Kiemelt témák

Kedves Ildikó!
Teljesen megdöbbenve és lesújtva állok a Veled történtek elõtt.
Csak elképzelésem lehet arról, hogy most mit érzel, hiszen én "csak" 14 hetes voltam, amikor elvesztettem az elsõ kisbabámat.
Én még nem éreztem a mozgását, és még csak alig kezdett emberi formát ölteni.
Ilyen fejlett babát elveszíteni egy nagy tragédia, és nagyon-nagyon sajnálom, hogy ez bárkivel megtörténhet.
Mindenesetre kérd az orvosodat, vizsgálja meg a picit (ha még lehetséges), mi okozhatta a halálát!
Ez nagyon fontos ahhoz, hogy ne félj a következõ terhességtõl, nehogy ilyen elõforduljon.
Tudnod kell az okát, hogy valamennyire megnyugodj!

Az orvosod mit mondott?????

Fel a fejjel, és gyere ide minél gyakrabban,
hidd el, hogy nagyon sokat segít, ha kiírod magadból a történteket és látod, hogy nem vagy egyedül a bajban!

Sok szeretettel,
Ancsi

sziasztok lanyok
koszonom mindenkinek aki vegigolvasta tortenetemet.
az orvos akinel szultem egesz ido alatt nagyon rendes volt es torodott velem, de sajnos okot o sem tudott mondani. a baba borszinere hivatkozva, kb. a szivmukodes 24 oraja allhatott le, de az izuletek es a kicsi fejecskeje olyan stadiumban volt, mintha kb. 2 hete leallt volna a fejlodes. a kovetkezo eredmenyeket, csak a boncolas utan tudjuk meg, de az orvos mondta, hogy ne varjunk konkret eredmenyeket, mert ilyen esetben legtobbszor nem tudjak megallapitani a valodi okot.
az en esetemben nem volt spontan veteles, mivel nem magatol indult el a szules, hanem gyogyszerekkel kellet elinditani, se mehnyak elegtelenseg, mert igy is eleg nehezen nyiltam meg. csak masnap este kezdtem erosen verezni, utanna elvettek a magzatvizet, kaptam infuziot, injekciot, amire elkezdodtek a fajasok es kezdtem tagulni aztan kb. 3 ora mulva meg is szultem a halott babankat. ra par percre a placentat is. nem kivanom senkinek azt az erzest. az en kivansagomra nem mutattak meg a babat, sot meg a nemet sem akartam tudni, lehet gonosznak tunik, de tudom akkor ott abban a pillanatban megorultem volna, lehet igy konnyebben tultesszuk rajta magunkat.
vegul is az egesz ugy lesz vezetve mint veteles, mivel a baba nem volt idosebb, mint 28 het es a sulya sem haladta meg az 1000g-ot.
az orvos persze nyugtatott, hogy en rendbe leszek es par honap mulva, ujra probalkozhatunk. nagyon keves az eselye annak, hogy megegyszer megtortenik ugyanez a "defekt".
ajanlott genetikai kivizsgalast, toxoplazmozis elleni kivizsgalast...
egyelore ennyit, ha lesz erom majd meg irok.
ildiko

Ildiko!
Reszvetem. Sok erot!
Zsolt

Kedves Ildikó!
Nagyon nagyon sajnálom ami történt, sírj amennyit csak bírsz, és ne engedd, hogy a környezeted elfelejtse ezt a babát, vagy hogy megpróbáljanak kibeszélni a fájdalmadból!!!! Õ mindig veled lesz. Én is remélem, hogy legalább az okot meg fogják tudni mondani, és biztos vagyok benne, hogy legközelebb 'állandó' felügyelet alatt leszel, és nem történhet meg ugyanez mégegyszer. És ha tudsz, ha van erõd, próbálj meg írni és beszélni róla minél többet... Még csak annyit, hogy a májusi (friss) Kismamában és egy korábbiban is (májusiból megtudod, melyik) volt egy-egy levél anyukáktól, akikkel hasonló történt, talán az õ történetük is erõt ad, hogy õk hogy küzdöttek meg a fájdalmukkal. Andi

Drága Ildikó!

Hihetetlen fájdalmon estél át, és tényleg alig tudok megszólalni az együttérzéstől.
Csodálom, hogy itt vagy és jelentkeztél, pedig most még nagyon friss a "seb".

Én is elvetéltem tavaly, a 10. héten vesztettem el az első kisbabámat. Akkor azt hittem, ennél nagyobb lelki fájdalom nem létezik a világon.
De mikor elolvastam a történetedet rájöttem, hogy igenis van.

Az a legfontosabb, amit többiek is írtak, hogy a jövöre koncentrálj és bízz abban, hogy a következő terhesség problémamentes lesz, és a szülés végén egy csodálatos kisbabát tesznek a hasadra, melledre.

Nagyon sok örömet kívánok neked az életben, és kitartást

Zsófi

Kedves Ildiko!

Az unokatestveremnek is teljesen zavartalan terhesseg"utan" a 8 honapban kellett megszulnie a babajat.A tunetek hasonloak voltak mint Neked ,penteken az ultrahang meg mindent rendben talalt ,s vasarnap nem erezte hogy mozog a baba,megallapitottak ,hogy nem el.Meg kellett szulnie....Az orvosok nem tudtak megmondani hogy mi volt a baj.Ez harom eve tortent....Most van egy 14 honapos gyonyoru kisfia!!!!!!!!!!!!!!
Tudom hogy nehez (es mondani konnyu)de kitartas es tenyleg a jovore koncentralj,meglatod minden rendben lesz!!
Szilvi

sziasztok
sajnos nem marad mas hatra, minthogy most a jovobe nezzunk, meg akkor is, ha a mult megmarad. sot elfelejteni nem is akarom a kicsi babankat, remelem majd az ido segit az elvesztesen tultenni magunkat. meg varjuk a boncolas eredmenyeit, habar az orvosok elore megmondtak, hogy konkret okot ne varjunk.
ildiko

Sziasztok Lányok!

