Kiemelt témák

Sziasztok, mostanaban nem jutottam a netre, ugyhogy csak most reagalok egyben az olvasottakra es valaszolok Ildi a kerdesedre. Az analizisen latott baba kepe szerintem nagyjabol megfelelhet egy ilyen koru magzatka fejlödesi fokanak. Ezt a különbözö könyvekben latott fenykepek alapjan feltetelezem. Ekkora mar különben teljesen ki van fejlödve (most ne erts felre, tudod, hogy ertem: emberke "alaku", kifejlödtek a kezecskei, ujjacskai, szemöldöke stb, bar ugy tudom, a szeme pl. meg zarva van; ugyanakkor tisztaban vagyok azzal, hogy nincs meg "teljesseggel" kifejlödve, tehat kinn meg nem tudna elni), csak meg kissebb, sovanyabb es a böre pl. nagyon vekony, attetszö, es mint olvasom, finom ször szerü dolog boritja. Tehat kb ilyennek lattam en is, bar a ször-pihe nelkül. Korabban mar megfogalmaztam, nem tudom, mindez valos latas volt-e, vagy a könyvekben latott kepek altal alatamasztott, nem szandekos kepzelödes. Erdekelne különben, mas analizises erröl mit gondol?

Az abortuszrol ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy amiota terhes vagyok, az elsö hetektöl kezdve erzem, hogy egy kis magzat van bennem es tudom/erzem/olvastam, hogy mar mennyire tudatos kis különallo leny ö. Ennek hatasara bennem is mar az elejen felötlött, hogy ha ezt mindazok tudnak, akik abortuszt vegeztetnek, valoszinüleg csökkenne az abortuszok szama.

Korabban, meg az analizis elkezdese elött egyszer mar irtam, hogy terveim szerint szeretnem megtanulni a technikat, hogy kesöbb R. nelkül is tudjam majd vegezni. A lanyokkal ellentetben most sem vagyok rola meggyözödve, hogy ne lennek ra valamikor kepes. Nyilvan nem fogom tudni produkalni R. ralatasat es konkret esetekben nyujtott segitseget, a mondatokat, amelyekkel a kommunikacio iranyat bizonyos esetekben egy-egy megadott iranyba tereli. De enelkül is haladhat a dolog, esetleg egy mas iranyba. Egyenlöre viszont azt tapasztaltam, hogy otthon egyreszt leginkabb nincs idöm egy orara lefeküdni es ellazulni, masreszt örökmozgo, nagyon aktiv emberkent most meg nagyon nehezemre esik egy oran at magamban (R. nelkül) teljes ellazulasban, csak a testem belsejebe, a mehemre koncentralni. Ennek ellenere kb 1.5x mar sikerült otthon is, igaz rövidebb idöre, hasonlo helyzetbe kerülnöm, a 2. alkalommal a legutolso oran abbamaradt kepet lattam ujra. Igaz, innen tovabb nem tudtam menni, ugyanis valoszinüleg nem birtam tovabb a tudatos lazulast, mig R-nal mindez könnyen megy.

Yoo, te kerdeztel arrol, hogy a magzat ilyen korban hogyan kepes önallo szemelyisegkent önallo gondolkodasra. Ezt a kerdest az elsö "oran" en is feltettem R.-nak, es szerinte ez nem a felnött ember gondolgodasahoz hasonlo modon, hanem erzesek, erzetek lecsapodasanak eredmenyekent letrejövö kemiai folyamatkent es forditva (kemiai folyamatok-erzetek) megy vegbe. Az önallo szemelyiseg kerdeskörehez kapcsolodva, erdekes volt, hogy azt mondta, babaanalizises kutatasaik pontosan azzal kezdödtek el, hogy egy pszichiatriai kezelesre szorulo paciensük analizise soran annak psziches problemai arra vezetödtek vissza, hogy magzat koraban anyjaval egy szemelynek erzekelte magat az illetö es nem tudott megtörtenni a szükseges erzelmi elszakadas, mely kesöbb aztan tovabbi psziches fejlödesere is negativ hatassal volt. Mindezt persze lehet, ketkedessel fogadni, de ez meg nem babaanalizis volt, hanem egy hivatalosan is elfogadott pszichiatriai kezeles.

A fentiekböl talan kitünik, hogy en is racionalis ketelkedö vagyok, de ugy gondoltam, magam teszek kiserletet es nekem megeri ez a kiserlet, ha a babam ebböl barmilyen kicsi pluszt is kap. Tudom, hogy barmikor abbahagyhatom a dolgot, ha nem talalom hasznosnak - de egyenlöre erdekes. Nem szeretnek allast foglalni a heten lefolyt vita kapcsan, csak annyit mondanek, hogy igy egyben vegigolvasva a heti termest, elszomorito ez az egymast kölcsönösen sertegetö acsarkodas. Talan a targyilagos hangnemben feltett, gunytol mentes öszinte kivancsisag keltette kerdesekre hasonloan gunytol mentes valaszok erkeznenek es a valaszolok sem ereznek magukon az önigazolas kenyszeret.

Cili2

Kedves mindenki,


eszem ágában sincs acsarkodni, de nem tudok mit kezdeni egy olyan érv hallatán, aminek lényegében az az értelme, hogy megmagyarázhatatlan, de van és kész. Talán túl racionális természet vagyok.

Zsolt, nekem is van gyerekem, és öt hónaposan képes volt sértodöttet játszani, én is folyamatosan beszéltem vele, ez tart a mai napig. Sokat megértenek, de szerintem érzelmi úton, nem az "észérvek" hallatán. A hangsúly, ahogy beszélsz egy babához, az arckifejezésed, a mozdulataid útján kommunikálsz, vagy nem? Azt gondolom, én vagyok az utolsó, aki kicsinyítem egy baba, foképp a saját gyerekem képességeit. Viszont nem tudok elszakadni a tényektol.

Cili, amit leírsz, teljes mértékben elfogadható számomra. Sosem vontam kétségbe, hogy egy magzat nem érez, nincs semmiféle kapcsolata a külvlággal. Körülbelül azt gondolom, amit te.
Nem vontam kétségbe, hogy a p. segíthet egy szorosabb _lelki_ kötodést kialakítani anya és magzat között.

Elhatároztam, hogy a következo babámmal elmegyek egy-két alkalommal p.-re. Azért, hogy saját tapasztalataim legyenek. Viszont azt is szeretném elmondani, hogy beszélgettem a témáról többekkel, és volt egy vélemény, amit nem egy esetben hoztak fel a p. ellen. Ha valaki amúgy is bizonytalan, és hajlamos az önmarcangolásra, anyai képességének kétségbe vonására (és hát sokan vannak így, sajnos, ki az aki nem aggódik, mindent jól csinál-e, csak ki jobban, ki kevésbé) annak kifejezetten ártalmas lehet a p., ha netalántán nem éli át azt, amit kellene, vagy nem felel meg a p. az elozetes elvárásainak, még inkább bizonytalan lehet, és azt érezheti, nem teljes értéku szülo.
Én, mint mondtam, ki fogom próbálni, mert nem lesznek elvárásaim, egyszeru tájékozódásnak fogom felfogni, amibol akár jó is kisülhet, mivel elég befolyásolhatatlan vagyok. (Még hipnotizálni sem lehet.) No meg a fo ok az, hogy nem szeretném, ha olyan vádak érnének, hogy olyasmirol beszélek, amit nem tapasztaltam meg.

