Mi az ott a térdhajlatban? Ekcéma? – de mi is az pontosan?
Csecsemőkorban jelentkező tünet az endogén ekcéma vagy atópiás dermatitisz. A két fogalom egymás szinonimái, egyiket angol, másikat inkább német nyelvterületen használják. Az „atópia” nem helyénvalót, az „endogén” belülről jövőt, belső eredetűt jelent. A betegség előfordulása 15-20%, a fiatal, városi lakosság körében gyakoribb, és folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.
Allergiás tünet a csecsemő bőrén
A tünetek a korai csecsemőkorban, ritkábban később kezdődnek. Általában az évek során egyre ritkábban, és egyre enyhébb tünetek jelentkeznek és az esetek háromnegyed részében a pubertáskorra a gyermekek „kinövik” a betegséget.
Jellemző a nagyon száraz bőr, az erős viszketés, az intenzív vakarózás és az időszakosan, változó erősséggel fellépő bőrgyulladás. A bőrszárazság oka a faggyútermelés csökkenése mellett a faggyú összetételének megváltozása, a bőrt védő savköpeny vegyhatásának lúgos irányba tolódása és az ezzel kapcsolatos vízveszteség.
Nagyon gyakori, hogy más atópiás betegséggel (asztma, szénanátha) társul, és a beteg családjában is halmozottan fordulnak elő ezek a kórképek.
Mai ismereteink szerint az atópiás hajlam kialakulásáért az immunrendszer hibás működése felelős. Ez örökletesen meghatározott, azonban az atópiás egyén a külvilág ingereire (táplálékok, belélegzett vagy a bőrre kerülő anyagok) is másként és hevesebben válaszol. Gyakori náluk a csalánkiütés, hevesen reagálnak rovarcsípésekre. Erős viszketést okozhatnak a bőrrel érintkező ruhaneműk (műszálas, gyapjú), a tisztálkodó szerek (lúgos szappanok, illatos, színezett tusfürdők). A hideg vagy meleghatás, verejtékezés, érintés, dörzsölés is heves vakarózást provokál. A levegőben levő pollenek, tollak, szőrök, gombaspórák, atkák is kiválthatják a tüneteket. Ezzel párhuzamosan a bőrre kerülő baktériumok, vírusok, gombák ellen is gyengébb a védekezés. Gyakrabban fordul elő ekcémás betegeknél gennyes bőrfertőzés, nagyszámú szemölcsképződés.
Ezek az eltérések vérkép vizsgálattal, gyulladásos paraméterek, az össz- és a specifikus allergiás immunglobulinok (IgE) szintek mérésével stb., mutathatók ki.
Az időárás is befolyásoló tényező lehet
A klinikai tünetek súlyosságát befolyásolja az életkor, a beteg környezete és számos más körülmény, pl. az időjárás, stresszhatások. A betegség lefolyása ennek megfelelően hullámzó, enyhe és súlyosabb időszakok váltakoznak. Az ekcémás gyermekek 70-80%-a serdülő korra tünetmentessé válik, de általában ekkor jelentkeznek a légúti tünetek (asztma, szénanátha), ezt nevezik ”atópiás menetelés”-nek. A felnőttkor küszöbén nagyon fontos a helyes pályaválasztás, mert a felnőttkori ekcémák legnagyobb részét a munkahelyi környezeti allergének, stresszhatások tartják fenn.
A betegséget főként tünetileg tudjuk kezelni. A kiváltó tényezők kerülése (amennyiben sikerül azonosítani), a helyes bőrápolás és életvezetés (öltözködés, szokások, játékok) a megelőzésben rendkívül fontos momentumok. A gyermekeknél sem ritka már a fémekre, festékekre, illatanyagokra, tartósító szerekre kialakult túlérzékenység. Csecsemőkorban az ételérzékenységnek (tej, tojás, szója, mogyoró) is lehet szerepe, ennek tisztázása és az elkerülő diéta betartása szintén fontos.
A kezelésben a helyesen megválasztott bőrápoló készítmények rendszeres használata, a tünetek fellángolása idején az életkornak, testtájéknak megfelelően választott gyógykenőcsök, viszketéscsillapító szerek, felülfertőződés esetén antibiotikumok adása javasolt. Az immunrendszer erősítésére és az immunegyensúly fenntartását eredményező kezelésekre is van már lehetőség. Krónikus betegség lévén nagyon fontos a beteg és családja helyes életvezetése (anyatejes táplálás, dohányfüst-mentes, tiszta környezet, öltözködés) a tünetesebb időszakokban pszichés támogatása. Gyerekeknél az óvodai, iskolai környezettel megfelelő összhang kialakítása, a helyes pályaválasztás életre szóló feladat.
Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Kapcsolódó:
