatot a hüvelyből felszálló fertőzésektől. Ha eltávozik, akkor valóban közel a szülés időpontja, de hogy mennyire, azt egyik orvos sem fogja tudni teljes biztonsággal megmondani. Van, akinél ez órákat, másnál napokat jelenthet.

Ne ijedjen meg senki, ha a nyákdugó véres, barnás, sárgás, stb. – számtalan formában létezhet, kb. ugyannyira egyéni a megjelenési formája, mint az, hogy hányféleképpen lehet megélni a szülést.

Ajjaj, hasmars!

Elég általános jelenség, hogy a szülést megelőző időszakban a szervezet mintegy megtisztítja önmagát. Például kitakarít mindent, ami a babának kifelé jövet az útjában lehet. Ennek köszönhetően a kismama nem ritkán a vécén kénytelen tölteni pár órát. Jobb esetben az input oldalon nem történik semmi, de az is gyakori tünet, hogy a szülés előtt hányással küzd a kismama.

Azért senki se lepődjön meg, ha később, a szülőszobán felajánlják neki a beöntést: a belekben még ennek ellenére is maradhat salakanyag, amit a baba feje egészen biztosan ki fog nyomni. Ehhez persze az orvosok és szülésznők hozzá vannak szokva, őket nem zavarja, ám az egyszeri kismamát esetleg zavarba hozhatja a belénk nevelt civilizációs gátlások miatt, ez pedig visszahathat a vajúdásra. Ha tehát úgy érzed, te ettől ódzkodsz, lehet, hogy érdemes meggondolni azt a beöntést majd.

Fáj a derekam…

Ha a keresztcsontod környékén makacs, feszítő fájdalmat érzel – netán bizonyos időközönként ismétlődik is -, akkor biztos lehetsz benne, már nem kell sokáig várni. Sőt, sok kismama a szülés során is úgy tapasztalja, a fájásokat nem annyira az alhasában-hasában érzi, sokkal inkább a derék tájékán. Bármennyire is örül ilyenkor az ember lánya, hogy hamarosan már nem kettő az egyben lesz, azért jól tud esni ilyenkor egy finom, lágy masszázs, amely kíméletesen enyhíthet ezen a fájdalmon.

Ti milyen tünetekből gondoltatok arra, hogy közeleg a szülés időpontja?

Szilágyi Diána , 2011. június 28.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(10 hozzászólás) 

2011 06 30. 10:21
dia
mobilbea, örülök, hogy Attilával minden rendben van, és őszintén, roppantmód irigyellek a gyors szülésekért... Én a másik véglet voltam.

Harmadik gyereknél meg a végén még otthon is szülsz egyet, na arról majd mindenképp kérünk egy szüléstörténetet.:)
→ válasz erre
2011 07 01. 17:01
Köszi dia, én is úgy sejtem, hogy a harmadikat már itthon hoznám a világra. Valószínűleg ez családi vonás nálunk, mert anyukám mindhármunkat könnyen és gyorsan szülte, és a tesóm is könnyen és gyorsan szült.
A harmadik gyerkőc létét pedig ez az év mondja meg, hogy legyen, vagy ne. (Azok a fránya anyagiak, házhitel és egyebek, de gondolom ezt senkinek nem kell ecsetelnem.) Azért én reménykedem. Mi is hárman vagyunk testvérek, így egy kicsit hiányérzetem van, hogy nekem csak két gyerekem van.
→ válasz erre
2011 09 15. 13:05
sziasztok!
jelenleg a második babánkat várom, és 35dik hétbe léptünk ma. tegnap voltam nst-n, mert egyéb okok miatt egy héttel hamarabb kérte a dokim. (az első lányom 37 hétre született, farfekvéssel, köldökzsinór a lábán, és hát császár...és mivel most meg IR-es vagyok a cukor miatt kellett előre hozni a vizsgálatot) mindegy, nem is ez a lényeg, hanem, az, hogy az én pici babám nem szereti a gépeket, és nem hajlandó alávetni magát a vizsgálatoknak, így a tegnapi NST nem igazán úgy sikerült ahogy kellett volna...az ápolónő többször a hasamba nyomta a készüléket, de már úgy hogy fájt. szóltam is neki, hogy ez így nem lesz jó...hazajöttünk, és rendesen a méhszájam fáj, úgy mint amikor az elsőnél elindult minden....erre elolvasom ezt a cikket, és minden tünet él...ma elindult a hasam, leszakad a derekam...stb. de nem ezért ragadtam "tollat"...mint azt írtam az első lányom 37 hetesen gondolta úgy hogy megnézi magának a világot. semmi előjel nem volt egészen 2 nappal a szülés előttig, amikor is elment a nyákdugó...nem tudtam mi az, csak olyan furcsa dolog jött ki belőlem, és úgy voltam vele ez nem normális, szóval szóltam a férjemnek, hogy nuku szex...:D:D ez volt péntek este, aztán vasárnap játszottunk, nevettünk és én annyira nevettem, hogy amikor lefeküdtünk aludni és nyugalmi helyzetbe kerültem, megrepedt a burok, és már 10 perces fájásaim lettek egyből. ez volt 11:20kor este. mivel a férjem elaludt, így 1kor szóltam neki, hogy menet van, bevágódtunk a kocsiba, és irány a kórház. mivel nem tudtam mi történik velem, és a hülye amcsi filmek miatt amikben azt mutatják, hogy berohannak a kórházba közbe meg vaklárma, nem akartam szólni csak ha már 100%ék, hogy ez a szülés. 2re beértünk, már 4 ujjnyira nyitva voltam, és 2 perces fájásaim voltak. annyira nem fájt, csak éreztem...szerintem az adrenalin miatt, mert annyira féltem...:D az utolsó vizsgálaton vették észre, hogy a gyerek elindult lábbal, és a lábán ott a köldökzsinór...azonnal műtő, epidurális, és már vették is ki belőlem....ennyi az én történetem...:D kíváncsi vagyok most mi lesz...majd leírom...:D:D:D

→ válasz erre
Összes hozzászólás (10) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?