Már egy ideje nem jártam a Babaneten. Nem voltam rá képes, nagyoon fájtak az ubóbbi hetek történései. Tavaly május óta próbálkozunk a Babával. Februárban nem jött meg. A doki előtte már elkezdett vizsgálni, hogy miért nem sikerül, csinált UH, láttuk, hogy mikor volt peteérésem, és akkor voltunk is együtt. A hormonvizsgálatok közül 1-nél jó volt a szint, 2-néél magas. Amikor mondtam neki, hogy van egy pozitív tesztem, gratulált, é azt mondta, hogy ő nem híve az első 3 hónapban a vizsgálatnak, jöjjek 3 hét múlva UH-ra, és szedjek Duphastont a megtapadás elősegítésére, meg Bromochriptynt, kiegyensúlyozni a hormonszintemet. Szedtem a gyógyikat, és nagyon boldog voltam a párommal együtt. A reggeli émelygé nálam egész nap tartott, nagyon rosszul voltam, foly. hányingerem volt. Barnás váladékom volt, amire a doki azt mondta, hogy most ágyazódik be, emeljem a Duphaston adagját. Nem voltam kibékülve a gyógyzerzerszedéssel, meg ez a doki cssak a terheség első 3 hónapját vállalja, már nem szül(eszt). Így elmentem a dokihoz, akinél szülni terveztem. UH-zott, és azt mondta nem vagyok terhess, visszatartott menstruációt lát, és hagyjam abba a gyógyszerek szedését. És tiszta mérges volt az előző dokira. Hazamentem sírás, lelki padlófogás, letargia. Ám ezután i egyre rosszabbul voltam, és a doki csinált egy menotesztet (pisi) kizárni a méhen kívüli terhességet. Pozitív lett. Újra megvizsgált, és az UH-ra behívott még egy dokit, hogy mondja el mit lát. Terhes voltam, 3 petezsákot láttak, és valószínúleg előtte azért nem láttak semmit, mert egy 4 elkezdett már felszívódni, é a vérömleny eltakart mindent. A hormonszintem pedig az ikerterhesség miatt volt teljesen normálisan magaabb. De a doki nem diagnosztizált rendesen. Akár bele i halhattam volna. Nagyon nagyot csalódtam a dokikban, éé iszonyatosan ki vagyunk nekik szolgáltatva. A petezsákok szabálytalanok voltak, így mütétre volt szükség. Másnap reggel megmütöttek. Most is iszonyatos érzés. Várjuk a babát, sikerül, terhes vagyok, utána azt mondjáák mégsem, majd 3,4 magzat, majd 1 sem mütéttel. Most várjuk, hogy megjöjjön, és utána újra próbálkoozhassunk. A doki azt mondta, hogy nézzük a jó oldalát, a 3-4-es ikreknél nagyon nagy a kockázat a rendellenességekre, és így most erősödött a méhem, és tudjuk, hogy teherbe tudok esni. Most bizakodunk. Új ciklus, új remény.
Sajnálom Ildikó ami Veletek történt. De bízzunk a következő hónapokban. Én olyat is hallottam, hgoy egy ilyen mütét után kkönnyebben és gyorsabban teherbe tudnak sokan esni.
ffran
Kitartást Nekünk!

ffran!
Fel a fejjel, hasonlo cipoben baktatunk, nekem mult het vegen "költözött" el a 7 hetes pocaklakóm,nagy bánatunkra..
Még jó, hogy itt a 3 csudaklassz kisfiam, akik vigaszt nyújtanak minden percben.
várjuk az új jeleket, hogy ismét készen álljon odabent minden.
Szép napoka Neked is.
Kinga

Sziasztok!

Nekem 3 hete volt a vetelesem, a 7. hetben jartam. Szinte fel sem tudtam fogni a dolgokat, olyan hirtelen tortent. Mutetileg fejeztek be, mert iszonyatosan vereztem mar.:-( Az orvos azt mondta, hogy 2 honapot kell varni az ujabb probalkozasig.
2 hettel a veteles utan ismet elkezdtem verezni, de az orvos azt mondta, hogy ez valoszinuleg a menzesz, es ha nem mulik el 7 nap mulva, akkor hivjam. Ilyen hamar megjon a menzesz veteles utan?? En ugy tudtam, hogy 4 het utan jon az elso. Valakinek van hasonlo tapasztalata?
Kinga, nekem is van mar 2 gyerkoc,es valo igaz, hogy igy konnyebb elviselni ezt az egesz borzalmat.
puszi,
Andi

Ildiko,

te hol elsz?
Azert kerdezem, mert elkeseredetten keresek USA-ban elo anyukakat- ugyanis en "itt" elek-, es latom, hogy ekezet nelkul irsz.

Andi

sziasztok
andianya: en szlovakiabol irok,ugyhogy sajna, csak a neten keresztul tudunk talalkozni.
nagyon sajnalom mindanyiotok esetet es nagyon egyutt erzek veletek.
nalunk az elso baba lett volna.....
a teherbeesessel nem volt gond, szinte az elsore osszejott, sot az egesz terhessegem is minden panasz nelkul zajlott le es megis megtortent a legrosszabb. meg eredmenyeket mindig nem tudunk, egyelore varunk. az orvos min. 3 honapos szunetet ajanlott, de szerintem a legfontosabb, hogy lelkileg feltudjuk dolgozni.
hat akkor kitartas mindenkinek.
ildiko

Ildiko!

