Momóci!
Azt nem tudom, mennyi idõs a lányod, de egy cipõben járunk.
A fiam, Peti 10 és fél hónapos, állni már tud, leülni még nem. Kb. három hete kezdte, hogy - ahogy régen mindig - szopi után bevittem aludni, és õ ahelyett, hogy elkezdett volna játszani az ágyban lévõ játékaival, és aztán szépen elaludt volna, felállt. Visszafektettem. Na, ez ment egy darabig, aztán magam mellé vettem, mellettem elaludt. Következõ este dettó, de akkor már mellettem sem aludt el, játszani akart. Következõ este ugyanez, ekkor ki is jöttünk apával a szobából, a gyerek teli torokból üvöltött és nyújtogatta felénk a kis karját. Szívszaggató látvány volt.
Mindezek után azt találtuk ki apával, hogy szopi után beültettük a bébihordozójába, így felálldogállni nem tudott, mert nem volt hol, és ott maradt velünk, vagy kivittük a konyhába, mert vacsoráztunk, vagy maradt a szobában, mi meg apával tettük a dolgunk. Nem beszéltünk hozzá, nem játszottunk vele. És láss csodát, a gyerek nézegetett minket, és egyszer csak elaludt. Utána bevittük az ágyába.
Ez lassan egy hónapja így mûködik, nappal is. Nem mondom, hogy jó megoldás, mert hozzászoktattuk Petit valamihez, amirõl majd le kell szoktatni. De megmondom õszintén, az egész napos "szolgálat" után egyszerûen nincs türelmem az altatáshoz, meghát meg is szoktuk, hogy magától alszik el. És így legalább kellemes érzéssel alszik el, nem pedig agyonbõgve magát.
A másik kérdésedre: én is szoptatom még éjjel Petit, pedig nappal már csak reggel és este szopik. Csak cicire tud visszaaludni, és megintcsak itt vagyok én, akinek nincs kitartása éjjel, félájultan leszoktatni róla. Néhányszor próbáltam vizet adni neki, nem kivenni, simogatni, de miután nem nyugszik meg, rövid idõn belül mégis kiveszem, mert én is nagyon álmos vagyok. Nem tudom, meddig lesz így, azt remélem, egyszer magától leszokik az éjszakai kelésrõl. Egyébként nappal õ is tízóraizik, ebédel, uzsonnázik, vacsorázik és még erre jön az esti szopi, mégis ébred. Ez van.
Nem tudom, segítettem-e, ha nem, akkor is legalább látod, hogy nem vagy egyedül.
Dió