Timi!
Szándékom a kultúrált vita és véleményütköztetés, nem a támadás. Sajna, ha támadásnak érezte bárki is.
Üdv.: UbiPapa
Új privát üzeneted érkezett!
2000.07.09 21:14
Kedves Ubipapa!
A fentebb általam leírtak, rád nem vonatkoztak!
Te kulturáltan és humánusan szóltál hozzá ahogy itt a babaneten szokásban van! Én tiszteletben tartom a nézeteidet, ha nem is mindig fogadom el egészen. A nemtelen támadás Stefinek szól, mert hogy ő időnként túllépi a jóízlés határait!
Ha valaki úgy érezné. hogy én is attól elnézést kérek! Nem áll szándékomban! Vannak azonban stefinek olyan magas labdái, amit szerintem vétek lenne kihagyni:) Mégegyszer bocsánat, ha valaki megbántva érzi magát!
Még Tőled is bocsánat Stefi, de ez persze nem jelenti azt, hogy egyetértenék veled! Üdv: Timi
A fentebb általam leírtak, rád nem vonatkoztak!
Te kulturáltan és humánusan szóltál hozzá ahogy itt a babaneten szokásban van! Én tiszteletben tartom a nézeteidet, ha nem is mindig fogadom el egészen. A nemtelen támadás Stefinek szól, mert hogy ő időnként túllépi a jóízlés határait!
Ha valaki úgy érezné. hogy én is attól elnézést kérek! Nem áll szándékomban! Vannak azonban stefinek olyan magas labdái, amit szerintem vétek lenne kihagyni:) Mégegyszer bocsánat, ha valaki megbántva érzi magát!
Még Tőled is bocsánat Stefi, de ez persze nem jelenti azt, hogy egyetértenék veled! Üdv: Timi
2000.07.09 21:48
Sziasztok !
Én nagyon abortusz ellenes vagyok !!!
Könnyű elbánni azzal a pici fejlődő testtel, Ő nem tud védekezni, nem tud kérni, annyit tud tenni, hogy menekül egyre beljebb, csak sajnos hiába !!! Menekül beljebb a "VÉDETT" helyre, de az orvosok, akik pedig az életre esküdtek fel kiszívják onnan "édesanyja" kérésére !
Az a pici baba él a fogantatástól kezdve és élni is szeretne !!! Nézzetek csak a már meglévő gyereketek szemébe, akár Ő is lehetett volna akit kiszívattok !!! Én is gyilkosságnak tartom az abortuszt, egy életet ölnek meg !
Az életben mindig adódik nehézség, egyszer jobb, könnyebb, máskor nehezebb, rosszabb. De az életet nem kéne megölni, megfutamodni a gondok elől. Amikor valaki szexuális viszonyt létesít gondoljon arra is, hogy lehet nem várt következménye is, egyik fogamzásgátló módszer sem ad 100 %-os biztonságot. Hát ha még valaki nem is védekezik !
Tavaly nekem is nem várt terhességem lett, vagyis én nagyon akartam a szívem mélyén még egy kisbabát a már meglévő kettő mellé, de a férjem már nem szeretett volna, az indokait meg is értettem, és az eszemmel én is úgy gondoltam, hogy elég lesz a két gyerekünk. Aztán terhes lettem, nagyon örültem. Férjem nem, Ő azt szerette volna, ha elvetetem, de én ragaszkodtam a pici babámhoz. Aztán végül férjem látva az én kiborulásom belátta, hogy nem szabad megölni a gyerekünket. Persze nem csak a heteken át tartó sirásom volt az oka, hogy megtarthattam a
babámat. Aztán amikor megszületett a babánk, férjem könnyes szemmel mondta, hogy milyen jó hogy nem vetettem el a babát. Nehéz az élet, de annyi boldogságot adnak. Kislányom boldogan, jókedvűen él. És ha belegondolok hogy majdnem Ő is kitudja hol kötött ki, akkor a szívem elszorul.
Terhességem alatt amikor a férjem megfogta a hasam kislányom akkorát rugott, hogy szabályszerűen elrugta onnan férjem kezét, és ezt csinálta végig. Állítólag a babák megérzik, hogy ki mit érez írántuk. Apás szülést szerettünk volna, szülés előtt 1 órával azt mondták, hogy csak másnap lesz meg a baba. Szülés előtt 10 perccel még semmi jel nem útalt arra, hogy szülni fogok, épp csak CTG-re mentem be aztán olyan hírtelen megindult a szülés, hogy a férjemnek nem tudtak szólni. Lehet hogy a kislányom gondolt egyet, na tiszta a levegő, hát kimegyek.
Apa és lánya már jól megvannak, és én soha nem fogom a lányomnak elmondani, hogy annak idején majdnem mi történt.
Na de most befejezem, már így is túl hosszúra sikerült a hozzászólásom.
Sziasztok Szilvy
Én nagyon abortusz ellenes vagyok !!!
Könnyű elbánni azzal a pici fejlődő testtel, Ő nem tud védekezni, nem tud kérni, annyit tud tenni, hogy menekül egyre beljebb, csak sajnos hiába !!! Menekül beljebb a "VÉDETT" helyre, de az orvosok, akik pedig az életre esküdtek fel kiszívják onnan "édesanyja" kérésére !
Az a pici baba él a fogantatástól kezdve és élni is szeretne !!! Nézzetek csak a már meglévő gyereketek szemébe, akár Ő is lehetett volna akit kiszívattok !!! Én is gyilkosságnak tartom az abortuszt, egy életet ölnek meg !
Az életben mindig adódik nehézség, egyszer jobb, könnyebb, máskor nehezebb, rosszabb. De az életet nem kéne megölni, megfutamodni a gondok elől. Amikor valaki szexuális viszonyt létesít gondoljon arra is, hogy lehet nem várt következménye is, egyik fogamzásgátló módszer sem ad 100 %-os biztonságot. Hát ha még valaki nem is védekezik !
Tavaly nekem is nem várt terhességem lett, vagyis én nagyon akartam a szívem mélyén még egy kisbabát a már meglévő kettő mellé, de a férjem már nem szeretett volna, az indokait meg is értettem, és az eszemmel én is úgy gondoltam, hogy elég lesz a két gyerekünk. Aztán terhes lettem, nagyon örültem. Férjem nem, Ő azt szerette volna, ha elvetetem, de én ragaszkodtam a pici babámhoz. Aztán végül férjem látva az én kiborulásom belátta, hogy nem szabad megölni a gyerekünket. Persze nem csak a heteken át tartó sirásom volt az oka, hogy megtarthattam a
babámat. Aztán amikor megszületett a babánk, férjem könnyes szemmel mondta, hogy milyen jó hogy nem vetettem el a babát. Nehéz az élet, de annyi boldogságot adnak. Kislányom boldogan, jókedvűen él. És ha belegondolok hogy majdnem Ő is kitudja hol kötött ki, akkor a szívem elszorul.
Terhességem alatt amikor a férjem megfogta a hasam kislányom akkorát rugott, hogy szabályszerűen elrugta onnan férjem kezét, és ezt csinálta végig. Állítólag a babák megérzik, hogy ki mit érez írántuk. Apás szülést szerettünk volna, szülés előtt 1 órával azt mondták, hogy csak másnap lesz meg a baba. Szülés előtt 10 perccel még semmi jel nem útalt arra, hogy szülni fogok, épp csak CTG-re mentem be aztán olyan hírtelen megindult a szülés, hogy a férjemnek nem tudtak szólni. Lehet hogy a kislányom gondolt egyet, na tiszta a levegő, hát kimegyek.
Apa és lánya már jól megvannak, és én soha nem fogom a lányomnak elmondani, hogy annak idején majdnem mi történt.
Na de most befejezem, már így is túl hosszúra sikerült a hozzászólásom.
Sziasztok Szilvy
2000.07.09 23:17
Kedves Timi!
Tőlem nincs miért bocsánatot kérned, a sértéseid leperegnek rólam. Úgy fogom fel, hogy általában azoknak szántad, akiket nem tudsz vagy nem akarsz megérteni. Azért az érdekelne, hogy mit tennél, (beleértve persze kedves Ildit is) ha felelőtlen kijelentésetek nyomán Coco olyan mély fájdalomba esne, hogy mit tett, hogy öngyilkos lenne. Meg kéne gondolni, hogy kit gyilkosoztok le! A lelkisegély szolgálatoknál sem azt a tanácsot adják ha egy kétségbeesett ember fordul hozzájuk, hogy "dőlj a kardodba!". Tanácsot inkább szoptató anyukáknak adjatok, ott nem tudtok nagy károkat okozni. Ez nem tanács volt (mielőtt Timi megint magas labdát ütne!) csak szerény kérés! Egy ismerősöm olyan embereknek nyújt lelki támaszt, akik súlyos mozgássérültek (pl. balesetben rokkantak meg) és tolókocsiban kell leélniük az életüket. Szép is lenne, ha amikor odamenne hozzájuk azt mondaná: "Nézz rám! Így akarsz élni?! Inkább vágd fel az ereidet te szerencsétlen nyomorék!" Ő 21 évesen szenvedett súlyos balesetet és sokan segítettek neki feldolgozni azt, hogy soha többé nem tud járni. Bocs ez egy kis kitérő volt, de egy-egy szavatok többet árhat, mint használ.
Én senkit nem akarok arra ösztönözni, hogy menjen abortuszra, vetesse el felelőtlenül vagy véletlenül összejött terhességét! De ha nincs más lehetősége?! Mint pl. azt hiszem Ancsa, aki kollégista lévén egyedül maradt a terhességével család, barát és mindennemű támogatás nélkül. Hova vitte volna utána a gyermekét? Utcára? Haza a szüleihez, ahol havi 15e Ft-ból nevelhette volna? Most persze felhördültök, hogy egy gyereknek a szeretet a legfontosabb, de egy gyereket ruházni kell, etetni, stb. Szeretetből nem lehet cipőt venni vagy kenyeret.
Ildinek megfordult már a fejében, hogy az Államon keresztül azoknak IS a "támogatásából" élt évekig, akiket legyilkosozott (az adó-, TB-, ipüzadó-, mindenféle tagdíj fizetőkre gondolok)? Hiszen a GYES, a CSP, sőt az ösztöndíj is az adófizetők pénzéből kerül kifizetésre. Hiszen mint írja 5 évig éltek így, abból vett a gyerekeinek is ennivalót és ruhát. Mindegy, nem is akarom ezt kiélezni, de gyilkosozni azért nem kéne.
Egy abortuszellenes sem válaszolt, hogy mi van azokkal a nőkkel, akiknek erőszakkal fogant gyermekük? Nekik megadnák-e az abortusz lehetőségét?
Üdv Stefi
Tőlem nincs miért bocsánatot kérned, a sértéseid leperegnek rólam. Úgy fogom fel, hogy általában azoknak szántad, akiket nem tudsz vagy nem akarsz megérteni. Azért az érdekelne, hogy mit tennél, (beleértve persze kedves Ildit is) ha felelőtlen kijelentésetek nyomán Coco olyan mély fájdalomba esne, hogy mit tett, hogy öngyilkos lenne. Meg kéne gondolni, hogy kit gyilkosoztok le! A lelkisegély szolgálatoknál sem azt a tanácsot adják ha egy kétségbeesett ember fordul hozzájuk, hogy "dőlj a kardodba!". Tanácsot inkább szoptató anyukáknak adjatok, ott nem tudtok nagy károkat okozni. Ez nem tanács volt (mielőtt Timi megint magas labdát ütne!) csak szerény kérés! Egy ismerősöm olyan embereknek nyújt lelki támaszt, akik súlyos mozgássérültek (pl. balesetben rokkantak meg) és tolókocsiban kell leélniük az életüket. Szép is lenne, ha amikor odamenne hozzájuk azt mondaná: "Nézz rám! Így akarsz élni?! Inkább vágd fel az ereidet te szerencsétlen nyomorék!" Ő 21 évesen szenvedett súlyos balesetet és sokan segítettek neki feldolgozni azt, hogy soha többé nem tud járni. Bocs ez egy kis kitérő volt, de egy-egy szavatok többet árhat, mint használ.
Én senkit nem akarok arra ösztönözni, hogy menjen abortuszra, vetesse el felelőtlenül vagy véletlenül összejött terhességét! De ha nincs más lehetősége?! Mint pl. azt hiszem Ancsa, aki kollégista lévén egyedül maradt a terhességével család, barát és mindennemű támogatás nélkül. Hova vitte volna utána a gyermekét? Utcára? Haza a szüleihez, ahol havi 15e Ft-ból nevelhette volna? Most persze felhördültök, hogy egy gyereknek a szeretet a legfontosabb, de egy gyereket ruházni kell, etetni, stb. Szeretetből nem lehet cipőt venni vagy kenyeret.
Ildinek megfordult már a fejében, hogy az Államon keresztül azoknak IS a "támogatásából" élt évekig, akiket legyilkosozott (az adó-, TB-, ipüzadó-, mindenféle tagdíj fizetőkre gondolok)? Hiszen a GYES, a CSP, sőt az ösztöndíj is az adófizetők pénzéből kerül kifizetésre. Hiszen mint írja 5 évig éltek így, abból vett a gyerekeinek is ennivalót és ruhát. Mindegy, nem is akarom ezt kiélezni, de gyilkosozni azért nem kéne.
Egy abortuszellenes sem válaszolt, hogy mi van azokkal a nőkkel, akiknek erőszakkal fogant gyermekük? Nekik megadnák-e az abortusz lehetőségét?
Üdv Stefi
2000.07.10 05:33
Sziasztok!
Nem volt időm az elmúlt néhány nap babanetezni, de most már kiváncsi voltam, megköveztek -e. Nem csalódtam, nagyjából ezt tapasztalom a környezetemben is. De vállalom. Kedves Timi köszönöm a támogatást, valóban nem sértődök meg a reagálások miatt, ezért harcolok, bármit vállalok érte. A nevem, e-mail címem nekem is valódi, de miért ne vállalnánk magunkat a jó oldalon!
