Kiemelt témák

Evuska,
tegnap csak addig jutottam, hogy láttam, írtál, és sejtettem, hogy nagy levegő kell hozzá. Nagyon örülök, hogy vége - és a kontrollon már nem történt veletek semmi érdemleges, hogy úgymondjam - és hát tényleg minden ilyen történet után tehetjük össze a kezünket, hogy addig nincs igazán sosem nagy gond, amíg a gyerekünk nem beteg.
Könnyű volt azt írni, hogy "hagyd a kifelé-harcokat", de amikor beléd másznak, akkor mit tehetnél?
Ügyesek voltatok. Jó otthonkodást, Julibaba, nagyon ügyes vagy.

Szilvi,
ez azt jelenti, ha jól értem, hogy az van, amit szeretnél?

Még délelőtt, a szép napsütésben bábanapoztunk. Jó is volt, csak egy kamerás állandóan üldözött bennünket, feszélyezett nagyon, már ott tartottam, hogy szólok neki, amikor végre abbahagyta.

További szép napot mindenkinek!

Memme, igen.

De jó....

Üm, ha előbb olvastam volna a blognál, nem kérdeztem volna ilyen hülyeséget...

Sziasztok! Kicsit irulva-pirulva jövök most ide, de muszáj írnom.
Az Istvános topikból ismerjük egymást páran, és mikor Évuska eltűntél, akkor bevallom őszintén kicsit körülnéztem, hátha megtudok rólatok valamit. (Szilvi vázolta mailben, hogy mi a helyzet, de aztán nem jött semmi info és annyit gondoltam Júliára, hogy muszáj volt kutatnom kicsit. Elnézést kérek, remélem nem haragszol. )Szóval így jutottam ide.
Évuska Annyira örülök, hogy vérge otthon vagytok! Sajnos én is erősítem azok táborát, akik jártak kh.-ban a gyerekkel (az első akkor volt 15hós, a kicsi meg a pocakban 6 hónapos... László kh., undorító környezet, jól levettek pénzzel is, azóta tudom, de van egy pozitív tapasztalatom is, hogy a szoptatást egy okostojás nővérke kivételével maximálisan támogatták. Bár nem is tehettek mást, mert napi 22-23 órát volt mellen akkor a gyerek... Na rólunk ennyit, bocsi! )
Szóval csak annyit szerettem volna elmondani Évuska, hogy a beszámolódat utólagos engedelmeddel kinyomtattam és a péztárcámban őrzöm, mint valami tanmesét, mert sztem iszonyú sok erőt lehet belőle meríteni. (Még a férjem szeme is könnybe lábadt, mikor elolvasta...) Remélem soha nem lesz rá szükségem, de ha egyszer kh-ba kerülök és küzdenem kell a bentiekkel, ott lesz velem, hogy példát mutasson. Köszönöm neked és hát Júlia biztos, hogy tőled örökölte a kitartását és az erejét!

Bocs, hogy rátok törtem és még zugolvastam is!

Boribono,
nehogy elnézést kérj! Örömmel látunk! És neked is jó babavárást!

Szilvi,
De jó Gratula. Hihetetlen, hogy megy az idő. Nekem úgy tűnik, hogy csak most vettem észre, hogy jön a következő kisember.

Évuska,
Hogy vagytok?

Nálunk hasfájós, mellgyulladásos, vizsgára készülős napok vannak, eléggé megvisel...már feladtam az elveimet és cumit is kap Gréti, mert nem tudom egész nap szórakoztatni/cipelni

Na, sírás van, most a nagyobbik

Évuska,
úgy akartam írni persze, hogy REMÉLEM a kontrollon már nem történt semmi érdemleges.
És azt is, hogy szépen telnek végre a napjaitok.

Boribono, te is harmadikat.... Gratulálok és sok erőt!

Arizona,
ugyanezt gyűröm. Cumi ugyan nincs, de most csaka nagyszülők segítségével boldugulunk. Én csak szakdolgozok, de tényleg úgy kell már ez nekem, mint mókusnak az erdőtűz. (Bár, azért múltkor azon kaptam magam, hogy tulajdonképpen kikapcsol az írás, agyalás - nem összeollózható téma -, legalább ilyenkor egyedül vagyok egy kicsit a dolgozószobában.)
Jó, hát ez most nem feltétlenül ide tartozott, de mindegy.
Sok erőt neked is.

M.

Tegnap akartam itt örvendezni veled, Szilvi, de nem engedett belépni. Éljenek az alapmodellek! Mi lesz bábaügyben? Lehet, hogy én is beújítok egy BohémMama babazsákot, annyira megtetszett a tied! Megjött? Olvastam, hogy egy-két napra vállalják a szállítást, tartják?

Boribono... ne mentegetőzz, mindenki olvas mindent, és hozzá is szólhat, főleg, ha jó fej, ezért van a fórum!!! Zavarba hozol. Itten a kínlódásunk szemétdombján legalább irodalmi-érzelmi liliomok nőnek... Annyira empatikusan reagáltatok, és ha ez az egész erőt ad valakinek, talán megérte, én is sokat fejlődtem általa, csak épp az alapbajon nem segített, sőt. Mert mardos a bűntudat, hogy ostoba lojalitásból minek tettem ki szegényt. Azóta csak testközelben nyugszik meg, nagy törés volt. Kezén-lábán-fején tűnyomok, az infúzió vége szétdurrantotta a vénát és kijött a másik oldalon a mocorgásától.