Tehát addig is nem zargatom a köreiteket, sok sikert.

Yoo

Szia Cili2!
Engem a legjobban ez érdekel, a gyerekünkkel kialakítani és fenntartani egy ilyen mélyebb kommunikációt, amiröl Te is írsz. Az enyémek már "nagy lovak", azt hinné az ember, hogy a beszéd megold mindent. De állítom, nem old meg. Egy ilyen ráhangolás, ez klassz lehet.

Ha soknak érzed az 1 órát, meg idöd sincs rá mindig, (gondolom...!), tüzz ki rövidebb idöt: pl. 10 perc. És ha úgy érzed, most nem megy, akkor várj 1 kicsit, de aztán lelkifurdalás nélkül hagyd abba, majd máskor jobban megy.

Sziasztok

Sziasztok!

Csak most csatlakozom a topichoz, ígyekeztem behozni "lemaradásomat".
Mikor a kislányomat vártam, magunk is részt vettünk a kapcsolat analízisben.
Sohasem felejtem el az elso ülések (fekvések) egyikén megéreztem a szívdobogását kisgyermekemnek, akit akkor még nagyon gyorsan pulzáló energiacsomagnak tapasztaltam (16 hét körül).
A találkozások ünnepnappá varázsolták a megszokott életemet. Olyan volt, mint az elso szerelem, kapcsolatunk sokszínusége, változatossága meglepetéseket okozott.
Hétköznap is ha valamiért feszülten, idegesen viselkedett, „lemerültem” hozzá, és megnyugtatttam.

Közben kifejezés- és táncterápiára képzésre is jártam havi egy hétvégén, sot nyári egy hetes táborba is elmentem kismamaként.
A táncterápia eleinte inkább rólam szólt, a saját testi, lelki el nem fogadásaimról, félelmeimrol.
Segítségével közelebb kerültem érzéseimhez, igazságomhoz, mertem érezni, testemre hallgatni.
Magabiztosabb lettem, több energiával rendelkeztem.
Közben a baba is segített: ha fájdalmas érzés lett úrrá rajtam a terápia alatt, akkor
inkább visszavonult, hagyott az érzéssel „dolgozni”, majd a folyamat után kíváncsiskodottt, és o is felszabadultan együtt örült velem.
A szülés gyors, egyszeru lefolyású volt, kislányom elso perctol jól szopott, nagyon keveset sírt és könnyen megvígasztalható volt és most is az.
Kettönk kapcsolata bizalomra és szereteto elfogadásra épül, az együttmuködés elvén.
A gyermekem már 2 éves és négy hónapos.

Most magam is szeretnék a kismamáknak lehetoséget adni az anya-magzat kapcsolatépítés és a táncterápia segítségével, hogy ok is a saját útjukon jussanak el a számukra harmónikus, elfogadó anyasághoz. Ezért anya-magzat kapcsolatépíto csoportot szervezek táncterápiával egybekötve.
A témáról további információ találhattok a [url=http://www.kiwwi.hu/fws/kapcsolat/" TARGET="_top]http://www.kiwwi.hu/fws/kapcsolat/[/url]
címen.
Várom kérdéseiteket:
Magdi

Kedves Lányok!

Raffai doktor megkért rá, hogy tegyem fel ide nektek a publikációs listáját. Íme:

<FONT COLOR="ff0000">1/3 A kapcsolatanalízis irodalomjegyzéke

Magyar nyelvû

Raffai J./1996/: Beágyazódás /Mi történik anya és magzata között?/. In: Lukács Dénes /szerk./: Korai személyiségfejlõdés és terápiás folyamat. Animula Kiadó, Budapest, 38-48.

Raffai J./1997/: Anya-magzat kapcsolatanalízis. In: Hidas György/szerk./: A megtermékenyítéstõl a társadalomig. Dinasztia Kiadó, Budapest, 75-81.

Raffai J./1998/: Megfogantam, tehát vagyok. Párbeszéd a babával az anyaméhben. Utmutató Kiadó, Budapest

Raffai J./1999/: Anya-magzat kapcsolatanalízis: egy különleges kapcsolati kultúra. In: Pszichoterápia, VIII. 1.sz. 14-21.

Raffai J./2000/: Csecsemõk jobb fejlõdési esélyei kapcsolatanalízisben. In: Pszichoterápia, IX. 3.sz. 193-201.


Külföldi publikációk

Raffai J./1995/: The prenatal mother representant. Elõadás az International Society of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine XI. Világkongresszusán. Heidelberg, 1995 május 11-14. Magyar változatban: Pszichoterápia, 5.sz.

Raffai J./1995/: the prenatal roots of Schizophrenia. In: Psychodynamic Counselling 2, Routledge, London, 407-411.

Raffai J./1996/: Der intrauterine Mutterrepresentant. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 8/3/: 357-365

Raffai J./1997/: Mother-Child Bonding Analysis in the Prenatal Realm. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 9/4/ 457-466

Raffai J./1998/: Mutter-Kind Bindungsanalyse im praenatalen Bereich: Die sonderbaren Ereignisse einer seltsamen Welt. International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 10/2/ 209-222.

Raffai J./1998/: Mother-Child Bonding Analysis in the Prenatal Realm:The Strange Events of a Queer World. International Society of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine. 10/2/ 163-175.


Raffai J./1999/: Die grösseren Entwicklungsschancen des Kindes im Mutterleib durch Bdie Bindungsanalyse. International Journal of Prenatal and perinatal Psychology and Medicine 1/ 353-365.</FONT>

Sziasztok!

Látom szépen élénken megy a topic, én nem tudtam netezni.
Az UH-ra kapott választ köszönöm, bár továbbra is vannak ezzel kérdéseim. Az itt a babaneten elérhetõ Raffai cikk szerint a babák feljebb mentek, lejjebb mentek, megfordultak stb., ezek "ellenõrzésének" módját keresem.
Alapvetõen érdekel az, hogy milyen "bizonyítékai" vannak arra nézvést, hogy ténylegesen a babától származó infók szerepelnek, és nem a mama tudatalattija, a vezetõ pszichiáter "sugalmai" (bocs, nem azért, hogy negatív legyen, most nem ugrik be jobb szó) öltenek formát a mama érzéseiben.
Mert a kapcsolatanalízis számomra-szerintem valószínû azzal indult, hogy a mamáknak könnyebb legyen elfogadniuk a másállapotukat, az ezzel kapcsolatos félelmeik-gondolataik elõkerüljenek. És ezt teljesen elhiszem, hogy ez egy pszichiáterrel való terápia során meg is valósítható és teljességgel hasznos is. Ehhez nem fér számomra sem kérdés.
A kérdés számomra az, hogy amit állítólag a baba kérdez-mond-gondol netán cselekszik, mibõl biztos, hogy tényleg õtõle származik? Mintahogy mások már kérdezték, egyáltalán mennyire tudhat gondolkodni?

