Már születés előtt alakul az ízlés

Az anyaméhben fejlődő baba a magzatvízből fejlődésétől függően napi 200-760 millilitert iszik meg, és így sokféle ízzel megismerkedik abból, amit édesanyja terhessége alatt eszik. Megkóstolja a különféle cukrokat, a zsírsavakat, aminosavakat, fehérjéket és sókat. Ez azt jelenti, hogy sokféle táplálék ízével találkozik, mielőtt a világra jönne.

Az Európai Unió Ételinformációs Tanácsa lapjában, a Food Today-ben megjelent tanulmány szerzői szerint a megszületés előtti 26-28 héten az ízérző sejtek ingerlésére a baba arcán reflexes változások mutatják az ízek hatását. Ez különösen a keserű íz esetén látszik: ha ilyet kóstol a magzat, kifejezett tiltakozás jelenik meg az arcán. A kutatók azt is leírták, hogy a magzatvizet a baba édes íz esetében szaporán nyeli, a keserűt pedig ritkábban.

A savanyú ízt a magzatok összeszorított ajkú, tiltakozó arckifejezéssel fogadják. Az édes íz viszont az elégedettség jelzésével jár – írja az MTI. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy már születésünk előtt, fejlődéstanilag „tudjuk”: a szénhidrátok energia bevitelét jelzik és nem mérgezők. A keserű íz ezzel szemben valamilyen veszélyre utal.

Az ízek értékelésének megtanulása a születés után az anyatejjel folytatódik. Mérések szerint az anya által fogyasztott jellegzetes ízek, mint például a vanília, étkezés után egy-két órával megjelennek a tejben. Ezeket az ízeket a baba hamar megjegyzi.

Amerikai kutatók végeztek egy olyan kísérletet is, amelynek során a várandós asszonyok terhességük során rendszeresen sárgarépalevet ittak és ezt szülés után is folytatták. A gyerekeik sokkal jobban vonzódtak a sárgarépával ízesített ételek iránt, mint azok a babák, akiknek édesanyja nem sárgarépalével csillapította szomját terhessége alatt.

Hasonló tapasztalatokat szereztek a vaníliával ízesített gyermektáp adásával kapcsolatban is: ezek a gyerekek tizenéves korukban is jobban szerették a vaníliás édességeket, mint azok, akik ezzel az ízzel a korai életkorban nem találkoztak.