A gyerekek döntését én sem támogatnám, de őket magukat igen. Tisztáznám vele a gyilkosság tényét, de mellette maradnék. Ez nem ellentmondás! Édesapám 6 éves koromban meghalt, anya újra férjhez ment, de félt attól, hogy nevelőapánk különbséget tenne a saját és nevelt gyerekei között, így megegyeztek, hogy nem vállalnak babát, mégis megfogant, kétszer is, egyik sem született meg. Néhány éve a halála után tudtam meg, nem változott meg a véleményem róla, remek anya volt, de tévedett, a tettét elítélem, őt nem. Senkit nem akarok elítélni CSAK az életért harcolok, és végképp nem akarok senkit öngyilkosságba küldeni (bár ez a vád és az ott szereplő érvek már a nevetséges határát súrolják) ha figyelmesebben olvastad volna a fenntebb írtakat, észrevetedd volna, hogy a múlton való továbblépést támogatom, van bocsánat, de mindenkinek meg kell tudnia magában keresni a Kegyelmet. És azt is írtam nem mi ítélkezünk, abban azt hiszem egyet értünk, szerencsére. A gyermek eltartásával kapcsolatban annyit, hogy ez is benne van a pakliban, ha a test gondolkodik előbb, utána fáj a fej, másrészt ilyen indokkal a megszületett gyerekek java is felesleges teher lenne, nem is beszélve nagyanyáinkról, akik felneveltek sokszor 8-10 gyereket is a legcsekélyebb anyagi támogatás nélkül.
Az erőszakkal fogant gyermek pedig az egyetlen pozitív érzést válthatja ki a szerencsétlenül járt áldozatnak, ez nem frázis, olyantól tudom aki átélte, miután túljutott a tiltakozáson, elfgadta a terhet és vállalta, így lett ajándék, segített feldolgozni ami történt. Ma boldog édesanya, gyermekének pedig bátran vallja, hogy büszke döntésére, örül, hogy vállalta. Egyet értek vele.
Attól nem múlik el a fájdalom, hogy a felszínről eltakarítjuk a nyomokat és benne maradunk a mocsokban amibe taszítottak, felülemelkedni pedig lehet, nem könnyű, de lehet...
Kedves Ubipapa!
Örülök, hogy egy apuka is beszállt a vitába, kiváncsi lennék valamire. A férfiak zöme szívesen bocsátkozik házasság előtti próbálgatásba, ha nem felel meg, tovább lépve, de mégis kevés szeretne feleségnek "többször használt" nőt?! Hogy van ez?!
Nehogy magadra vedd, írásaid alapján egy jó gondolkodásu ember vagy, sem téged, sem férfitársaidat nem akartam ezzel sérteni csupán nem értem az ellentmondást?!
Hát kicsit hosszúra sikeredett, de várom az ellenérveket, mindenre válaszolunk, a kisebbség nevében:
Csilla
Nem volt időm az elmúlt néhány nap babanetezni, de most már kiváncsi voltam, megköveztek -e. Nem csalódtam, nagyjából ezt tapasztalom a környezetemben is. De vállalom. Kedves Timi köszönöm a támogatást, valóban nem sértődök meg a reagálások miatt, ezért harcolok, bármit vállalok érte. A nevem, e-mail címem nekem is valódi, de miért ne vállalnánk magunkat a jó oldalon!
A gyerekek döntését én sem támogatnám, de őket magukat igen. Tisztáznám vele a gyilkosság tényét, de mellette maradnék. Ez nem ellentmondás! Édesapám 6 éves koromban meghalt, anya újra férjhez ment, de félt attól, hogy nevelőapánk különbséget tenne a saját és nevelt gyerekei között, így megegyeztek, hogy nem vállalnak babát, mégis megfogant, kétszer is, egyik sem született meg. Néhány éve a halála után tudtam meg, nem változott meg a véleményem róla, remek anya volt, de tévedett, a tettét elítélem, őt nem. Senkit nem akarok elítélni CSAK az életért harcolok, és végképp nem akarok senkit öngyilkosságba küldeni (bár ez a vád és az ott szereplő érvek már a nevetséges határát súrolják) ha figyelmesebben olvastad volna a fenntebb írtakat, észrevetedd volna, hogy a múlton való továbblépést támogatom, van bocsánat, de mindenkinek meg kell tudnia magában keresni a Kegyelmet. És azt is írtam nem mi ítélkezünk, abban azt hiszem egyet értünk, szerencsére. A gyermek eltartásával kapcsolatban annyit, hogy ez is benne van a pakliban, ha a test gondolkodik előbb, utána fáj a fej, másrészt ilyen indokkal a megszületett gyerekek java is felesleges teher lenne, nem is beszélve nagyanyáinkról, akik felneveltek sokszor 8-10 gyereket is a legcsekélyebb anyagi támogatás nélkül.
Az erőszakkal fogant gyermek pedig az egyetlen pozitív érzést válthatja ki a szerencsétlenül járt áldozatnak, ez nem frázis, olyantól tudom aki átélte, miután túljutott a tiltakozáson, elfgadta a terhet és vállalta, így lett ajándék, segített feldolgozni ami történt. Ma boldog édesanya, gyermekének pedig bátran vallja, hogy büszke döntésére, örül, hogy vállalta. Egyet értek vele.
Attól nem múlik el a fájdalom, hogy a felszínről eltakarítjuk a nyomokat és benne maradunk a mocsokban amibe taszítottak, felülemelkedni pedig lehet, nem könnyű, de lehet...
Kedves Ubipapa!
Örülök, hogy egy apuka is beszállt a vitába, kiváncsi lennék valamire. A férfiak zöme szívesen bocsátkozik házasság előtti próbálgatásba, ha nem felel meg, tovább lépve, de mégis kevés szeretne feleségnek "többször használt" nőt?! Hogy van ez?!
Nehogy magadra vedd, írásaid alapján egy jó gondolkodásu ember vagy, sem téged, sem férfitársaidat nem akartam ezzel sérteni csupán nem értem az ellentmondást?!
Hát kicsit hosszúra sikeredett, de várom az ellenérveket, mindenre válaszolunk, a kisebbség nevében:
Csilla
2000.07.10 09:36
Sziasztok!
Coco! Ha még olvasol minket, jelezz nekünk, hogy vagy?
Csatlakozom Timihez és Csillához a nevünk vállalását illetően, én a címemet csak azért nem teszem fel, mert munkahelyi van csak. Amúgy azt hiszem ez is jellemző, hogy ki meri vállalni önmagát és ki nem.
Amire tényleg senki nem válaszolt az az örökbeadás kérdése!
Szerintem még mindig inkább örökbe adni, mint megölni, viszont itt a jogszabályok tudtommal rém kuszák, pedig talán megoldást nyújthatna mindkét, bocsánat mindhárom félnek.
A Stefi féle 2 kérdésre egyetértek Timi válaszával, én épp előtte a 16 éves eset kapcsán kérdeztem meg a páromat, hogy mit tennénk akkor. Itt nehezebb a "feladat", mert mint kiskorú felett a szüleinek kell dönteni.
Stefi, te önmagaddal is ellenkezel. Támogatod, hogy a megszületett embernek minden körülmények között az élet az útja, de a meg nem született babát nem tekinted embernek!
Az állami pénzekről. Egyfelől eleget fizettek a szüleim. Másrészt én 3 gyerek után 5 évig kaptam a minimál nyugdíjnál is kevesebb pénzt. (ha 3 évente jönnek, akkor 9 év, azaz spóróltam az államnak egy csomót!)
Jogosabbnak érzem, mint pl. azt, hogy az egyes önkormányzatok segélyezési paraméterei között akkora difi van, hogy gazdagabb helyen a kétszer annyi összjövedelmű is kap segélyt, míg szegényebb helyen nem.
Másrészt azt az állami pénzt a nagy, gazdag muftik is megkapják, pedig aztán nekik szükségük se lenne rá.
Harmadrészt a munkanélküli is kap pénzt, pedig soknak eszébe sincs dolgozni, csak piál stb. Ezt is a "gyilkosok" fizetik, meg én is. (két év alatt a három gyerek mellett kb. annyi adót stb. befizettünk, amit előtte 5 év alatt kaptunk, pedig nem keresünk jól)
És azt hiszem, nekem a célom az volt vele, hogy eláruljam, hogy abból is meg lehet élni (pedig nem sok!), sőt a tanulmányi terveket sem kell feladni egy baba miatt.
Apropó, mennyiben támogatja államunk a gyilkosságokat?
A Csilla féle állásponttal kapcsolatban. Szerintem rég rossz, ha csak a szexből derül ki, ha valakik nem illenek össze! Ha összeillenek, akkor az is csodálatos élmény lesz nekik. Ha meg a szexben nem, akkor annak mélyebb gyökerei vannak, más össze nem illő dolgok. Szerintem az ellenkező állásponton levők nem is tartják feltétlen szükségesnek ezt, csak jól akarják érezni magukat.
"Szerintem képmutatóak és álszentek vagytok, gyilkosnak nevezitek azt, aki segítségért fordult hozzátok és féregként a porba
tiporjátok!!!"
Stefi! Szerinted te személy szerint, mennyit segítettél Coconak?
"Tanácsot inkább szoptató anyukáknak adjatok, ott nem tudtok nagy károkat okozni. Ez nem tanács volt (mielőtt Timi megint magas labdát ütne!) csak szerény kérés!"
Stefi, te amint szerényen kérsz valamit... Egyszerűen nem tekinted egyenlőnek az embereket!
"Szép is lenne, ha amikor odamenne hozzájuk azt
mondaná: "Nézz rám! Így akarsz élni?! Inkább vágd fel az ereidet te szerencsétlen nyomorék!""
A babát senki nem kérdezi meg. Vele közlik, hogy ezt kell tegye. Aki úgy dönt, az pontosan ezt mondja a babának!
Már nem azért, de a stílus szerintem a személy lényeges jellemzője. Mindenkiről lerí valamennyire, hogy milyen.
Én pl. szószátyár vagyok.
Sziasztok:
Ildi
Coco! Ha még olvasol minket, jelezz nekünk, hogy vagy?
Csatlakozom Timihez és Csillához a nevünk vállalását illetően, én a címemet csak azért nem teszem fel, mert munkahelyi van csak. Amúgy azt hiszem ez is jellemző, hogy ki meri vállalni önmagát és ki nem.
Amire tényleg senki nem válaszolt az az örökbeadás kérdése!
Szerintem még mindig inkább örökbe adni, mint megölni, viszont itt a jogszabályok tudtommal rém kuszák, pedig talán megoldást nyújthatna mindkét, bocsánat mindhárom félnek.
A Stefi féle 2 kérdésre egyetértek Timi válaszával, én épp előtte a 16 éves eset kapcsán kérdeztem meg a páromat, hogy mit tennénk akkor. Itt nehezebb a "feladat", mert mint kiskorú felett a szüleinek kell dönteni.
Stefi, te önmagaddal is ellenkezel. Támogatod, hogy a megszületett embernek minden körülmények között az élet az útja, de a meg nem született babát nem tekinted embernek!
Az állami pénzekről. Egyfelől eleget fizettek a szüleim. Másrészt én 3 gyerek után 5 évig kaptam a minimál nyugdíjnál is kevesebb pénzt. (ha 3 évente jönnek, akkor 9 év, azaz spóróltam az államnak egy csomót!)
Jogosabbnak érzem, mint pl. azt, hogy az egyes önkormányzatok segélyezési paraméterei között akkora difi van, hogy gazdagabb helyen a kétszer annyi összjövedelmű is kap segélyt, míg szegényebb helyen nem.
Másrészt azt az állami pénzt a nagy, gazdag muftik is megkapják, pedig aztán nekik szükségük se lenne rá.
Harmadrészt a munkanélküli is kap pénzt, pedig soknak eszébe sincs dolgozni, csak piál stb. Ezt is a "gyilkosok" fizetik, meg én is. (két év alatt a három gyerek mellett kb. annyi adót stb. befizettünk, amit előtte 5 év alatt kaptunk, pedig nem keresünk jól)
És azt hiszem, nekem a célom az volt vele, hogy eláruljam, hogy abból is meg lehet élni (pedig nem sok!), sőt a tanulmányi terveket sem kell feladni egy baba miatt.
Apropó, mennyiben támogatja államunk a gyilkosságokat?
A Csilla féle állásponttal kapcsolatban. Szerintem rég rossz, ha csak a szexből derül ki, ha valakik nem illenek össze! Ha összeillenek, akkor az is csodálatos élmény lesz nekik. Ha meg a szexben nem, akkor annak mélyebb gyökerei vannak, más össze nem illő dolgok. Szerintem az ellenkező állásponton levők nem is tartják feltétlen szükségesnek ezt, csak jól akarják érezni magukat.
"Szerintem képmutatóak és álszentek vagytok, gyilkosnak nevezitek azt, aki segítségért fordult hozzátok és féregként a porba
tiporjátok!!!"
Stefi! Szerinted te személy szerint, mennyit segítettél Coconak?
"Tanácsot inkább szoptató anyukáknak adjatok, ott nem tudtok nagy károkat okozni. Ez nem tanács volt (mielőtt Timi megint magas labdát ütne!) csak szerény kérés!"
Stefi, te amint szerényen kérsz valamit... Egyszerűen nem tekinted egyenlőnek az embereket!
"Szép is lenne, ha amikor odamenne hozzájuk azt
mondaná: "Nézz rám! Így akarsz élni?! Inkább vágd fel az ereidet te szerencsétlen nyomorék!""
A babát senki nem kérdezi meg. Vele közlik, hogy ezt kell tegye. Aki úgy dönt, az pontosan ezt mondja a babának!
Már nem azért, de a stílus szerintem a személy lényeges jellemzője. Mindenkiről lerí valamennyire, hogy milyen.
Én pl. szószátyár vagyok.
Sziasztok:
Ildi
2000.07.10 11:58
Kedves abortuszt ellenzo hölgyek!
Most általánosságban próbálok hozzátok szólni, de elore is kérem, mindenki csak azt vegye magára, ami rá vonatkozik.
Azt állítjátok, hogy nem akartok ítélkezni, nem ítélitek el az abortuszon átesetteket, csak a tettüket - de akkor az olyan címkéket mint "gyilkosok", "gyilkosság", "mi vagyunk a JÓ oldal", minek tartjátok? Csupán nyers, szögletes fogalmazás? Szerintem ezek elég kemény ítéletek. És nem csupán a tettet ítélik el
Komolyan azt mondanátok a Stefi által felvázolt helyzetben álló lányotoknak, hogy "édes kislányom, ha ezt teszed, te gyilkos vagy"? Ezzel mellette állnátok? És ezek után úgy érezné, hogy szabadon dönthet? Még mielott mindenki nekem esik, szeretném hangsúlyozni, hogy ha az én lányom kerülne ilyen helyzetbe, semmiképpen nem bíztatnám arra, hogy vetesse le a gyerekét!!!! De kerülném az olyan szavakat, hogy gyilkos vagy gyilkosság.