Anyám folyamatosan stresszel. Hogy ő fél egykor arra ébred: éhezik az unokája, és nem bír aludni. Éhes ez a gyerek, mondja tragikusan. Milyen anya vagyok én? Sose látja ezt a gyereket elégedettnek. A gyerek legyen az első! Talán a Laktoherbtől lesz végre tejem. (???)

Csak a kapcsolatunk romlik meg ettől végképp, úgyis miénk a gyerek és a felelősség, semmit nem fogok azért csinálni, mert ő mondja, hogy neki feleljek meg, csak ha beleillik a meggyőződéseimbe. Ti tudjátok, hogy ez nem önzés és önfej. De: néha felhorgad bennem a csakazértsem is. Gondolom, sokat csatázhattatok ti is otthonszülésügyben az előző generációval. Van, akit támogatnak a szülők?

Tőlem vár mindent, de nem hisz bennem, osztja az észt, és nekem tesz szemrehányást... tegnap, mikor sírdogált, úgy éreztem, összeroskadok, nincs is olyan messze a depresszió... János második napja vidéken, az a főállása. Talán önigazolás, önkifejezés nekem a szoptatás? Olyan könnyen elérhetőek a pót- és tápszerek, érdemes ennyit küzdeni?

Juli reggel 3.83 volt, 3.74-gyel jöttünk haza a kórházból, de fontosabb, hogy mindig kap, ha kér, és nyel nagyokat, és aztán, sokára, pilledten elengedi. Később büfikínlódás. A hordozástól angyali álomba merül mindig. És továbbra is szinte átalussza az éjszakát. Én az egésszel elégedett vagyok.

Indianyó! Ha valamikor hazamentek a szüleidhez, még mindig bevetném a Szoptanítot! Tudom, sokat dolgozol. Nehézkes a pótlás cumisüvegmentesen. De lehet, hogy azért, mert eleget eszik.

Valaki írt egy jó kineziológusről. A hordozós Ági anyukája. Meg még masszőr kéne, csontkovács, pszichológus...

é

Évuska,
ahogy eddig megismertelek, tudni vélem, hogy a szoptatással kapcsolatos magadhoz intézett kérdések költőiek csupán...

Ez az "ostoba lojalitás" is azért egy nehéz dolog. Hiszen segíteni akartál. Arról tényleg nem te tehetsz, hogy azok, akiknek segíteniük kellett volna rajtatok, csak hátráltattak, és az ellenkezőjét tették. Tudom, ez egy kicsit talán csúsztatás, de ha megkérdem én is magamtól, hogy mit tettem volna akkor, amikor Juli már olyan tüneteket produkált, én is orvosi segítséget kértem volna.

De ez a házon belüli közegellenállás, ez az igazán nehéz kenyér.

[size=9]Ugyanígy viszonyulnék én is az anyukámhoz, ha ilyen volna. (Nem ilyen, hanem semmilyen: magával van elfoglalva, mindent rámhagy.)[/size]

A lényeg, hogy tejed van, Juli szopik és gyarapodik.

Évuska,
van egy csecsemő-neurológus (régen járt otthonszülésekhez), most csak a Heim Pálban dolgozik. Nagyon megbízható, és volt már az ismerőseim körében is dolga 'éhező' babával. Megnyugtatásként elgondolkozhatnál rajta, hogy esetleg megmutatod neki, mert a testi reakciókat veszi figyelembe, nem azt, amit a mérleg mutat.
Ha kell, meg tudom szerezni az elérhetőségét.

A babazsákot nekem egy közös ismerős hozta el, két méretben, és úgy választottam ki a megfelelőt, úgyhoyg nem tudom, hogy szállítanak. És tényleg álomszép, de a 2,30 kilós "próbacsecsemő" bölcsőtartásban eléggé elveszett benne. Lehet, hogy az volt a gond, hogy M-est vettem, de belegondoltam, hogy most egy szál póló van rajta, ősztől meg minimum egy vastag kardigán lesz, télen meg dzseki (és babán is), úgyhogy kell nekem az M-es. De eléggé határeset vagyok... (Meg most a cicim se akkora, mint majd lesz...)
Sárfány (a hordozós topikból) M-est vett, majd visszacserélte S-esre, azóta is vidáman használja. (Szó nélkül és azonnal cserélnek!) Szóval ha van más hordozóeszközöd is (márpedig van), akkor vegyél csak, nyugodtan!)

Állítólag a dm-nek van saját márkás szopi teája, és az finom is. Ha akarsz egyáltalán ilyet. Meg vannak homeós bogyók tejszaporításra, ha szerinted a mennyiséggel lenne gond.

Köszönöm, írd meg a neurológust priviben, ha előkerül a száma. Átbeszélném vele legalább, mi történhetett, mert rejtély. Még mindig hiányoznak leletek, csak az derült ki szerdán, hogy az ammónia és a Hepatitis ABC negatív, egyébként (főorvos): minden oké, szoptassak. Ő bízik bennem, és nem presztízskérdés, hogy megtudja, mi volt a baj, mitől ilyenek a májenzimek.

Júlia ma újabb 5 dekával több (3.88), de a lényeg, hogy jóízűen szopik, elégedett, és le is lehet már tenni, úgy is jól alszik.