5 evvel ezelott nekem is volt egy, a multkori vetelestol ezerszer rosszabb; a 27. hetben jartam es kinyilt a mehszaj. Allitolag nem volt mit tenni, igy csaszarmetszessel megszuletett a kisfiunk, 1,08 kg volt. 2 nap mulva meghalt. En csak egyszer lattam, mert a mutet miatt alig birtam a labamra allni, es a baba egy masik epuletben volt (akkor meg Magyarorszagon eltunk).
Utolag nagyon bant, hogy nem eroltettem meg magam jobban, es nem mentem be hozza. Az is bant, hogy miutan meghalt, nem neztem meg, nem fogtam meg.A temetesre sem mertem elmenni.
Olvastam, hogy jobb, ha elbucsuzik az ember, mert nem maradt meg a befejezetlenseg erzese. Nekem ez van meg azota is, es nagyon rossz erzes, hogy meg egy fenykep sincs rola. Szoval banom, hogy nem bucsuztam el a kicsitol.
Az orvosoknak fogalmuk sem volt, hogy mi tortenhetett, igy "rafogtak", hogy mehszaj-elegtelenseg. Szornyu volt az egesz, az egesz hozzaallas, a noverek, minden. Soha tobbe nem szulnek ott! A nagyfiamat is ott szultem 93-ban, es mar akkor sem voltak pozitiv tapasztalataim.
A kislanyomat, aki most 16 honapos mar az USA-ban szultem; eg es fold a kulonbseg! Az egeszsegugy itt annyival jobb, legalabbis szamomra.
Gondoltam leirom az en tortenetemet, hogy lasd van remeny meg egy ilyen borzalom utan is, soha nem szabad feladni.
puszi,
Andi

Sziasztok!
Már régebben is írogattam a Babanetre, de erre a topicra csak most találtam rá. Mondjuk egy ideje nem is nézegettem be, mert ahányszor csak elkezdtem olvasni a lelkes kismamabeszámolókat, görcsberándult a gyomrom. Ugyanis tavaly novemberben én is leveszettem egy babát a 7. héten. Persze ez semmi a halvaszületésekhez képest, de engem nagyon megviselt. Csak azzal tudtam vigasztalni magam, hogy elsőre milyen könnyen teherbe estem, biztos legközelebb is így lesz. De sajnos sehol semmi, pedig már jó pár hónapja próbálkozunk. Azért próbálok optimista lenni, bár az optimizmus nekem nem szokott bejönni. Remélem rövidesen rám is igaz lesz a topic címe: terhesség magzatelhalás után.
Sziasztok: Lola

Nekünk a doki azt mondta a "műszeres befejezés" után, hogy kb. 3 hónapot, azaz két menzeszt várjunk ki, utána lehet újra próbálkozni. Én a műtét után 2 napig nem, utána 1 hétig rendesen véreztem, mint egy menzesznél, majd 3 hétig pecsételtem (tisztasági betét). Nagyon idegesített, hogy valami nincs rendben, így 2 hét után elmentem a dokihoz, aki megvizsgált, UH-zott, és azt mondta, hogy semmi rendellenességet nem lát, az én szervezetem így reagál. és hogy menjek vissza kontrollra a köv. mensi után. Most 2 napja semmi vér. MÁr nagyon várom, hogy megjöjjjjön. Nekem eddig 34-38 napos ciklusaim voltak, nem tudom, hogy ez most mennyiben változik. Mit tudtok erről? Ma vagyok 31. napon. Műtét után nekünk a doki 6 hétre függesztette fel a házaséletet (vagyis az első mensiig). Ti ezzel hogy voltatok?
Mennyi idő műlva kezdtetek újra próbálkozni?
ffran

ffran,

en az USA-ban elek, igy lehet, hogy itt masabb a gyakorlat. Nekem 2 honapot mondott az orvos, de nem fektetett ra kulonosebb hangsulyt, nekem ugy tunt, hogy akar rogton is probalkozhatunk. A net-en keresgeltem ezzel kapcsolatosan, es ott is azt talaltam, hogy 2 honapot javasolnak, de mivel a szervezet tudja, hogy mit kell csinalni, akar rogton is el lehet kezdeni probalkozni, mert addig ugysem esik teherbe az ember, mig a szervezet nincs ra keszen. Na most akkor hogy igazodjon el az ember?
En betartom az orvosom javaslatat, hogy 2 menszesz utan lehet ujra probalni, es azt hiszem akkor probalkozunk ujra, bar nagyon felek. Csak azt nem tudom, hogy nekem ez a verzes menzesznek szamit-e vagy sem. Mar irtam feljebb, hogy 3 hete volt a veteles, es egy hete ismet erosebben verzek, de talan enyhul mar egy kicsit. Engem is nagyon idegesit mar ez az egesz.
En eleg konnyen teherbe tudok esni, de hallottam, hogy veteles utan ez megvaltozhat. Remelem nem fog!

Andi

Sziasztok Lányok!

Megdöbbenve olvasom a történeteket, pedig tudom, hogy nem minden terhesség mennyország.

Én nyitottam ezt a topicot, ha olvastátok, akkor tudjátok, hogy én is túl vagyok egy ilyen szörnyûségen.
Tavaly augusztusban halt el elsõ kisbabánk, 14 hetesen.
Akkor a doki félév várakozást javasolt, ami februárban telt volna le.
Mi már januárban próbálkoztunk. Sikertelenül. Aztán voltak egy kis vesegondok, 2 ciklusban is.
Már azt hittem, sosem leszek többé terhes, aztán most április végén csináltam egy tesztet.
Pozitív!!
Kicsit beárnyékolja az örömünket a tavalyi eset, mert akkor a 6. hét környékén barnás váladékozásom volt, aztán vérezgetés.
Most szintén a 6. héten vagyunk és már elõfordult barnás folyás.
Teljesen meg vagyok rémülve, hogy ismét megtörténik ugyanaz!

A napokban akarok menni orvoshoz, de itt Pesten, hátha kivédjük valahogy a "fenyegetõ vetélést".

Lányok,
nagyon szorítok Nektek, hogy mindenkinek lehessen végre kisbabája és teljesen problémamentesen!

Nagyon csúnyán hangzik, de az idõ tényleg segít begyógyítani a sebeket, bár a hegek örökre megmaradnak.

