Fogadott orvossal - szubjektív tapasztalatok és vélemények
válogatás a Társalgóból
2002 május  - 2004 január

Én is ügyeletesnél szültem, és nem volt amúgy sem fogadott orvosom. Nem éreztem semmi negatívat. Viszont sok esetben jött ki úgy, hogy a fizetős kuncsaft előnyöket élvezett munkaidőben a kórházban. Pl az UH-ra nekem a Jánosba kellett mennem. Átlagosan 2 órát ültem ott. Mert vagy az abortuszosokat hozták le, vagy a magánpraxisok jöttek be soron kívül. Az UH-s orvos meg nem fogja a kollégájának azt mondani, hogy várja ki a sorát. Ez már azért is bosszantó, mert csak egy napon 8-12-ig van hivatalosan UH a magamfajta nem problémás esetnek. Igazán nem értettem miért ilyenkor hozzák be a magánpraxisukat. Na mindegy. A doki akinél szültem korrekt volt, kedves, nem sok és nem kevés. Minden nap bejött, hogy hogy vagyok. Én pedig nem fizettem. De mindketten tudtuk, hogy az én szülésem könnyű volt, és neki gyakorlatilag nem sok dolga volt. Ha legközelebb szülök, akkor már fel fogom fogadni.

Én ott tapasztaltam kivételezést, amikor jöttek az orvosok vizitelni. Akinek az orvosok között volt a saját fogadottja, az odament hozzá és megvizsgálta, akinek nem volt, azt gyorsan letudták. Néha azt sem kérdezték, hogy hogy van.

Hozzá kell tennem, hogy lelkileg teljesen a padlón voltam, nem akartam befeküdni, nem éreztem szükségét, jól voltam a baba is jól volt, baromságnak tartottam. Ráadásul a dokim megijesztett azzal, hogy mondta, hogy ha nem fekszem be a baba meghalhat, mert ez már kóros, túlhordás, és ő (a doki) ráadásul szombattól megy szabadságra. Na itt esett le, hogy miért sietteti a szülést. Mert elutazik, és ha nem lesz ott a szülésnél nem kap hálapénzt.

Szóval a dokiról csak annyit, hogy tavaly a nyaralása kellős közepén, monszun idején a reptéren állt, amikor sírva felhívtam. Kb. 10 percbe telt, mire megnyugtatott, de nem rázott le, sőt, most is várunk egy kromosz. eredményt, most is szabin van, és ő kérte, hogy rögtön hívjam fel az eredménnyel.

Az ügyeletes orvosok azért vannak, hogy ellássák a munkaidőn túli esteket. Ha neked nem megfelelő az ügyeletes orvos, amit teljesen megértek, hisz a szülés az anyák számára életük egyik legjelentősebb pillanata és nem is kockázatmentes.

Én nagyon-nagyon csalódtam a választott orvosomban a terhességem második felében. A terhesgondozások időtartama egyre rövidebbé vált, a kezdeti kedvesség eltűnt, miután megkértem, legyen jelen a szülésemnél. Eljött a várva várt nap. Hívtam az orvost (d.e.), hogy különösen érzem magamat (én magam nem gondoltam volna, hogy már vajúdok). Az elhangzottak után kérdi:..."és most be akar jönni?" Hirtelen szóhoz sem jutottam; ő az orvos, nem neki kellene mérlegelni? Fogalmam sem volt, milyen vajúdni, mit érez olyankor az ember. Azután, hogy igent mondtam, közölte, siessek, mivel ő haza akart volna menni.

Tudjátok, az orvosok most azt fontolgatják, miután általános, országos terror folyik ellenük, hogy nem mennek be szülést vezetni éjszaka, senki nem kötelezheti rá őket. A pénzeteket tartsátok meg, szüljetek az ügyeletes orvosnál.

A magyar beteg a külsőségek alapján választ. Szép kicsi menő cucc és jó lakás. Kiegyensúlyozott tekintet barnára sült arc (télen is) ezek a mérvadók. Mert akinek ilyen jól megy Az CSAK jó orvos lehet. Aki rohan (mert oda akar érni a gyerekért az oviba) karikás a szeme mert a kicsi nem aludt éjjel s egy szobába alszanak) s Suzukival jár az nem jó orvos. Mert még öltönye sincs meg a zoknija se Gucci.

Képzeljük el az ideális rendszert. Alapbiztosiíás,tb alapon, ingyenes. Ha extrát akar, személyhez kötődően szülni vagy jónevű sebésszel operáltatni magát, az plusz, un. minőségbiztosítás megkötése után lehetséges. Ez a rendszer világszerte működik. Ha a minőségbiztosítás helyére a tiszteletdíj kifejezést illesztjük, előttünk a magyar modell. Hogy átalakuljon minőségbiztosítássá, közös akarat, társadalmi akarat szükséges, nem pedig egymás szidása.