Olvastam Theót, nagyon megindított, mondd meg neki, hogy köszönjük.

A babazsákot nem kabát alá kell venni?

é

Évuska, hordozós Ági lehet, hogy gyorsan elő tudja keríteni az egyik szoptanítját!
Hívd fel, a honlapján (www.hordozo.hu) rajta van a telszáma, ma otthon van.

Évuska Nem volt szándékomban zavarba hozni, csupán akartam, hogy tudd, talán egy kis pozitív oldala is van a dolognak.
Hogy Juliánál a hordozás a testközelség a kulcs, ez sajnos megvan minden életkorban. Mármint, hogy a betegség, a rossz élmények, a diszkomfort állapot nyomot hagy a gyerekekben, bújósabbak, szeretetre éhesebbek lesznek, de ott vagyunk mi, akik mindezt megadhatjuk nekik és ezáltal kicsit érezhetjük azt is, hogy a megoldás kulcsai vagyunk ennek a frusztrációnak. (még ha részben is) Ez talán segíthet neked is abban ,hogy ne érezz bűntudatot, hiszen akkor is a legjobbat akartad, még ha esetleg utólag úgy is tűnik, hogy felesleges volt az egész.
A család meg... Hmmm... Anyukád szreintem is nagyon rosszul teszi amit tesz. Én a küzdelmet a családdal nem az otthonszüléssel kacsolatban ugyan, de nagyon tudom mi. Én a szoptatás miatt. Az igény szerinti szoptatás miatt... Valami őrület de iszonyú erősnek és magabiztosak kell lenni, a végletekig. És kell a támogatás a párodtól, amiben gondolom nálatok sincs hiány. És megéri, igen. De ezt te is tudod, érezni minden mondatodban, még a kétkedőekben is.
Memme Köszönöm!

Nagyon kell a biztatásotok, jaj.

SZÜLŐ ELLEN NINCS ORVOSSÁG-ROVAT
Juli 15 dekát hízott a múlt héten, tegnap 150 grammot evett egy szoptatás alatt. Van, hogy vigasztalhatatlanul sír, csak testközelben érzi jól magát. De most már, nagynéném bevonásával is megy a hadjárat. Sétálni indulunk, nekünk esnek a kertkapuban: a hordozás rossz, attól magasak a májenzimjei, mert össze van nyomódva a kendőben a mája, és a lépe, tüdeje is, meg szétmegy a gerince, de nem baj, "legfeljebb púpos lesz", és ugyan az ultrahang nem talált szervi eltérést, "majd fog".

Később felhívott a nagynéném, bocsánatot kért, megígérte, nem szól bele többet, higgyem el, szeretnek, azért aggódnak ennyire. Nem zavarja őket, hogy közben begolyóztatnak engem is, gerjesztik a feszültséget, valamint az aprócska tény, hogy van elég tej (annyira, hogy abbahagytam a fejést), és Juli gyakran és mohón eszik, kétóránként szarik és tocsog a pisiben.
Dühítő, hogy ennyire kétségbe vonják a szülői kompetenciánkat, és helyettünk, a mi meggyőződésünk ellenére akarnak megoldást találni.

Ma pedig egy nagy doboz Beba hipoallergén, bukás elleni tápszerrel állított be anyám. Nem tudom, milyen reakcióra számított. Jánost letolta, hogy éhes gyereket nem ringatni kell, persze, így elkábul, amellett - köztudomású - a mennyezetig dobált gyerekek később dadognak. Valamint válasszunk más orvost, mert ő nem vállalja a felelősséget, mert nincs meg a bizalom.

A lényeg, hogy ő tudja, ért hozzá, mi meg nem.

Tudtok jó gyerekorvost? Oltások jönnek.

é

Évuska:
Merre vagytok? Én a kórházban választottam magamnak új gyerekorvost, az akinek fogalma volt arról hogy mi van a gyerekkel, és aki bevallotta azt, mikor nem volt fogalma.

De ő a IV. kerületben rendel. Kell a neve, elérhetősége?

Évuska csodálatos gyerekorvosunk van a 11. kerületben, a Körtértől 25 perc villamossal. Homeopata és oltásellenes, de természetesen nem mismásolja el, csak nem erőlteti, hgoy akkor kapja, amikor azt előírják. mi már 1 éve mismásolunk egy oltást és még nem kaptunk ki tőle
De ez a kevésbé lényeges, ami fontos, hogy pontosan tudom, az életemet bírom rá a gyermekemmel és azt is, hogy rábízhatom. Azóta, amióta ő az orvosunk, nem beteg a gyerek - nyilván azért is, mert én nyugodt vagyok és biztonságban érzem magunkat. Ja, és emailben és sms-ben is konzultál, nem kell hozzá elvinni a gyereket, csak ha nagyon komoly. Mondjuk borzasztó sokan vann ak nála és lehet, hgoy nem vállal el állandóra, de lehet hozzá alkalmanként is menni - és az után is lehet vele külön, nem személyesen is konzultáni. Emlékezni fog.

Dominó várja a picibabát és dédelgeti a szoptanítot és viszonylag könnyen rávehető, hgoy elrámolja a könyveket és a kockákat, hogy be tudjon jönni Julibaba.

