A császármetszés elõnyei és kockázatai
 |
| A császármetszés elõnyei és kockázatai | ||||
|
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Császármetszés Készítette: A Szülészeti és Nõgyógyászati Szakmai Kollégium I. Alapvetõ megfontolások Ez a protokoll - a brit NICE (National Institute for Clinical Excellence, National Collaborating Centre for - a Kanadai Szülész-Nõgyógyász Társaság (Executive and Council of the Society of Februárjában közzétett, Hüvelyi szülés megelõzõ császármetszést követõen (Guidelines - a FIGO (International Federation of Gynecology and Obstetrics) Etikai Bizottságának, az FIGO Committee Report. FIGO Committee for the Ethical Aspects of Human Reproduction and Women.s Health. International Federation of Gynecology and Obstetrics. Int J Obstet Gynaecol Obstet 1999;64:317.22) figyelembe vételével, - Papp Zoltán (szerk.): A szülészet-nõgyógyászat tankönyve (Semmelweis Kiadó, 2002) Mivel jelen protokoll nem egy betegség ellátásáról, hanem egy beavatkozásról szól, ezért A protokoll célja A császármetszés számos kórkép kezelésének lehet közös végpontja. Ennek a protokollnak Bizonyítékokon alapuló információkat tartalmaz: - a császármetszés elõnyeirõl és kockázatairól; - a császármetszés egyes speciális indikációiról; - bizonyos eljárásokról a császármetszés elkerülésére; - a császármetszés mûtéttechnikai és aneszteziológiai szempontjairól; - a császármetszés magzati morbiditást csökkentõ tényezõirõl; - a császármetszés végzéséhez szükséges szervezeti körülményekrõl; - megelõzõ császármetszés utáni szülés vezetésérõl. II. Diagnózis . III. Terápia 1. A szülõnõ felvilágosítása, a beleegyezés 1.1. A tájékoztatás 1.1.1. A terheseknek adott információ bizonyítékokon alapuljon és segítsük a terheseket, hogy megfelelõ információkon alapuló döntéseket hozhassanak a szüléssel (Department of Health. Changing Childbirth. Report of the Expert Maternity Group. Part 1. London: HMSO; 1993. Bekker H, Thornton JG, Airey CM, Connelly JB, Hewison J, Robinson MB, et al. Informed decision making: An annotated bibliography and systematic review. Health Technol Assess 1999;3:1.150.) (Bizonyítékokon alapuló információk a császármetszés és a hüvelyi szülés elõnyeirõl és kockázatairól a mellékletben találhatóak.) 1.1.2. Már a terhesség alatt bizonyítékokon alapuló információkkal tájékoztassuk a terheseket a császármetszésrõl, hiszen minden negyedik - ötödik nõ ilyen módon fog szülni. A tájékoztatás térjen ki arra, hogy - melyek lehetnek a császármetszés indikációi (mint a magzat méhen belüli rossz állapota, elhúzódó szülés, medencevégû fekvés) - mibõl áll a beavatkozás - milyen elõnyei és kockázatai vannak - hogyan befolyásolja késõbbi terhességeket és szüléseket. (J) 1.1.3. A kommunikáció és a felvilágosítás olyan módon történjen, ahogy azt a terhes megértse, figyelembe véve a különbözõ kultúrájú ill. kisebbséghez tartozó nõk információigényét, felfogását, valamint a fogyatékos emberek eltérõ képességeit.(J) 1.2. A beleegyezés 1.2.1. A terhes belegyezését azután kérjük a császármetszésbe, hogy bizonyítékokon alapuló információkkal láttuk el, tiszteletben tartva a nõ méltóságát, szemléletmódját, kulturális közegét, mindamellett az adott klinikai helyzetet szem elõtt tartva. (C) 1.2.2. A hazai Egészségügyi Törvény egyértelmûen szabályozza a terhes jogait a beleegyezéssel kapcsolatban. Ennek megfelelõen a cselekvõképes, 24. hetet betöltött terhesnek csak abban az esetben áll jogában elutasítani a császármetszés vagy egyéb beavatkozás elvégzését, ha azzal nem veszélyezteti magzata egészségét, testi épségét. (Eü. Törvény: (1997/CLIV 17§(2)a .A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások . ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is . egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. Eü. Törvény: (1997/CLIV 20§(6) .A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentõ beavatkozást, ha várandós és elõre láthatóan képes a gyermek kihordására.) 1.2.3. Ha császármetszés szükségessége merül fel, az adott helyzetben, egyénre szabottan kell számba venni annak elõnyeit és hátrányait a hüvelyi szüléssel szemben. (J) 1.2.4. Ha a császármetszés elvégzése mellett döntünk, rögzíteni kell minden tényezõt, ami miatt a mûtét mellett döntöttünk, és hogy ezek közül melyik volt a legfontosabb. (J) 1.2.5. Ha az esetleges vagy tervezett császármetszés során történõ mûvi meddõvétételét kéri a terhes, ahhoz a tervezett szülés elõtt felvilágosításon alapuló írásos beleegyezését kell kérni. Megelõzõen már a terhesség alatt is javasolható az írásos beleegyezés kérése. (J) (Royal College of Obstetricians and Gynaecologists. Male and Female Sterilisation. Evidence-based Clinical Guideline No. 4. London: RCOG Press; 2004.). 2. A császármetszés indikációi 2.1. Az indikációk általában 2.1.1. A császármetszés indikációi a következõk lehetnek (A felsorolás nem teljes, ezek csupán a leggyakoribb lehetséges javallatok. Hangsúlyozandó, hogy minden eset egyedi elbírálást igényel, az elõnyök és kockázatok mérlegelésével.): - Vitalis javallat (Amikor a császármetszés nélkül biztosan elveszítjük vagy az anyát vagy a magzatot, esetleg mindkettõt, a mûtétet a közvetlen életveszély elhárítására végezzük.):