Én első babámat szültem választott orvosnál, utána a következő két babámat ügyeletes orvosnál szültem meg, szerencsére én semmi megkülönböztetést nem éreztem . Mindenki ugyanolyan kedves volt velem is, mint azzal az anyukával, aki borítékot csúsztatott.

A nőgyógyászat (szerintem a fogászat után) a legintimebb orvosi szegmens. Egyáltalán nem bízom meg minden orvosban, és nem engedem meg, hogy akárki bennem matasson. Ezt csak annak engedem meg, akiben megbízom. De! Ha lenne olyan, mint pl (asszem) az USA-ban, hogy 4 főből álló orvosi teamek vannak, és a gondozás során a nő mindegyiket megismeri, de tovább megyek, mert a svéd rendszer jobban tetszik: ha békén hagyna engem mindenki a vajúdás alatt, orvost csak akkor látnék, ha komplikáció adódik, na az lenne a legjobb. Hogy tudjuk ezt kiharcolni???

Én két gyermeket szültem a SOTE I. sz. Klinikán. Senki sem ajánlotta ezt a kórházat, nem követeltem/választottam magamnak orvost, hanem egy adottság volt: probléma adódott, irány a klinika (beutalóval). A klinikán kivártam a soromat, s az éppen ügyeletes orvoshoz bementem, aki a második találkozótól fogva úgy fogadott, mintha régi ismerőse lennék. Úgy bánt velem, hogy az volt az érzésem: Ennek az embernek az én szülésem a saját projectje, egy dolog érdekli, minden rendben legyen. Soha, soha nem kért semmit. Orvoscsoport döntött arról, hogy megindítják vagy sem a szülést a túlhordást követően, de a "projectmenedzserem" véleménye döntő volt minden lépésnél. Nem én érdekeltem, hanem a feladat, aminek én is része voltam. A kontrollvizsgálaton igyekeztem hálás lenni, de nem azért, mert így illik, hanem mert én így akartam. Kitüntetést nem tudok neki adni, jogom sincs őt ajánlani erre, tyúkokkal meg nem akartam bevonulni a rendelőbe. Ezért úgy döntöttem pénzzel fejezem ki elismerésemet azért, mert több volt, mint orvos! A második gyermekemet is nála szültem, és minden egészen pontosan úgy volt, mint az elsőnél. Nem kért semmit, főleg nem előre, de lelkiismeretes volt mindvégig. És profi. 

Senkiben sem marad benne a gyerek! Mindenki megszülhet ingyen is az ügyeletes orvosnál, szülésznőnél, orvostanhallgatónál vagy végzés előtt álló szülésznőnél. Az utóbbiak még lehet hogy fizetnének is azért, hogy gyakoroljanak. Nem kötelező orvost fogadni. De ha mégis fogadtok, akkor ne gondoljátok, hogy az ingyen fog nektek dolgozni, hiszen ti sem dolgoznátok ingyen senkinek, főleg úgy nem, hogy az nektek még pénzbe is kerüljön.

Amúgy ny-eu-ban nincs is fogadott orvos, ahhoz mész, annál szülsz, aki rendel. Ezt a gyakorlatot épp a szülészek miatt nem lehet itthon átvenni, mert nekik nem áll érdekükben. A sanyarú sors ábrázolása pedig majd könnyeket csalt a szemembe.

Nem csak a terhes kismamának nem kötelező orvost választania, de az orvosnak sem kötelező maszek szülést vállalnia, és akkor nem kell "készenlétben állnia 9 hónapig." Akkor csak munkaidőben kellene dolg. és ügyeletben.

Nem vagyok orvos, sem felesége, de a nőgyógyászom nagyon nyílt ember és megkérdezte az én véleményem a témában, így ő is elmondhatta a magáét.
Teljesen mindegy melyik kórház, ki az orvos.
szerinte most két lehetőség van, amik nem jók:
- nem lehet orvost választani majd és mindenki az ügyeletesnél szül, ami sok helyen elfogadott, de vannak speciális esetek (pl az enyém is, amikor nem lenne szerencsés)
- emelkedni fognak a tarifák...
Szerinte a legjobb megoldás az lenne, hogy legyen fix tarifa,a miről ő számlát ad. Így mindenki jól jár. Én tudom mennyit adjak, ha tudom elszámolom, ő is megkapja a "munka díját" (mint egy szerelő, ha már ezt emlegetitek) és adózik is, tehát becsületes lesz. Megoldásnak nem lenne rossz!

2004.01.29