Lányok!
Ti hogy igazottok el a szakértőkön? Egyik szerint mehet banán 4, a másik szerint 6, a harmadik szerint 12 hónapos korban. Ez csak egy példa volt!
Köszi
Zsu
Új privát üzeneted érkezett!
2001.06.23 21:56
Szia Zsu,
Nálunk a védõnõ alig halatja a szavát. Az elsõ doktornéninktõl a kedvenc idézetem: "Adjak a gyereknek gyümölcsöt, hadd szokja a kanalat!" (A gyerek két hónapos volt). Aztán kb. kéthetente hallottam ezt tõle, a végén már azt hazdutam neki, hogy igen, adok neki gyümölcsöt, csak hagyjon már békén. A második és egyben mostani doktornénink (talán mondanom sem kell miért hagytuk ott az elsõt) ezen jót nevetett és azt mondta, adhattam volna a gyereknek naponta 1-2 kávéskanál anyatejet, akkor is szokta volna a kanállal való evést
.
Sajna itt a Rendelõben is összevisszaság van. Gondolok itt pl. Szõdy Judit szoptatási tanácsaira és a gyakran az õ vélemáényével ellenkezõ véleményû gyermekorvoséra. (Sz. J. naprakészebb szerintem, bababarátabb).
üdv
Zsóka
Nálunk a védõnõ alig halatja a szavát. Az elsõ doktornéninktõl a kedvenc idézetem: "Adjak a gyereknek gyümölcsöt, hadd szokja a kanalat!" (A gyerek két hónapos volt). Aztán kb. kéthetente hallottam ezt tõle, a végén már azt hazdutam neki, hogy igen, adok neki gyümölcsöt, csak hagyjon már békén. A második és egyben mostani doktornénink (talán mondanom sem kell miért hagytuk ott az elsõt) ezen jót nevetett és azt mondta, adhattam volna a gyereknek naponta 1-2 kávéskanál anyatejet, akkor is szokta volna a kanállal való evést
. Sajna itt a Rendelõben is összevisszaság van. Gondolok itt pl. Szõdy Judit szoptatási tanácsaira és a gyakran az õ vélemáényével ellenkezõ véleményû gyermekorvoséra. (Sz. J. naprakészebb szerintem, bababarátabb).
üdv
Zsóka
2001.08.01 18:18
Nekem eleinte borzasztó volt, hogy ahány emberrel beszéltem, szinte annyiféle ötletet hallottam és mind, mintha az egyetlen igazság lett volna. Nagyon bizonytalan voltam és bárkinek inkább hittem, mint magamnak.
A szoptatás főleg ilyen téma volt, az első babámmal eleinte nagyon kevés tejem volt, de olyannyira nem akartam mást adni neki, hogy majdnem kiszáradt! Persze mérlegünk sem volt. Akkor végül hittem annak a gyerekorvosnak, aki addig szabin volt, és elkezdtem szopi után tápszert adni, de:
- nem a gyakori, 30 perces, váltott, stb. szoptatástól lett tejem, bár ezt is csináltam, hanem az egésznek lelki oka volt! Ez biztos, mert 10 hetesen sikerült végre egyszercsak megnyugodnom (egy rövid beszélgetés egy számomra -ugy látszik - nagyon fontos személlyel) és a következő percben a baba olyan 100 g-t szopott, hogy csak pislogott... addig a 70-80 is ritka volt. Attól kezdve 9 hónapos koráig csak szopott, és fél éves korára 9 kiló volt!
- nekem a fejés sem segitett, mert amig nem volt tejem, ettől is csak sokkal kimerültebb és idegesebb lettem! Amikor már volt tejem, (és a következő babánál is, akivel már semmi gond nem volt) csak akkor fejtem, ha túl sok volt a ciciben.
Hát ennyi az én érdekes történetem röviden, remélem hasznotokra válik.
A szakértőt, akiben megbizom,jól meg kell válogatni, a védőnőről pedig annyit, hogy meg szoktam tőlük kérdezni, hány gyerekük van. Egynél többről még nem tudok, ezen kivül ők azt mondják, amit az aktuális "divat" szerint mondaniuk kell. Akkor hol marad a realitás?...
Szerintem egy sokgyerekes anyuka sokszor jobb tanácsokat tud adni!
Sziasztok!
Ani
A szoptatás főleg ilyen téma volt, az első babámmal eleinte nagyon kevés tejem volt, de olyannyira nem akartam mást adni neki, hogy majdnem kiszáradt! Persze mérlegünk sem volt. Akkor végül hittem annak a gyerekorvosnak, aki addig szabin volt, és elkezdtem szopi után tápszert adni, de:
- nem a gyakori, 30 perces, váltott, stb. szoptatástól lett tejem, bár ezt is csináltam, hanem az egésznek lelki oka volt! Ez biztos, mert 10 hetesen sikerült végre egyszercsak megnyugodnom (egy rövid beszélgetés egy számomra -ugy látszik - nagyon fontos személlyel) és a következő percben a baba olyan 100 g-t szopott, hogy csak pislogott... addig a 70-80 is ritka volt. Attól kezdve 9 hónapos koráig csak szopott, és fél éves korára 9 kiló volt!
