Sziasztok! Na megpróbálok írni, talán össze is jön... Előre is bocs a gépelési hibákért, de tutira nem lesz időm javítani. Msotmár talán megleszünk itt, egész otthonos kezd lenni, bár nagyon honvágyam van, és az ajtón kilépve utálom az egészet, viszont a lakás az tök OK. Sajnos a környék annyira gettó, hogy képtelenség lemenni sétálni, egyszer megpróbáltam, de majdnem futottam hazáig, közben verekedést is láttam, hajléktalanok állták el az utat úgy, hoyg át kellett mennem a másik oldalra, elindult felénk egy piáló pasi, pedig kitértem előle, de pont jött egy kocsi, így visszafordult, és az utcában már többször láttuk kocsiból, ahogy kábítószert adnak át egymásnak (kihalt majdnem zsákutca pici bekötőúttal a vonat töltés tövében), így aztán marhára nem kívánok erre sétálni a gyerekkel, pláne, hogy már nehéz, fel sem tudom kapni, és pocakosan elfutni előlük... Úgyhogy amikor cska tehetem, felpakolom őt, és visszamegyünk a hazai környezetbe sétálni, aztán pl. anyósomékhoz ebédelni, vagy inkább utazok vele egy órát vidékre Anyuhoz, de ott a kertben lehetünk.
Csupanyál kb másfél hete egyik pillanatról a másikra beújított alvás téren, azóta napi három órával kevesebbet alszik.
Na, ettől aztán marhára fel vagyok dobva. Tegnap ráadásul még azt a megváltásként várt délutáni fél órát is kihagyta, így össze-vissza esett és csapkodott egész délután (ja egyébként dobálózik már, totál erőlködésben vörös a feje, és a végén kirobban, hogy báing vagy dáing, és repül ,ami a kezében van... ez a legújabb, úgyhoyg msot megint van mit megtanulni, hoyg butaság, és ne csinálja). Este kínomban már betettem neki rockzenét, mert az az ami bármikor totál feldobja, és képes rá egy-mésfél órát táncolni és headbangelni
(na ilyenkor nem dobálózi kutána, mert jól lefárad, valahogy tlejesen levezeti az energiáját. Szegény, ogndolom, hogy nehezebb a megszokott séták nélkül, hogy így ötlet szerűen tudunk csak menni). Közben persze dobol, és az a vicc, hogy még az ütemet is változtatja, ahogy a számok változnak (persze már pocakban is rockot kapott szegény, és még BonJovi koncerten is voltunk 7 hós pocival...
na az pl. a kedvence.)
Utána meg bedőlt az ölembe, és egy órán keresztül hallgatta, ahogy mesélek neki a falvédőről (még a miénk volt a tesómmal kis korunkban, Anyu varrta, és tele van mindeféle oylan anyagokkal, amik az ő ruháiból, vagy a mi babacuccainkból, ágyneműkből, stb maradtak. Imádja, állandóan arról kell mesélnem, és közben fogja a kezemet, és vezeti, hoyg miről beszéljek.
Már ő is feláll egyedül, a szoba közepén is, úgyhogy már nem kell neki kapaszkodó, és le is ül, nem elvágódik. Egyedül eddig két lépésenként ment már, párszor, de kézen fogva ő is nagyon ügyesen jön már, akár egy kézen is. (Azért elég vicces, hogy Letti is ezt nyomja, pedig Csupanyál két és fél hónappal idősebb... na de minek siettessem, egyébként is, jó így, mert most elég energia a nem alvása miatti átállás nekem, nem akarnék még szaladgálni is utána, hogy mikor minek megy neki, jobb, ha majd csak akkor indul el egyedül, ha már stabilnak érzi magát.
Meg pár napja levetkőzik fürdés előtt, cska a zokni gumiját kell a sarkán áthúzni, de onnan már lehúzza, na meg a popsiján letolni a gatyát a pelus aljáig. Annyira édes, ragyog az arca midnen egyes ruhadarabnál. Azátn elmegyün ka szennyesig, és bedobjuk a cuccait ,ez is nagyon jó kis művelet, tapsol a végén.
Cipő: vettünk egy Siestát leértékelve a vásárban, tuti kis puha talpa van, és magas szára, de csetlik-botlik benne.
Úgyhogy az marad a csini cipő. Egy Liliputija van már régóta, az nagyon bejött, mindenkinek csak ajánlani tudom. Kipróbáltuk a tapadós aljú zoknit amit mondtatok (én is 1500-rt vettem, a MiniManóban), de annyira csúszkál a zokni a lábán, hiába tapad az alja, hogy képtelen benne menni, annál sokkal stabilabb a Liliputi. És azt hittem, hogy marketing szöveg, amit írnak, hogy a gyerek viszi, hogy vegyük fel, de nem, totál rá van kattanva. Nem a cipőre, hanem konkrétan arra a cipőre. De csak beltéren hordjuk, itthon, meg vendégségben. Aztán mivel a magas szárú nem jött be, végül vettem egy 3000 Ft-osat, ami tépőzáras, és edzőcipő kinézete van ,annak pont lemotorozhatja az orrát is, ennyi pénzért, és a talpa is jó puha, járni is nagyon jól tud benne. Egyébként marha jó kis cipőboltot találtam, ha mozogtok a Bosnyák tér közelében, csak ajánlani tudom. A Nagy Lajoson van, kicsit az M3-as felé, a bal oldalon, egész pici bolt, de tele van gyerek cipővel, én még ennyi cipőt egy helyen nem láttam. Totál olcsótól a topig, és egy nagyon kedves, hozzá értő nő volt ott, mikro mentünk.