Kemény leszek, és valószínuleg igazságtalan is (bocsánat, de nagyon kikívánkozik): erkölcsi fölényetek teljes tudatában nem meglepo, hogy örömmel vállaljátok a neveteket - mivel szerintetek a ti utatok a JÓ, és egyetlen helyes út az életben, ezért ennek tudatában és fényében egyáltalán nem meglepo. Mondhatnám azt, hogy akik a másik oldalon nyilatkoznak itt, azok meg érthetoen nem vállaják a nevüket, merthogy senki nem veszi jó néven, ha megvetik és gyilkosnak könyvelik el (Kovács Jánosné, Nagy Margit Gyilkos), de ezt már csak azért sem mondom, mert saját esetemben sem igaz. Internetes fórumok szokása, hogy valamilyen nick-kel jelentkezik be az ember, hát ezt követtem én is. (Egyébként nagyon meglepett, hogy itt névtelenül is lehet írogatni - ezt én inkább nem választom.) Másrészt sohasem tudhatjátok, miért nem ad meg valaki emilcímet vagy teljes nevet. Mint ahogyan Ildi például azért nem ad címet, mert csak munkahelyi van neki. Vagyis nem feltétlenül azért, mert nincs annyi bátorságuk :)))
Én is szószátyár vagyok.
Sziasztok:
Ancsa
Most általánosságban próbálok hozzátok szólni, de elore is kérem, mindenki csak azt vegye magára, ami rá vonatkozik.
Azt állítjátok, hogy nem akartok ítélkezni, nem ítélitek el az abortuszon átesetteket, csak a tettüket - de akkor az olyan címkéket mint "gyilkosok", "gyilkosság", "mi vagyunk a JÓ oldal", minek tartjátok? Csupán nyers, szögletes fogalmazás? Szerintem ezek elég kemény ítéletek. És nem csupán a tettet ítélik el
Komolyan azt mondanátok a Stefi által felvázolt helyzetben álló lányotoknak, hogy "édes kislányom, ha ezt teszed, te gyilkos vagy"? Ezzel mellette állnátok? És ezek után úgy érezné, hogy szabadon dönthet? Még mielott mindenki nekem esik, szeretném hangsúlyozni, hogy ha az én lányom kerülne ilyen helyzetbe, semmiképpen nem bíztatnám arra, hogy vetesse le a gyerekét!!!! De kerülném az olyan szavakat, hogy gyilkos vagy gyilkosság.
Kemény leszek, és valószínuleg igazságtalan is (bocsánat, de nagyon kikívánkozik): erkölcsi fölényetek teljes tudatában nem meglepo, hogy örömmel vállaljátok a neveteket - mivel szerintetek a ti utatok a JÓ, és egyetlen helyes út az életben, ezért ennek tudatában és fényében egyáltalán nem meglepo. Mondhatnám azt, hogy akik a másik oldalon nyilatkoznak itt, azok meg érthetoen nem vállaják a nevüket, merthogy senki nem veszi jó néven, ha megvetik és gyilkosnak könyvelik el (Kovács Jánosné, Nagy Margit Gyilkos), de ezt már csak azért sem mondom, mert saját esetemben sem igaz. Internetes fórumok szokása, hogy valamilyen nick-kel jelentkezik be az ember, hát ezt követtem én is. (Egyébként nagyon meglepett, hogy itt névtelenül is lehet írogatni - ezt én inkább nem választom.) Másrészt sohasem tudhatjátok, miért nem ad meg valaki emilcímet vagy teljes nevet. Mint ahogyan Ildi például azért nem ad címet, mert csak munkahelyi van neki. Vagyis nem feltétlenül azért, mert nincs annyi bátorságuk :)))
Én is szószátyár vagyok.
Sziasztok:
Ancsa
2000.07.10 15:27
Kedves Mindenki!
Ez az első nyilvános hozzászólásom, egy kicsit izgulok, hogy lesz-e visszhangja. Azt hiszem az abortusz olyan téma, amely mindenképpen felborzolja a kedélyeket, és érzelmek nélkül megközelíteni a témát lehetetlennek tűnik. Én nem támogatom az abortuszt, annál is inkább, mert van egy nagyszerű kisfiam, két és háromnegyed éves, de vannak olyan esetek, amikor a döntést rá kell bízni az érintettekre (beteg magzat, anya élete veszélyben, nemi erőszak, és igen is az elcsépelt "szociálisan nehéz helyzet"). Biztosan megoldás lehet némely esetben az inkubátor vagy az örökbeadás, de vannak olyanok, akikhez nem jutnak el a kellő információk, és sajnos olyanok is, akik nem igazán foglalkoznak a dologgal. De belegondoltatok már úgy igazából, húsbavágóan a megszületett, de nem kívánt gyermekek életébe? Őket vajon ki védi meg? A média harsog a négy éves kisfiúról, akit a tűzoltók mentettek ki a második emeleti ablakból éjszaka, mert anyuci az élettársával éppen jól érezte magát valahol. Vagy: a közelmúltban ítélkeztek egy házaspár felett, akiknek a 4 éves gyermeke 6!!! kilósan halt meg, mert nem etették. Képzeljük már magunkat ezeknek a gyerekeknek a helyébe! Vajon ki vállalna akár egy napot is az életükből??? Ha a magzatot védjük, mi lesz a megszületett gyerekekkel? Mert bizony előfordul, hogy kívül kerülnek minden állami és intézményi gondoskodás alól!
Remélem Coco jelentkezik!
Sziasztok!
Judó
Ez az első nyilvános hozzászólásom, egy kicsit izgulok, hogy lesz-e visszhangja. Azt hiszem az abortusz olyan téma, amely mindenképpen felborzolja a kedélyeket, és érzelmek nélkül megközelíteni a témát lehetetlennek tűnik. Én nem támogatom az abortuszt, annál is inkább, mert van egy nagyszerű kisfiam, két és háromnegyed éves, de vannak olyan esetek, amikor a döntést rá kell bízni az érintettekre (beteg magzat, anya élete veszélyben, nemi erőszak, és igen is az elcsépelt "szociálisan nehéz helyzet"). Biztosan megoldás lehet némely esetben az inkubátor vagy az örökbeadás, de vannak olyanok, akikhez nem jutnak el a kellő információk, és sajnos olyanok is, akik nem igazán foglalkoznak a dologgal. De belegondoltatok már úgy igazából, húsbavágóan a megszületett, de nem kívánt gyermekek életébe? Őket vajon ki védi meg? A média harsog a négy éves kisfiúról, akit a tűzoltók mentettek ki a második emeleti ablakból éjszaka, mert anyuci az élettársával éppen jól érezte magát valahol. Vagy: a közelmúltban ítélkeztek egy házaspár felett, akiknek a 4 éves gyermeke 6!!! kilósan halt meg, mert nem etették. Képzeljük már magunkat ezeknek a gyerekeknek a helyébe! Vajon ki vállalna akár egy napot is az életükből??? Ha a magzatot védjük, mi lesz a megszületett gyerekekkel? Mert bizony előfordul, hogy kívül kerülnek minden állami és intézményi gondoskodás alól!
Remélem Coco jelentkezik!
Sziasztok!
Judó
2000.07.10 16:06
Kedves Judó!
Én egyetértek veled, dehát én legyek csendben, tekintve, hogy "erősen érintett" vagyok a témában. Biztosan lesz visszhangja a hozzászólásodnak :)
Én főként az abortuszt ellenzők véleményére vagyok kíváncsi, dehát ez - gondolom - így logikus.
Máskor is bátran szólj hozzá! ;))
Üdv: Ancsa
COCO HOL VAGY?
Én egyetértek veled, dehát én legyek csendben, tekintve, hogy "erősen érintett" vagyok a témában. Biztosan lesz visszhangja a hozzászólásodnak :)
Én főként az abortuszt ellenzők véleményére vagyok kíváncsi, dehát ez - gondolom - így logikus.
Máskor is bátran szólj hozzá! ;))
Üdv: Ancsa
COCO HOL VAGY?
2000.07.10 19:12
Üdv!!
Judó levelés is érdemes azért elgondolkodni, én csak azt mondom.
Kicsit fenntartással olvastam Csillát, nehezen tudom elképzelni hogy egy nemi erőszakból fogant gyermek ajándék az anya számára. Én például ebben az esetben biztosan nem szülném meg a gyermekem, gondold csak el, egy este lefognak többen megerőszakolnak, megaláznak, te pedig tehetetlen vagy, az aktus fájdalmas, undorító, megalázó, akaratod ellenére történik, és ezek után el tudod képzelni hogy a következő 9 hónapod boldog kismamalétben teljen el, majd boldog légy azzal a gyerekkel aki akaratod ellenére, erőszak nyomán született?? Ha ránéznék nekem mindig az a borzalmas éjszaka jutna az eszembe!!
Mindehhez hozzátenném hogy eddig (és remélem ezután sem) erőszakoltak meg, nem estem így teherbe, így megint csak laikusként képzelem el, hogy mi lenne.
Zorkanya
Judó levelés is érdemes azért elgondolkodni, én csak azt mondom.
Kicsit fenntartással olvastam Csillát, nehezen tudom elképzelni hogy egy nemi erőszakból fogant gyermek ajándék az anya számára. Én például ebben az esetben biztosan nem szülném meg a gyermekem, gondold csak el, egy este lefognak többen megerőszakolnak, megaláznak, te pedig tehetetlen vagy, az aktus fájdalmas, undorító, megalázó, akaratod ellenére történik, és ezek után el tudod képzelni hogy a következő 9 hónapod boldog kismamalétben teljen el, majd boldog légy azzal a gyerekkel aki akaratod ellenére, erőszak nyomán született?? Ha ránéznék nekem mindig az a borzalmas éjszaka jutna az eszembe!!
Mindehhez hozzátenném hogy eddig (és remélem ezután sem) erőszakoltak meg, nem estem így teherbe, így megint csak laikusként képzelem el, hogy mi lenne.
Zorkanya
2000.07.10 19:40
Kedves Mindenki!
Judó!
A hozzászólásod szerintem szenzációs. Abszolút kifelyezted azt, amit én is és szerintem minden középúton maradni kívánó illető le szeretett volna írni. Csak azt tudom írni, hogy így tovább!!!
Kedves Csilla!
Valószínűsíthető, hogy teljesen más környezetből származunk. Én ugyanis nem ismerek egy olyan nőt sem, aki szüzen ment volna férjhez, de még olyat is csak keveset, aki csak a férjével próbálta volna ki a szexet. Én továbbra is tartom azt a véleményemet, miszerint a házasságban igen is számít a szexualitás és a szexuális összeillés. A szex nem a legfontosabb egy házasságban, de igen is nagyon fontos. Szeretnék utalni arra a témára, aminek az a címe, hogy "szex a szülés után". Érdemes belelapozni annak, aki még nem tette meg. Szépen kiderül belőle, hogy a megromlott házasságok igen jelentős része a szexen bukott meg.
Válaszolva akérdésedre. A "többszörhasznált nő" ahogy te nevezed a társadalom női tagjainak nagy részét, igen is megtapasztalta az élet eme fontos oldalát is és nem fog a házastársával hosszabb időt eltöltve (talán egy kicsit megfásulva) azon gondolkodni, hogy vajon milyen lehet egy másik jóképű, jótestű férfivel a sex. Tudom ilyen itt nem fordulhat elő - a jelenlévők mindig kivételek.
Üdv: UbiPapa
Judó!
A hozzászólásod szerintem szenzációs. Abszolút kifelyezted azt, amit én is és szerintem minden középúton maradni kívánó illető le szeretett volna írni. Csak azt tudom írni, hogy így tovább!!!
Kedves Csilla!
Valószínűsíthető, hogy teljesen más környezetből származunk. Én ugyanis nem ismerek egy olyan nőt sem, aki szüzen ment volna férjhez, de még olyat is csak keveset, aki csak a férjével próbálta volna ki a szexet. Én továbbra is tartom azt a véleményemet, miszerint a házasságban igen is számít a szexualitás és a szexuális összeillés. A szex nem a legfontosabb egy házasságban, de igen is nagyon fontos. Szeretnék utalni arra a témára, aminek az a címe, hogy "szex a szülés után". Érdemes belelapozni annak, aki még nem tette meg. Szépen kiderül belőle, hogy a megromlott házasságok igen jelentős része a szexen bukott meg.
Válaszolva akérdésedre. A "többszörhasznált nő" ahogy te nevezed a társadalom női tagjainak nagy részét, igen is megtapasztalta az élet eme fontos oldalát is és nem fog a házastársával hosszabb időt eltöltve (talán egy kicsit megfásulva) azon gondolkodni, hogy vajon milyen lehet egy másik jóképű, jótestű férfivel a sex. Tudom ilyen itt nem fordulhat elő - a jelenlévők mindig kivételek.
Üdv: UbiPapa
2000.07.10 20:28
Kedves Judó!
Nézeteidet tökéletesen osztom, magam sem fogalmazhattam volna meg jobban.
Szerencsére még nem kerültem, ilyen komoly döntési helyzetbe.
Az abortuson átesett nőket én magam két cspoprtra osztom. Vannak akik fogamzásgátlás helyett járnak abortuszra, ezt mélyen elitélem, de ezen csak egy széleskörű felvilágositó, oktató és a védekezést financiálisan is támogató állami programmal lehetne változtatni. A másik csoportba azok a nők tartoznak (és ide sorolom Cocót), akik valóban a hosszú megfontolás és egy általuk (ez fontos, és nem egy bizottság vagy bármilyen szervezet által) súlyosnak tartott ok miatt döntenek az abotusz mellett. Azt hiszem a számukra ez egy rendkivűl nehéz döntés és egy kicsit maguk is meghalnak bele. Azt hiszem ők lesznek azok, akik ezek után a legjobban vigyáznak, mert jól tudják mit éltek meg és nem szeretnének mégegyszer ebbe a helyzetbe kerülni.
Részemről tisztelem az élethez való jogot, de az Anya életének a jogát is. Nehéz azt a pillanatot megfogni, amikortól azt mondhatjuk Élet. Hiszen kölülöttünk is minden él, letépjük a virágokat, levágjuk a füvet, megesszük az állatokat (már aki), de ezért nem itéljük el önmagunkat. Nem tudom mikortól lesz a néhány sejtől ember, bizonyosan már a megszületése elött, de még zigótaként talán nem.