Jaj, ez privi akart elnni áááá

Évuska,
Indiék dokinénijét én is csak ajánlani tudom!
Elképesztő, amit a családod csinál, nem lehet valahogy átmenetileg kizárni őket az életetekből? Csak pár hétre, hogy megnyugodhassál, Juli szépen hízzon, és akkor talán ők is rájönnek, hogy ezt így nem lehet, folyton csak stresszelni az anyát, EZ az ami árt. Én tutira ezt tenném.
Azt viszont nem értem, hogy ha van elég tej, akkor miért kell a szoptanít? (Persze ha biztonságot ad a tudat, hogy van kéznél, akkor értem.)
F.

Évuska! ez szörnyű, komolyan, én a világ végére elbújdosnék ilyen rokonok elől (meg is tettem anno).
gyerekorvost sajnos nem tudok ajánlani, mert a mi pestink már akkor zaklatott gyümölcsadással, mikor Linda még csak 12 hetes volt. :/
ennél nagyobb baj, hogy szakmailag sem volt épp a topon...
az itteni doki nagyságrendekkel jobb, de 50 km-re gondolom nem akarod hordani Julit

Rokica
A IV. kerületben merre rendel a doki? Nyáron költözünk Újoestre és nem ismerek ott egy orvost sem. Köszi

Évuska ,
Nekünk a Trefort utcában van a mostani dokink, nyócker. Csa kjót tudok róla mondani, Panni imád odajárni, sír, ha nem mehet be
Család , de eddig is olyan ügyes voltál!

Evuska, ezzel a majenzimes cuccal nem erdemes foglalkozni. Ugy ertem, h a hordozasnak semmi koze hozza. Nagyobbik gyerkocnel nalunk is honapokig tok rossz ertekek voltak. Nehezen gyarapodott. De nem a hordozastol, az tuti. Sok hulyeseget mondtak, de ilyet nem. Es nala se tudtak pontosan, h mitol van. Vegul az volt a diagnozis, h iu. hepatitis:) Es egyszercsak vege lett. Azt mondtak, ne nagyon szoptassam, mert attol van neki, hanem adjak teat. Kerdesemre, h megis milyen teat (2-3 honapos volt), azt valaszoltak, h a legvacakabb gyumolcsteat szoktak ok adni. Szoval kisasszonyt boszen szoptattam tovabbra is, tea nuku. Rendbejott.

Biobaba

Arizona:

A Király utcai gyerekrendelőben rendel, Dr Simon Attila, és a Madarász utcai kórházban ügyel. Nálunk ez elsődleges szempont lett, miután két hetet töltöttünk a kórházban és ő volt az egyetlen normális orvos ott. Egyébként teljesen függetlenül ettől ajánlották már őt nekem korábban is, ráadásul egy olyan ismerősöm aki a VI. kerületből hordja hozzá a gyerekeit. És az intelligensebb nővérekkel összehaverkodván megtudtam, hogy ők is hozzá viszik a gyerekeiket...

Ha kell, priviben küldöm a számát.

Sziasztok! Arizona, Trefort utcában nem Henczer doki néni? Fiam imádta míg hozzá jártunk, csúcs a néni! Szakmailag is, csak ő jött rá,(mire eljutottunk hozzá látta vagy 3 gyerekorvos) hogy Mononukleózisa van az akkor másfél éves gyerekemnek...

Miért van az, hogy ha valamit nem ismernek vagy vmiben nincs tapasztalatuk az embereknek az újszülött családjában, környezetében, akkor rögtön rosszat feltételeznek róla? És leginkább igaz ez az olyan dolgokra, mint hordozókendő, igény szerinti szoptatás, kötődő nevelés... És még a szakemberek is, akiknek a legtájékozottabbaknak és naprakészebbeknek kellene lenniük. Évuska, együttérzek veled és csak annyit mondanék, hogy légy a legkonokabb gyermek, unokahúg, rokon, ismerős, stb. Érted, hogy gondolom. Ne foglalkozz senkivel, biztos vagyok benne, hogy tökéletesen csináltok mindent Julibaba érdekében! (Más: Képzeld, dokinénink ma kért pénzt a kh.-ban! Teljesen véletlenül volt nálam pénz, mert vásárolni készültem. Nem haragszom érte, nekem így is megfelel a dolog, pont elég, hogy nem kell a rendelőbe járnom, csak meglepett, mert még tavaly ő mondta, hogy kh-ban nem fogad el lóvét. )

Off, de írjátok már le, mik ezek a notórius májenzimek (SGOT?)

Jad
nalunk a GOT, GGT GPT, LDH volt problemas (az en szakszerutlen velemenyem szerint a rossz ertekek oka a szulesztes korulmenyeiben keresendok)
most, h beleneztem a leletekbe, lattam, h ez olyan feleves mizeria volt

Biobaba

Jad, mit művelsz itt késő éjjel? GOT, GPT, GGT, LDH. Enyhén emelkedett mind a négy.

Boribono, annyira jól fogalmazol: ha nem ismerik, rögtön támadnak... Tegnap felhívott a kedvenc bátyám is, és születésnapi köszöntés örvén lehordott, "elmondta a véleményét" kendő, szoptatás, vírusfertőzés (minek vittük magunkkal mindenhova) és melegenöltöztetés témában. Lám, megjártuk... ez volt a lényeg. Hogy gondatlan, inkompetens, tanácsra szoruló szülők vagyunk, akiktől félteni kell Julit.