Sok szeretettel üdvözöllek benneteket,

Ancsi

sziasztok

nalunk mar lassan harom hete lesz, hogy megtortent az a rettenetes dolog, azota hol verzek hol nem, de semmikepp nem mondanam menstruacios verzesnek. szinten hat het agytilalmat rendelt el, kontrollra legkozelebb majd az elso menstruacio utan kell mennem, de mondta, hogy ne ilyedjek meg, ha csak hat het utan kapom meg. lehet nalam kozbejatszik, hogy a mai napig szedek gyogyszert, hogy ne induljon be a tejtermeles.
ancsi, gratulalok a ket csikodhoz, teljesen megertlek, hogy aggodalmakkal vagy tele, de biznod kell, hogy tenyleg a termeszet tud kegyes is lenni es egeszseges babat szulsz nemsokara.
lola, irod hogy novemberben vesztetted el a pici babatokat, meg szerintem nem olyan hosszu ideje probalkoztok. egyetertek itt az elottem hozzaszolokkal, hogy, ha majd lelekileg is fel leszel keszulve, akkor biztos nalatok is egy-kettore bekoszont a pocaklako.
mindenki masnak meg sok kitartast kivanok es szep napot!!!!
ildiko

Ancsi,

gratulalok a terhesseghez. Megertem, hogy nagyon izgulsz, ilyen dolog utan mar soha nem lesz ugyanolyan az ember, mint mikor teljesen felhotlen egy terhesseg. Nekem az elozo terhessegeknel mindig elofordult barnas folyas, de csak egy-ket napig tartott, es soha nem volt veteles. A multkori veteles elott viszont tobb mint egy hetig volt a barnas, nagyon furcsallottam is, de mivel nekem ossze van varrva a mehszaj tartosan, azt mondta az orvos, hogy valoszinuleg a varrat vagja a mehszajat, es attol van a barnas folyas. Hat ezek szerint nem attol volt! En is nagyjabol tultettem mar magam a dolgon, bar meg sokszor nagyon faj ami tortent.
Oszinten kivanom, hogy teljesen problemamentes legyen a terhesseged!!!!
puszi,
Andi

Andi!

Nekem április elején volt egy vetélésem és azután mutéti rásegítéssel kitisztítottak. Az elso menstruációm rendre 28 napra megjött (a mutét után pedig szinte semmit sem véreztem...), és ekkor a doki fogamzásgátló szedését javasolta 3 hónapig és azután lehet próbálkozni azt mondta. Én sokkalom ezt az összesen 4 hónapot! Neked tényleg csak 2 hónapot mondtak? Most mi az igazság? Mit tegyek? Mit tegyünk?
Egyébként elkezdtem már a gyógyszert( hogy minek kell szedni, már abszolut nem értem) és nagyon várom, hogy újra próbálkozhassak.
Egyébként jó hír: Én meg azt hallottam, hogy vetélés, kikaparás után igen hama terhes marad az ember

gabi

Gabi,

igen, nekem 2 honapot mondtak, de mar irtam, hogy az USA-ban elek, es ki tudja, hogy milyen kulonbsegek vannak orszagok kozott. Mar feljebb irtam, hogy a net-en azt olvastam, hogy tulajdonkeppen rogton is lehet probalkozni, mert addig ugysem esik teherbe az ember, mig a szervezet nincs ra keszen. A tes tudja, hogy mikor mi kell.
Fogalmam sincs, hogy mi az igazsag, es meg mindig nem tudom biztosan, hogy mikor is kezdunk ujra probalkozni. Egyik nap igy, masik nap maskepp gondolom es nagyon felek az ujabb kudarctol. Persze tudom, hogy igy nem szabad hozzaallni dolgokhoz, de nekem mar annyi problema volt a terhessegeimmel, hogy borzalom!
En meg mindig eleg erosen verzek, epp most hivtam az orvost, es holnap behivtak ellenorzesre. REmelem nem maradt bent semmi, es nem kell ujra muteni.
Majd megirom, hogy mi volt.
puszi,
Andi

Sziasztok!

Nekem tavalyelőtt augusztusban fejezték be műtétileg a terhességemet, mert a babánkról a 14. héten kiderült, hogy anenkefáliás, ami az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség. Borzasztóan megviselt, hiszen már éreztem, hogy mozog, ugyanúgy meséltünk, énekeltünk neki, mint annak idején a fiunknak. De azt hiszem, ezt nem kell ecsetelnem nektek. Az akkor 2 éves fiunk léte enyhítette csak a fájdalmat. Megdöbbentő volt, hogy mennyi mindent felfogott a történtekből.
A műtét után 6 hétig egyfolytában vérezgettem, és a menstruációs vérzésem is másmilyen, furcsa lett. A doki 6 hónap várakozást javasolt, ám én úgy éreztem, hogy az igazán lényeges kivárni azt az időt, amikor már jobban szeretnék babát, mint amennyire egy esetleges újabb kudarctól félek (kicsit nagyobb az esélyünk rá, hogy ez megismétlődhet). Azt olvastam egy cikkben, hogy az is szörnyű a sikertelen terhességben, hogy megfosztja a terhesség képzetét annak ártatlanságától: soha többé nem tudod azt hinni, hogy az, hogy terhes vagy, automatikusan ahhoz fog vezetni, hogy babád lesz. Én ezt nagyon igaznak találtam.
Aztán 3 hónap múlva, 99. nov-ben úgy éreztem, hogy mindennél jobban vágyom egy babára. Rögtön elsőre meg is fogantam, és tavaly aug-ban gyönyörű, egészséges kislányunk született. Persze nagyon féltem a várandósság alatt, a 14 hetes uh-ra, ahol az előző babánkat kiszűrték, úgy mentem be, hogy csillapíthatatlanul zokogtam. Szerencsére az orvosok megértőnek mutatkoztak.
Hát ennyi a mi történetünk. Kívánom, hogy mindannyiótoknak mielőbb legyen része egy egészséges terhesség és egy gyönyörű baba nyújtotta örömökben.
Üdv: Pele