Most nem tudok olyan helyzetet, melyben én ezt a megoldást választanám, de nem ismerem a jövőt, és nem merem kijelenteni, hogy nem fordulhat elő.
Kedves Csilla!
Magam is egy "többször használt" nő vagyok, de bizton állithatom ez soha egyetlen kapcsolatomban nem okozott problémát. Sőt, azt hiszem, ha valaki nehezményezte volna, hogy másé is voltam már rajta kivül, azonnal továbbálltam volna, mert ez birtoklási vágy és hosszú távon nem lehet jó vége. Engem a párom ne birtkoljon, velem együtt éljen.
Úgy gondolom a szexszualitás nagyon fontos részét képezi az emberi életnek. Célja nem csak a fajfentartás, hanem az örömszerzés is. Persze ösztönök is vezérlik az embert, de azért ezt is tanulni és tapasztalni kell.
Szomorú, ha valaki úgy él le egy életet, hogy nem jelentett számára örömöt a szexualitás (sajnos sokan -főleg nők- élnek igy). Tiltások helyett azt hiszem inkább meg kellene tanitani a gyermekeinket a helyes védekezésre és arra, hogy hogyan szeretkezzenek szépen, kultúráltan és örömtelien.
Üdv: Garam
Nézeteidet tökéletesen osztom, magam sem fogalmazhattam volna meg jobban.
Szerencsére még nem kerültem, ilyen komoly döntési helyzetbe.
Az abortuson átesett nőket én magam két cspoprtra osztom. Vannak akik fogamzásgátlás helyett járnak abortuszra, ezt mélyen elitélem, de ezen csak egy széleskörű felvilágositó, oktató és a védekezést financiálisan is támogató állami programmal lehetne változtatni. A másik csoportba azok a nők tartoznak (és ide sorolom Cocót), akik valóban a hosszú megfontolás és egy általuk (ez fontos, és nem egy bizottság vagy bármilyen szervezet által) súlyosnak tartott ok miatt döntenek az abotusz mellett. Azt hiszem a számukra ez egy rendkivűl nehéz döntés és egy kicsit maguk is meghalnak bele. Azt hiszem ők lesznek azok, akik ezek után a legjobban vigyáznak, mert jól tudják mit éltek meg és nem szeretnének mégegyszer ebbe a helyzetbe kerülni.
Részemről tisztelem az élethez való jogot, de az Anya életének a jogát is. Nehéz azt a pillanatot megfogni, amikortól azt mondhatjuk Élet. Hiszen kölülöttünk is minden él, letépjük a virágokat, levágjuk a füvet, megesszük az állatokat (már aki), de ezért nem itéljük el önmagunkat. Nem tudom mikortól lesz a néhány sejtől ember, bizonyosan már a megszületése elött, de még zigótaként talán nem.
Most nem tudok olyan helyzetet, melyben én ezt a megoldást választanám, de nem ismerem a jövőt, és nem merem kijelenteni, hogy nem fordulhat elő.
Kedves Csilla!
Magam is egy "többször használt" nő vagyok, de bizton állithatom ez soha egyetlen kapcsolatomban nem okozott problémát. Sőt, azt hiszem, ha valaki nehezményezte volna, hogy másé is voltam már rajta kivül, azonnal továbbálltam volna, mert ez birtoklási vágy és hosszú távon nem lehet jó vége. Engem a párom ne birtkoljon, velem együtt éljen.
Úgy gondolom a szexszualitás nagyon fontos részét képezi az emberi életnek. Célja nem csak a fajfentartás, hanem az örömszerzés is. Persze ösztönök is vezérlik az embert, de azért ezt is tanulni és tapasztalni kell.
Szomorú, ha valaki úgy él le egy életet, hogy nem jelentett számára örömöt a szexualitás (sajnos sokan -főleg nők- élnek igy). Tiltások helyett azt hiszem inkább meg kellene tanitani a gyermekeinket a helyes védekezésre és arra, hogy hogyan szeretkezzenek szépen, kultúráltan és örömtelien.
Üdv: Garam
2000.07.10 21:31
Kedves Stefi! A bocsánatkérésem annak szól, hogy ha szándékomon kívül megbántottalak volna, akkor most bocsánatot kérek!
Ami az öngyilkosság felvetését illeti, a szálat itt TE mérgesítetted el, mondván, hogy neked ehhez jogod van és ha éppen kifogytál az érveidből, akkor csak mocskolódásra futotta!
Kedves Judó! Amit írsz, az megint csak értékrend kérdése és abban már egyességre jutottunk Ancsával, hogy ezt nem lehet fekete -fehéren leírni! Amiért óvatos vagyok ezekben a kérdésekben, mint örökbefogadás, beteg magzat, bűncselekményben fogant baba, az az, hogy soha nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy tudnám mi is az pontosan! Persze én elvben az életet választom, minden körülmények között, de nem szeretem a kibicnek minden könnyű állapotot! (De ne legyen felőle kétséged: Csilla álláspontján vagyok!:))))
Az, hogy megítéled, hogy kinek, milyen az élete, éhező gyerekek, meg magányos gyerekek, nagyon veszélyes víz szerintem, mert akkor mondd meg hol a határ és határt húzni igen kényes dolog!Ha logikusan megnéztek egy-egy gyermekvállalási és hangsúlyozom, nem abortusz kérdésben megfogalmazott véleményt, akkor ilyen következtetések jönnek össze, hogy nem lehet gyereket vállalni, mert 70 Ft a narancs!(ÉLőpélda 1995.)Nnem lehet gyereket vállalni, mert nem lesz biciklije és folytathatnám!
Ami szerintem lényeges ebben az ügyben, hogy az élethez kell egy nagy adag bátorság és ez vérmérséklet kérdése, (mi itt az ellenoldalon csak hitnek nevezzük), hogy ki mit vállal és mi az, amit már nem képes elviselni. De ítélkezni, nem lehet, mert ez a döntés mindenkinek a magáé!
Ő fog vele élni, ő fog tőle szenvedni, mint Coco és ő fog megbocsájtani is magának, mint ahogy nagyon remélem, hogy Coco tette! Mert remény mindíg van és minden nap egy új lehetőség! Üdv: Timi
Ami az öngyilkosság felvetését illeti, a szálat itt TE mérgesítetted el, mondván, hogy neked ehhez jogod van és ha éppen kifogytál az érveidből, akkor csak mocskolódásra futotta!
Kedves Judó! Amit írsz, az megint csak értékrend kérdése és abban már egyességre jutottunk Ancsával, hogy ezt nem lehet fekete -fehéren leírni! Amiért óvatos vagyok ezekben a kérdésekben, mint örökbefogadás, beteg magzat, bűncselekményben fogant baba, az az, hogy soha nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy tudnám mi is az pontosan! Persze én elvben az életet választom, minden körülmények között, de nem szeretem a kibicnek minden könnyű állapotot! (De ne legyen felőle kétséged: Csilla álláspontján vagyok!:))))
Az, hogy megítéled, hogy kinek, milyen az élete, éhező gyerekek, meg magányos gyerekek, nagyon veszélyes víz szerintem, mert akkor mondd meg hol a határ és határt húzni igen kényes dolog!Ha logikusan megnéztek egy-egy gyermekvállalási és hangsúlyozom, nem abortusz kérdésben megfogalmazott véleményt, akkor ilyen következtetések jönnek össze, hogy nem lehet gyereket vállalni, mert 70 Ft a narancs!(ÉLőpélda 1995.)Nnem lehet gyereket vállalni, mert nem lesz biciklije és folytathatnám!
Ami szerintem lényeges ebben az ügyben, hogy az élethez kell egy nagy adag bátorság és ez vérmérséklet kérdése, (mi itt az ellenoldalon csak hitnek nevezzük), hogy ki mit vállal és mi az, amit már nem képes elviselni. De ítélkezni, nem lehet, mert ez a döntés mindenkinek a magáé!
Ő fog vele élni, ő fog tőle szenvedni, mint Coco és ő fog megbocsájtani is magának, mint ahogy nagyon remélem, hogy Coco tette! Mert remény mindíg van és minden nap egy új lehetőség! Üdv: Timi
2000.07.10 23:26
Kedves Timi!
Utolsó bekezdésedtől könnyek szöktek a szemembe, nagyon szép volt.
Kedves Ancsa, Judo!
EGYETÉRTEK!!! Végre valaki, aki ha nem is az én stílusomban, de finoman odamond! Lehet, hogy azért vettem kicsit keményebbre a hangom, mert én is "érintett" vagyok a témában. Ráadásul itt van még az a "használt" nő hozzászólás is, amitől kicsit megakadt még a szavam is (azért nem hallgatok el, kedves Timi!)
Megkérdezném az abortusz ellenzőket, főleg Timit és Ildit (a mozgássérült dolgot kicsit félremagyaráztad, de Timitől már megszoktam), hogy vallási okok miatt ellenzitek ennyire a nemi aktust és az abortuszt? Katolikusok, zsidók, jehova tanuk vagy mithrász hívők vagytok? Lsz. áruljátok el, hogy hit-ből mit lehet venni?! Gyerekágyat, kenyeret, cipőt? El lehet menni egy pénzautomatához, hogy két marék hitből albérletet fizessek? Nem akarok vallási vitát nyitni, de kicsit furcsa hit a tiétek, ha gyilkosoztok! Mocskolódni nem szoktam, maximum gúnyolódni, de néha képtelen vagyok megállni írásaitokat olvasva. Utólag is bocs!!!
Ha jól tudom, a magzat a fejlődés első szakaszában jogilag sem ember, egyébként törvény tiltaná az abortuszt.
Garam! Üdv!!! Végre hozzászóltál a használt, állati ösztöneiket kiélő nők nevében (lsd fentebb, nem én írtam; szégyenlem (!), de én is közéjük tartozom). Én a témához már nem is merek hozzászólni, lehet hogy jobb is. Timi és Ildi kibukna, ha leírhatnám, milyen is egy orgazmus. Legalább egyszer olvashatnának róla. (Bocs, de olyan jólesett leírni!!! Hogy én ezért mit fogok megint kapni!!! Bbbrrrr!!! Már nem csak mocskolódó gyilkos leszek, hanem? ....)
UbiPapa! Jót szóltál!
Üdv! Stefi
Utolsó bekezdésedtől könnyek szöktek a szemembe, nagyon szép volt.
Kedves Ancsa, Judo!
EGYETÉRTEK!!! Végre valaki, aki ha nem is az én stílusomban, de finoman odamond! Lehet, hogy azért vettem kicsit keményebbre a hangom, mert én is "érintett" vagyok a témában. Ráadásul itt van még az a "használt" nő hozzászólás is, amitől kicsit megakadt még a szavam is (azért nem hallgatok el, kedves Timi!)
Megkérdezném az abortusz ellenzőket, főleg Timit és Ildit (a mozgássérült dolgot kicsit félremagyaráztad, de Timitől már megszoktam), hogy vallási okok miatt ellenzitek ennyire a nemi aktust és az abortuszt? Katolikusok, zsidók, jehova tanuk vagy mithrász hívők vagytok? Lsz. áruljátok el, hogy hit-ből mit lehet venni?! Gyerekágyat, kenyeret, cipőt? El lehet menni egy pénzautomatához, hogy két marék hitből albérletet fizessek? Nem akarok vallási vitát nyitni, de kicsit furcsa hit a tiétek, ha gyilkosoztok! Mocskolódni nem szoktam, maximum gúnyolódni, de néha képtelen vagyok megállni írásaitokat olvasva. Utólag is bocs!!!
Ha jól tudom, a magzat a fejlődés első szakaszában jogilag sem ember, egyébként törvény tiltaná az abortuszt.
Garam! Üdv!!! Végre hozzászóltál a használt, állati ösztöneiket kiélő nők nevében (lsd fentebb, nem én írtam; szégyenlem (!), de én is közéjük tartozom). Én a témához már nem is merek hozzászólni, lehet hogy jobb is. Timi és Ildi kibukna, ha leírhatnám, milyen is egy orgazmus. Legalább egyszer olvashatnának róla. (Bocs, de olyan jólesett leírni!!! Hogy én ezért mit fogok megint kapni!!! Bbbrrrr!!! Már nem csak mocskolódó gyilkos leszek, hanem? ....)
UbiPapa! Jót szóltál!
Üdv! Stefi
2000.07.11 10:27
Sziasztok!
Örülök, hogy Ubipapa mellett Garam is hozzászólt az itt kialakult vitához, mert nagyon megszerettem a hozzászólásaikat itt a babaneten, és nagyon pozitív az a kép, ami róluk ennek nyomán kialakult bennem.
Kedves Timi!
Egyszer említetted, hogy ki nem állhatod az olyan kijelentéseket pl mint hogy "a magzatvédok röhejesek". Akkor nem reagáltam erre, de most Garam hozzászólása újra eszembe juttatta, és most írok valamit ezzel kapcsolatban. Én is utálom az ilyen sommás kijelentéseket, HA nem társul hozzájuk indoklás. Ha valaki megindokolja, hogy miért gondolja ezt, azon már legalább el lehet gondolkodni, azzal már lehet vitatkozni.
Én azt gondolom, hogy azok a magukat magzatvédonek nevezo emberek, akik kizárólag annyit képesek tenni az ügy érdekében, hogy a már abortuszon átesetteket megbélyegzik, szapulják (az itt hozzászólókra ez most nem vonatkozik!!!!), hogy nagy és hangzatos beszédeket tartanak az emeberi élet szentségérol, vagy például olyan weboldalt tartanak fenn, ahol megválaszolandó kérdésekként tüntetik föl az ítéleteiket (jártam ilyen webhelyen, sajnos) - ugyanúgy lejáratják ezt a "mozgalmat", mint nok tömegei a feminizmust (NEM vagyok feminista). Akik csak beszélnek, kárognak, ítélkeznek, azok számomra is legfeljebb röhejesek. Azok a magzatvédok viszont, akik a megelozésre is odafigyelnének ("ezen csak egy széleskörű felvilágositó, oktató és a védekezést financiálisan is támogató állami programmal lehetne változtatni" - Garam), azok számomra sem volnának röhejesek, hanem sokkal inkább tiszteletreméltók. Remélem, ilyenek is vannak a magzatvédok között, és nagyon bízom benne, hogy ok lesznek idovel többségben (elotérben) és nem az elobbiek.