Krisztina, köszönjük a listát, jó lenne, ha egy olyan is lenne mellette, hogy ezek a publikációk külsõ, laikus számára (aki a speciális könyvtárakat nem érheti el), hol elérhetõk? Továbbra is érdekelne, ha valaki látja-tudja, hogy az alapkönyvet hol lehet megvenni?

u.i: Kata, ez a szöveg "...egyesek a saját frusztrációiktól vezérelve..." nem volt igazán diplomatikusnak nevezhetõ.

Ildi

Kedves Ildi!

Elõrehaladott terhességnél az anya érzi, ha a babája feljebb v. lejjebb ment, megfordult, stb., az enyém is szokott pl. néha "ringatózni" a kapcsolatanalízis során. Korai terhességnél nem tudom, hogyan történt az ellenõrzés, de szívesen megkérdezem neked Raffaitól jövõ hétfõn, ha megint megyek.

Arra nézve, hogy honnan lehet tudni, hogy a kapcsolatanalízisen a babák gondolatait érzi az anyuka, és nem a sajátját, racionális bizonyíték nem tudom, van-e (majd ezt is megkérdezem), én a saját részemrõl már írtam errõl, hogyan érzem, egyszerûen tudom, hogy a babám reakcióit érzékelem. Iszonyú nehéz ezt egzaktul körülírni, egyszerûen érzi az ember. De én már akkor is meg tudtam különböztetni a saját reakcióimat, érzelmeimet a babáméitól, amikor még nem jártam kapcsolatanalízisre. Hogy is mondjam, olyan, mintha nem a saját gondolatod fogalmazódna meg benned, valahogy ilyen lehet a telepátián alapuló kommunikáció is. Ahogy már korábban írtam, nálam ez nem egybõl nyelvileg pontosan megfogalmazott kérdésekben jelenik meg a gondolataimban, hanem elõször érzetekként, amelyek értelmét fokozatosan fogom fel, és magam konvertálom érthetõ gondolatokká. Nem tudom, mennyire sikerült érthetõen leírnom a folyamatot, mindenesetre számomra ez elegendõ bizonyosság, de teljes mértékben el tudom fogadni, ha mások számára nem az.

A magzatok-csecsemõk-kisgyermekek szellemi és lelki fejlettségérõl, felfogóképességérõl, öntudatuk kialakulásáról szerintem biztosat az elfogadott tudomány sem tud mondani, hisz mivel õk nem tudják még magukat nyelvileg kifejezni, ezért igen nehéz náluk ezt a fajta fejlettséget mérni. Gondoljunk csak arra, sokáig milyen magától értetõdõnek tartotta az orvostudomány, hogy az újszülöttek nem éreznek pl. fájdalmat, ma meg már arra is fény derült, hogy már a magzat is érzékeli a fájdalmat, az abortálás alatt lévõ pár hónapos emberkezdemény is próbál elmenekülni a veszély elõl. Vajon mindezek tükrében szabad-e megfellebbezhetetlenül állítanunk, hogy magzati korban még nem lehetnek értelmes gondolatai a gyermeknek? Mire alapozzuk azt a kijelentést, hogy egy csecsemõ nem képes megkülönböztetni magát a környezetétõl, és hogy az önazonosság évekig nem fejlõdik ki nála? Én úgy gondolom, hogy mindez felfedezetlen terület, ahol jócskán van még mit tanulnunk.

A publikációk elérhetõségére szintén rá fogok kérdezni Raffainál.

Üdv: Krisztina

Sziasztok, most értem haza, a mai óra is nagyon jó volt, Kinga nagyon boldog, hogy végre tudjuk a nemét, tudjuk, hogy o kicsoda is valójában, örül, hogy a nevén szólítjuk és hogy mindenkienk boldogság, hogy kislány. Kicsit nehéz volt túllépni ezen az eufórián, amit én is maximálisan átéreztem, mivel azonban volt egy kérdés, ami engem különösen foglalkoztatott, rákérdeztem nála. Pontosan arra, hogy o mit kezd az én érzéseimmel. Kinga azt válaszolta, hogy a boldogságomnak nagyon örül, azt teljes mértékben átéli, ám amikor valami miatt szomorú leszek, azt nagyon nehéz nem beengednie a saját érzései közé és nem átvenni azt. Egy olyan kép jelent meg elottem, hogy Kinga a két kezével próbál eltolni magától egy nagy, sötét színu gömböt. Végül abban maradtunk, hogy a következo alkalomra kitalálom, hogy tudnék neki ebben segíteni és addig is mindig, amikor valami nehéz érzés fog el, figyelmeztetem arra, hogy ez nem neki és nem róla szól.
Úgy tunik, drága kicsi lányunk meglepo gyorsasággal feldolgozta a kicsoda is o valójában kérdést, mára feldolgozta, hogy o két emberbol lett, nem csak belolem és nagyon örül az apukájának.
Hát ennyi történt ma.
Kata
U.i.: Ildikó, jogos, teljesen igazad van, elnézést. Aszem én is tudnék mit idézgetni... Dehát ez már csak egy ilyen topic... :-))

Sziasztok!
Voltam másfél éve Pécsett egy pre- perinatális egyészségnevelési konferencián, ahol az egyik téma volt a baba-mama kapcsolatanalízis. Nem Raffai tartott elõadást mert éppen akkor születtek az ikerbabáik, hanem Hidas prof.
Elõtte soha nem halottam errõl senkitõl, igy nem lehettem elfogult se erre se arra.
Amit halottam és láttam az teljesen meggyõzõ volt, és hiteles.
Hidas doktor mesélte, hogy a legelején, amikor elkezdtek ezzel foglalkozni egy pszichológusnõ éppen babát várt és így elkezdték vele a terápiát. A szülésnél a baba nem fordult be rendesen a szülõcsatornába. Az orvos akinél szült megmutatta a kézfejével a kismamának, hogyan hogyan kellene tartania a babának a fejét, aztán egy kicsit magára hagyta õket. A mama "megbeszélte" ezt a babával és õ simán és könnyedén megszületett. A szülésrõl képeket láttam, UH felvételeket is!
Nekem Hidas György személye van annyira hiteles, hogy nem feltételezem, hogy propaganda célból, manipulált volna. Én már akkor elhatároztam, hogy ha babát szeretnék mindenképpen járok majd analízisre. Még nem tartok itt, de továbbra is így gondolom. Fõleg azért mert azóta tanulmányaimból kiderült, hogy a baba hall, érez, és most már az is kiderült, hogy a látás képességének is birtokában van, a hasfalon és a szemhéján át beszûrõdõ fényt észleli.
Szóval ennyi az én tapasztalatom.
Egyébként szerintem ebben a kérdésben éppúgy megoszlanak a vélemények, mint a "felnõtt" pszichológushoz járás kérdésében. Van aki szerint az nem old meg semmit, van aki meg fetisizálja a pszichológiát. A két véglet között meg széles skálán rengeteg vélemény. Lehet boldog és boldogtalan az is aki jár pszichológushoz, és az is aki nem.
Imola

Imola!