- nekem a fejés sem segitett, mert amig nem volt tejem, ettől is csak sokkal kimerültebb és idegesebb lettem! Amikor már volt tejem, (és a következő babánál is, akivel már semmi gond nem volt) csak akkor fejtem, ha túl sok volt a ciciben.
Hát ennyi az én érdekes történetem röviden, remélem hasznotokra válik.
A szakértőt, akiben megbizom,jól meg kell válogatni, a védőnőről pedig annyit, hogy meg szoktam tőlük kérdezni, hány gyerekük van. Egynél többről még nem tudok, ezen kivül ők azt mondják, amit az aktuális "divat" szerint mondaniuk kell. Akkor hol marad a realitás?...
Szerintem egy sokgyerekes anyuka sokszor jobb tanácsokat tud adni!
Sziasztok!
Ani
2002.01.11 08:07
Sziasztok!
Nem tudom nem reagálni most a rendelõben megjelent autizmus gyanu kérdést.
"Nagyon aggódunk amiatt is, hogy sokszor nem reagál, amikor szólunk neki, és az egyszerû kéréseket sem teljesíti. (pl: hozd ide, mutasd meg, stb.) A hallásával nincs gond, mert a repülõt és a zenét rögtön meghallja.
A játékokba elég jól be lehet vonni, sokszor játszik az 5 éves öccsével."
Én hasonló miatt kezdtem el valamivel kétéves kora után parázni, pedig õ annyit megértett, hogy valamit oda kell hoznia, csak azt nem, mit. És hogy semmit nem volt hajlandó megmutatni, de közben ismert dallamokat dúdolt, tudta melyik vershez melyik könyv tartozik.
A válasz a dokiktól szintén valami olyasmi volt, egy autista nem így néz ki, nem így viselkedik, nem ennyire szociális, stb. Csak azt felejtették el, az autizmus egy spektrum, és nem kell minden tünetnek teljesülnie.
Hogy eljátszik a testvérével, nálunk is eljátszanak egymással, a picit már le se lehet vakarni róla. Most négyévesen is eljátszik a gyerekek között csak nem velük. Ez viszont 21 hónaposan még nem feltünõ.
A szakértõ kikopizott valahonnan pár sort az autizmusról. Ezek a tünetek együtt csak súlyos eseteknél fordulnak elõ, és idõsebb életkorban. (Azt mondják 3-5 között a legrosszabb). Léteznek tesztek már tizennyolchónapos kortól, amik alapján a szülõk maguk is el tudnák dönteni, jogos az aggodalom vagy sem. Kérdés, a "szakemberek" ezt miért nem ismerik. Remélem, a kisfiúnak, nincs komolyabb baja (talán tényleg valami hallásprobléma áll a háttérben, vagy figyelemzavar), de ha mégis, jó lenne, ha elõdeiknél könnyebb utat járnának be a diagnózisig, és azt követõen. A szakembereknek ez lenne a dolguk, nem a hamis megnyugtatás.
Nem tudom nem reagálni most a rendelõben megjelent autizmus gyanu kérdést.
"Nagyon aggódunk amiatt is, hogy sokszor nem reagál, amikor szólunk neki, és az egyszerû kéréseket sem teljesíti. (pl: hozd ide, mutasd meg, stb.) A hallásával nincs gond, mert a repülõt és a zenét rögtön meghallja.
A játékokba elég jól be lehet vonni, sokszor játszik az 5 éves öccsével."
Én hasonló miatt kezdtem el valamivel kétéves kora után parázni, pedig õ annyit megértett, hogy valamit oda kell hoznia, csak azt nem, mit. És hogy semmit nem volt hajlandó megmutatni, de közben ismert dallamokat dúdolt, tudta melyik vershez melyik könyv tartozik.
A válasz a dokiktól szintén valami olyasmi volt, egy autista nem így néz ki, nem így viselkedik, nem ennyire szociális, stb. Csak azt felejtették el, az autizmus egy spektrum, és nem kell minden tünetnek teljesülnie.
Hogy eljátszik a testvérével, nálunk is eljátszanak egymással, a picit már le se lehet vakarni róla. Most négyévesen is eljátszik a gyerekek között csak nem velük. Ez viszont 21 hónaposan még nem feltünõ.
A szakértõ kikopizott valahonnan pár sort az autizmusról. Ezek a tünetek együtt csak súlyos eseteknél fordulnak elõ, és idõsebb életkorban. (Azt mondják 3-5 között a legrosszabb). Léteznek tesztek már tizennyolchónapos kortól, amik alapján a szülõk maguk is el tudnák dönteni, jogos az aggodalom vagy sem. Kérdés, a "szakemberek" ezt miért nem ismerik. Remélem, a kisfiúnak, nincs komolyabb baja (talán tényleg valami hallásprobléma áll a háttérben, vagy figyelemzavar), de ha mégis, jó lenne, ha elõdeiknél könnyebb utat járnának be a diagnózisig, és azt követõen. A szakembereknek ez lenne a dolguk, nem a hamis megnyugtatás.