abruptio placentae. - Prophylacticus javallat (Amikor az anyai/magzati veszélyállapot kialakulásának esélye miatt a szövõdmények elhárítása, illetve megelõzése céljából végzünk császármetszést.):
2.1.2. A császármetszés javallata abszolút vagy relatív lehet: - Abszolút javallat: A hüvelyi szülésre nincs lehetõség, és a császármetszés nélkül a magzat nem születhet meg. Ilyen például a kismedencében lévõ daganat, a III fokban szûk medence, a placenta praevia totalis. - Relatív javallat: Császármetszés nélkül is meg lehet szülni, de ez esetben az anya és/vagy a magzat elvesztésével illetve egészségkárosodásával lehet számolni. 2.2. Tervezett császármetszés A tervezett császármetszés olyan mûtét, amelyet a szülés megindulása elõtt végeznek, speciális klinikai indikációval. Ez a rész csak a szülés módjának eldöntésérõl szól, a terhesség különbözõ szövõdményes eseteinek kezelését nem tárgyalja. 2.2.1. Medencevégû fekvés 2.2.1.1.Medencevégû fekvés esetén a mai prophylacticus szülészeti gyakorlat keretében a császármetszés gyakorisága hazánkban 50% felett van, koramagzatok esetében pedig a 90%-ot is meghaladja. A lábtartás és a térdtartás önmagában indok a császármetszésre. Az egyszerû fartartás a császármetszés egyik társjavallatának tekinthetõ. - Egyszerû fartartáshoz társuló állapotok, amelyek tervezett császármetszés végzését indokolhatják:
anamnaesis; - Egyszerû fartartáshoz társuló állapotok, amelyek a vajúdás során császármetszés végzését indokolják:
2.2.1.2.Nemzetközi tapasztalatok és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a külsõ fejrefordítás a morbiditás csökkentésének hatékony eszköze lehet: egyszerû fartartásnál, szövõdménymentes terhességben, a 36. terhességi hét után megkísérelhetjük a beavatkozást. Kivételt képez a szülésben lévõ terhes, megelõzõ uterus mûtét vagy rendellenesség, a magzat rossz állapota, burokrepedés, hüvelyi vérzés vagy egyéb komplikáló tényezõ. (A) (Hofmeyr GJ. External cephalic version facilitation for breech presentation at term. Cochrane Database Syst Rev 2001;(2). Hofmeyr GJ. External cephalic version for breech presentation before term. Cochrane Database Syst Rev 2001;(2)) Hazánkban a külsõ fejrefordítás nem rutinszerûen végzett beavatkozás. 2.2.1.3.Tájékoztassuk a terhest, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján egyszerû fartartásnál, ha az esetleges külsõ fejrefordítás sikertelen volt vagy ellenjavallt, császármetszést javasolt végezni, mert kisebb lesz a perinatalis mortalitás és a neonatalis morbiditás. (A) (Hannah ME, Hannah WJ, Hewson SA, Hodnett ED, Saigal S, Willan AR. Planned caesarean section versus planned vaginal birth for breech presentation at term: a randomised multicentre trial. Lancet 2000;356:1375.83.) Tervezett császármetszés esetén 1,6%-os együttes perinatalis mortalitással és súlyos morbiditással számolhatunk, míg hüvelyi szülésnél ez az arány 5,0%. (Ezek az adatok és az ajánlás válogatatlan beteganyagra vonatkoznak. Egyelõre bizonytalan, hogy egyes tényezõk hogyan befolyásolják az adatokat: pl. a szülész gyakorlottsága, elhúzódó szülés, szülésindukció oxytocinnal vagy prostaglandinokkal, fájáserõsítés, a medencevégû fekvés típusa, epiduralis érzéstelenítés. Egyszerû fartartás hüvelyi úton való vezetésében nagyobb gyakorlattal rendelkezõ intézetekben, megfelelõ betegválogatás esetén a kimenetelben nem észlelhetõ szignifikáns eltérés. (Uotila J, Tuimala R, Kirkinen P. Good perinatal outcome in selective vaginal breech delivery at term. Acta Obstet Gynecol Scand. 2005 Jun;84(6):578-83.) Megfelelõ hazai összehasonlítások nem állnak rendelkezésre. Társindikáció hiányában, a terhes kívánságát is figyelembe véve javasolt dönteni a szülésvezetés módjáról.) 2.2.2. Többesterhesség 2.2.2.1.Ikerterhességben császármetszés elvégzése javasolt
társjavallatok meglétekor csaknem mindig. 2.2.2.2.Terminusban lévõ, egyébként szövõdménymentes ikerterhesség esetén, koponyavégû fekvésben elhelyezkedõ .A. magzat esetén is, fokozott a .B. magzat perinatalis morbiditása és mortalitása. Mindamellett nem igazolt, hogy ilyen esetekben a tervezett császármetszéssel javítani lehetne a kimenetelt, ezért ez rutinszerûen nem javasolható. (C) (Crowther CA. Caesarean delivery for the second twin. Cochrane Database Syst Rev 2000;(2) Rabinovici J, Barkai G, Reichman B, Serr DM, Mashiach S. Randomized management of the second nonvertex twin: Vaginal delivery or cesarean section. Am J Obstet Gynecol 1987;156:52.6.) 2.2.2.3.Szöv
 Kérdezd a szakértőt
  Társoldalunk kínálatából | ||||
| X EZT MÁR OLVASTAD? |
|
 |
|