Arról nem tudsz véletlen valami friss tanulmányt, hogy a magzat hallása mennyiben olyan, mint a felnõtté? Gondolok itt arra pl. hogy a felnõtt (ill. a megszületett babák) ultrahangokat nem hallanak, a magzatok hallhatnak?

Ildi

Kedves Ildi!

Én hallottam egy olyat, hogy minden baba abszolút hallással születik, vagyis újszülött korban a legfejlettebb a hallás (kivéve persze beteg babáknál), utána már csak romlik. Számomra ez elég hitelesnek tûnik, véve csak azt, hogy felnõtt fejjel pl. néhány nyelv néhány hangzóját egyszerûen képtelenek vagyunk tökéletesen elsajátítani, míg a csecsemõk bármilyen nyelvre megtaníthatóak. Az ultrahanggal kapcsolatban Raffai mondott egy olyat, hogy a babák azért nem szeretik, mert kellemetlen és erõs hangként érzékelik, de nem tudom, hogy ez tudományosan bizonyított dolog-e. Elképzelhetõnek tartom, de nem vagyok benne biztos.

Üdv: Krisztina

Szia Krisztina!

Amikor elõször felmerült a dolog, merkérdeztem a páromat a dologról, pontosan ezzel az infóval együtt, az abszolút hallás tekintetében. Nos az abszolút hallás az nem jelenti a hallott frekvenciatartomány nagyobbságát, hanem azon belüli különbséget jelent. Tehát ez a tény még nem jelenti azt, hogy ultrahangot (ami egy más freki tartomány, és így a hallószervek felépítése tekintetében is esetleg mást igényel) is hallanak, és pontosan ezért érdekelne a dolog. Mert ettõl még is-is lehet. Olvastam itt a neten én is olyat, hogy állítják, hogy a babák "nem szeretik" az ultrahangot, de igaziból nem nagyon olvastam errõl olyan tényeket, amik meggyõzõek lennének. Az, hogy a baba mit csinál UH alatt nem igazán összehasonlítható azzal, hogy mit csinál máskor, hisz olyankor nem tudjuk biztosra, hogy mit csinál. Mindenesetre már olvastam valakitõl olyat, hogy az õ orvosa szerint káros lenne az UH, amiben viszont én kételkedek, mert azért ez már a világban elég rég óta alkalmazzák, és ha ettõl tényleg kára lenne a magzatnak, már észrevették volna. Mindenesetre jó volna találni róla infót, hogy képes-e a magzat magát az UH-t érzékelni.
Ildi

Szia, Ildi!

Egyetértek veled, én is hasonlóképp gondolom. Az abszolút hallást csak azért említettem, mert eddig ezt se tudtuk a babákról, és ilyetén módon akár az is lehet, hogy tágabb tartományban is hallanak, mint mi (persze nem feltétlenül, vagyis egyikbõl nem következik a másik). Olvastam egyébként egy könyvben, hogy a magzatoknál elõször a bõrhallás alakul ki, vagyis a bõrükön keresztül érzékelik a hanghullámokat, és reagálnak is rá. Bár ez nem teljesen ide tartozik, mindenesetre érdekes.

Engem is érdekelne, mi is akkor az igazság, de meggyõzõ tényanyaggal még nem találkoztam a témában. Mellesleg az, ha esetleg tényleg hallják a magzatok az ultrahangot, attól még nem biztos, hogy káros is rájuk az UH. Egyébként én sem hiszem, hogy káros lenne. Engem a fiammal is sokat ultrahangoztak, és teljesen egészséges a gyerek. Ha tud valaki pontosabbat, én is szívesen olvasnám!

Üdv: Krisztina

Sziasztok!
A hallás tekintetében elég sokat tanultam, merthogy hallássérült kisgyerekek korai fejlesztését tanulom (meg logopédiát).
A magzat nem hall jobban mint egy felnõtt. Nem is hallhat mert anatómiailag adott és egyforma a csigája a felnõttével. Ráadásul nem is a fülünkkel hallunk, hanem a központi idegrendszerünkkel. Tehát fiziológiás hallása van a magzatnak, de a funcionális hallás késõbb alakul ki. Úgy, hogy az ingerek itt: akusztikus ingerek hatására az idegrendsz. egyre differenciáltabb lesz.
Az Uh olyan magas frekvenciás regéseket ad, hogy azt nem hallani lehet, hanem a rezgéseit érezni, amit a magzatvíz közvetíthet. Én is hallottam már fõleg a Geréb Ágitól, hogy nem szeretik az Uh-t a magzatok. Lehetséges, hogy mint rezgést észlelik, de semmiképpen nem hallják. Egyszerûen nem hallhatják, mert nincsenek olyan receptorok a csigában amelyek ezt a frekvenciát képesek lennének ingerként továbbítani. Károsnak semmiképpen nem káros, ez már kiderült volna szerintem, bár mindig kitalálnak valamit.

A csecsemõk nem azért taníthatók meg minden hangra ami a világon létezik mert jobb a hallásuk, hanem mert még nem differenciálták az anyanyelv specifikus hangokat. Ahogy a környezet beszédébõl ez megtörténik, és nincsen szükség például a grúz "hrg"-re, nem mondják többet, mert nincsen kommunikatív értéke a környezet felé. Azért tanulunk meg beszélni -többek között-, mert igényünk van a kommunikációra, ehhez pedig egy közösen hsznált jelrendszer kell, ami az anyanyelv. A gége és a hangszalag minden embernek ugyanolyan tehát képesnek kell lennie minden hangot kiejteni. Mi is képesek vagyunk megtanulni egy-egy hangot teljesen tökéletesen bármelyik nyelvbõl. Magát a nyelvet sokkal neghezebb de nem a hallásunk minõsége miatt. Az sz hang minden nyelven kb. 3-4000 Hz-en szól.
Gyermeknyelv, beszédelsajátítás témában ajánlom: Lengyel Zsolt: Gyermeknyelv c. könyvét
ill. egy szép irodalmi mûvet Illyés Gyula: Marika hazát választ címmel.
Hallásfejlõdés témában csak fõiskolai jegyzeteim vannak, ha az érdekel valakit szívesen elküldöm a címeket.
Üdv:
Imola

Szulo-Suli, Golyatréning

Egy másik hasonló dolog ami a szülésre készít fel szakembrek irányításásval:

[url=http://www.origo.hu/csalad/szuloknek/990919golyatrening.html" TARGET="_top]http://www.origo.hu/csalad/szuloknek/990919golyatrening.html[/url]

Szülo-Suli Gordon módszer
ez az elozonek egy másik lérhtosége

[url=http://www.extra.hu/gordoniskola/szulo.html" TARGET="_top]http://www.extra.hu/gordoniskola/szulo.html[/url]

Na most már nem turok tovább de találtam egy cikket a dr. Hidassal is:

[url=http://www.origo.hu/csalad/szuloknek/001128lelki.html" TARGET="_top]http://www.origo.hu/csalad/szuloknek/001128lelki.html[/url]

Sziasztok!