kedves Ildikó,nagyon sajnálom ami veletek történt,én is elvesztettem egy babát most volt két éve,29 hetes voltam .Mivel sulyos fejlődési rendellenességet állapítottak meg ultrahangon.Nagyon szerettük a babát és nagyon vártuk.mikor olvastam a te történeted hirtelen,ujra lejátszódott minden előttem,ezért tudom mit érzel.Én aval vigasztaltam magam hogy ő most már egy kis angyalka és nagyon jó helyen van és tudja hogy nagyon szeressük örökre.
Nem tudom hogy ti kéritek-e hogy eltemethessétek,mi megprobáltuk de nem adták,most nagyon bánt hogy akkor nem voltam rámenősebb,én sem láttam és ezt is megbántam.Ezeket csak azért írom hogy gondold át hogy a jövőben ne bánd meg hogy akkor nem volt elég erőd ,én nagyon bánom hogy nem maradt meg semmi.2 és fél hónapra fogant ujra babánk aki a kiirt napon született,szép egésséges baba,nagyon büszkék vagyunk rá,ésbár mindenki azt mondta volt hogy mindig az első gyerekre fog emlékeztetni,ez nem igaz,soha nem éreztem ezt.Remélem nektek is hamarosan sikerül amit elterveztetek.SZia RÉKA

szia reka
nagyon sajnalom, ami a ti babatokkal tortent, teljesen egyutt erzek, de gondolom ezt nem kell mondanom.
tudod, igy az ido mulasaval az ember annyi mindenen gondolkodik. nagyon sokszor az eszembe jut, hogy hol is lehet most a mi pici babank a szivem hasad meg, ha arra gondolok, hogy mint bilologia hulladek valahol elegettek....
olyankor arra gondolok, milyen jo lenne, ha lenne pici sirja, ahova eljarhatnank, viragot vihetnenek....
nekunk annyira gyorsan jott ez az egesz eset, annyira nem voltunk ra felkeszulve, igaz ki van felkeszulve az ilyenre, hogy oszinten megmondom akkor ott, abban a lelkiallapotban nem is gondoltunk arra, hogy el kellene temetni. megadni a vegso tisztelet neki is, hiszen o is elt, mindene ugyanugy megvolt, akarcsak nekunk....
egyaltalan nem tudom, hogy letezik e valamifele jogszabaly ami engedelyezi az ilyen babak eltemeteset. es mi midennel jar , mert gondolom anyakonyveztetni kellett volna, halotti level, lelkesz (egyaltalan el temette volna, megkereszteles nelkul)...
a masik dolog, hogy nekem ez az eset, ugy van vezetve, mint veteles, mivel a magzat nem toltotte be a 27-ik hetet es a sulya sem haladta meg az 1 kilot.
a neten talaltam egy tortenetet, ahol egy edesapa meseli 10 hetes magzatukat temetesenek kalvariajat, persze nem tudom mennyire valosaghu a tortenet, de azert en mindenkepp elerzekenyultem rajta.
[url=http://meh.hcbc.hu/ao990415.htm" TARGET="_top]http://meh.hcbc.hu/ao990415.htm[/url]
annyira nehez volt donteni, hogy mi lett volna a jobb, nem szeretnem soha megbanni, ha mar egyszer akkor ott azon a helyen ugy dontottem (eddigi eletem legnehezebb dontese volt)
nekunk az emlekezetunkben megmarad olyannak, amilyennek szerettuk volna, hiszen meg nem is ismertuk ot.....
aztan azzal biztatom magam, hogy a jovobe kell nezni, hogy majd a kovetkezo alkalommal nem kovetkezik be ugyanez es egeszseges gyermekunk fog majd szuletni, persze o mar nekunk a masodik gyermekunk lesz es semmikepp nem fogja karpotoloni az o elveszteset,de talan majd a termeszet igy lesz kegyes, na ez persze meg csak a jovo, addig meg sok minden tortenhet....
mindenkinek kitartast es szep napot kivanok.

ildiko

Sziasztok!
Andianya71! Nekünk azt mondta a doki a műtét után, hogy 3 hónapig védekezzünk. Utána megkérdeztem, hogy mi lenne, ha ez alatt a 3 hónap alatt terhes lennék, és ő azt mondta, hogy "akkor örülünk". Arra a kérdésre, hogy akkor most védekezzünk vagy ne, azt mondta, hogy ne nagyon, csak kicsit. Szóval várjuk meg az első menzeszt, utána menjek vissza ellenőrzésre, és vagy az 1 v. a második menzesz után ismét lehet próbálkozni.

Szóval én már várom nagyon, hogy megjöjjön, ma vagyok a 36. napon, és még semmi.
ffran

Szomorú dolgokat átélt, tapasztalt anyukák segítségét kérem:
Vetélés utén mikor kezd el megint rendesen müködni az ember szervezete?
Nálunk várni nem kell, dem nem tudom hogy most mihez képest van hányadika?
Érdeklödve várom a tapasztalatokat!
Elöre is köszi, gömbölyü napot mindenkinek!

Kinga

Kinga,

nekem egy honapja volt a veteles ( aztan mutet), de meg mindig nem allt vissza a szervezetem a rendes kerekvagasba. Sot; meg mindig verzek, igy holnap valoszinuleg ujabb mutet lesz, mert egy kis szovetdarab bentmaradt. Eleg rosszul erzem magam lelkileg, mit ne mondjak!
En ugy hallottam, hogy akinek nem volt mutet, annak altalaban egy honap mulva megjon a menzesz, es aztan johet a probalkozas.
Szioka,

Andi

Sziasztok!
Kinga, nekem tavaly augusztusban volt a műtét, hét hetes volt a magzat és elhalt. Augusztus 1-jén volt és szeptember 8-án jött meg a menszeszem. Én úgy tudom, hogy a baba elvesztésének/elvételének napjától indul az új ciklus. És biztatásul: rögtön, abban a hónapban megfogant Kinga, aki most egy 37 hetes nagylány itt a pocimban! Fel a fejjel és nagyon drukkolok! És persze Andinak is!
Kata

Szia Kinga!