Én néha hevesen fogalmazó, hepciás vagyok, számukra szélsőséges a szoptatással, hordozással, környezetvédelemmel és tévémentességgel, de János? A nyugalom szobra, a kedvesség, derű, finomság, türelem bajnoka?

Nagynéném (szülinapi epret akartam megköszönni, de hozzátette): jó a szoptatás, de ugye nem vagy elvakult? Néha adj neki vizet, teát.

Szóval az én édes jó anyám mindenkinek elpanaszolta, milyen rettenetesek vagyunk, és meg is bízta őket, beszéljenek a lelkünkre, ha már rá nem hallgatunk.

A véletlen baba után komolyan beszélünk még egy bébiről (Szilvi, és a háromgyerekesek, kedvet csináltatok hozzá!), mielőbb, mert János nem mai gyerek. És otthon szülném, de így? El kell költöznünk hozzá.

Kórházi szappanopera
Tegnap kontroll, minden rendben, hetente mérjük a súlyát, az eddigi szerológia negatív, még néhány anyagcserevizsgálat folyamatban.

Na most. Tíz napja kaptunk egy elbocsátót. Ez a papír afféle öszvér: nem zárójelentés, de védi őket, ha baj van: nem ott volt a gyerek. És zárójelentést majd később kapunk. Tegnap kaptuk meg, eltúlozva persze a diagnózist és a terápiát (infúzió), és eltussolva, hogy fogalmuk sincs, miért volt Juli étvágytalan. (Mert akármit mond anyám meg a nővérek, nem az a helyzet, hogy Juli éhesen üvöltött, miközben a szoptatásirögeszmés anyának nincs teje, hanem bágyadtan nézett, sokat bukott, és étvágytalan volt. Amitől persze átmenetileg a tej is megcsappant.) És a zárón meg az elszámolási nyilatkozaton öt kórházi nap helyett hét állt. De ezt a további két napot csak akkor merték írásba adni, mikor kiderült, hogy nem lett baja itthon.

Az elszámolásin az aláírás helye: Gerle Júlia. Hát, ő nem fog reklamálni. Ez olyan fifikás, hogy János sem értette. Minden kórház így trükközik a túlélésért? És amelyik nem, azt bezárták?

De én sem ugrálok tovább, elég volt az ötoldalas okító levél, amit a fiatal rezidensnek írtam.

Szép májusi napot mindenkinek, a pelenkák lengenek a napfényben,

é

Boribono,
De ő az. Sajnálom is, hogy itt kell hagyni, de egy beteg gyerekkel csak nem kelek át a fél városon....Kisfiad meggyógyult?

Rokica,
Köszi. Mi is oda jártunk öcsémmel a Király utcába, szintén doktorbácsihoz, csak nem hozzá. Légyszi küldd át az elérhetőségét

Évuska,
Boldog szülinapot Kórház inkább no comment, családhoz sok erőt!

Májenzim: engem félrekezeltek pár éve a kórházban, rossz gyógyszert adtak és olyan magasak lettek a májfunkciós értékek, hogy akinek nálam magasabb volt nem élte túl. Én megúsztam 4 hónap kórházzal

Élvezzétek ki ez a szép napot (is)!

Lányok, kösz az információkat.

Évuska, boldog szülinapot! Családtagok: erről az a mondás jut eszembe, hogy "ilyen barátok mellett nincs szüksége az embernek ellenségekre". (És én még néha azt hiszem, az én anyámnál alig lehet rosszabb - na most elképzelem, mi lenne, ha gyerekorvos lenne )
Inkább költözzön el édesanyád, akkor Ti maradhattok és szülhetsz majdotthon nyugodtan

Évuska,

tarts ki az ösztöneid mellett, ez a legfontosabb. Ezzel kapcsolatban küldenék neked valamit.

Boldog szülinapot kívánok!!!

Arizona,
nekünk se könnyű a két picúrral + még az egyre kezelhetetlenebb négyévessel. Néha arra gondolok, hogy normális vagyok én??? 4 év alatt 3 gyerek?????

Ráadásul fizikailag+lelkileg is teljesen le vagyok... Olyan betegségeim lettek, amik sosem voltak

Szilvi, voltunk H-nél. Igaz sajgó, lüktető füllel vezettem le, visszafele kitörtem a kocsi hátsó lámpáit, de nagyobb baj nem történt...

Szóval várom, hogy újra a régi legyek, mert ez nem állapot. Ez a depi, sajnos. Már a hordozás is fáraszt, pedig szívügyem, jó, persze, egyre nehezebb a kiscsávó

Szép napot nektek!

Orsi, de hát mi a baj? Mióta érzed ezt?A férjed támogat? És a füleddel mi van?

Jad, az ő házukban lakunk, le is vagyunk kötelezve.

Mondta is János: Juli lesz a békehozó a családban! Na, erre mindenki ránk cuppant...

Na, befejezem a családtörténetet. De akkor írjatok. Szilvi, hogy vagy?

é

Évuska,

férjem maximálisan, de pár hónapja új melóhely, le van terhelve- eléggé. Nagyik elérhetőek, de érdemben csak az egyik tud segíteni úgy. hogy szájbarágósan kellett elmagyarázni, hogy nem tudom ellátni lüktető fejjel a gyerekeket, jöjjön már!
Valszeg homloküreg és egyéb gyulladásaim vannak/voltak, ma már csak a fülemnél nagyon gáz a helyzet. Nem tudom mi van velem. Sok ez. Fáradt vagyok, nem tudom megtenni, amit szeretnék, csak azt veszem észre, hogy ordibálok és a gyerekeim is kivannak emiatt.