Köszönöm az UH-val kapcsolatos írásokat. Valahogy az a kép állt bennem össze, hogy az UH-t ellenzõk, pontosabban károsnak, avagy a baba által nem kedveltnek titulálok tábora az alternatívok közül kerül ki. Lehet, hogy csak véletlen az összefüggés. de lehet, hogy hozzátartozik ahhoz a képhez, hogy az alternatívok általában bírálják az orvostudomány embertelenségét, racionális tényekre alapozottságát. (lásd pl. Bigacsiga által az elõbb írt origós cikkek, ahol pl. írják, hogy az anyának nem a beöntésre, meg a borotválásra van szüksége, hanem egy nyugodt zugra. Én azt hiszem, hogy attól, hogy valóban nyugodt zugra van szüksége, még nem kell elõbbi kettõt ennyire rossz színben feltüntetni, utólag, szülés után, de már pár perccel a dolog után ez egy teljesen mellékes dolog, viszont a kockázatot, hogy esetleg fertõzés legyen belõle, nem éri meg vállalni.)

A másik, a Raffais cikket is olvastam az origóban (eleve, most újra). Az origó kommentjében levõ szövegben is, most rájöttem, mi az ami nekem sokszor nem tetszik. Raffai is mondja, hogy jó lenne, ha minél inkább tervezett babák születnének, meghogy a nemkívánt babáknak rosszabbak az esélyei. És itt van a bajom, mert két dolgot kevernek sokszor össze, talán csak az újságírók. A tervezett-kívánt baba és a nem tervezett-nem kívánt baba fogalmak nem egyenértékûek! Attól, hogy valaki nem tervezte még a babaáldást, de az bekövetkezik, ugyanúgy el tudja fogadni, és teljesértékûen viszonyulni tud hozzá, attól még a baba nem lett nem kívánt baba.

Bocs, kicsit off-topic voltam, de talán ezekben nem keltek nagy vitát.

Ildi

Kedves Imola!

Köszönjük a szakszerû hozzászólást!

Kedves Ildi!

A kívánt-nem kívánt baba témához mondanám, hogy Raffai könyvében ír ezekrõl, mégpedig azt, hogy négy csoportba sorolhatók a babák:

1. tudatosan és tudat alatt is kívánt babák
2. tudatosan nem kívánt, de tudat alatt elfogadott babák
3. tudatosan kívánt, de tudat alatt elutasított babák
4. tudatosan és tudat alatt sem kívánt babák.

Ez a csoportosítás azért alakult így ki, mert az anya tudatalattija is kivetül a babára. Ja, és természetesen attól, hogy nem volt eredetileg "tervezett" a baba, én úgy gondolom, még tartozhat az elsõ csoportba, vagyis attól még lehet tudatosan és tudat alatt is elfogadott gyermek.

Üdv: Krisztina

[url=http://babanet.hu/aktivszules/aktivszules.htm" TARGET="_top]http://babanet.hu/aktivszules/aktivszules.htm[/url]

Ami meg itt érhto el a babantrol abba meg ajánlanak szülés után is programot.

Ildi az UH-ról itt olvastam egy cikket:

[url=http://www.egeszsegunka-z.hu/" TARGET="_top]http://www.egeszsegunka-z.hu/[/url]

ezen az oldalon
egészségünk "fül"
kismamák egészsége "fül"
szakértonk válaszol "fül"
Veszélyes az ultrahang? (ez a cikk)

Ui: Azért ilyen bonyolultan írtam mert az URL-ben nem jelenik meg a hely.

Bigacsiga!

Köszi a linket, de ebben a cikkben sok újat, és fõleg igazán hitelt érdemlõ informatív kijelentést az esetleges veszélyekrõl én nem találtam. (vagy már túl sokat tudok errõl?) Persze az is igaz, hogy szerintem is az a helyzet, mint a cikkben.

Ildi

Sziasztok, íme a mai friss élmények. Elég nyomi hangulatban érkeztem az órára, kicsit túlhajtottam magam az utóbbi napokban, be kell látni: kevesebbet bírok az egyre növekv&#337; pocimmal. :-)
Szóval elég nyomi voltam, de ennek ellenére nagy örömmel fogadtuk egymást Kingával, egymás nyakába borultunk, vagyis úgy éreztem, hogy a karjaimban tartom &#337;t, nagyon szép, hosszú öleléssel köszöntöttük egymást. Próbáltam megbeszélni vele a sötét gömb-ügyet, ami a múlt héten abbamaradt, de éreztem, hogy &#337; nem nagyon pörög a kérdésre, ezért megkértem, hogy egész egyszer&#369;en adja át nekem ezt a gömböt, majd én cipelem, neki nem kell foglalkoznia az én problémáimmal. Ezt &#337; elég könnyen elfogadta és úgy éreztem, mindketten megkönnyebbültünk. Én attól szabadultam meg, hogy állandóan féltettem &#337;t akkor, amikor valami miatt elszomorodtam vagy fáradt voltam, &#337; pedig attól, hogy elszakadt ett&#337;l az érzéshalmaztól.
A múlt héten voltunk dokinál és a doki mondta, hogy Kinga az uh-n észlelt méretei és a méhem kitapintott nagysága alapján kb. két héttel id&#337;sebb az eddig tudott koránál. Kicsit félve attól, hogy sürgetésnek érzi megkérdeztem &#337;t arról, hogy most &#337; tulajdonképpen mennyi id&#337;s. Ezt a kérdést nem értette, így Raffai doktor tanácsára azt kérdeztem t&#337;le, hogy tudja-e, hogy mikor fog megszületni. Erre azt mondta, hogy tudja és amikor megkérdeztem t&#337;le, hogy május végén-e vagy június közepén az el&#337;bbinél egy nagyot rúgott a pocimba és azt mondta, hogy május végén. Hihetetlen, de napra pontosan meg tudta mondani az érkezése id&#337;pontját. Mondtam neki, hogy nem kell el&#337;bb megszületni, de &#337; nagyon kemény elhatározással kötötte az ebet a karóhoz, egyre er&#337;sködött, azt mondta, hogy &#337; akkor akar megszületni és kész, mert addigra már elég nagy lesz a világrajövetelhez. És innent&#337;l egy fantasztikus kép jelent meg el&#337;ttem: a méhem hatalmas lett, Kingával együtt, nagyobb, mint én magam és ez a kép azt sugallta nekem, hogy ebbe nekem nincs beleszólásom, ha Kinga így akarja, így lesz. Raffai doktor nagyon helyes volt, azt mondta, hogy fogadjam ezt el és intézzem úgy, hogy addigra nem legyen más dolgom, mint szülni.
Nagyon jó volt ilyen elszántnak és magabiztosnak látni a lánykánket, az Apukája is naygon örült a jó hírnek.
Fantasztikus, nem?
Kata

Kedves Kata!