Mindenekelõtt szeretném megmondani, hogy igen nagy lelkierõre vall, hogy összeszedted az erõdet annyira, hogy le tudtad írni a lányoknak a másik topicban, hogy mi történt. Nagyon nagyon együttérzek Veled.
Ami a dolog orvosi részét illeti az elõttem szóló teljesen profi volt, a baba kilökõdésének napja (akár magától, akár orvosi segítséggel) számít a nulladik napnak. Viszont az emberi szervezet csodákra képes. Az enyém például megsértõdött. A szokásos mûtéti befejezés utáni vérezgetés elmúlta után 5-6 hétig nem történt semmi, majd enyhén vérezgettem 2 hétig. Ekkor untam meg és elmentem dokihoz tanácsot kérni. Egyébiránt teljesen lefogytam, minden egyéb paraméterem, mint mondjuk a kebelméretem visszament 16-18 éves szintre, mintha a szervezetem azt mondta volna, hogy ha ez az elõzõ baba nem akart megszületni, akkor kár is nõnek lenni. A dokival megfejtettük, hogy nem volt ovulációm és ezért szerencsétlenkedik a méhnyálkahártyám, nem tudja, hogy menjen vagy maradjon. Csináltunk egy gyógyszeres abrasiót(rondább neve a kaparás), ami semmi vészes, csak egy hétig progeszteront kell szedni nagy dózisban, majd abbahagyni és a zuhanó hormonszint lelöki a nyálkahártyát. Utána két hónap fogalmazásgátló(3 fázisos), hogy a kis butus szervezetem rájöjjön, hogy hogy is kell ezt csinálni, majd védekezés nélküli aktív éjszakák, második normál hónapban pedig életképes petesejt, élénk spermiummal való találkozása következett, aminek végeredménye képpen egy 37 hetes kiskölyök szunyál éppen a pocakomban.
Továbbra is sok lelkierõt és ön- és bababizalmat kívánok Neked. Legközelebb semmi nem menti meg attól a babócát, hogy közöttetek nõjön fel nagy lakli kamasznak, vagy fiúszíveket bolondító cserfes kiscsajnak.
Snoopy

Kata, Snoopy és Andi kedves!
Köszi a hozzászólást, sokat segít ilyenkor minden gondolat, habár azt hittem erösebb vagyok, kifogott rajtam a tavasznak ezen kegyetlen fintora.

Nálam is van valami olyanféle sztrájk, mint amiröl Snoopy írt, ha túlhajszolom magam--mostanában a felejtés érdekében mindent teljes gözzel meghajtok---estére felmegy a lázam és elfogy minden eröm.(a vérezgetés elmúlt már)

Ilyenkor megkérdöjelezem, hogy képes lennék-e a 3 fiam mellett kihordani, megszülni rendesen egy újabb kisbabát??!!
Szerintem ez csak a lelki labilitásomra utal
még...nyafogni csak itt tudok a gépnek meg Nektek, ha elolvassátok, a családom számára olyan világos, hogy ennek az eseménynek oka volt, és jobb most, mint 4-5 hónaposan.
A kedvesem érzöszívü ugyan, de mégiscsak matematikus a lelkem.


A nagypocakosoknak kitartást, örömmel olvasom a gondolataitokat!
Andi--gondolok Rád és szorítok, írj mihamarabb!

Kinga

Sziasztok,

na, tulvagyok az ujabb muteten, es nagyon remelem, hogy ez volt az utolso ilyen jellegu dolog az eletemben!
Elmult a verzes, remelem igy is marad; egy darabig nem akarok vert latni!
Kinga, hidd el, hogy estere en is elfaradok, es nekem is ugyanazok a gondolatok cikaznak a fejemben, mint neked; kepes lennek-e egy 3. baba kihordasara? (Raadasul nekem egyeb terhessegi-komplikaciok is voltak az elozokkel) Bar nekem "csak" ketto gyerkoc van, de a kicsi a 16 honapjaval elegge kifaraszt. :-) Eddig nem aludta at az ejszakakat, most kezdett el valamifele normalis alvasi rendszert felvenni.
Azert mindenek ellenere ugy erzem, hogy juliusban elkezdunk probalkozni a 3. babocaval(illetve ha pontos akarok lenni, akkor ez lesz majd az 5. terhessegem).
Minden jot kivanok Neked, remelem hamarosan sikerul a baba!!!!!
puszi,
Andi

Szia Andi!

Már aggódtam, mi lehet veled. Örülök, hogy túl vagy rajta...

Puszi:

Dia

Dia,

koszi szepen, nagyon rendes toled!!!

puszi,

Andi

Szia, Andi, orulok, hogy tul vagy rajta es sok erot kivanok! Hajra juliusban es persze addig is!
Kata

Andi kedves!
Örömmel olvasom, hogy túl vagy a macerákon,kis idö kell azért, amíg a tested mellett a lelked is kigömbölyödik újra...gondolom Neked is sok vigaszt nyújtanak a gyerköceid.
Belölük, tölük tud ilyenkor eröt meríteni az ember a továbbiakhoz.

Kívánom, hogy így legyen, sok türelmet és megértést saját Magadhoz, biztos a párod is sokat megtesz azért, hogy újra a régi legyen minden.

Írj még, kíváncsi vagyok Rátok!
Nálunk lehet már most összejön a dolog, ismerös tüneteket tapasztalok magamon, kérdés, hogy valóban minden téren készen áll-e minden az új fogantatásra...?

üdvözlettel:Kinga

Sziasztok lanyok!

Koszonom szepen a jokivansagokat!!
Egyelore minden rendben, remelem igy is marad.
Ugy dontottem, hogy a probalkozassal varunk augusztusig; hadd jojjon rendbe test es lelek. Aztan mindent bele.