Szia: Ancsa
Örülök, hogy Ubipapa mellett Garam is hozzászólt az itt kialakult vitához, mert nagyon megszerettem a hozzászólásaikat itt a babaneten, és nagyon pozitív az a kép, ami róluk ennek nyomán kialakult bennem.
Kedves Timi!
Egyszer említetted, hogy ki nem állhatod az olyan kijelentéseket pl mint hogy "a magzatvédok röhejesek". Akkor nem reagáltam erre, de most Garam hozzászólása újra eszembe juttatta, és most írok valamit ezzel kapcsolatban. Én is utálom az ilyen sommás kijelentéseket, HA nem társul hozzájuk indoklás. Ha valaki megindokolja, hogy miért gondolja ezt, azon már legalább el lehet gondolkodni, azzal már lehet vitatkozni.
Én azt gondolom, hogy azok a magukat magzatvédonek nevezo emberek, akik kizárólag annyit képesek tenni az ügy érdekében, hogy a már abortuszon átesetteket megbélyegzik, szapulják (az itt hozzászólókra ez most nem vonatkozik!!!!), hogy nagy és hangzatos beszédeket tartanak az emeberi élet szentségérol, vagy például olyan weboldalt tartanak fenn, ahol megválaszolandó kérdésekként tüntetik föl az ítéleteiket (jártam ilyen webhelyen, sajnos) - ugyanúgy lejáratják ezt a "mozgalmat", mint nok tömegei a feminizmust (NEM vagyok feminista). Akik csak beszélnek, kárognak, ítélkeznek, azok számomra is legfeljebb röhejesek. Azok a magzatvédok viszont, akik a megelozésre is odafigyelnének ("ezen csak egy széleskörű felvilágositó, oktató és a védekezést financiálisan is támogató állami programmal lehetne változtatni" - Garam), azok számomra sem volnának röhejesek, hanem sokkal inkább tiszteletreméltók. Remélem, ilyenek is vannak a magzatvédok között, és nagyon bízom benne, hogy ok lesznek idovel többségben (elotérben) és nem az elobbiek.
Szia: Ancsa
2000.07.11 10:44
Sziasztok!
A házasság előtti szexről és Ubipapa ezzel kapcsolatos észrevételéről: Ubipapa! Csinálni kéne egy felmérést az általad nevezett oldalon, hogy ott vajon az érintett hölgyek és urak(!) hány százalékának volt a párja az első szexuális kapcsolata! Mert én éppen attól tartok, hogy a problémás eseteknél nem nagyon lesz olyan, ahol mindkét fél (ez azt hiszem lényeges) a párjával volt először. És érdekes lenne egy ellenkező oldalú felmérés is, szívesen olvasnék róla, ha valaki látott erről statisztikákat.
házasságban igen is számít a szexualitás és a szexuális összeillés. A szex nem a legfontosabb egy házasságban, de igen is nagyon fontos
Azt hiszem, ezt senki sem vitatta! Aki csak a párjával szeretkezett, az egyáltalán nem azt állítja, hogy ez nem így van, sőt! Azt állítja, hogy ez fontosabb dolog annál, hogy akárkivel megtegye.
Stefi! Én azt hiszem, te a hit szót negatívan értékeled, erősen a valláshoz kötve. Függetlenül a vallási nézeteinktől lehetnek hiteink, bízhatunk az életünkben, önmagunkban, kitartásunkban. Nem hiszem, hogy bármelyikünk (csak) azért állna így a dolgokhoz, mert neki ezt tanították hittanórán!
A nehéz sorsú gyermekek (ld. Judó írása) szüleinek neveltetésében keresném én a problémát, mert ott belül, azokban az emberekben nem stimmel valami. És ez is olyan terület, ahol a politikusoknak lehetne némi szerepe.
Ja, azt hogy a magzat az adott szakaszban jogilag micsoda azt ugyanazok a politikusok határozták meg, akiktől Stefi nem akarod elfogadni az egyéb határozatukat. Mért teszel eme határozatuk mellett kivételt? Ezt mért dönthetik ők el? Mik ők, hogy ítélkezhessenek egy magzat fölött, hogy lám, ő papíron (!) ennyi idős, akkor ő még nem számít! Lassan ott tart az orvostudomány, hogy olyan babákat tudnak életben tartani, akik alig valamivel az abortusz "határidők" után születnek koraszülöttként. (Gondolok itt a 20 hetes orvosi indokos határra)
Te Stefi, te komolyan azt hiszed, hogy akinek csak egy férfi volt az életében az nem ismerheti a szexuális élet gyönyöreit? Egyéb idevonatkozó megjegyzéseidre részemről: no comment.
Sziasztok:
Ildi
A házasság előtti szexről és Ubipapa ezzel kapcsolatos észrevételéről: Ubipapa! Csinálni kéne egy felmérést az általad nevezett oldalon, hogy ott vajon az érintett hölgyek és urak(!) hány százalékának volt a párja az első szexuális kapcsolata! Mert én éppen attól tartok, hogy a problémás eseteknél nem nagyon lesz olyan, ahol mindkét fél (ez azt hiszem lényeges) a párjával volt először. És érdekes lenne egy ellenkező oldalú felmérés is, szívesen olvasnék róla, ha valaki látott erről statisztikákat.
házasságban igen is számít a szexualitás és a szexuális összeillés. A szex nem a legfontosabb egy házasságban, de igen is nagyon fontos
Azt hiszem, ezt senki sem vitatta! Aki csak a párjával szeretkezett, az egyáltalán nem azt állítja, hogy ez nem így van, sőt! Azt állítja, hogy ez fontosabb dolog annál, hogy akárkivel megtegye.
Stefi! Én azt hiszem, te a hit szót negatívan értékeled, erősen a valláshoz kötve. Függetlenül a vallási nézeteinktől lehetnek hiteink, bízhatunk az életünkben, önmagunkban, kitartásunkban. Nem hiszem, hogy bármelyikünk (csak) azért állna így a dolgokhoz, mert neki ezt tanították hittanórán!
A nehéz sorsú gyermekek (ld. Judó írása) szüleinek neveltetésében keresném én a problémát, mert ott belül, azokban az emberekben nem stimmel valami. És ez is olyan terület, ahol a politikusoknak lehetne némi szerepe.
Ja, azt hogy a magzat az adott szakaszban jogilag micsoda azt ugyanazok a politikusok határozták meg, akiktől Stefi nem akarod elfogadni az egyéb határozatukat. Mért teszel eme határozatuk mellett kivételt? Ezt mért dönthetik ők el? Mik ők, hogy ítélkezhessenek egy magzat fölött, hogy lám, ő papíron (!) ennyi idős, akkor ő még nem számít! Lassan ott tart az orvostudomány, hogy olyan babákat tudnak életben tartani, akik alig valamivel az abortusz "határidők" után születnek koraszülöttként. (Gondolok itt a 20 hetes orvosi indokos határra)
Te Stefi, te komolyan azt hiszed, hogy akinek csak egy férfi volt az életében az nem ismerheti a szexuális élet gyönyöreit? Egyéb idevonatkozó megjegyzéseidre részemről: no comment.
Sziasztok:
Ildi
2000.07.11 10:56
Kedves Ancsa, UbiPapa, Zorkanya, Garam és a többiek!
Örülök, hogy elolvastátok hozzászólásomat, és mindenki a maga módján értékelte azt. Most már valamelyik vidámmabb linkbe is be fogok kapcsolódni, mint például "Magány a házasságban". (ez egy gyenge vicc volt).
Tudja-e valamelyikőtök, hogy hogyan alakul az abortuszok száma a nálunk fejlettebb(nek nevezett) országokban? Ott jobban dotálják a megelőzést?
Csak halkan jegyzem meg, hogy véleményem szerint segíthetnek majd a helyzeten a férfiak számára készülő "fogamzásgátlók".
Ancsa, te melyik témában vagy még jelen? És UbiPapa? Másról is szivesen csrélnék eszmét veletek!
Legyen jó napotok!
Judó
Örülök, hogy elolvastátok hozzászólásomat, és mindenki a maga módján értékelte azt. Most már valamelyik vidámmabb linkbe is be fogok kapcsolódni, mint például "Magány a házasságban". (ez egy gyenge vicc volt).
Tudja-e valamelyikőtök, hogy hogyan alakul az abortuszok száma a nálunk fejlettebb(nek nevezett) országokban? Ott jobban dotálják a megelőzést?
Csak halkan jegyzem meg, hogy véleményem szerint segíthetnek majd a helyzeten a férfiak számára készülő "fogamzásgátlók".
Ancsa, te melyik témában vagy még jelen? És UbiPapa? Másról is szivesen csrélnék eszmét veletek!
Legyen jó napotok!
Judó
2000.07.11 11:51
Kedves Judó!
Én ebben a témában vagyok jelen a babaneten mint hozzászóló, illetve a Barátságban. A többit csak olvasgatom, tekintve hogy nekem még nincsen gyerekem, sőt még férjem sem (csak vőlegényem). Így aztán lelkesen olvasgatom mások tapasztalatait és jótanácsait a gyerekneveléssel kapcsolatban, de mivel érdemben nem tudnék hozzászólni, és konkrét kérdéseim sincsenek még, ezért inkább megmaradok a többi téma olvasójának. Egyébkén a babanetet az indexen ajánlotta valaki, amikor kértem, hogy ajánljanak nekem nőgyógyászt.
Szeretek ide "járni", kedvelem a hozzászólókat, még azokat is, akiknek abortusztémában az enyémtől eltér a véleménye. Abban pedig egész biztos vagyok, hogy ha majdan szükségem lenne más kismamák tanácsaira, ide fordulnék segítségért. (UbiPapát és Garamot mindig élvezettel olvasom. És Timi tanácsait is megfogadásra érdemesnek tartom gyereknevelési kérdésekben.)
Kedves Judó, Te milyen más témákban írogatsz még itt a babaneten? Én is szívesen cserélnék eszmét veled, akár levélben is, ha van kedved :))
Szia:
Ancsa
Én ebben a témában vagyok jelen a babaneten mint hozzászóló, illetve a Barátságban. A többit csak olvasgatom, tekintve hogy nekem még nincsen gyerekem, sőt még férjem sem (csak vőlegényem). Így aztán lelkesen olvasgatom mások tapasztalatait és jótanácsait a gyerekneveléssel kapcsolatban, de mivel érdemben nem tudnék hozzászólni, és konkrét kérdéseim sincsenek még, ezért inkább megmaradok a többi téma olvasójának. Egyébkén a babanetet az indexen ajánlotta valaki, amikor kértem, hogy ajánljanak nekem nőgyógyászt.
Szeretek ide "járni", kedvelem a hozzászólókat, még azokat is, akiknek abortusztémában az enyémtől eltér a véleménye. Abban pedig egész biztos vagyok, hogy ha majdan szükségem lenne más kismamák tanácsaira, ide fordulnék segítségért. (UbiPapát és Garamot mindig élvezettel olvasom. És Timi tanácsait is megfogadásra érdemesnek tartom gyereknevelési kérdésekben.)
Kedves Judó, Te milyen más témákban írogatsz még itt a babaneten? Én is szívesen cserélnék eszmét veled, akár levélben is, ha van kedved :))
Szia:
Ancsa
2000.07.11 14:34
Sziasztok!
Valaki kérdezte, hogy más országokban mennyire gyakoriak az abortuszok. Ha jól emlékszem éppen a múlt heti HVG ír erről, és egyes országokban egészen minimális. Holnapra pontosabb adatot tudok mondani.
Arra gondoltam, hogy miután jól kivitatkoztátok magatokat pro és kontra mit szólnátok ha inkább a meddőség témával közösen valami örökbeadási-örökbefogadási fórumot szerveznék. Én még egyik oldalról sem vagyok érintett, de ha férjhez megyek szívesen fogadnék örökbe, attól függetlenül, hogy lehet-e, lesz-e sajat gyerekem vagy nem.
Az örökbe fogadásról annyit tudok, hogy borzaszto bonyolult, mind a fogadó pár és a gyerek egymásra találása, mind eljárási szempontból. Az egymásra találásra talán jó hely lenne a net (persze ez csak javaslat, akik konkrétan érintettek azok tudják ezt igazán megítélni). Ismerek egy gyámügyi szakembert, akik azt hiszem az egyéb kérdésekben szívesen segítene.
Cetti
Valaki kérdezte, hogy más országokban mennyire gyakoriak az abortuszok. Ha jól emlékszem éppen a múlt heti HVG ír erről, és egyes országokban egészen minimális. Holnapra pontosabb adatot tudok mondani.
Arra gondoltam, hogy miután jól kivitatkoztátok magatokat pro és kontra mit szólnátok ha inkább a meddőség témával közösen valami örökbeadási-örökbefogadási fórumot szerveznék. Én még egyik oldalról sem vagyok érintett, de ha férjhez megyek szívesen fogadnék örökbe, attól függetlenül, hogy lehet-e, lesz-e sajat gyerekem vagy nem.
Az örökbe fogadásról annyit tudok, hogy borzaszto bonyolult, mind a fogadó pár és a gyerek egymásra találása, mind eljárási szempontból. Az egymásra találásra talán jó hely lenne a net (persze ez csak javaslat, akik konkrétan érintettek azok tudják ezt igazán megítélni). Ismerek egy gyámügyi szakembert, akik azt hiszem az egyéb kérdésekben szívesen segítene.
Cetti
2000.07.11 14:39
Szia Ancsa!
Valahogyan azt gondoltam, hogy neked is vannak már babáid, de ami késik, nem múlik. Nekem egy kisfiam van, Zalán, majd megpróbálom feltenni a képét a Fényképek közé. Én sajna csak munkahelyről tudok internetezni, és gyakran csak úgy, hogy a szabadságon lévő kollégák gépét kapcsolom be, mert mostanában fél óra alatt tudok csak letölteni egy-egy témát, és hát így nem megy a munka. Általában csak munkaidő után tudok böngészni fél órát. Nemsokára lesz otthoni előfizetés is, és akkor elküldön az e-mail címemet is. Tegnap szóltam hozzá először, de már előtte is olvasgattam pl. az orvosválasztást, a szobatiszatságot, stb.
UbiPapáékat bármilyen témában élvezettel olvasom, Zorkanyát is, Garamot is, a véleményük alapján úgy tűnik "egy követ fújunk". Timi mérhetetlen tapasztalattal rendelkezik, becsülöm a segítőkészségét.
