A Szülész Nőgyógyász szakmai Kollégium álláspontja az otthonszülésről
(2008.nov)

1. A magzat érdeke a legfontosabb.

A szülészetben még mindig az anya élete és egészsége az elsődleges szempont, ami természetesen nem jelenti, hogy a magzat érdeke „másodlagos” lenne. Egyértelmű követelmény az, hogy az otthonszülés ne lehessen kevéssé biztonságos, mint a kórházi szülés. Ez a követelés azt feltételezi, hogy a kórházi szülés az etalon, hogy a kórházi szülés a legbiztonságosabb. Bár ez a tény minden szakmai szervezet számára evidencia, nem az a hazai otthonszülés „lobby” számára.
Hazai adatok nincsenek, mert többszöri ígéret ellenére a hazai tervezett otthonszülést (továbbiakban: otthonszülés) vállaló szakemberek nem küldenek adatokat. Az ismerté vált tragikus esetek relatíve nagy száma azonban azt sejteti, hogy a jelenlegi, illegalitásban működő, otthonszülések mortalitási rátája magas, az azonos kórházi értéknél magasabb, de semmiképpen sem alacsonyabb, azaz a nemzetközi értékek körül járhat, ami a külföldi szakmai szervezetek szerint mindenhol magasabb, vagy azonos az azonosan válogatott kórházi estek hasonló statisztikai adataival.
Könnyen belátható, hogy ez törvényszerű. Azonosan, un. low risk betegként, válogatott esetek között is van, mintegy 10% olyan eset, mely miatt az otthonra tervezett szüléseket kórházba kell szállítani. Természetesen közel ennyi van az ilyen betegek kórházi szülései között is. Nyilvánvaló, hogy a kórházban ezek az esetek lényegesen gyorsabban jutnak szaksegítséghez, ha kell műtőhöz, mint a kórháztól bármilyen távolságra és közlekedési eszközt igénylő esetek. Az időkülönbség pedig egyértelműen az otthon megindult szülések esetében kedvezőtlenebb kimenetelt vetít előre.
Mindezek alapján, hasonlóan a külföldi szakmai szervezetkehez a magyar Szülészeti és nőgyógyászati Szakmai Kollégium sem támogatja az otthonszülést, azaz az intézeten kívüli szülésnek azon formáját, ami a jól szervezett szülőszoba-műtő egységektől jelentős távolságban zajlik. Más a helyzet azokkal, a külföldön „birth centernek” nevezett szülészeti egységekkel, amelyek közvetlenül a szülészeti osztályok mellett, azzal együttműködve tevékenykednek, mert ezek esetében a megfelelő szakmai válogatás után elvileg sem lehet lényeges különbséget találni.
Társadalmi nyomást sem érzünk. A sajtó túlzottan felnagyítja az otthonszülés igényt, ami az eddig ott tevékenykedők szerint is jelenleg 100-150 eset évente, ami a közel 100 000-es hazai szülésszámnak elenyésző része, és e tevékenység legálissá válása után sem várható ennek a számnak 1000 fölé emelkedése, azaz a szülészeti tevékenység 1%-t sem alkotja. Mindazonáltal a demokratikus elveknek, az önrendelkezés elvének figyelembe vételével, nemzetközi tapasztalatok alapján a Szakmai Kollégium részt kíván venni a legálissá tétel folyamatában, és az anyák és magzatok biztonsága érdekében a rendelkezések szakmai részének kidolgozásában, mint eddig is, alapvető szerepet kíván játszani.

2. Legyen legális lehetőség Magyarországon az otthonszülés választására.

Fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy legyen legális lehetőség Magyarországon az otthonszülés választására. Úgy véljük, hogy a legálissá, és ellenőrzötté válás mindenképpen az anyák és újszülötteik biztonságát szolgálja, mert a legalitás a szakmai és statisztikai kontrollt is jelentik. Úgy véljük, hogy a legálissá válás megszünteti a jelenlegi jogi helyezet és azonos jogi feltételek jelent az országban minden szülő nő és a szülésénél dolgozó szakember számára.

3. Az otthonszülés feltételrendszere széleskörű szakmai, társadalmi egyeztetésen alapuljon.

A Szakmai Kollégium egyetért azzal, hogy az otthonszülés feltételrendszere széleskörű társadalmi egyeztetésen alapuljon, de a szakmai feltételek kidolgozását a nemzetközi és hazai viszonyok és tapasztalatok alapján nem bízná, társadalmi szervezetre. Szakmai kérdésekben véleményünk szerint csak szorosan vett szakmai szervezetek jogosak dönteni, legyen ez a Szakmai Kollégium, vagy a szakma bizalmát élvező ad hoc bizottság. Elsősorban az otthonszülésre „alkalmas” terhesek kiválasztásának szempontjait és a sürgősséget-kórházi ellátást igénylő szakmai szempontokat kívánjuk meghatározni. A korábbi rendelettervezethez csatolt javaslatokat, melyek már „társadalmi vitában” alakultak ki fenntarthatónak gondoljuk.