Domonkos sokat szopizik, sokat van a kezemben, kendőben van, hogy csak kis iedig bírja, aztán kikéredzkedik. Van, hogy órákat alszik. Nem értem. Pedig muszáj kendőzni, enélkül meg vagyok lőve és amúgy is vallom, hogy jó a kendőzés, mint ahogy az be is bizonyosodott a középsőnél.

Szóval ezek vannak. (Ja, a hangyák ellepték a konyhát, ez már csak hab a tortán...)

Osoa,
Már akartam írni, hogy minden elismerésem a tiéd, nekem néha még ez a kető is sok. Gréti nagyon társasági baba, folyton kézben kell lennie, met különben ordít sokat, kitartóan. Napközben szinte csak a kendőben alszik, amikor sétálunk. De ez nem panasz, mert cserébe olyan kis mosolygós elégedett baba, hogy megéri. Ja, és hasról hátra fordul kb 2 hete
Panni meg próbálgatja a határait, már alig tudok kitalálni valamit, amivel levezethetem az energiáit. Egész délelőtt játszótér, délután séta órákig. Befejezem......

Jobbulást neked, testileg-lelkileg.

Felébredt....

Arizona, egyidősek a lányaink, ugye: nekem már olyan természetesnek tűnik, hogy ordít, ha nincs kézben. Szinte életösztön ez: hol a mamám, mi lesz velem nélküle, ne hagyj itt. (CC is ezt mondja)

De mit vizsgázol itten orrba-szájba? Márciusban is, májusban is? Én abbahagytam az utolsó félévet, nem tudtam bejárni, istenkísértés volt beíratkozni. Pedig megírtam a határidőre a szakdolgozatot.

Tervezzük a következőt, komolyan. Mert minden probléma, családi viszály ellenére nagyon-nagyon boldogok vagyunk.

Évuska,
Igen egyidősek, Juli egy pár órával érkezett hamarabb. Panni után furcsa, hogy ennyire társaslény, ő evett és aludt az első időben és főleg éjjel. Méghogy a második gyerek szokott a nyugisabb lenni.

Már nemsok van hátra ebből a félévből, csak a mikro-makro szigorlatot éljem túl. A gyerekem meg az anyatejjel szívja magába a tudást Nem tudtam mit vállalok, egy gyerekkel egyszerűnek tűnt, Gréti meg akkor jött, amikor beiratkoztam és én naiv egy nyugis gyereket vártam

Következőt mi is tervezzük, irigylek minden pocakost....de még 4-5 évet várunk

Juli hogy van?

Szép estét mindenkinek!

Sziasztok!

Régen jöttem.... sokk a három gyermek, meg ragaszkodós terjengős torokvírus tizedelte meg a netezős kedvem.


Évus, kell-e még Szoptanít? Nekem van kölcsönbe, de visszakérem, asszem nem használja már...

Orsinak nagy-nagy gratula, és persze Évusnak is Julihoz, remélem nem hagytam ki senkit, jól le vagyok..., mint a borravaló...

sziasztok!
Orsi, jobbulást!!!

Arizona drukk a hátralévő vizsgákhoz! és gratula Grétinek, milyen ügyes!!!

Évuska, olyan jó olvasni, hogy a férjeddel ilyen szépen megvagytok!
család, ismerősök... hát komolyan, az embereknek elgurult a gyógyszere! tudom, a hiba az én készülékemben van, de én annyira nem szeretek beleszólni senki életébe se... hát hol vagyok én ahhoz, hogy bárkit is megítéljek, és gyereknevelésben kioktassak? tanácsot adok, HA kérik. elmondom amit még mellé összeszedtem infót, aztán azt csinálnak vele amit akarnak. na nem mintha ez gyakori lenne, de vannak ismerősök kisebb gyerkőcökkel, ők néha megtalálnak.

költözés jó ötlet! ha meg tudjátok oldani anyagilag és akárhogy, vágjatok bele.

szombaton bekötötték az én fejem is voltak emlékezetes pillanatok, de mindent egybevéve jól sikerült
anyám nem jött el. szóval a család nálam is "szuper"......
de azért boldog vagyok
már csak jó egy hónap és indul Ketteske-projekt!!!

Nahát, Edit! Sok-sok boldogságot, még több gyereket!!!

MA van Júlia napja. De köszönjük a márciusi, áprilisi gratulációkat is!

És boldog névnapot, Rita! Merre jársz?[/size]

Aki még nem tette, nézzen be a mamami.hu-ra!

é sört iszik és anyatejet prédikál...

Évuska hát ez nagyon jó! gondoltam én, hgoy te vagy az, amikor a 7-es buszon szerdán egymás mellett utaztunk, én az alvó deddel a hátamon, te a pocakodon

Edit,
én is gratulálok! Hosszú, boldog közös életet kívániűok nektek!

Évuska,
a fotó zseniális!!!!
És godnoltam, hoyg írok Júlia-napra, de persze mindig kiment a fejemből, mire gép elé ültem. Szóval utólagosan is boldogot neki.

Edit,
na mégiscsak meglett az az esküvő! Gratulálok!