2002.01.11 08:26
<FONT COLOR="0000ff">Kérdés:
Gyermekem október óta negyedszer kap súlyos több aftás szájfertõzést, gyermekbetegséggel egy idõben. Nagyon súlyos, ilyenkor 10 napig nem eszik és ecsetelni kell, mert különben nem múlik el csak terjed. Szeretném megtudni, hogy hogyan elõzhetném meg hogy ki újuljon a betegség és mitõl van ez. Talán gyenge az immunrendszere?
Válasz:
A visszatérõ lázas betegségek, esetleg nyálkahártya sérülések kapcsán jelentkezõ „stomatitis recurrens” –t nem herpes vírus okozza. Ilyenkor is megjelennek a fájdalmas aftózus fekélyek a szájban, mint a herpes vírus fertõzés esetén, de az okot pontosan nem ismerjük, ill. nagyon ritkán deríthetõ ki pl. immunrendszeri eltérés formájában. Emiatt a megelõzés és korrekt kezelés is csak ritkán valósítható meg. Elõfordul, hogy az elváltozás sok évig visszatér, de lehetséges, hogy hónapok múlva elmarad. Feltétlenül javasolnám immunológus szakember felkeresését, aki a gyermeknél ki tudja deríteni az immunrendszer esetleges hibáját. Amennyiben kimutatható eltérés nincsen, -és reméljük így lesz- mód van az immunrendszer stimulálására is gyógyszeresen. Ez utóbbi azonban a herpes vírus által okozott elváltozások kivédésében, a betegségtünetek enyhítésében igazán hatékony. Ilyen esetekben is meg lehet próbálni, ha a szakember is indokoltnak tartja.
Dr. Gömöri Ágnes
</FONT>
Tudom kontarkodas, de Egy dolog jutott eszembe ezzel a valasszal kapcsolatba. Nalunk egyszer volt ilyen. Lanyom epp antibiotikumot kapot, finom izut. Nagyon imadta nem is ivot utana semmit. Bevette es ment jatszani. Nagyon ronda lett szaja. Nekunk akkor gyerekorvos azt mondta antibiotikum kiolte a szaj vedekezo reteget. Ajanlotta, hogy gyogyszer utan meg ha folyekony is mindig itassak vizet lanyommal. Soha tobbet nem jartunk igy. Nem lehet hogy nalatok is ilyen problema lehet? Nekem nagyobbik lanyom mindig ivott vizet gyogyszerre. Neki semmi nem volt eleg finom. Kozepso lanyom nem. Azota egy eletre megtanultam.
Napocska
Gyermekem október óta negyedszer kap súlyos több aftás szájfertõzést, gyermekbetegséggel egy idõben. Nagyon súlyos, ilyenkor 10 napig nem eszik és ecsetelni kell, mert különben nem múlik el csak terjed. Szeretném megtudni, hogy hogyan elõzhetném meg hogy ki újuljon a betegség és mitõl van ez. Talán gyenge az immunrendszere?
Válasz:
A visszatérõ lázas betegségek, esetleg nyálkahártya sérülések kapcsán jelentkezõ „stomatitis recurrens” –t nem herpes vírus okozza. Ilyenkor is megjelennek a fájdalmas aftózus fekélyek a szájban, mint a herpes vírus fertõzés esetén, de az okot pontosan nem ismerjük, ill. nagyon ritkán deríthetõ ki pl. immunrendszeri eltérés formájában. Emiatt a megelõzés és korrekt kezelés is csak ritkán valósítható meg. Elõfordul, hogy az elváltozás sok évig visszatér, de lehetséges, hogy hónapok múlva elmarad. Feltétlenül javasolnám immunológus szakember felkeresését, aki a gyermeknél ki tudja deríteni az immunrendszer esetleges hibáját. Amennyiben kimutatható eltérés nincsen, -és reméljük így lesz- mód van az immunrendszer stimulálására is gyógyszeresen. Ez utóbbi azonban a herpes vírus által okozott elváltozások kivédésében, a betegségtünetek enyhítésében igazán hatékony. Ilyen esetekben is meg lehet próbálni, ha a szakember is indokoltnak tartja.
Dr. Gömöri Ágnes
</FONT>
Tudom kontarkodas, de Egy dolog jutott eszembe ezzel a valasszal kapcsolatba. Nalunk egyszer volt ilyen. Lanyom epp antibiotikumot kapot, finom izut. Nagyon imadta nem is ivot utana semmit. Bevette es ment jatszani. Nagyon ronda lett szaja. Nekunk akkor gyerekorvos azt mondta antibiotikum kiolte a szaj vedekezo reteget. Ajanlotta, hogy gyogyszer utan meg ha folyekony is mindig itassak vizet lanyommal. Soha tobbet nem jartunk igy. Nem lehet hogy nalatok is ilyen problema lehet? Nekem nagyobbik lanyom mindig ivott vizet gyogyszerre. Neki semmi nem volt eleg finom. Kozepso lanyom nem. Azota egy eletre megtanultam.
Napocska