Kinga, remelem, hogy sikerul a baboca. En is nagyon szeretnek mar ujra allapotos lenni.

puszi,
Andi

Sziasztok azt hiszem én is sajnos ide tartozom.
A nevem Indigo és 8 hetes terhes voltam amikor elhalt a babám. A muszeres befejezés 3 hete volt és az orvosom azt mondta, hogy fél évet várjunk a következő babára. Kicsit soknak tartom. Ti mit gondoltok erről?
Közben meg mindenki azt mondja, hogy essek minnél előbb teherbe. De hogyan?

Szia Indigo, én ismerlek a "megint megjött" topicból és nagyon sajnálom a Veled történteket.

Olvastam olyat,aki az elsö ciklusban terhes lett vetélés után, és egészséges kisbabát szült zavartalan terhesség után.
Gondolom az orvosok az elövigyázatosság miatt javasolják a hosszabb szünetet,ha valaki az elöirányzott idön belül terhes lesz, biztos nem javasolják megszakítani azt.

Én a természet bölcsességére hagyatkozom, hisz a vetélést is a természetes szelekcióval magyarázom(talán a lelkemnek könnyebb így meggyógyulni, ha azt hitetem al magammal, hogy egy életképtelen, beteg kisbabám nem született meg).

Ezért azt mondtuk, hogy élünk ,mint eddig, boldogan, szertjük egymást amikor jólesik, ha akar jönni, majd jelentkezik az új élet.

Arra gondoltam, hogy olyan ritkán van ilyen élethelyzet egy nö életében, amikor nem kell a szeretkezés örömét a védekezés bármilyen formájával összekötni--akár gondolatban is--és ezt a helyzetet maximálisan élvezem-kiélvezem.

Remélem érted mire gondolok.
Írj, hogy hogy vagy, nekem 1 hónapja volt a vetélésem, még azóta semmi nem jelentkezett, ami a régi müködés helyreálltát igazolná.
Üdv.:Kinga

Indigo,

szerintem is sok a 6 honap varakozas. Biztosan olvastad a regi uzeneteket, hogy en az USA-ban elek, es itt max. 2 honap varakozast javasolnak. Illetve 2 normal menzeszt. A multkor azt mondta az orvos, hogy elvileg 1 normal menzesz utan is lehet mar probalkozni, mert a szervezet ugyis tudja, hogy kesz van-e az ujabb terhessegre vagy sem.

Egyebkent tobb cikkben is olvastam, hogy semmi bizonyitek nincs arra, hogy a veteles utan egybol letrejott terhessegekkel tobb problema lenne, mint azokkal amik hosszabb varakozas utan jottek letre.

Nekem ket mutet is kellett, mert az elso utan bentmaradt egy darabka szovet. 10 napja volt a masodik mutet, es biztos, hogy augusztusban ujra probalkozni fogunk. Elobb azert nem, mert megyek Magyarorszagra a gyerekekkel nyaralni, ferj nelkul. Igy nehez lenne a fogamzast osszehozni.

Szerintem kerdezz ra erre a dolgora mas orvosoktol is.
Sok sikert!

Andi

szia indigo
sajnalom a babad elveszteset. szerintem is sok a hat honap varakozas es ahogy itt mar elottem sokan leirtak a termeszetre kell hagyni a dolgot, ha fel leszel keszulve egy ujabb terhessegre, akkor szerintem nem lesz gond a teherbeesessel. nekem 3 honap szunetet ajanlottak, de az orvos akinel szultem megjegyezte, hogy a noi test hamar kepes regeneralodni. teoretikusan eleg az a bizonyos hat het, amit gyerekagynak hivnak. persze mas dolog a lelkiallapot, amit ugye sokban befolyasolhatja a teherbeesest.
en 32. napra kaptam meg eloszor a mensest, ami epp olyan volt, mint terhesegem elott.
szep napot mindenkinek
ildiko

Köszi lámyok a vígasztaló szavakat.
Én is gondoltam rá, hogy megkérdezek más orvost is.
De rettentően félek attól, hogy ha előbb próbálkozom, akkor ugyanaz lesz, mint most. Szinte bebeszélem magamnak. Ezért is gondoltam, hogy inkább kivárom azt a hoszzú időszakot.
Csak az a bajom, hogy a védekezést kell megoldani.
Gyógyszert nem akarok szedni, gumit nem szeretem, akkor milyen más megoldás van.
Hallottatok a fogamzásgátló filmről?
Szernitetek merjem használni?
Mennyire megbízható?
Az én műtétem május 9.-én volt. Előtte való este felraktak egy tágítót, ami nagyon fájt? És egész éjjel görcsöltem tőle. De azt mondta az orvosom ez sokkal kíméletesebben nyitja meg a méhszájat és így kissebb a valószínűsége, hogy a következő terhességemnél nem lesz vetélés és koraszülés.
Nektek volt ilyen?
Puszi

Indigó!
Ahogy én hallottam a dokiktól ,ezeket a biztonsági 3 (6) hónapokat pontosan azért javallják, hogy lelkileg is ki lehessen valamennyire heverni, és azért nem célszerû elõbb belevágni a projektbe, mert ha újra -és többnyire függetlenül az elõzõtõl - bekövetkezik a baj, akkor a nõ tuti saját magát, a sietségét vádolná, pedig nem is ezen múlna. Na jó zagyván írtam, remélem érted.
Ildi

Köszi Ildi!

Én is erre gondoltam. Ezért mondtam is a páromnak, hogy várjuk meg a fél évet, vagy legalább október közepéig, mert ha elõbb próbálkoznánk és véletlenül megint az lenne, ami most történt, akkor magamat hibáztatnám, hogy minek sietettem a dolgokat.
Puszi

Egy kis búfelejtõ nektek!