Évuska, kösz a fotót! Julibaba (boldog névnapot!) annyira szép, hogy még anyukáját is elhomályosítja... Hirtelen belémhasított, hogy annnyira akarok ilyen picibabát, most, megint hogy lesz ebből három év korkülönbség??

Évuska
Elolvastam a történeteteket...
Nagyon erős nő vagy!
Szüleidnek meg mond meg, hogy Julinak te vagy a legjobb anya, és ha sokáig molesztálnak nagyon sajnálod de a családod érdekében ritkítani fogjátok a találkozásokat...

Melyik kórház volt ez????

Sziasztok!

Körkérdésem lenne. Esetleg ha nem publikus a válasz, akkor priviben vagy emailben is szívesen fogadom a beszámolókat.

Ki kivel szült itt? (Mármint ki volt a szaksegítség?) Mi alapján választottátok, hogy kivel fogtok szülni? Honnan hallottatok róla, hogy a kórházon kívüli szülés egyáltalán alternatíva Magyarországon?

Azért kérdem, mert igen erősen foglalkoztat, hogy kimennék Amerikába elvégezni a bábaképzőt. Amivel Amerikában legálisan dolgozhatnék mint független bába (ha ott akarunk maradni), Magyarországon tudom, hogy elég labilis a helyzet, de engem most jobban érdekel az, hogy egy bába hogyan, honnan szerez magának klientúrát? Ti hogyan választottatok?

sziasztok!
köszönöm a jókívánságokat! )

Évuska, Juli babának utólagos boldog névnapot!
meg Ritának is, ha olvas!

Jad, miért gondoltátok a 3 év korkülönbséget? kevésnek tűnt az eddigi tapasztalatok alapján a 2?

Rókica, én ugyan még nem szültem otthon (és lehet hogy nem is fogok, a császár miatt mégiscsak bennem van a kisördög), de ha azt tenném, Geréb Ágival illetve Ágiékkal szülnék.
infó: az első infóm Kandász Andrea műsorából volt a bemutatott otthonszülés, az annyira tetszett hogy elkezdtem infókat gyűjteni. további infókat az nlc-s témába vágó topikon, illetve a honlapjukon találtam, meggyőzni pedig a szülésfelkészítő tanfolyamuk győzött meg, hogy ha otthon, akkor velük.
ez az egész sajnos tényleg annyira más, mint ha elterjedt bábahálózat lenne, és a terhesgondozást is náluk lehetne alapból csinálni, nem mint ahogy most van. most ugyan több független bába is van, meg Noll Andrea köré is gyűltek néhányan, de alapvetően ha valaki a témában érdeklődik, Ági nevével találkozik legtöbbször. az USA-ban ill. ahol elfogadott lehetőség az otthonszülés, ez nyilván másképpen működik.
alapvetően szerintem hasonló lehet, mint az orvos-ajánlás itthon. a kismamák körbeinformálódnak lakóhelyükön belül a már szült anyukáktól, ismerősöktől, barátoktól, megnézik a helyet ahol a választott orvossal lehet szülni, és vagy maradnak vagy váltanak. vagy pedig kórházat keresnek és azon belül a szimpátiájuknak megfelelő orvost. szóval leginkább ismerősök-szájhagyomány útján döntenek. ez az én véleményem

Rokica,
amikor a legnagyobbom született, még csak Ági "létezett". Onnantól meg nem volt kérdés, eszembe nem jutott volna váltani, csak valami nagy csalódás miatt, de az meg nem volt.

Viszont, és ezt maga Ági is szokta mondani, vannak, akiknek az ő személye "nem jön be", ezek az emberek megtalálják Nandut vagy Vincze Krisztát, simán.


Mamacka,
Andor is nagyon szép kisbaba! És Abigél szülinapján született!

Persze most nekem Julibaba a szívem csücske, mert LÁNY, és nekem is olyan lesz, és arra vágytam! És még négy hónapot kell rá várnom...

Szilvi, én meg Abigél szülinapjára akarok gratulálni vagy két hete.

Sziasztok!

Róki!

Kismamában a végén vannak hirdetések, én ott találtam az Alternatal hirdetését, így vitt Ágiékhoz az utam. Onnan meg sehova tovább.

Szilvi írt a mosható pelusokról a blogjában... Pannikánál én is bevezettem. Monapelt használunk, praktikát, teljesen rendben van az egész.
Hordozom, ha lehet, kendőben, karban és nemrég elolvastam a Kontinuum-elvről szóló könyvet is. Jól felkavart. Aki olvasta, érti nyilván miért.... most magamat kontinuumozom.... az esztergomi kirakodóvásáron vettem függőágyat. Eszméletlen jó ilyen lehet kendőben hordozódni


Évus képe észvesztő, nem?
És a sztori is. Még emésztem. Jót rötyögtem a szülő ellen nincs orvosság beszóláson.... mondjuk mi, anyukák.... mi is ilyenek leszünk, nem?

Nálunk most mindenki mindenkire féltékeny. Én meg a szabadidejükre...

