Sziasztok!
Nullácska! Üdv. itt!
Nagyon helyesek vagytok a képen! Látszik, hogy milyen vidám család vagytok!
Szagok:
Képzeljétek, mi a férjemmel egy januári nagyon ronda orrfolyós, köhögős vírus után, kb. 70%-ban elvesztettük a szaglásunkat. Még azt sem érzem, ha bekakil Peti, pedig tudom, hogy nagyon büdi.
Pedig már teljesen kitisztult az orrunk.
Mindig egymást kérdezgetjük, te érzed ezt?
A lányom lett a családi "szimatos", mert csak ő érez szagokat.
Botanika!
Kértél tündéres történetet, röviden írok egyet.
Kittikém 2 koráig nem aludt át egyetlen éjszakát sem, sokszor felébredt, nehezen aludt vissza stb.
Ráadásul az ebéd utáni alvás is nagyon gáz volt, altatás, hiszti, altatás, hiszti, majd 20 perc alvás.
Főleg emiatt adtam bölcsibe, azt hiszem ezt már írtam.
2 hét volt a beszoktatás, az első hét péntekén megpróbálta a gondozó néni letenni, de én is ott voltam. Persze nem sikerült, nagyon sírt. Megjegyzem, kis kempingágy szerű, alacsony, nagyon könnyen "elhagyható" ágyak voltak, Kittit le sem bírtam fektetni. (rácsos ágyhoz szokott, amit nem szokott használni
)
Nem baj, mondta a gondozó néni, majd hétfőn. Jó korán keljünk fel, hogy álmos legyen délre.
Jó. Nem hittem hogy valaha sierülni fog.
Hétfőn ebéd után kiküldtek, én meg kint füleltem, hogy mikor kiabál fel minden gyereket az én lányom. Eltelt egy kis idő, kijön a nő; Anyuka, hazamehet, Kittike már alszik!
Nem hittem a fülemnek!
Ekkor 18 hós volt.
2 hét bölcsi után, már itthon is lefeküdt magától délután, úgy hogy levettük a rácsos ágy egyik rácsát.
Ez számomra tényleg csoda volt!
Helga!
Ebből a történetből kiindulva, én akkor venném le a rácsot, amikor már ott marad magától is az ágyban ha rászólsz hogy alvás van! Mert ha aludni kellene de ő kimászik az ágyból az elég vesztes menet szerintem.
Na, most már alszom egy kicsit, mert Peti még mindig 5 körül ébred.
Jóccakát!
Andi