Nem tudom volt-e alkalmad megkérdezni dr. Raffaitól a fájdalomcsillapítást, tudod, amiröl a múltkor beszéltünk. Közben aztán itt parázs viták zajlottak, nem is akartam beleszólni, de talán már csitult a helyzet és visszatérhetünk erre is.

Olyan jó, hogy megírod élményeidet, mindíg kíváncsian várom... Köszi,

Trixy

Kedves Kata(Kata)!
Megírnád, hogy lehet jelentkezni analízisre??
Érdekel, de még nem találtam semmi infot err&#337;l.
El&#337;re is köszi: Saci

Sziasztok!
Trixy, megírnád mégegyszer, hogy mit is kell megkérdeznem? Itt a parázs viták közepette elfelejtettem, bocsi! Örülök, hogy érdekelnek az élményeim, nekem is jó megosztani azokat!
Saci, Raffai doktor email-címén érdemes el&#337;ször jelentkezni, ami a következ&#337;:
raffaij@mail.datanet.hu
Már többen is jelentkeztünk így nála és viszonylag hamar kaptunk id&#337;pontot. Sok sikert! Egyébként itt a Babaneten is több cikk van t&#337;le, olvasd el &#337;ket, ha még nem tetted, nagyon jók!
Sziasztok! Kata

Szia Kata!

Arról volt szó, hogy érez-e a baba szülés során fájdalmat, és hogy hogyan reagálhat arra lelkileg, hogy a mama fájdalomcsillapítót kér és kap. Az &#337; fájdalmát is megszünteti a fájdalomcsillapító vajon? Kingával beszéltetek már erröl, vagyis ö fél az elötte álló megpróbáltatástól? És te? Bocs a sok kérdésért, kérlek ne vedd tolakodásnak.

Köszi, Trixy.

Szia Kata(kata)!
Köszönöm a gyors választ.Már próbáltam néhány hete érdekl&#337;dni Hidas doktornál, de nem írt vissza.
Szia: Saci

Trixy, én még nem beszéltem err&#337;l Kingával, kicsit félve hozom szóba a szülést, mert nem akarom, hogy sürgetésnek érezze, bár a legutóbbi szilárd elhatározása után erre hamarosan sor kerül, majd beszámolok róla. És rákérdezek Raffainál is a kérdésedre!

ksaci, a raffai mindig visszaír, már többen jelentkeztünk nála emailben, remélem, neked is sikerülni fog, ha nem, szóljál és megkérdezem, hogy megadhatom-e a mobilja számát!

Kata

Sziasztok, Lányok!

Megkérdeztem Raffaitól, amit múlt héten kértetek:

- Raffai-féle bibliográfia írásait a lista alapján bármelyik nagyobb könyvtárban ki lehet kérni.

- A Raffai féle könyvben írt babamozgásokat az anya pocakjában ultrahanggal ellenõrizték az anya-magzat kapcsolatfelvétel alatt (francia kísérlet).

- Hogy honnan lehet tudni, hogy nem az anya saját gondolatai jönnek elõ a kapcsolatanalízis során a "baba szájába téve" - ennek a kérdésnek Raffai szerint nincs értelme, ugyanis amit az anya érez, az a babába is átmegy, és fordítva, így ha az anyában merül fel a kérdés vagy gondolat, az is mindenképp átmegy a magzatba, aki azt a sajátjaként fogja értelmezni.

Én is voltam kapcsolatanalízisen hétfõn. Én a koraszüléstõl való félelmemben nem térek ki a szülés és elválás témakörére még a babámmal, Dominikkal, ha erre terelõdnek a gondolataink, mindig lezárom, hogy errõl majd beszélünk, ha eljön az ideje. Dominik egyelõre még ott tart, hogy nagyon szeret odabenn lenni. Már észrevette, hogy egyre kisebb a helye odabenn (már a 33. héten vagyok), és csak azért aggódott picit, mi lesz, ha már akkora lesz, hogy nem fog elférni. Persze megnyugtattam, hogy akkor majd más formában folytatódik a kapcsolatunk, és ezt még meg fogjuk beszélni. Egyébként Dominik minden kapcsolatanalízises foglalkozáson egyre érettebbnek és öntudatosabbnak látszik, aminek nagyon örülök.

Kata, amit írsz, hogy Kingus már eldöntötte, mikor akar megszületni, ez nagyon érdekes! Nem is gondoltam, hogy a babák már elõre tudják, mikor fognak megszületni. Kíváncsi lennék, Dominik is tudja-e, de még nem merem megkérdezni... Majd kikérem Raffai tanácsát, hogy megkérdezhetem-e Domkát errõl.

Üdv: Krisztina

Sziasztok!
Nagyon jo olvasni az elmenyeiteket! Sajnalom, hogy kimaradok ebbol, de amennyit csak lehet en is foglalkozom a pocaklakommal. Es olyan erdekes, hogy amikor o rug egyet, es en simizem a pocim, akkor visszarug ismet. Probalok en is rahangolodni, de nem mindig sikerul. En nagyon azt erzem, hogy lany. A Martinnal nem volt ilyen erzesem. Szoval nem tudom, hogy ez mit jelent. Sot a Martinnal nem volt ilyen kapcsolatom.
Jo kapcsolatepitest mindenkinek!
Moni

Saci!

Anya-magzat kapcsolatanalízisre lehet jelentkezni
dr.Hidas Györgynél. Tel.: 200 3803, E-mail:hidasvek@elender.hu és
dr.Raffai Jenõnél: Tel.:06 30 900 2039, E-mail: raffaij@mail.datanet.hu

bigacsiga Kata

Sziasztok Mindenki!
Már nagyon régóta olvaslak benneteket, eddig még soha nem szóltam hozzá, de most már nagyon kikívánkozik bel&#337;lem valami. Nekem most 7 hetes a kislányom, s ki tudja mikor jön a következ&#337; baba, vidéki vagyok és f&#337;iskolás úgyhogy valószín&#369;leg soha az életben nem fogok analízisre járni egyrészt a távolság, másrészt a pénzhiány miatt (csendben jegyzem meg, ha volna rá lehet&#337;ség sem biztos, hogy eljárnék), viszont borzasztóan kíváncsi lennék a kapcsolatanalízisre járó lányok élményeire. Tudom, hogy felmerülnek a témával kapcsolatban ellentmondások, és bizonyos dolgok tényleg megkérd&#337;jelezhet&#337;ek, és elhiszem, hogy Ildinek, Yoo-nak és a többieknek néha nehéz szó nélkül hagyni a történeteket, de mégis!
Szerintem már az ellentábor rávilágított minden létez&#337; ellentmondásra, elmondta már számtalanszor a véleményét arról, hogy ebben mi az áltudományos, mi a rossz, mi a tévedés, úgyhogy most már jó lenne, ha ez a topic visszaváltozna azzá aminek elindult: boldog kismamák megosztják nagyon érdekes élményeiket más analízisre járókkal, és leírják ezeket a szép történeteket azoknak akik nem járhatnak Raffaihoz. Szóval szerintem hagyni kellene, hogy Kata, Kriszta és a többi lány leírja minden ülés után az élményeit, mert úgy gondolom ez nem csupán engem hanem másokat is érdekel. Bebizonyosodott már eddig is, hogy teljesen parttalan ez a vita, egyik tábor sem tudja meggy&#337;zni a másikat az igazáról, csak annyi lett az eredménye, hogy az analízisre járók már nem szívesen írják le hogy mi történt velük mert valaki mindig megkérd&#337;jelez valamit, s ezzel elrontja az örömét. Nem hiszem hogy ennek így kellene lennie&#8230;
Várom a ledorongolást!
Sziasztok!
Orsi

Sziasztok, Lányok!