Rokica,
Geréb Ági lassan csepegett bele az életembe Még egyetemistaként végigolvastam a Természetes szülés topikot az Indexen. Később láttam róla dokumentumfilmet (talán a "Nagykata"?)
Később, amikor élesre fodult a helyzet, szempont volt, hogy ő mégiscsak orvos (mostmár persze tudom, hogy csak orvos VOLT), míg Nandu "csak" bába.
(Aztán persze G.Ági közelébe se jött a szülésemnek, két "csak szülésznő" futott be - jellemző módon abszolút nem számított)

Az info esten egyébként Ági kiemelte, hogy míg náluk 150-250 szülés van évente, a Holdudvarban (egyelőre) jóval kevesebb, így ott mindenképp sokkal személyesebb ellátásra, több odafigyelésre számíthat az emberlánya, mint a Napvilágban.

Azért az USAban sem teljesen elfogadott az otthonszülés, nem? A nődokik nagyon fújnak a bábákra, a ACOG hivatalos véleménye az otthonszülésről vetekszik a hazai SZNSZK "felvilágosult"ságával... Ja és persze vannak államok, ahol bábák nem praktizálhatnak, akár börtönbe is csukhatják őket, ha elkapják...

Mamacsibe,
a két év nagyon bejött, tündériek együtt, csak én vagyok egy boszorkány Azért jó lenne, már mindketten kicsit önállóbbak lennének, mikor a következő kis csimpaszka megszületik. Illetve, nem hiszem, hogy még egyszer akkora szerencsém lesz, hogy ilyen áldott tündér gyerekem születik, mint a Zsófi. Plusz még tervben van, hogy elkezdenék egy kétéves sulit szeptemberben, de ezen nagyon gondolkodom...

Zsu - ugye nem, nem, csak nem leszünk már olyan anyukák, mint a sajátunk, akik miatt most kínlódunk? Ha csak pár játszmát felismerek és el bírok majd kerülni, annyival is könnyebb legyen a gyerekemnek.

Talán én is eljutok egy tanfolyamra.

A kép az Orczy-kertben készült. A hathetes kontroll után. Előnyár. Sok baba volt, egy kisebb is Julinál. Majd vén és vak leszek, rég özvegy, a gyerekek száz kilométerekre, nézem ezt a képet, és sírok.

Jaj, a játszma kulcsszó, Jad.
Közben, bár együtt élünk itten (és az ő házukban, és tényleg nagyon hálásak lehetünk - de hogy ebből ilyen mértékű kontroll lesz?!), hatoldalas levél is érkezett, tele képtelen vádakkal, össze nem függő, töredékesen ismert valóságdarabok egymáshoz kapcsolásával. János azt mondja, nem ezen a rossz sínen kell maradni, nem kell válaszolni, megsértődni, visszavágni, hanem szeretettel, nagyvonalúsággal új, értelmesebb pályára állítani az egészet. De hová tegyem a csalódottságot, a dühöt? Olvastátok a Mérgező szülőket? Nekem eddig eszembe nem jutott volna anyukámról. Jaj.

Nekem az a nagy tanulság, hogy bízni kell a gyerekemben, hogy kompetens, okos, ha hibázik is, az ő élete, és helyrehozza. De kioktatni, vádaskodni, azt nem, sem előre, sem utólag ("megmondtam"). És úgy szeretni (ebben áll János nagy tudománya), hogy a másik szabadnak és jónak érezze magát. Derűsen, figyelemmel, nyitottan, ítélkezés és elvárások nélkül. És nem tárgyak vásárlásával, hanem idővel, figyelemmel fejezni ki az érzéseket.

Jadnak
Gyanítom, mégis.... ha pusztán csak az érzékszerveim, az egészségem lejtmenetére gondolok, ez jut az eszembe.... és most még nagyon optimista vagyok, "fejlődésben" lelkileg, sokszor összeszedett, de ha eleresztem magam, vagy fáradt vagyok - s elképzelem, hogy öregségemre állandósul ez az állapot - akkor bizony én randa boszi vagyok, és mindenlébekanál okostojás, tisztára, mint szeretett felmenőm. Azontúl fiába szerelmes rémanyósjelölt is egyben. Nem Jad, nem gyanítom...tudom, hogy én biztosan olyan leszek, akit majd keserű hangú topicokon gyaláznak véresre lányok és menyek. De azért remélem valami otthonszülős topic-on legalább...

Nálunk egyébként Pankaimádat van és nagyon édesek együtt. Tényleg kevés vagyok ennyi pici (vagy nagypici) emberkének, és másfél embert kíván tőlem, mégisörülök, hogy így lettek együtt, ilyen kicsiknek. Valahogy látszik rajtuk, hogy ez mennyire jó nekik, szétnyúzzák a kislányt, ő meg rötyög rajtuk.... elképesztő...
Olyan az egész, mint egy anyaságszülés... tudjátok, amit Ági mond sokszor, hogy szüléskor túl kell lépni az embernek saját magán... most valami ilyesmit élek át anyaságügyileg. A csúcsrajáratás nagyon kemény tükör. A legrosszabb tulajdonságaimmal is szembesít nem éppen kesztyűskezű formában. És hogy hogy jövök ki belőle? Na az jó kérdés. Ha szintet lépek, akkor az nem pusztán az én érdemem lesz, hanem a vizsgáztatóimé is (Apa és Haramiákok) Tény hogy elképesztő mázlim van, Panni első naptól az éjszakai pihenésben maximálisan partner. Nappal nyilván keveset alszik, de erre van a kendő. Nekem viszont no szabadidő. Most is csak azért vagyok, mert tegnap 11kor aludt el Panni, így most még mindig alszik a család...Persze a nagyja az én fekvőhelyemen....