Legalizálnák a gyermekmentõ inkubátorok használatát

Az inkubátorok használatának körülményeit tisztázhatja, s az újszülöttek örökbeadását is megkönnyítheti az a képviselői indítvány, melyről Korózs Lajos államtitkár szólt Miskolcon.
 
Stílszerűen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház bejáratánál, az ottani inkubátorház előtt tartott tájékoztatón dr. Nagy Gábor, a kórház orvosigazgatója a jelenlegi helyzetet összegezve elmondta: a hatályos törvényi szabályozás alapján az újszülöttek inkubátorban történő elhelyezése megvalósítja a Büntetőtörvénykönyv 193. § (1) bekezdésébe ütköző családi jogállás megváltoztatása bűntettét. Ilyen esetekben tehát az ügyészségnek hivatalból nyomozást kell elrendelnie. A cselekmény veszélyességének a társadalomra nézve alacsony foka, mint büntethetőséget kizáró ok miatt eddig még egy esetben sem folytattak büntetőeljárást. A törvény szövegének szó szerinti értelmezése azonban sem az anyának, sem a gyermeknek, de még az inkubátort működtető kórháznak sem volna jó. Ugyanis így nemcsak a kórházak kihelyezett inkubátoraiban gyermeküket elhelyező anyák ellen kellene a nyomozást elrendelni, hanem felbujtóként vagy bűnsegédként a kórházak vezetőit is eljárás alá lehetne vonni. Szem előtt kell tartani azt is, hogy amennyiben valaki nem megfelelő körülmények között magára hagy egy újszülöttet, ezzel a csecsemőt halálra ítéli. Az inkubátorban elhelyezett babák így esélyt kapnak az életre. Az orvosigazgató – kollégáival együtt – tehát e forma legalizálását sürgetné.

Törvényi változás

Mint arról Korózs Lajos az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára beszámolt, az Európában példa nélkül álló inkubátorprogram a budapesti Schöpf-Mérei Kórházban indult útjára 1996-ban. Az ötletet azóta több vidéki kórház is átvette. A most sürgetett változtatás – melyet Vidorné dr. Szabó Györgyi MSZP-s országgyűlési képviselő önálló képviselői indítványként nyújtott be az újszülötteket a kórház előtti inkubátorokban elhelyező anyák jogi helyzetének rendezéséért – lényegeként a politikai államtitkár elmondta: „A házasságról, a családról és a gyámhatóságról" szóló 1952. évi IV. törvény örökbefogadásra vonatkozó szabályai egészülnének ki azzal, hogy a gyermek örökbefogadásának engedélyezéséhez nem lesz szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét az erre kijelölt helyen helyezi el annak érdekében, hogy más nevelje fel. Feltéve, hogy bizonyos határidőn – hat héten belül – a gyermekért nem jelentkezik. A határidő a Gyermekvédelmi törvény rendelkezéseiből fakad, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyermekek hat hétig a kórházban maradnak. A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatoknál örökbefogadásra bejelentkezett és alkalmasnak ítélt szülők a gyermeket magukhoz vehetik, az örökbefogadási eljárás azonban csak a hat hét leteltével indul meg. Az anya ráutaló magatartásával járul hozzá az örökbeadáshoz. A kórházak tapasztalatai szerint az inkubátorba tett gyerekek után egyetlen egyszer sem érdeklődött az édesanyjuk.

Családban nevelkednek

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház 1998-ban kihelyezett inkubátorával kapcsolatos tapasztalatokról dr. Szűts Ágnes, a koraszülött-újszülöttpatológiai osztály vezető főorvosa elmondta: eddig hét csecsemőnek volt „átmeneti otthona" a kórház bejáratánál található inkubátor (egy újszülöttet a Diósgyőri Kórház inkubátorából szállítottak az itteni osztályra). Utoljára az idén januárban helyezett valaki egy babát ide, ám a négyhónapos gyermekért másnap jelentkezett az édesanya – tragikusan alakult családi körülmények vezették e döntésre, s végül hazavitte az anyuka gyermekét. Az összes többi gyermek rövid időn belül szülőkhöz került, tehát örökbe fogadták őket. Az inkubátorba elhelyezett gyermekek egyike sem volt koraszülött, s mindegyikük egészséges volt.

A gyermekélet védelmében

A magyarországi gyermekmentő inkubátorok számáról nem készült felmérés, mivel a kórházi intézmények számára nincs kötelezően előírva a kihelyezésük. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium nem hivatalos információi szerint az országban 18 helyen működik gyermekmentő inkubátor (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kettő a megyeszékhelyen, egy pedig Kazincbarcikán), melyek segítségével eddig 30 újszülött maradhatott életben. (Az információk egyrészt olyan kórházaktól származnak, amelyek a minisztérium megkeresésére válaszoltak, másrészt a Megyei Gyermekvédelmi Szakszolgálatoktól. A rendőrség adatai szerint 1996-2004 között 22 újszülöttet helyezetek el inkubátorokban.) Minden esetben olyan egyedülálló – 40 százalékban budapesti – nők mondtak le a gyermekükről, akik rendszerint az anyagi biztonságukat látták veszélyeztetve, ezért nem vállalták a gyermek felnevelését. A döntésük okai között azonban hasonló súllyal szerepelnek a szociális tényezők is, mint a hajléktalanság, a munkanélküliség. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ennek a tendenciának az erősödése figyelhető meg.

Az inkubátorba helyezett babák azonban védett helyre kerülnek, ahol szakszerűen gondoskodnak róluk. Az inkubátor nem csak egy „doboz", hanem egy komplex újszülött-mentő program része. A háttérben olyan orvosokból, védőnőkből, szociális munkásokból, jogászokból, pszichológusokból álló munkacsoporttal, amelynek tagjai a válsághelyzetbe jutott kismamákon is segíteni tudnak.
A tájékoztató résztvevői is egyetértettek abban, s így hangsúlyozták: a gyermek életének és egészségének védelme megköveteli, hogy az anya, illetve az egészségügyi alkalmazott ne érezze magát büntetőjogilag fenyegetettnek, ezért mindenképpen legalizálni szükséges azt a humánus gyakorlatot, hogy a kórházak inkubátorokat helyezzenek el a bejárat közelében. Korózs Lajostól megtudtuk: a gyermekmentő inkubátorok használatának körülményeit tisztázni hivatott, s várhatóan az újszülöttek örökbeadását is megkönnyítő önálló képviselői indítványról február első felében tárgyalnak az Országgyűlés illetékes bizottságai.