#baba#anya

AZ ÉRINTÉSTŐL A MEGISMERÉSIG – A KÖTŐDÉS 6 MÓDJA, AMI VÉGIGKÍSÉR AZ ÉLETEN

A kötődés is egy folyamaton, fejlődésen keresztül alakul ki. Dr. Máté Gábor és munkatársa 6 kötődési formát különböztet meg, amelyek sorban alakulnak ki, és válnak egyre összetettebbé. Ezt a természetes fejlődést a gyerek lelki érése is meghatározhatja, befolyásolhatja, éppen ezért érdemes figyelemmel kísérni a megnyilvánulások esetleges változását.

A kötődés említésekor általában az első életév jelentősége szokott az eszünkbe jutni, hiszen ekkor alakul ki az a szoros, bensőséges és bizalmas kötelék a gyerek és a szülő között, amely aztán kihatással lesz a gyerek egész felnőtt életére is. A kötődés azonban nemcsak ebben az érzékeny időszakban fontos. Dr. Gordon Neufeld és dr. Máté Gábor A család ereje című könyvében hívja fel a figyelmet arra, hogy a kötődésre való igényünk az egész életünket végigkíséri, méghozzá azért, mert tájékozódási pontot biztosít.

A kötődés hat módja

Egy gyerek számára a legjobb tájékozódási pont alapvetően a szülő vagy a szülőt helyettesítő más felnőtt (pedagógus, gondozó, rokon). A kötődés azonban ingatag és szeszélyes tud lenni, így minősége nagyban meghatározza, hogy éppen ki válik orientálódási ponttá. Ahhoz, hogy a gyerekünket valóban megismerjük, és szülőként megfelelő támasza maradhassunk az évek során, fel kell fedeznünk és meg kell értenünk a kötődés természetét és dinamikáját. Dr. Máté Gábor és munkatársa 6 kötődési formát különböztet meg, amelyek sorban alakulnak ki, és válnak egyre összetettebbé. Ezt a természetes fejlődést persze a gyerek lelki érése is befolyásolhatja, ezért érdemes figyelemmel kísérni a megnyilvánulások esetleges változását.

1. Kötődés az érzékek révén

A legkorábban kialakuló kötődési forma a fizikai közelséget részesíti előnyben. Egy csecsemő számára még fontos, hogy érezze a kötődő személy (általában az anya) testi jelenlétét akár látvány, hang, illat vagy érintés által. Kiszolgáltatottsága révén a felnőtt ottléte nyújtja számára a biztonságot, ezért ennek megvalósulása és fenntartása a legnagyobb feladat. Amennyiben ezt a közelségérzetet fenyegeti valami, úgy a gyerek is fenyegetve érzi magát, és igyekszik mindent megtenni ennek kiküszöbölésére. Bár ez a fajta kötődés csecsemőkorban a leghangsúlyosabb, a közelség érzésének fontossága felnőttkorban sem szűnik meg, csupán átértékelődik. Nem ez fogja meghatározni a kapcsolat minőségét, de a részét képezi továbbra is. Megváltozik a személy, akihez kötődünk, és megváltozik ennek a fajta megnyilvánulási módnak a mértéke is, legalábbis ha kellően érettek vagyunk.

2. Kötődés hasonlóság révén

A kötődés következő fokozata nagy hangsúlyt fektet a fontos személyek utánzására, a velük való azonosulásra. Már a kétéveseknél is gyakran tapasztalható a vágy arra, hogy átvegyék a hozzájuk közel álló személy sajátosságait: öltözködés, szóhasználat, tevékenység, viselkedés stb. „Megpróbálja a létezési és kifejezési mintákat utánozni, illetve versengeni próbál velük” – írják a szerzők. Az azonosulás tárgya – a gyerek korától függően – lehet egy szülő, egy barát, egy mesehős, egy szerep, egy csapat, egy ország vagy egy eszme is akár. Az egészséges érzelmi érés következtében viszont ez a fajta kapcsolódás is idővel veszít jelentőségéből, mivel a gyerek elkezd egyenrangú kapcsolatokra vágyni.

A cikk teljes egészében a divany.hu oldalán olvashatod. 

 

2020. november 30.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?