Nem kívánunk beleszólni abba, hogy az otthonszülés során az ott tevékenykedők milyen elvek és gyakorlat alapján dolgoznak, ezt mindenki tegye a saját legjobb belátása szerint. A tevékenységet az eredmények minősítsék és az esetleges hibákért, éppúgy mint eddig is független jogászok vonják felelőségre a felelősöket.

4. Az otthonszülés intézeten kívüli szülés. „Szülőotthon” létrehozása nem támogatandó.

A Szakmai Kollégium, mint ezt az 1. pontban kifejtettük nem támogatja a tervezett otthonszülést, inkább az un. birt center-ek intézményesítését. Ezek nem tekinthetők a korábbi szülőotthonok utódainak, mert a gyors és azonnal elérhető, magas szintű orvosi segítség rendelkezésre áll, a biztonság az otthonszüléshez képest magasabb fokú. Olyan otthonszülő-intézmények kialakítását, mely nem a szülő nő saját otthona, és a korábbi szülőotthonok szakmai színvonalát képviselik a szakmai kollégium is elutasítja, ez súlyos visszalépés lenne.

5. Meg kell teremteni az önálló szülésvezetés kompetenciáit, mely jelenleg hiányzik. Ehhez megfelelő képzés és gyakorlat szükséges.

Véleményünk szerint az otthon vezetett (kísért) szülés lefolyása semmiben sem tér el a „kórházi” szülésektől. A biológia mindenütt egyformán működik. Gyakorlott szakemberek számára semmilyen továbbképzés ehhez nem szükséges, ilyen szakemberek megfelelő képzettséggel rendelkeznek és kellő gyakorlatuk is van.
Meghatározandó azon szakemberek köre, akik önállóan vezethetnek (kísérhetnek) otthonszülést. A készülő rendeletnek pontosan ki kell jelölnie, hogy milyen szakmai gyakorlat után lehetséges ez. A Kollégium korábbi javaslata 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvosnak gondolta ezt lehetővé tenni. A szülésznők szakmai kompetenciájuk szerint, orvosi felügyelettel, vezethetnek önállóan élettani szülést, ezért, amennyiben az orvosi felügyelet megoldható, szülésznők is kaphatnak megfelelő engedélyt, később a felsőfokú végzettség birtokában önállósulási jogot is.

6. Sürgősségi betegellátás biztosítása nem szükséges és a rendelkezésre álló kapacitások ismeretében nem is lehetséges.

Nem egészen világos, hogy ez a cím mire utal. Nyilvánvalóan meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az OMSZ vagy más szolgálat igénybe vételével lehessen az otthonszülés során sürgős kórházi ellátást igénylő szülő nőket biztonságos, kórházi környezetbe helyezni. Az un. háttérkórház mindig a legkönnyebben elérhető szülészeti osztály legyen, ahol már előre értesítve és felkészülten várják a bajba került szülő nőt és ellátását beszállítás után azonnal elkezdik. Kívánatos, hogy a szülő nőt az eddig őt kezelő személyzet kísérje, akik szükség esetén az ellátásban is rész vehetnek.

7. A jogi és szakmai felelősségi szabályokat egyértelműen meg kell határozni.

Az otthonszülés körülményeinek szakmai, szülészeti, szabályozásán felül szükséges jogi szabályokat a Kollégium már javasolta és álláspontunk nem változott. Ezeket lényegében a korábban készült rendelettervezet is tartalmazta. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy véleményünk szerint, függetlenül a finanszírozás formájától, a szakemberek működésének engedélyezése az országos szakfelügyelő főorvos, illetve az általa megbízott területi vezetők kompetenciája legyen.

• Míg a kórházi szülések esetében a dokumentáció módja egy kidolgozott rendszerben folyik, addig az otthonszülésekről semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésre, és nem vesznek részt a kötelező adatszolgáltatásban sem. Véleményünk szerint ennek kidolgozása haladéktalanul szükséges.
• Nem megoldott az otthonszületettek anyakönyvezése.
• Nem megoldott az újszülöttek kötelező oltása.
• Nem megoldott az Anti-D profilaxis kérdése.

            A szakmai felelősség kérdéséről már nyilatkoztunk a 3.pontban, itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a szülést vezető (kísérő) szakemberek önálló felelősségbiztosítással rendelkezzenek, és felelősségük terjedjen ki a kórházba szállítással kapcsolatos ellátásra is, az esetleg felelősség-megosztással kapcsolatos viták elkerülése céljából. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy az otthonról kórházba került szülő nő ellátásában az eddigi személyzet a kórházban is vegyen részt.

8. Az állami finanszírozás kérdése kizárólag az előbbiekben rögzítettek rendezése után merülhet fel.

Szilárd meggyőződésünk, hogy a tervezett otthonszülés a magánegészségügy keretében történjék, (szerződés, számla szerinti – tehát adózott) ami nem zárja ki, hogy mint pl. a vesedializálás esetében, államilag finanszírozott legyen. Kidolgozandó a finanszírozás a kórházba szállítottak esetében.