Nos, most rövid leszek. Voltam tegnap Raffainál, és képzeljétek, az én Dominikom az EGÉSZ órát átaludta! Ilyen még nem történt eddig. Viszont Raffai mondta, hogy így is felfogja a baba, amit sugallok felé, így aztán megnyugtató, szeretetteljes gondolatokat küldtem neki, miközben átéreztem a mély és önfeledt álmát, szinte éreztem, ahogy növekszik, fejlõdik a pocakomban. Azt is éreztem, hogy minden rendben vele, gondtalan és jól érzi magát, és hogy most minden energiáját a növekedésre fordítja.

Az óra végén mindenesetre egészen kipihenten távoztam.

Üdv:Krisztina

Sziasztok, én is voltam tegnap, csak még nem volt id&#337;m beszámolni. Az óra megint nagyon érdekes volt, egy kiadós nátha közepén, némi fejfájással érkeztem és nagy lelkesen beszámoltam Raffai doktornak a Kinga születéséhez kapcsolódó eseményekr&#337;l, el&#337;készületekr&#337;l. Ahogy felvettük a kapcsolatot Kingával, az els&#337; mondata az volt, hogy &#337; még nem akar megszületni. Nagyon megsajnáltam szegényt, a "karjaimba vettem" és próbáltam neki elmagyarázni, hogy az, hogy mi már ennyire várjuk az &#337; érkezését és ilyen rövidnek érezzük a még hátra lév&#337; id&#337;t nem jelenti azt, hogy neki már meg kéne születni. Mondtam neki, hogy akkor jön a világra, amikor csak akar és hosszasan ringattam &#337;t. Szegényke nagyon meg volt ijedve, csak az óra legvégén bújt ki a karjaimból és akkor azt mutatta meg nagy, fizikailag és érezhet&#337; atrakciók közben, hogy milyen jól érzi magát a méhemben. Az óra végére úgy érzem, sikerült mnegnyugtatnom &#337;t, azóta mindig, amikor a születésér&#337;l álmodozom, elmondom neki, hogy ez nem arról szól, hogy már meg kéne születnie. :-)
Kíváncsi vafyok, hogy lesz a kis lelke legközelebb, amikor "találkozunk".
Kata

Sziasztok, szombaton nekem is uj fazisba lepett az analizises kapcsolatom Bebikemmel. Most egybol elojott a mar ismert gomb, de most egyaltalan nem volt homalyos, teljesen jol lattam benne Bebit. Aztan nagyon hamar egy spontan gondolatomra, amikor atolelve tartottam es csak ugy magamnak azt mondtam, milyen jo is egyutt, egyszer csak elontott egy erzelem hullam, de nem a sajat erzelmem volt, hanem valahogy "megcsapott". Most mar tudom, milyen lehetett Krisztinanak meg az analizis elotti rendszeres komunikacioja Dominikkal.
Szoval aztan szinte vegig a karomban tartottam es az erzelemhullamos dolog majdnem egyfolytaban megismetlodott, de akkor mar szandekosan tettem fel kerdeseket. Kb a kerdesek 65-70%-ara jott ilyen valasz, ezt en (R. egyetertesevel) igennek vettem minden esetben es R. tanacsara mindig meg is erositettem Bebikenek, hogy eszleltem a reakciojat es igennek veszem. A tobbi kerdesre nem jott ilyen valasz, ezeket nemnek vettem vagy ugy, hogy meg nem erett meg erre a temara. Egyszer megkerdeztem arrol, van-e neki kerdese, es azt "mondta" igen, de persze ezzel a csak "igen" kommunikacioval en meg az o konkret kerdeseit nem tudom erzekelni, de szerintem innen mar gyors lesz. A feltett kerdeseim, amikre igennel valaszolt pl ilyenek voltak: jol erzi-e magat ott bent, megerti-e, hogy meg ugyanennyi ideig ott kell maradnia, ismeri-e a papajat es tudja-e, hogy o is mennyire szereti, stb. Az egesz annyira intenziv es gyors volt es annyira hirtelen, varatlanul ert (mert mar amugy is 2 hete voltam legutobb), hogy kozben el is sirtam magam. Aztan amikor el kellett "bucsuznunk", kerdeztem, megerti-e es hogy OK-e, hogy most bucsuzunk, de nemsokara megint talakozunk, erre megint igennel valaszolt.
Szoval ez az egesz nagyon nagy elmeny volt szamomra, annyira kozel ereztem magamhoz, es most is kozelebb erzem, mint korabban.
Cili2

Sziasztok, Lányok!

Cili, örülök, hogy sikerült neked is megtapasztalnod ezt a leírhatatlan érzést!

Én is voltam tegnap Raffainál, most nem aludt Dominik. Traumája továbbra sincs, viszont nagyon nem akar tudomást venni arról, hogy egyszer majd meg kell születnie. (Kata Kingájával ellentétben Dominik nem értette, mire akarok kilyukadni, amikor megkérdeztem tõle tegnap, hogy tudja-e mikor fog megszületni.) Nem igazán értette, miért akarom õt már a karjaimban látni, õ úgy érzi, ennél közelebb nem is lehetnénk egymáshoz, és nem értette, mit jelent "látni". (Na, ezt nem is sikerült pontosan elmagyaráznom neki.) Most elõször vettem észre, hogy Dominik az analízis alatt odafigyel arra is, amit Raffai mond, és többnyire fel is fogja (gondolom rajtam keresztül). Amikor meséltem Dominiknak, hogy a nagytestvére, Olivér mennyire örült, amikor a napokban látta õt a csupasz hasamon keresztül mocorogni, Dominik nagyon felvidult, és megkérdezte, hogy "Amikor így csináltam?", és közben éreztem, hogy ugyanúgy kinyomja a hasfalam, mint akkor.

Úgy érzem, most (az utóbbi héten) nagyot fejlõdött Dominik szellemileg. Annál is inkább, mert képzeljétek, Dominik ma reggel magától felvette velem a kapcsolatot. Éppen reggeliztünk Olivér fiammal, egészen máshol járt az eszem, azt hiszem éppen beszélgettem Olivérrel, mikor éreztem egy nagyon határozott "külsõ" gondolatot a fejemben, hogy "itt vagyok, felébredtem, és jól érzem magam", majd kisvártatva elkezdett mocorogni. Engem még most is bámulatba ejt, hogy ilyenek történnek velem.