Lenne véleményem az anyóskérdésről is, de annyira keserű a kedvem a témában, hogy várok, amíg lehiggadok (a héten itt van nálunk, ő van a gyerekkel! húúúúúúúúú).
Az abortuszra vissztérve: remélem olyan irányba halad az ország, hogy jobbra fordul majd a helyzet (de nem akarok politikai vitát nyitni, csak naív optimizmusomat fejeztem ki imígyen).
Mikor lesz az esküvő?
Várom válaszaitokat!
Minden jót!
Judó
Valahogyan azt gondoltam, hogy neked is vannak már babáid, de ami késik, nem múlik. Nekem egy kisfiam van, Zalán, majd megpróbálom feltenni a képét a Fényképek közé. Én sajna csak munkahelyről tudok internetezni, és gyakran csak úgy, hogy a szabadságon lévő kollégák gépét kapcsolom be, mert mostanában fél óra alatt tudok csak letölteni egy-egy témát, és hát így nem megy a munka. Általában csak munkaidő után tudok böngészni fél órát. Nemsokára lesz otthoni előfizetés is, és akkor elküldön az e-mail címemet is. Tegnap szóltam hozzá először, de már előtte is olvasgattam pl. az orvosválasztást, a szobatiszatságot, stb.
UbiPapáékat bármilyen témában élvezettel olvasom, Zorkanyát is, Garamot is, a véleményük alapján úgy tűnik "egy követ fújunk". Timi mérhetetlen tapasztalattal rendelkezik, becsülöm a segítőkészségét.
Lenne véleményem az anyóskérdésről is, de annyira keserű a kedvem a témában, hogy várok, amíg lehiggadok (a héten itt van nálunk, ő van a gyerekkel! húúúúúúúúú).
Az abortuszra vissztérve: remélem olyan irányba halad az ország, hogy jobbra fordul majd a helyzet (de nem akarok politikai vitát nyitni, csak naív optimizmusomat fejeztem ki imígyen).
Mikor lesz az esküvő?
Várom válaszaitokat!
Minden jót!
Judó
2000.07.11 17:02
Sziasztok!
Ami engem illet, én ezen kívül csak két témában képviselem az álláspontomat itt a babaneten ("szex a szülés után" és a "kispapa"). Viszont olvasni szinte mindegyiket olvasom. Ellentétben - b. nejemmel ;-))) Garammal, aki mindent olvas és mindenbe bele is üti az ujjait. Természetesen örömmel veszünk más témákat is.
Üdv.: UbiPapa
Ami engem illet, én ezen kívül csak két témában képviselem az álláspontomat itt a babaneten ("szex a szülés után" és a "kispapa"). Viszont olvasni szinte mindegyiket olvasom. Ellentétben - b. nejemmel ;-))) Garammal, aki mindent olvas és mindenbe bele is üti az ujjait. Természetesen örömmel veszünk más témákat is.
Üdv.: UbiPapa
2000.07.11 20:44
ÜDV
Nem tudom a blalbla megjelenik-e, elnézést ez én voltam, de már harmadszorra írom be, és soha sem sikerüül elküldnem, talán most...
Veronik!
Coco, alis Veronik: a fenti tetted, miszerint vállaltad magad bennem olyan tiszteletet, elismerést ébresztett irántad hogy el sem tudom mondani, azt hiszem ezzel a lépéseddel a babanet eddigi legbátrabb önvállalásának lehettünk tanúi. Minden elismerésem...
Kíváncsi lennék hogy így lepel nélkül mit szóltál, hogyan reagáltál a hozzászólásokhoz, szerintem nagyon érdekes lenne ha ezt részletesen megírnád, esetleg személyekhez szólva..
Ildi!
Mielőtt elhamarkodottan ítélkeznél elmesélném neked hogy a nővérem, aki szintén Ildi 19 évesen 2 évi együttjárás után teherbeesett véletlenül a barátjától. Anyukámmal is megbeszélte a dolgot, és elvetette. A fiú főiskolára járt, Ildi még otthon lakott. A fiú első és egyetlen férfi volt az életében (mégis tudja mi az orgazmus). A sztori vége: a fiú lassan 10 éve a sógorom, és 2 kislány apukája.
Cetti!
Nagyon jó a témafelvetés, én le is írnám a gondolataimat amik a témával kapcsolatban bennem felmerülnek/tek:
1. piszok nehézkes, lassú a procedúra, felháborítónak tartom, hogy amíg emberek mindent megadnának egy pici babáért addig az örökbefogadás menete lassú, csecsemők hónapokat vannak a csecsemőotthonban mire elvihetik őket, és a fejlődés szempontjából legfontosabb hónapokat töltik el úgy hogy 1 gondozóra 8 pici baba jut. (Na ezek a gyerekek legalább nem lesznek elkényeztetett, többemberes babák ugyebár..)
2. nem tudsz meg mindent a babáról, lutri, hazaviszed és nem tudod egészséges-e, nem lesz-e valami fejlődési rendellenessége, nem tudod a 9 hónap alatt megkapott e mindent (szeretetet, vitaminokat, élelmet, vizsgálatokat stb)
3. be tud -e illeszkedni a családba a gyermek?? ezt nehezíti a minél későbbi korban történő örökbeadás (tapasztalat családi körből: általános iskolásként bekerül egy kislány a családba. Előzmény: alkoholista anya, alkoholista nagyi- családmodell, zűrös állapotok norma nélküli anómiás élet. Vég: a nagyi meghal máig tisztázatlan körülmények között a 2 asszony részeges verekedése, vitája után. Kislány közben kizárva az udvarra, télvíz- aszomszédok viszik be magukhoz. A kislányt ekkor kiemelik a családból, így kerül az új családba. 5 év: a kislány képtelen beilleszkedni a családba, lop, hazudik, képtelen a társadalom által elfogadott normák szerint élni. Zűrök, szakemberek (szociális munkás, pszichológus) tehetetlensége. Anya évenkénti megjelenése, fenyegetőzése, gyermek hitegetése. Vég: a kislány, anya, nevelőszülő felbontja a gyámhatóságon a viszonyt, anya ideiglenes albérlete, huszadik szerető után alkalmasnak találtatik, a kislány visszakerül. Azóta semmi .
4. mit hoz magával a gyermek?? tabula rasa, vagy öröklött gének??
5. gyönyörű évek, majd megjelenik az anya, akarva a babát??
Zorkanya
Nem tudom a blalbla megjelenik-e, elnézést ez én voltam, de már harmadszorra írom be, és soha sem sikerüül elküldnem, talán most...
Veronik!
Coco, alis Veronik: a fenti tetted, miszerint vállaltad magad bennem olyan tiszteletet, elismerést ébresztett irántad hogy el sem tudom mondani, azt hiszem ezzel a lépéseddel a babanet eddigi legbátrabb önvállalásának lehettünk tanúi. Minden elismerésem...
Kíváncsi lennék hogy így lepel nélkül mit szóltál, hogyan reagáltál a hozzászólásokhoz, szerintem nagyon érdekes lenne ha ezt részletesen megírnád, esetleg személyekhez szólva..
Ildi!
Mielőtt elhamarkodottan ítélkeznél elmesélném neked hogy a nővérem, aki szintén Ildi 19 évesen 2 évi együttjárás után teherbeesett véletlenül a barátjától. Anyukámmal is megbeszélte a dolgot, és elvetette. A fiú főiskolára járt, Ildi még otthon lakott. A fiú első és egyetlen férfi volt az életében (mégis tudja mi az orgazmus). A sztori vége: a fiú lassan 10 éve a sógorom, és 2 kislány apukája.
Cetti!
Nagyon jó a témafelvetés, én le is írnám a gondolataimat amik a témával kapcsolatban bennem felmerülnek/tek:
1. piszok nehézkes, lassú a procedúra, felháborítónak tartom, hogy amíg emberek mindent megadnának egy pici babáért addig az örökbefogadás menete lassú, csecsemők hónapokat vannak a csecsemőotthonban mire elvihetik őket, és a fejlődés szempontjából legfontosabb hónapokat töltik el úgy hogy 1 gondozóra 8 pici baba jut. (Na ezek a gyerekek legalább nem lesznek elkényeztetett, többemberes babák ugyebár..)
2. nem tudsz meg mindent a babáról, lutri, hazaviszed és nem tudod egészséges-e, nem lesz-e valami fejlődési rendellenessége, nem tudod a 9 hónap alatt megkapott e mindent (szeretetet, vitaminokat, élelmet, vizsgálatokat stb)
3. be tud -e illeszkedni a családba a gyermek?? ezt nehezíti a minél későbbi korban történő örökbeadás (tapasztalat családi körből: általános iskolásként bekerül egy kislány a családba. Előzmény: alkoholista anya, alkoholista nagyi- családmodell, zűrös állapotok norma nélküli anómiás élet. Vég: a nagyi meghal máig tisztázatlan körülmények között a 2 asszony részeges verekedése, vitája után. Kislány közben kizárva az udvarra, télvíz- aszomszédok viszik be magukhoz. A kislányt ekkor kiemelik a családból, így kerül az új családba. 5 év: a kislány képtelen beilleszkedni a családba, lop, hazudik, képtelen a társadalom által elfogadott normák szerint élni. Zűrök, szakemberek (szociális munkás, pszichológus) tehetetlensége. Anya évenkénti megjelenése, fenyegetőzése, gyermek hitegetése. Vég: a kislány, anya, nevelőszülő felbontja a gyámhatóságon a viszonyt, anya ideiglenes albérlete, huszadik szerető után alkalmasnak találtatik, a kislány visszakerül. Azóta semmi .
4. mit hoz magával a gyermek?? tabula rasa, vagy öröklött gének??
5. gyönyörű évek, majd megjelenik az anya, akarva a babát??
Zorkanya
2000.07.11 21:06
Kedves Veronik!
Amikor olvasgattam most a hozzászólásokat, és felbukkant a kis egymondatos hozzászólásod, hirtelen nagyon meglepődtem, kétszer is elolvastam. Nem is tudnék hozzátenni mást Zorkanya szavaihoz, csak még egyet (kettőt):
- minden jót Neked (ez itt nem egy üres frázis akart lenni!!)
- Ha van elég lelkierőd, írhatnál egy pár sort, hogy vagy mostanában.
Sziasztok,
az örökbvefogadásról, a gyakorlati résdzéről csak annyit, egy kolléganőm két éve vmilyen alapítváányon vagy min keresztül úgy fogadott egy gyereket örökbe (és azóta még kettőt), hogy a kórházból már ők vitték haza a picit, ötnaposan. Szóval nem kell mindig évekig várni. Ha vkit érdekel, megtudakolom konkrétan, hogy zajlott le az egész, kin-min keresztül zajlott le az örökbefogadás.
üdv mindenkinek
Zsóka
Amikor olvasgattam most a hozzászólásokat, és felbukkant a kis egymondatos hozzászólásod, hirtelen nagyon meglepődtem, kétszer is elolvastam. Nem is tudnék hozzátenni mást Zorkanya szavaihoz, csak még egyet (kettőt):
- minden jót Neked (ez itt nem egy üres frázis akart lenni!!)
- Ha van elég lelkierőd, írhatnál egy pár sort, hogy vagy mostanában.
Sziasztok,
az örökbvefogadásról, a gyakorlati résdzéről csak annyit, egy kolléganőm két éve vmilyen alapítváányon vagy min keresztül úgy fogadott egy gyereket örökbe (és azóta még kettőt), hogy a kórházból már ők vitték haza a picit, ötnaposan. Szóval nem kell mindig évekig várni. Ha vkit érdekel, megtudakolom konkrétan, hogy zajlott le az egész, kin-min keresztül zajlott le az örökbefogadás.
üdv mindenkinek
Zsóka
2000.07.11 21:07
Kedves Stefi! Biztos vagy benne, hogy amit nekem tulajdonítasz azt én írtam? Mert szerintem sokszor nekem tulajdonítottál olyan dolgot, amit nem én, vagy nem mondtam egyáltalán!
Megint nehéz helyzetbe hoztál! Nagyon indriszkét vagy! Amikor a hitet emlegettem, nem a vallási értelemben vett hitet értettem alatta! Utálok, a hitemről, a vallásos hitemről nagy nyilvánosság előtt beszélni, de ha most elhallgatom, hogy katolikus vagyok, akkor nem tudok többé a tükörbe nézni! És hogy ez mennyire nem vallásos hit, azt nézd meg az abortusz tényszámokból. Az ország többsége ugyanis katolikus!
Ami pedig a pénz automatát illeti, jár felénk egy mondás: segits magadon az Isten is megsegít !
Nálunk úgy hozta az élet, hogy minden egyes gyerek születése után volt egy nagy ugrás a jövedelmi viszonyainkban felfelé! A nagycsalád találékonyabbá teszi az embert! A munkavégzése hatékony kell, hogy legyen különben elveszik!
Így ezt a tapasztalatot egy munkahelyen vagy egy vállalkozásban helyzeti előnyként ki lehet használni! Nem vagyunk a körülményeink foglyai!Nem ragaszkodhatunk semmihez, minden változik! És ezzel megtanulunk együttélni és ez előny! Nagy előny ! Ha bajban vagyunk, nem a sebeinket kezdjük nyalogatni, hanem a megoldás nagyon gyorsan megszületik a fejünkben. Ezért visz bennünket előre az ÖNMAGUNKBA vetett hit!
Lapozz vissza és nézd meg, soha nem írtam le a gyilkos szót, soha sem beszéltem a szexualitásról, sem pro sem kontra, így azt sem tudhatod, hogy miként vélekedek róla! Mert az megint az én magánügyem, akár a hitem, csak rám tartozik! (Itt szerencsére nincs hitvallás kényszere!) Számolj, nyolc év alatt, hat terhességem volt. A két legnagyobb között 11 hónap a korkülönbség , ergo hatszor biztosan együtt voltam valakivel! A többit a fantáziádra bízom. Az orgazmust egyébként én nem olvasni szoktam. :-) Sajnálom, ha nem elégítettem ki a kiváncsiságodat!
Nem vagyok jogász, de szerintem nem felel meg a valóságnak az, amit a magzatról írsz!
Kedves Coco! Veronik, remélem, jól vagy!
Üdv: Timi
Megint nehéz helyzetbe hoztál! Nagyon indriszkét vagy! Amikor a hitet emlegettem, nem a vallási értelemben vett hitet értettem alatta! Utálok, a hitemről, a vallásos hitemről nagy nyilvánosság előtt beszélni, de ha most elhallgatom, hogy katolikus vagyok, akkor nem tudok többé a tükörbe nézni! És hogy ez mennyire nem vallásos hit, azt nézd meg az abortusz tényszámokból. Az ország többsége ugyanis katolikus!