Szia Indigo!
Borzasztóan sajnálom a Veled történteket! Nekem 14. hetes terhességemet fejezték be műtétileg, mint arról már föntebb írtam (érdekes, nekem nem ilyen méhszájtágítóval tágítottak).
A várakozási idővel kapcsolatban, ahogy írtam, én akkor éreztem késznek magamat, amikor a gyermek utáni vágy erősebb volt bennem a terhesség újbóli elvesztésétől való félelemnél. Ez 3 hónappal a műtét után volt (bár nekem is 6 hónap várakozást javasolt az orvos), és gyönyörű, egészséges kislányt szültem!!! Szóval én azt tudom tanácsolni, hogy hónapoktól függetlenül várd meg azt a pontot, amikor már úgy vágysz a babára, hogy semmi más nem érdekel.
Problémamentes következő terhességet és gyönyörű babát kívánok Neked!
Üdv: Pele

Ui: Meg tudték mondani. hogy mi volt a magzatelhalás oka?

Szia Pele!

Köszönöm a tanácsodat. A helyzet az, hogy én már úgy vágyom most is egy babára, pedig még csak 3 és fél hete volt a műtét. Ami még túl közeli. Ezért érzem rettentően hosszúnak ezt a fél évet, már most szenvedek tőle.
A magzatelhalás okát nem tudták megmondani, azt mondták, hogy kromoszómarendellenesség miatt szokott ilyan bekövetkezni. Szóval azt mondták, ami a könyvben van írva.
Semmi konkrétat.
Nálad mi volt a probléma?

Szia Indigo!
A mi babánk anencephaliás volt, azaz az agya csak csökevényesen, az agykoponyája meg sehogyan sem fejlődött ki, az agya szabadon lebegett a magzatvízben. Ő énbennem még élt, de halva született volna, tehát nem volt választási lehetőségünk, mindenképpen be kellett fejezni a terhességet. Az volt a szörnyű, hogy persze őt is ugyanúgy szerettük, mint előtte a fiamat, énekeltünk, meséltünk neki, már éreztem a magzatmozgásokat. És rettenetes volt a tudat, hogy ő még élt, mikor engem a műtőbe toltak, éreztem a szörnyű félelmét!!! És nem tudtam megnyugtatni!!! Azóta biztosan tudom, hogy életképes magzatot fejlődési rendellenesség esetén sose tudnék elvetetni.
A műtét után 6(!) hétig egyfolytában véreztem, és úgy éreztem, inkább nem akarok több gyereket, de nem tudnék még egyszer megküzdeni egy baba elvesztésével. Aztán ezek az érzések lassan átalakultak, és mikor elszántuk magunkat, elsőre megfogantam.
De ma is sokszor gondolok arra a babára, és az UH-képét ott hordom a tárcámban a másik két lurkóm mellett. Ő is az én gyerekem.
Üdv: Pele

Szia Indigó!
Elöször is nagyon sajnállak, hogy ilyen szörnyü eseményen kellett átmenned, egy nö számára szerintem ez a legnagyobb lelki fájdalom.
Sajnos a történtek számomra sem ismeretlenek, tavaly szeptemberben a 11. héten halt el a kisbabám.

Azért irok, mert érdeklödtél a méhszájtágitásról. Nekem is elözö délután helyeztek fel a méhszájhoz egy tágitó tablettát, pontosan Hegar volt a neve.
Igaz az az éjszaka maga volt a pokol, nem gondoltam volna, hogy ennyire lehet vérezni... Viszont tényleg nem volt utána semmi gond. Reggelre szinte teljesen abbamaradt a vérzés a doki szerint szinte teljesen kiürültem, alig kellett valamit műszeresen csinálni.
Ami viszont nagyon jó volt, hogy utána nem véreztem sokáig és erösen, csupán 4-5 napig tartott. A menzim azóta is normális...

Azért irtam le ennyire részletesen, hogy tudd, szerintem jól jártunk azzal a tablettával.

Csodálkozom viszont azon, hogy ilyen sokat kell várnotok.
Nekünk 3 hónap védekezést javasoltak, pedig eléggé a végén voltam az elsö kritikus harmadnak.

Meg tudod mondani, miért kell nektek 6 hónapig? Volt már elötte abortuszod vagy vetélésed? Mert akkor lehet, hogy ennyit kell várni.

De hidd el, nagyon gyorsan eltelik az idö, addig élvezd az életet a pároddal, csinálj egy csomó olyan dolgot, amit majd nagy pocakkal meg kisbabával majd évekig nem tudsz. Mert hát zsipzsupsz itt lesz nemsokára az az idö is

Sokszor puszillak: Zsófi

Szia Zsófi!

Köszönöm, hogy válaszoltál. Nekem nem tablettát raktak fel, hanem valami laminaria eszközt dugtak a mészájba, ami nedvesség hatására fokozatosan tágítja a méhszájat. Ez volt nagyon iszonyatos.
Na de remélem megérte, legalább is az orvos esküdött rá.
Ami a 6 hónapot illeti, nem tudom miért mondott ennyit az orvos, mert még a műtét előtt mondta ezt nem is a hivatkozott az egészségügyi állapototmra semmire. Szerintem nála ez a szokás, ami egy kicsit idegesít. De tegnap eldöntöttük a párommal, hogy nem törödünk a doktorral, ha úgy érezzük 3 hónap után, hogy jöhet az apróság, akkor neki látunk.
És neked mikor telik le a 3 hónap? Vagy már le is telt?
Na akkor most búcsúzom, mégegyszer köszi az üzenetet
Indigo

Lányok! Azért írok nektek mert a szívem szakad meg a sok szomorúságtól amit itt olvashatok. De hagy írjam le a barátnőm történetét, ami IGAZ az utolsó szóig.
Ő 15 évig !!! próbálkozott sikertelenül. Már közelített a 40. évéhez, túl voltak az összes lehetséges lombikbébi nyavalyán, amikor terhes lett. A magzat meghalt 20 hetesen. Utána valamilyen más problámaból kiifolyólag hasi műtétre kellett mennie, amikor csináltak egy UH-t. Eszerint a műtétet el kellett volna napollni,hiszen terhes volt. Végig feküdte a 9 hónapját és a végén egy kisfiút és egy kislányt szült. Higgyétek el, sosem szabad feladni!!!!!!!!