Terhesnapló 4. - Lelki és testi felkészülésre fel!

33. hét a pocak egyre kerekebb, nehezebb, talán (?) nincs már sok már hátra. Az éjszakák egyre rövidebbek, 3-4 óránál többet nem tudok egyszerre aludni, vagy felébredek Oli rugdalására, vagy pisilni kell, vagy csak a szervezetem tréfálkozik. Fáradtnak érzem magam, ugyanakkor érzem, hogy mozgásra lenne szükségem.

A júniusi inszemináció előtt szinte hetente jártunk Mr. Mimivel fallabdázni, ami nagyon jól esett, jó kis pörgős játék, és tökéletes feszültség levezetésére. Hiányzik nagyon, mostanában sokat emlegettem neki, hogy mennyire várom már, hogy újra elmehessünk adogatni kicsit.

Addig is, illetve Oli születéséig pedig újra elkezdek úszni. Habár hajlamos vagyok összeszedni mindenféle bacit és egyebet uszodákban, fürdőkben, de próbálok minden óvintézkedést megtenni. Hiába tornázom, úgy érzem, hogy szükség van még valamire, ami átmozgatja jobban a hátamat, hetek óta olyan érzésem van, mintha minden éjszaka elaludnám a nyakamat és bal oldalamat. Így holnap irány az uszoda, legalább kicsit tehermentesítem az izületeimet is, már csak kell találnom egy fürdőruhát, ami méretben jó a pocakomra.

Apukám kicsit többet volt az elmúlt napokban itthon és szinte minden terhet levett a vállamról, így tudtam kicsit foglalkozni az Olira való készüléssel és pihenni is. Igyekszem sokat relaxálni, és fejben összeszedni magam, a kórházi csomagom is majdnem teljesen kész a plusz szabadidőnek köszönhetően.

A héten végre elkezdődött a szülésfelkészítő, sok újdonságot nem hallottam -Mr.Miminek sem volt túl sok állítása szerint -, de annyiból jó volt, hogy magabiztosabbnak érzem magam kicsit, és többet tudok a szülés körülményeiről és a gyermekágyas időszakról, amit a kórházban kell tölteni. Jövő héten folytatás következik, de már Mr. Mimi nélkül, ha szabaddá tudná magát tenni, szerintem eljönne szívesen, de sajnos egy dolgozó ember szerdán kora délután általában dolgozik.

Van néhány ismerős kismama a csoportban, így egyedül sem leszek, legalább lesz kihez szólnom. A tanfolyam egyébként 5 alkalmas és ingyenes, aminek persze hátránya is van, rengetegen voltunk és eszméletlen kényelmetlenek voltak a székek. Embertelen vagy kismamátlan dolog 2-2,5 órán keresztül egy kemény széken ülni, Oli buksija közben passzírozta a méhszájamat. Mire a találkozó végére értünk már nagyon szúrt az egész pocakom és bekeményedett, utána egész délután feküdtem itthon. A végén relaxációs gyakorlatot is csináltunk, a létszám ellenére sikerült ellazulnom, Oli is élvezte az egészet, végigrugdalta a tenyeremet, amíg kikapcsoltunk.

Megjöttek a laboreredményeim, a vérvétellel nem volt semmi gond, a vas mennyisége még mindig megfelelő, az ellenanyag vizsgálatnál sem találtak semmit, egyedül a vizelet volt megint problémás. Kedves Mikulás doktor bácsi már nem is tulajdonított neki nagy jelentőséget, végül is a kenet is teljesen tiszta volt, úgyhogy csak egy vizelet fertőtlenítőt írt fel, amit egyszer kell használnom.

A cukrom újra a megfelelő szint körül van, bár sajnos a kenyérsütés még mindig kimarad a napjaimból, de azért próbálunk odafigyelni, hogy mindig legyen itthon a szénhidrátcsökkentett kenyérből.

Már nagyon a finisben vagyunk, legalábbis ezt a néhány hetet nem érzem már olyan sok időnek, ráadásul csak úgy száguldanak a napok. Szinte mindent beszereztünk már, amire szükség lesz, miután Oli megszületett. A babakocsi beszerzése volt egy kicsit problémásabb, amit kinéztem, több webáruházban is akciós volt, de érdekes módon sehonnan nem tudtuk beszerezni. Amúgy is voltak fenntartásaim a kocsival kapcsolatban, mivel itt nálunk egyetlen bababoltban sem kapható, így nem tudtuk megnézni, hogy mennyire masszív stb.

Aztán múlt héten péntek este kaptam egy e-mailt egy helyi bababoltból, ahol felhívták a figyelmemet, hogy másnap akciózni fognak egy nagyon masszív, komolyabb kocsit, amihez autósülésen keresztül, esővédőn át minden kiegészítő van és nagyjából 5000 Ft-tal drágább csak, mint a másik. Reggel nyitás után felhívtam őket, hogy érdemes-e bemenni hozzájuk, hány darab van még a kocsiból. Összesen két darabjuk volt már csak, mindkettő fekete alapon mintás és sajnos hordozót már nem lehetett hozzájuk kapni, de felajánlották: menjünk be, nézzük meg, és ha tetszik, megrendelik, és akciós áron megkapjuk, ha még aznap kifizetjük.

A babaágy körül a dekorálást jövő héten csinálom, rendeltem sima natúr fa színű betűket, amiből Oli nevét ki tudjuk rakni, de előtte festésen és decoupage-oláson fognak átesni. Azonkívül, hogy jóval olcsóbban kijövök így, mintha netről rendeltem volna valami falidekort, még egyedi is lesz. Tervezek még képeket, fogast és egyéb kiegészítőket is.

Az ágyba passzoló kókusz matrac megérkezett - már csak az ágyba kell belepróbálni -, és a szoptatós párna színével és mintájával megegyező ágynemű garnitúra is csak a kis lakójára vár.

Mimi

Mimi, 2013. január 25.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 

2013 01 25. 11:17
Nekünk is épp ilyen ágyneműnk van:D
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?