Ami pedig a pénz automatát illeti, jár felénk egy mondás: segits magadon az Isten is megsegít !
Nálunk úgy hozta az élet, hogy minden egyes gyerek születése után volt egy nagy ugrás a jövedelmi viszonyainkban felfelé! A nagycsalád találékonyabbá teszi az embert! A munkavégzése hatékony kell, hogy legyen különben elveszik!
Így ezt a tapasztalatot egy munkahelyen vagy egy vállalkozásban helyzeti előnyként ki lehet használni! Nem vagyunk a körülményeink foglyai!Nem ragaszkodhatunk semmihez, minden változik! És ezzel megtanulunk együttélni és ez előny! Nagy előny ! Ha bajban vagyunk, nem a sebeinket kezdjük nyalogatni, hanem a megoldás nagyon gyorsan megszületik a fejünkben. Ezért visz bennünket előre az ÖNMAGUNKBA vetett hit!
Lapozz vissza és nézd meg, soha nem írtam le a gyilkos szót, soha sem beszéltem a szexualitásról, sem pro sem kontra, így azt sem tudhatod, hogy miként vélekedek róla! Mert az megint az én magánügyem, akár a hitem, csak rám tartozik! (Itt szerencsére nincs hitvallás kényszere!) Számolj, nyolc év alatt, hat terhességem volt. A két legnagyobb között 11 hónap a korkülönbség , ergo hatszor biztosan együtt voltam valakivel! A többit a fantáziádra bízom. Az orgazmust egyébként én nem olvasni szoktam. :-) Sajnálom, ha nem elégítettem ki a kiváncsiságodat!
Nem vagyok jogász, de szerintem nem felel meg a valóságnak az, amit a magzatról írsz!
Kedves Coco! Veronik, remélem, jól vagy!
Üdv: Timi
2000.07.11 21:12
Kedves Veronik!
Minden elismerésem és legnagyobb tiszteletem a Tied.
És én is nagyon kíváncsian várom a véleményedet az itt elhangzottakkal kapcsolatban.
Kedves Judó!
Nem baj, ha ritkán jutsz nethez, én mindig szívesen olvaslak :))
Az esküvőt jövőre tervezzük, de igencsak faramuci helyzetben vagyunk: számos "nemkívánatos" rokont meg kell hívnunk, holott a pénzt az esküvőre nekünk kellene összegyűjteni (a szüleinktől 'csak' szervezési segítséget várhatunk), és ha rajtunk múlna egy kicsi szolid esküvőnk lenne szülőkkel, testvérekkel és a legjobb barátokkal ez nem is kerülne sokba. Nekem sokszor van olyan érzésem, hogy le van érdekelve minden "nemkívánatos rokon" (ilyenek főleg nekem vannak), csináljunk olyan esküvőt, amilyet mi szeretnénk! De ehhez még kissé nyuszi vagyok.
Ha jól tudom ezt hívják off-topiknak, ami én most itt elkövettem. Mindenkitől bocsánatot kérek ezért. Ha Judónak lesz levelezési címe, oda írom az ilyesmiket :))
Sziasztok, jó éjszakát!
Holnap reggel munkahelyről jövök:
Ancsa
Minden elismerésem és legnagyobb tiszteletem a Tied.
És én is nagyon kíváncsian várom a véleményedet az itt elhangzottakkal kapcsolatban.
Kedves Judó!
Nem baj, ha ritkán jutsz nethez, én mindig szívesen olvaslak :))
Az esküvőt jövőre tervezzük, de igencsak faramuci helyzetben vagyunk: számos "nemkívánatos" rokont meg kell hívnunk, holott a pénzt az esküvőre nekünk kellene összegyűjteni (a szüleinktől 'csak' szervezési segítséget várhatunk), és ha rajtunk múlna egy kicsi szolid esküvőnk lenne szülőkkel, testvérekkel és a legjobb barátokkal ez nem is kerülne sokba. Nekem sokszor van olyan érzésem, hogy le van érdekelve minden "nemkívánatos rokon" (ilyenek főleg nekem vannak), csináljunk olyan esküvőt, amilyet mi szeretnénk! De ehhez még kissé nyuszi vagyok.
Ha jól tudom ezt hívják off-topiknak, ami én most itt elkövettem. Mindenkitől bocsánatot kérek ezért. Ha Judónak lesz levelezési címe, oda írom az ilyesmiket :))
Sziasztok, jó éjszakát!
Holnap reggel munkahelyről jövök:
Ancsa
2000.07.11 21:53
Kedves Ancsa!
Ha lehetek kicsit személyes, ne légy "nyuszi". Az esküvő érted és a jövendőbelidé kell legyen. Tedd olyanná, hogy amikor évek múlva visszagondolsz rá, azt mondhasd - olyan volt, mint amilyenre vágytam. Nálunk a helyzet hasonlóan alakult. Anyagi támogatást csak minimálisat kaptunk, és nekem kellett megszerveznem is. Nem állitom, hogy tökéletsre sikerült (már az álmaimhoz képest), de nem kötöttem kompromisszumot a családdal, csak a férjem és én döntöttük el, hogy kinek van ott a helye. Utólag is azt gondolom, helyesen cselekedtünk. Erre bátoritalak téged is, értesd meg a családotokkal, hogy az esküvőtök nektek, rólatok szól. Jobb esetben csak egyszer van ilyen az életben, ne vegyék el tőletek.
Üdv: Garam
ui: Bocs, én is off topic voltam.
Ha lehetek kicsit személyes, ne légy "nyuszi". Az esküvő érted és a jövendőbelidé kell legyen. Tedd olyanná, hogy amikor évek múlva visszagondolsz rá, azt mondhasd - olyan volt, mint amilyenre vágytam. Nálunk a helyzet hasonlóan alakult. Anyagi támogatást csak minimálisat kaptunk, és nekem kellett megszerveznem is. Nem állitom, hogy tökéletsre sikerült (már az álmaimhoz képest), de nem kötöttem kompromisszumot a családdal, csak a férjem és én döntöttük el, hogy kinek van ott a helye. Utólag is azt gondolom, helyesen cselekedtünk. Erre bátoritalak téged is, értesd meg a családotokkal, hogy az esküvőtök nektek, rólatok szól. Jobb esetben csak egyszer van ilyen az életben, ne vegyék el tőletek.
Üdv: Garam
ui: Bocs, én is off topic voltam.
2000.07.12 23:28
Sziasztok,
vagy ket honapig nem jutottam hozza a Babanethez, mert koltoztunk, szornyu hercehurca.
Vegigolvastam az elejetol az Abortus reszt es sok mindent felkavart bennem. Nem, nem tortent meg velem abortusz. De eszembe jutott egy jelenet. Terhes voltam, Washingtonba jartam dolgozni. Egyszer hazafele belegyalogoltam egy abortus-ellenes tuntetesbe. Fiatal, tizeneves lanyokat lattam nagy tablakkal tuntettek az abortus ellen. Es olyan merges lettem, mint meg soha (valoszinuleg a hormonok miatt is...). En akkor terhes voltam, akaratunk ellenere jott a baba, de egy percig nem gondoltunk volna arra, hogy nem tartjuk meg. De ha megis, nekem egy tizeneves gyerek ne mondja meg, mit csinaljak a testemmel es a benne levo magzattal! Ha mar arrol van szo, senki ne szoljon bele. Nem vagyok abortusz ellenes, nem vagyok mellette, ott vagyok, hogy mindenkinek a maganugye a dolog. De azert eszembe jutott, hogy mit csinalna az a boszen tunteto tini leanyka ha egyszer egy nagy fekete allat nekiesne es megeroszakolna es terhes lenne tole. En nem tudom, mit csinalnek, abortusz vagy nem abortusz, de ha meg is szulnem, biztosan orokbe adnam. Es ez nem penz meg szeretet kerdese, de ram ne eroltessenek semmit, amit nem akarok. Tudom, sok embernek ez egy vallasi dolog, de abba inkabb nem is megyek bele, mert az egy kulon vitakor lenne.
Szoval, en csak ott vagyok, hogy senki, se a tuntetok (aki mellesleg robbantgatjak itt az abortusz klinikakat), se a bacsikak a parlamentbe ne mondjak meg nekem, hogy mit csinaljak a testemmel meg azzal, ami benne van. Az en dolgom.
Hat csak ezt akartam leirni, valoszinuleg en is elmondani a velemenyem, mint mindenki mas.
Sajnalom azokat, akik gyortodnek a lelkiismeretukkel, a tarsadalommal, es (mint ahogy elottem is mar megirtak itt) segitenunk kellene nekik es nem megegyet csapni rajuk.
Udv.
Agnes
vagy ket honapig nem jutottam hozza a Babanethez, mert koltoztunk, szornyu hercehurca.
Vegigolvastam az elejetol az Abortus reszt es sok mindent felkavart bennem. Nem, nem tortent meg velem abortusz. De eszembe jutott egy jelenet. Terhes voltam, Washingtonba jartam dolgozni. Egyszer hazafele belegyalogoltam egy abortus-ellenes tuntetesbe. Fiatal, tizeneves lanyokat lattam nagy tablakkal tuntettek az abortus ellen. Es olyan merges lettem, mint meg soha (valoszinuleg a hormonok miatt is...). En akkor terhes voltam, akaratunk ellenere jott a baba, de egy percig nem gondoltunk volna arra, hogy nem tartjuk meg. De ha megis, nekem egy tizeneves gyerek ne mondja meg, mit csinaljak a testemmel es a benne levo magzattal! Ha mar arrol van szo, senki ne szoljon bele. Nem vagyok abortusz ellenes, nem vagyok mellette, ott vagyok, hogy mindenkinek a maganugye a dolog. De azert eszembe jutott, hogy mit csinalna az a boszen tunteto tini leanyka ha egyszer egy nagy fekete allat nekiesne es megeroszakolna es terhes lenne tole. En nem tudom, mit csinalnek, abortusz vagy nem abortusz, de ha meg is szulnem, biztosan orokbe adnam. Es ez nem penz meg szeretet kerdese, de ram ne eroltessenek semmit, amit nem akarok. Tudom, sok embernek ez egy vallasi dolog, de abba inkabb nem is megyek bele, mert az egy kulon vitakor lenne.
Szoval, en csak ott vagyok, hogy senki, se a tuntetok (aki mellesleg robbantgatjak itt az abortusz klinikakat), se a bacsikak a parlamentbe ne mondjak meg nekem, hogy mit csinaljak a testemmel meg azzal, ami benne van. Az en dolgom.
Hat csak ezt akartam leirni, valoszinuleg en is elmondani a velemenyem, mint mindenki mas.
Sajnalom azokat, akik gyortodnek a lelkiismeretukkel, a tarsadalommal, es (mint ahogy elottem is mar megirtak itt) segitenunk kellene nekik es nem megegyet csapni rajuk.
Udv.
Agnes
2000.07.13 08:55
Szia Ágnes!
Hát ez az Amerika egy érdekes hely. Néha úgy érzem, hogy minden dolgot képesek úgy eltúlozni, hogy az hitelét veszti. Azt hittem, ilyen pedig csak filmeken van, hogy robbantgatják a klinikákat. Láttam egyszer egy filmet: három nő, három terhesség/abortusz története [Cher, Demi Moore, Sissy Spacek], a címére most nem emlékszem - ebben ölték meg fanatikus abortusz-ellenesek a végén a doktornőt, aki abortuszokat is végzett. Akkor azt hittem ez valamiféle vízió arról, hogy idáig fajulhatnak a dolgok. (Ismételt naivitás.)De ezek szerint ez maga a valóság volt.
Üdv: Ancsa
Hát ez az Amerika egy érdekes hely. Néha úgy érzem, hogy minden dolgot képesek úgy eltúlozni, hogy az hitelét veszti. Azt hittem, ilyen pedig csak filmeken van, hogy robbantgatják a klinikákat. Láttam egyszer egy filmet: három nő, három terhesség/abortusz története [Cher, Demi Moore, Sissy Spacek], a címére most nem emlékszem - ebben ölték meg fanatikus abortusz-ellenesek a végén a doktornőt, aki abortuszokat is végzett. Akkor azt hittem ez valamiféle vízió arról, hogy idáig fajulhatnak a dolgok. (Ismételt naivitás.)De ezek szerint ez maga a valóság volt.
Üdv: Ancsa
2000.07.13 18:16
Kedves Ági !
Igen a Te tested, azzal azt csinálsz amit akarsz, de mit gondolsz a babád nem szeretne rendelkezni a testével ??? Őt akarata ellenére, miközben menekül egyre beljebb, a Te védett méhedbe Őt ki lehet onnan szakítani ? Ő is élni szeretne !!!
Aki benned van igaz, hogy pici, de Ő is ember !
Azt mondták, hogy szígorítják a abortuszt, erre mi lett belőle ?! Megemelték az árát, itt nem az a lényeg, hogy visszaszorítsák a abortuszokat, hanem az hogy minél több pénzt szedjenek be !
Igen a Te tested, azzal azt csinálsz amit akarsz, de mit gondolsz a babád nem szeretne rendelkezni a testével ??? Őt akarata ellenére, miközben menekül egyre beljebb, a Te védett méhedbe Őt ki lehet onnan szakítani ? Ő is élni szeretne !!!
Aki benned van igaz, hogy pici, de Ő is ember !
Azt mondták, hogy szígorítják a abortuszt, erre mi lett belőle ?! Megemelték az árát, itt nem az a lényeg, hogy visszaszorítsák a abortuszokat, hanem az hogy minél több pénzt szedjenek be !
2000.07.13 19:42
Hidd el Szilvy nem a költségvetési hiányt akarják belőle fedezni, csupán azt akarják vele elérni hogy az abortusz ne legyen korunk egyik fogamzásgátlási módszere, visszatartani akarnak semmi mást..
Zorkanya
Tüntetés: nekem van 2 leszbikus barátnőm, akik együtt élnek, nos ők minden abortuszellenes tüntetésen ott vannak..
Zorkanya
Tüntetés: nekem van 2 leszbikus barátnőm, akik együtt élnek, nos ők minden abortuszellenes tüntetésen ott vannak..
2000.07.13 21:12
Zorkanya !
