Mennyit tudsz a GYÁP-ról? Íme a legfontosabb tudnivalók!

A 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség esetén gyermekápolási táppénz járhat a szülőnek.

Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

• fennálló biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony, egyéni vállalkozás),
• a keresőképtelen személy társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
• az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő, abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli, valamint
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik.

Szülőnek minősül a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, vér szerinti vagy örökbefogadó szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a helyettes szülő, a gyám, és aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás folyamatban van.

Mennyi időre jár a gyermekápolási táppénzre?

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy az igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

Egyedülálló pl. az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, ha a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, azok a házastársak, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa rokkantsági ellátásban/ öregségi nyugdíjban részesül.

A gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre, hanem a gyermek születése napjától a következő születésnapját megelőző napig terjedő időtartamra járnak.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

Amennyiben az 1 évesnél idősebb gyermeke után – a gyermek legutóbbi születésnapjától kezdődően – az igénylő már részesült gyermekápolási táppénzben, úgy ezt az időtartamot, mint "gyermekápolási táppénz előzményt" a fenti táblázatban szereplő igénybe vehető napokból le kell vonni.

Több gyermek egyidejű betegsége esetén az igénylő bármelyik gyermeke után igényelheti a gyermekápolási táppénzt, de ugyanazon időtartamra csak egy gyermek után folyósítható az ellátás.

Mennyi a gyermekápolási táppénz összege?

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszony) elért járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

A táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi jogviszonyában (pl. munkaviszony) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

1) Amennyiben az igénylő a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2) Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme az igénylőnek, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonya.

3) Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap folyamatos biztosítási idővel.

Ha igen: akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ha nem: akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

4) Kedvezmény szabály: Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Jogaink

 

Minden, amit ma szülőként tudnod kell a TÁPPÉNZRŐL

Mennyi a gyermekápolási táppénz mértéke és a táppénz maximuma?

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a táppénz alapjának 60 %-a, illetve 50%-a.

A táppénz mértéke:

• legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának a 60%-a,
• 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén a táppénz alapjának az 50%-a,
• kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosítási időtől függetlenül.

A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, 2023-ban a táppénz maximuma 15.466,67 Ft/nap.

A táppénz összegéből 15% személyi jövedelemadó-előleg kerül levonásra, melyből adókedvezmény érvényesíthető.

Hová és meddig kell benyújtani a gyermekápolási táppénz iránti kérelmet?

Munkavállalóként a táppénz iránti kérelmet - a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást - a munkáltatóhoz kell benyújtani. A munkáltató amennyiben nem kifizetőhely, a kérelmet 5 napon belül továbbítja a kormányhivatal felé.

Egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként elektronikus úton a székhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalhoz kell benyújtani a kérelmet.

A GYÁP igényléshez kapcsolódó nyomtatványok az alábbi linken találhatóak:

https://www.allamkincstar.gov.hu/egeszsegbiztositas/Betegseg/gyermekapolasi-tappenz-gyAp-

Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

Mennyi idő alatt bírálják el a táppénzigényt?

Az elbírálás a kérelemnek a kormányhivatalhoz vagy kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlást kell lefolytatni) 60 nap.

Méltányosságból kapható -e gyermekápolási táppénz?

A biztosított részére méltányosságból gyermekápolási táppénzt az alábbi esetekben lehet megállapítani.

Rövid biztosításban töltött idő esetén: ha a biztosítási jogviszonnyal rendelkező igénylő a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát.

Gyermek betegsége esetén:

• az 1 és 12 év közötti gyermekek esetében, ha a biztosított szülő a gyermek életkorához kötött, jogszabályban meghatározott gyermekápolási táppénzre való jogosultságát kimerítette.
• ha a biztosított szülő a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kórházi kezelése időtartamára, amennyiben a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.