H1N1: a dokink nagyon oltás párti, és már majdnem meggyőzőtt, de aztán megkérdeztünk még pár embert, és kiderült, hogy nagyon nem egyértelmű, mit is csináljunk. Sőt, még egy ismerősünk (egy kórház gyerekintenzív vezetője) szerint is hülyeség oltani, és ők nem is fognak piciket, mert 3 éves kor alatt nem tesztelték, terhes nőkre szintén nem, és ráadásul szeirntük a gyerek oltóanyagot be sem hozzák Magyarországra, így aztán 15 éves kor alatt nem is szabadna oltani azzal ,amit itt használnak. Szóval egybe hangzik azzal ,amit az az idős doki mond, akit lehurrogtak nagyon csúnyán valameliyk nap. Az meg, hoyg Czeizel Endre kiáll, és azt mondja, hoyg nem veszélyes a terhes nőkre, egyenesen botrány, mutasson egy olyan tesztet, ami ezt igazolja. Csak azért, mert ő mondja, egy csomóan elhiszik. (Megjegyzem, sajnos személyes családi tapasztalat alapján én az ő véleményét totálisan semmibe veszem, és nem tudom elismerni emberileg, akár milyen nagy szaktekintély, így aztán mondhat "nekem" bármit). Megkérdeztem a saját dokimat is az oltásról, kiderült, hoyg semmi féle tájékoztatást nem kapnak, mondta, hogy cska az újságokból vesz minden információt, és sajnos nem tud állást foglalni. (Legalább őszinte, ami jól esik, és nem süketel.)
Szóval mi nem oltatunk, ez már biztos. De azokat is megértem ,akik oltatnak. Hihetetlen ,hoyg egy ennyire egyszerű kérést képtlenség felflősségtelejsen eldönteni... azért ijesztő.
Viszont, ami nagyon bejött az Oscillococcunium. Keződő tünetekkel adtam Csupanyálnak napi 3x2 golyócskát, három nap múlva semmi baja nem volt. Én napi 3x5 golyót ettem. Úgyhogy mé mnidig nem fogyott el egy tubus sem, és kutya bajunk. Asszem, ha elkezdenek kidőlni az emberek körülöttünk, megelőzésként is fogjuk szedni, mert akivel eddig besélztem, cska jót mondott róla, és ebben két kisgyerekes anyuka is van (egyiknek 3 gyerkőce van).
Altatás: nekünk az nagyon bejött, hogy egy picit az ölembe veszem ,amíg lelassul, addig beszélek neki, vagy énekelek, egyre lassabban, és aztán csak csendben ülük, és egyre lassabban, mélyebben lélegzem, hangosan, hogy hallja a ritmust. Ez úgy is működik, hoyg az ágyánál állok. Eddig két esetben nem használt, minden más alkalommal max 5 perc alatt olyan állapotba került, hogy onnan már el tudott aludni, vagy már aludt is. E za kettő: a házassági évfordulónk (végül hármasban töltöttük az estét, ő járkált körbe a gyertyafényes asztal körül, és bámult hol az egyikünk, hol a másikunk tányérjába, és vigyorgott egész este, mint a tejbetök - másfél órás altatási próbálkozás után). A másik meg a tegnap délután volt, amikor semmi sem vált be.
Ennek is az a titka, hogy ürítsd ki a fejed, hoyg érezze, hoyg ott vagy vele, és nem máshol jár az agyad, iletve, hoyg ha bármi zaj van, hirtelen történés, akkor ne reagálj, ha meg ő reagál, akkor egy tőmondatban reagáld le, hogy mi volt ,és hogy nem kell vele foglalkozni, aludjon csak nyugodtan. Nekem ez totál bevált eddig, de nyilván ez is gyerekfüggő...
Pocak: a kombiteszt teljesen OK, még nem tudjuk, hogy fiú vagy lány, de már nem para, mert a kisfiam után már tudok mit kezdeni a fiúkkal is, így aztán msot mrá tényleg mindegy, hogy ki jön. Tesóm szerint jöjjön fiú, mert akkor lesz még tesójuk, hát, majd meglátjuk, Apa pedzegette már a haramadik gyerek témát (egyelőre viccből), de asszem nekem most egy időre elég lesz a kettő is, mert ugyan segítségem biztosan lenne ,de érzem ,hoyg így talán tudok még elég figyelmet fordítani rájuk, háromra már biztos, hogy nem tudnék úgy figyelni, ahogy én jónak érzem. Most. Majd a már a kettő nem igényel annyi figyelmet (értem ezalatt, hoyg olyan állandó típusút, mert nyilván később is sokat igyényelnek, csak másképp), akkor visszatérhetünk rá. A pocakom egyébként nekem is óriási, másfél-két hónappal a baba kora előtt jár külsőleg, de kilóban szerencsére nem sokat szedtem fel, így még jók rám simán azok a cuccok, amiket Csupanyállal az elején hordtam. Én egy bakancsot fűztem be úgy, hogy csak a végét kötöttem meg a fűzőnek, így ki-be tudok lépkedni belőle, és mivel magasabb a szára, ne mis esik le a lábamról, és még meleg is. Ajánlom megfontolásra.
Na megyek, mert már csak egy kezem szabad, de az is csak addig, amíg Csny be nem indul a bill-re... JJJJJ, eddig......................
lkuhgj fg
Pááááá