Szerintem akkor más szígorítást találnának ki ! ez olyan dolog, hogy a traffipax-ra, a büntetésekre is azt mondják, hogy azzal akarják elérni, hogy ne legyen annyi gyorshajtás, ja közben szépen elbújnak, hogy tudjanak kaszálni !!!
Itt minden sajnos a pénzről szól !
szia Szilvy
Szerintem akkor más szígorítást találnának ki ! ez olyan dolog, hogy a traffipax-ra, a büntetésekre is azt mondják, hogy azzal akarják elérni, hogy ne legyen annyi gyorshajtás, ja közben szépen elbújnak, hogy tudjanak kaszálni !!!
Itt minden sajnos a pénzről szól !
szia Szilvy
2000.07.14 18:35
Szilvy, nem fogok vitatkozni, en igy gondolom, te ugy es kesz!
Azutan eszembe jutott, hogy ket eve, amikor voltak (abban az allamban, ahol laktunk) a szenatori valasztasok, az egyik indulo, mellesleg no, azt akarta bevezetni (a terveben volt), hogy az allamban ne legyen abortusz (kivetel nelkul) ES be akarta tiltani az osszes fogamzasgatlo szert. Mit mondjak, nem is nyerte meg a valasztasokat.
Agi
Azutan eszembe jutott, hogy ket eve, amikor voltak (abban az allamban, ahol laktunk) a szenatori valasztasok, az egyik indulo, mellesleg no, azt akarta bevezetni (a terveben volt), hogy az allamban ne legyen abortusz (kivetel nelkul) ES be akarta tiltani az osszes fogamzasgatlo szert. Mit mondjak, nem is nyerte meg a valasztasokat.
Agi
2000.07.14 22:50
Sziasztok!
Régóta olvasom a Babanetet, máshol már írtam is egy párszor és itt is sokat olvastam. Az abortusszal kapcsolatban előrebocsátom, hogy nem vagyok ab.ellenes. Sőt! Máshol már írtam a 2,5 éves lányomról, aki a családban a világ közepe, mégsem tudok mást elítélni, ha nehéz helyzete miatt szakítatja meg a terhességét (kivétel az, aki védekezés és ész nélkül gyártja a gyereket).
Nem akarom végigsorolni, hogy kinek milyen megjegyzését találtam ízléstelennek és durvának, de Ildikónak azért megírnám, ha olvassa, hogy "használt nő" még ő is lehet.
A magzatvédőkkel kapcsolatban a véleményem lsd fent, szerintem nem jó helyen propagálnak, se egy plakátot, se egy rendezvény alkalmával általuk állított pavilonnal nem találkoztam még. A bíróságon viszont remekül perelnek be szerencsétlen, felelőtlen gyerekeket. Elsődleges feladatuk kéne, hogy legyen, hogy NE LEGYEN NEM KÍVÁNT MAGZAT! Magyarország annyi negatív statisztikát vezet vagy áll az élvonalban, hogy órákig sorolhatnám (alkoholizmus, öngyilkosság, abortusz, dohányzás, ittas vezetés, korrupció, ....). Megelőzni kéne az Államnak és a klf. civil szervezeteknek a nem kívánt terhességet erőteljes kampányokkal, reklámokkal, iskolai szexuális felvilágosítással, stb. Meg kéne értetni, hogy az élet nem Coca-Cola ízű, Camel füstbe burkolt, mobil-chat világ és véget nem érő buli. Sok családban a gyerek szeretete és nevelése kimerül abban, hogy havonta feltöltik a Junior kártyát a szülők (nem bántásnak szántam, akinek nem inge...)
Heves vita folyt fentebb, hogy ki hogy ítéli el vagy ért egyet az abortusszal (vagy semleges), de senki nem írta, hogy pld. részt venne valamilyen civil szervezet munkájában vagy egyéb módon közreműködne abban, hogy kevesebb ab. legyen Mo-on. Mit tennétek meg azért, hogy csökkenjen az abortuszok száma?
Én más témában mozgok (állatvédelem), de ha valakinek jó ötlete van, szívesen részt vennék benne.
Sziasztok, Anett
Régóta olvasom a Babanetet, máshol már írtam is egy párszor és itt is sokat olvastam. Az abortusszal kapcsolatban előrebocsátom, hogy nem vagyok ab.ellenes. Sőt! Máshol már írtam a 2,5 éves lányomról, aki a családban a világ közepe, mégsem tudok mást elítélni, ha nehéz helyzete miatt szakítatja meg a terhességét (kivétel az, aki védekezés és ész nélkül gyártja a gyereket).
Nem akarom végigsorolni, hogy kinek milyen megjegyzését találtam ízléstelennek és durvának, de Ildikónak azért megírnám, ha olvassa, hogy "használt nő" még ő is lehet.
A magzatvédőkkel kapcsolatban a véleményem lsd fent, szerintem nem jó helyen propagálnak, se egy plakátot, se egy rendezvény alkalmával általuk állított pavilonnal nem találkoztam még. A bíróságon viszont remekül perelnek be szerencsétlen, felelőtlen gyerekeket. Elsődleges feladatuk kéne, hogy legyen, hogy NE LEGYEN NEM KÍVÁNT MAGZAT! Magyarország annyi negatív statisztikát vezet vagy áll az élvonalban, hogy órákig sorolhatnám (alkoholizmus, öngyilkosság, abortusz, dohányzás, ittas vezetés, korrupció, ....). Megelőzni kéne az Államnak és a klf. civil szervezeteknek a nem kívánt terhességet erőteljes kampányokkal, reklámokkal, iskolai szexuális felvilágosítással, stb. Meg kéne értetni, hogy az élet nem Coca-Cola ízű, Camel füstbe burkolt, mobil-chat világ és véget nem érő buli. Sok családban a gyerek szeretete és nevelése kimerül abban, hogy havonta feltöltik a Junior kártyát a szülők (nem bántásnak szántam, akinek nem inge...)
Heves vita folyt fentebb, hogy ki hogy ítéli el vagy ért egyet az abortusszal (vagy semleges), de senki nem írta, hogy pld. részt venne valamilyen civil szervezet munkájában vagy egyéb módon közreműködne abban, hogy kevesebb ab. legyen Mo-on. Mit tennétek meg azért, hogy csökkenjen az abortuszok száma?
Én más témában mozgok (állatvédelem), de ha valakinek jó ötlete van, szívesen részt vennék benne.
Sziasztok, Anett
2000.07.19 11:20
Sziasztok!
Én arra lennék kíváncsi, létezik-e egyáltalán férfiak között (mondjuk 25-ön felül) "nem használt" férfi! Nekem a férjem volt az első férfi az életemben (20,5 éves voltam), de neki nem én voltam az első, és ezt egyáltalán nem is bántam. Ilyen téren szerintem is az a fontos, hogy a partnerem engem akarjon, úgy, ahogy vagyok, a "bűneimmel", gyengeségeimmel, és a múltammal együtt. (mint látjátok, valahol magam ellen beszélek...)
Üdv: Krisztina
Én arra lennék kíváncsi, létezik-e egyáltalán férfiak között (mondjuk 25-ön felül) "nem használt" férfi! Nekem a férjem volt az első férfi az életemben (20,5 éves voltam), de neki nem én voltam az első, és ezt egyáltalán nem is bántam. Ilyen téren szerintem is az a fontos, hogy a partnerem engem akarjon, úgy, ahogy vagyok, a "bűneimmel", gyengeségeimmel, és a múltammal együtt. (mint látjátok, valahol magam ellen beszélek...)
Üdv: Krisztina
2000.07.19 21:17
Kedves Anett! Napok óta rágódok a gondolattal, ti tényleg egyenlőség jelet tesztek a tolvaj és a lopás, a prostitúció és a prostituált, az abortusz és az abortáló (és még folytathatnám...) elítélése között? Valami, valahol, nagyon nem stimmel! Ami a felvetésedet illeti a gondom nekem csak annyi, hogy a magzat nálam nem vállalás, hanem elfogadás kérdése és így értelmezhetetlen a NEM KIVÁNT MAGZAT számomra! Én egyik gyermekemet sem kivántam! Üdv: Timi
2000.07.19 22:01
szia Krisztina,
Hidd el nekem, van 25-ön felül nem használt férfi... (Mint anno a férjem is): Persze ha rajta múlt volna... :) Az ihgazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon zárkózott és félénk volt kamaszkorában, és ezt csak kb. 26-28 éves korára sikerült "kinőnie", azonkívül (ó, fiatalság, biolondság!) volt egy 4 évig tartó reménytelen szerelme (ami nála cölibátust jelentett), plusz fitymaszűkület (29 évesen operálták vele, az egész kórház rajta röhögött, mindenki tudta, hogy ez mit jelent). Ha jól tudom, 27 évesa volt, amikor megtörtént az Esemény... De tréfán kívül, akad egy-két (de nem több! :) ) virgo férfiú 25-ön fölül...
Zsóka
Hidd el nekem, van 25-ön felül nem használt férfi... (Mint anno a férjem is): Persze ha rajta múlt volna... :) Az ihgazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon zárkózott és félénk volt kamaszkorában, és ezt csak kb. 26-28 éves korára sikerült "kinőnie", azonkívül (ó, fiatalság, biolondság!) volt egy 4 évig tartó reménytelen szerelme (ami nála cölibátust jelentett), plusz fitymaszűkület (29 évesen operálták vele, az egész kórház rajta röhögött, mindenki tudta, hogy ez mit jelent). Ha jól tudom, 27 évesa volt, amikor megtörtént az Esemény... De tréfán kívül, akad egy-két (de nem több! :) ) virgo férfiú 25-ön fölül...
Zsóka
2000.07.20 09:18
Szia, Zsóka!
Minden elismerésem a "nem használt" férfiaké! Ez tényleg ritkaság! Főleg, hogy manapság már "ciki", ha valaki sokáig "érintetlen" marad (bár én nem éreztem annak, és a férjemre is mély benyomást tett...). Attól tartok, hogy a világ nem ebbe az irányba halad! Én ugyan nem tartom kötelezőnek, hogy a felek mindenképp szűzen menjenek a házasságba, azt viszont fontosnak tartom, hogy csakis mély és komoly kapcsolat esetén kezdjenek nemi kapcsolatot. Szerintem ez neveltetés kérdése is - engem például mindig visszatartott valami attól, hogy olyan férfié legyek, akivel nem elég elkötelezett és mély a kapcsolatom. Ha az embert ilyen szellemben nevelik, és ezt beépíti az erkölcsi normái közé, akkor könnyebb betartania is, és valószínűleg csak nyer vele!
Üdv: Krisztina
Minden elismerésem a "nem használt" férfiaké! Ez tényleg ritkaság! Főleg, hogy manapság már "ciki", ha valaki sokáig "érintetlen" marad (bár én nem éreztem annak, és a férjemre is mély benyomást tett...). Attól tartok, hogy a világ nem ebbe az irányba halad! Én ugyan nem tartom kötelezőnek, hogy a felek mindenképp szűzen menjenek a házasságba, azt viszont fontosnak tartom, hogy csakis mély és komoly kapcsolat esetén kezdjenek nemi kapcsolatot. Szerintem ez neveltetés kérdése is - engem például mindig visszatartott valami attól, hogy olyan férfié legyek, akivel nem elég elkötelezett és mély a kapcsolatom. Ha az embert ilyen szellemben nevelik, és ezt beépíti az erkölcsi normái közé, akkor könnyebb betartania is, és valószínűleg csak nyer vele!
Üdv: Krisztina
2000.07.20 11:02
Sziasztok!
Régóta olvasom az abortus témát, de eddig nem szóltam. Nagyon fontos, hogy COCo megbocsátson magának, mert küldönben lelki eredetű meddősége alakulhat ki és rengeteg ebből adódó betegsége.
Az örök lelkiismeret furdalás miatt endometriózisa lehet, ami meddőséget okos. Muszáj nyugodtnak lennie és megbocsájtónak. Én szurkolok neki!
Edit
Régóta olvasom az abortus témát, de eddig nem szóltam. Nagyon fontos, hogy COCo megbocsátson magának, mert küldönben lelki eredetű meddősége alakulhat ki és rengeteg ebből adódó betegsége.
Az örök lelkiismeret furdalás miatt endometriózisa lehet, ami meddőséget okos. Muszáj nyugodtnak lennie és megbocsájtónak. Én szurkolok neki!
Edit
2000.07.20 13:39
Sziasztok!
Ismét itt vagyok (kinek örömére, kinek bánatára).
Igaz azzal a mellékággal, hogy "használt v. nem használt" egy kicsit elkanyarodtunk a témától, de a két dolog nem független egymástól.
Szerintem Krisztina fogalmazta meg a lényegét az egész "használtsági" kérdésnek. Ha az ember elér egy kapcsolatban egy bizonyos "mélységet" akkor miért ne. A lényeges az, hogy ne "fűvel-fával".
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy "na Ez is bort iszik és vizet prédikál" leírnám, hogy én is 20 évesen estem át a tűzkeresztségen. Annak ellenére, hogy kollégista voltam 6 kerek évig, 14 éves koromtól kezdve. Elég szabad életvitelem mellett még is ilyen későn jött el az első alkalom. Ja és a feleségemen kívül csak ővele volt szexuális kapcsolatom.
Lényeg a lényeg, hogy a partnerek száma nem sokat mond. Inkább a partnerekkel kialakult kapcsolat mélysége.
Egyenlőre ennyi.
Üdv.: UbiPapa
Ismét itt vagyok (kinek örömére, kinek bánatára).
Igaz azzal a mellékággal, hogy "használt v. nem használt" egy kicsit elkanyarodtunk a témától, de a két dolog nem független egymástól.
Szerintem Krisztina fogalmazta meg a lényegét az egész "használtsági" kérdésnek. Ha az ember elér egy kapcsolatban egy bizonyos "mélységet" akkor miért ne. A lényeges az, hogy ne "fűvel-fával".
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy "na Ez is bort iszik és vizet prédikál" leírnám, hogy én is 20 évesen estem át a tűzkeresztségen. Annak ellenére, hogy kollégista voltam 6 kerek évig, 14 éves koromtól kezdve. Elég szabad életvitelem mellett még is ilyen későn jött el az első alkalom. Ja és a feleségemen kívül csak ővele volt szexuális kapcsolatom.
Lényeg a lényeg, hogy a partnerek száma nem sokat mond. Inkább a partnerekkel kialakult kapcsolat mélysége.
Egyenlőre ennyi.
Üdv.: UbiPapa