Ildi, lehet, hogy mégis megtanulható a kommunikáció a babával, legalábbis nekem most elõször sikerült gondolatokat is váltanom Dominikkal külsõ segítség nélkül. Persze az is lehet, hogy "embere" és "babája" válogatja, szóval lehet, hogy nem mindenkinek, és nem minden babával sikerül (mint ahogy Olivérrel annak idején nekem se).

Üdv: Krisztina

Sziasztok!
Köszi, Krisztina és Cili2, hogy ti is írtok az élményeitekr&#337;l, nagyon jó olvasni, mindig meger&#337;sítetek abban, hogy milyen jó is ez, amit csinálunk.
A tegnapi óra megint csak nagyon szép volt, bár rosszul indult, a bús-borongós id&#337;ben nagyon álmosnak éreztem magam. Amikor felvettük a kapcsolatot, Kingus éppen az álom és az ébrenlét határán volt, hagytam, hogy eldöntse, mit szeretne csinálni. Elaludt. Az alvása közben végig a karjaimban tartottam &#337;t, hatalmas szeretet sugároztam felé, közvetítettem az apukája imádatát is és jó alaposan megnéztem a kis porcikáit magamnak, nagyon jó volt. Aztán körülnéztem kicsit a méhemben is, hogy milyen is Kinga lakosztálya, ez is nagyon megnyugtató érzés volt látni. Aztán az óra vége el&#337;tt 6 perccel Kingus felébredt és úgy láttam &#337;t, mintha jót lubickolna egy gyönyör&#369; tiszta vízben. Nagyon nagy szeretet sugárzott felém. Megkérdeztem, hogy sikerült-e feldolgoznia a múltkori születéssel kapcsolatos traumát és azt mondta, hogy igen, elhiszi nekem, hogy az &#337; kezében van a döntés, hogy mikor akar megszületni, de azért hallja ám, amikor a Papijával arról álmodozunk, hogy milyen lesz, amikor &#337; már kint lesz. Mondtam neki, hogy már nagyonvárjuk, ett&#337;l van ez az állandó beszédtémánk. :-)Nagyon feltölt&#337;dve és hatalmas boldogságban búcsúztam el t&#337;le.
Kata

Sziasztok!

Raffai mondta, hogy hamarosan talalkozot szerveznek a volt es jelen pszichoanalizises mamaknak. Tudtok errol valamit?
Eniko

Sziasztok!
A múlt héten nem voltam órán, ezért maradt el a beszámoló, a mai viszont nagyon tanulságos volt, alig vártam már, hogy leírhassam nektek.
Szóval Kingus az elején aludt, aztán néha felébredt, rám mosolygott és visszaaludt. Én csak néztem, csodáltam &#337;t és próbáltam felé sugározni, hogy milyen jó, hogy itt van a testemben, mekkora öröm ezt minden nap újra és újra megtapasztalni és érezni.
Aztán felébredt és megkérdezte, hogy kik azok a gyerekek, akiket mostanában a karomban tartok és szeretgetek. (A barátn&#337;m kislánya és az unokatesóm kisfia) És hogy &#337;ket miért szeretem. Mondta, hogy azért, mert nagyon helyes gyerekek és hogy majd ha megszületik, &#337;t is így fogom tartani akaromban, ahogy &#337;ket és hogy &#337;t is nagyon-nagyon szeretem.
És ekkor jött újra a nyakamba csimpaszkodás,ami a múltkor is volt, Kingus nagyon hevesen elmondta, hogy &#337; még nem akar megszületni. És úgyt&#369;nt, hiába magyarázom el neki, hogy még nem is kell, nem hitte el nekem, nagyon pánikolt a kis drága.Kérdeztem Raffait, hogy hogyan segíthetnék rajta és nagyon elgondolkodtató választ kaptam: mivel a gondolataim sokat járnak a szülés és a Kingus megszületése id&#337;szakon, &#337; ezt érzi. És hoigy gondolkodjak el a következ&#337; órára, hogy miért szaladok ennyire el&#337;re az id&#337;ben és miért nem a jelen kapcsolatot építem Kingával.
Jó kérdés és nagyon fontos, tényleg kicsit lassítani kéne. A "rohanás" okait próbálom kitalálni, majd beszámolok róla, hogy mire jutottam.
Talán másnak is fontos lehet ez a kérdés...
Kata

Kata, ez erdekes, bar szerintem az termeszetes, hogy sokat gondolkodsz azon, milyen is lesz mar a karjaidban tartani ot. Tehat ez nem feltetlenul felrovando neked, meg talan mas is igy van vele. Max azt kell sugallnod neki, hogy mindez nem jelenti azt, hogy maris ki is kene bujnia. De tudom, hogy ezt szoktad is neki mondani.
Cili2

Sziasztok Lányok!

Érdeklödve olvasgatom tapasztalataitokat, bár mivel én még sosem tapasztaltam, el sem tudom képzelni, hogy zajlik egy ilyen kapcsolat a babával. Szeretném Töletek megkérdezni, mennyi idös terhesen lehet bejelentkezni a kapcsolatanalizisre, mert én még csak a 7. héten járok. Ha érdemes, fel tudom-e venni a babámmal a kapcsolatot? Mi a véleményetek?

Köszi!

Niki

Kedves Niki!
Raffai szerint minél el&#337;bb elkezded, annál jobb. Én januártól járok, akkor úgy a 20. hét környékén jártam. Nem tudom, olvastad-e a topicot régebben is. Az tuti, hogy fel tudod venni vele a kapcsolatot, de nem olcsó mulatság és elég id&#337;igényes is. Javaslom, hogy olvasd el a könyvet el&#337;bb, meg a topicot és mérlegelj!

Cili2, persze, hogy ezt mondogatom neki, írtam is, de képzeld, annyira pánikol, hogy nagyon okosan bólogat, hogy persze, érti, de aztán újra rátör ez az érzés. Raffai szerint attól, hogy nekem állandóan ezen jár az eszem és nem a mának élek, hanem a jöv&#337;be merengek... Egyébként a jöv&#337;be tekintés okainak egy részét én is normálisnak tartom vagy legalábbis éthet&#337;nek, de azért vannak közte olyanok is, amik a félelmeimb&#337;l adódnak (pl. látni szeretném már, hogy minden ép, egyben van, épp akkora, stb.)és ezek eddig csak tudat alatt motoszkáltak a fejemben. Márpedig Kingus ezeket is érzi, és a félelmek neki biztosan még félelemtesebbek. Szóval ma erre jutottam a házi feladat teljesítése közben. Veletek mizújs?
Kata

Hali, Kata, viszont ezt hogy tudod megoldani? Ugy, hogy pozitiv erzeseket sugazol csak ezutan, azzal a jelentestartalommmal, hogy minden rendben lesz a babaval? Szerintem mindannyian ezt tesszuk a legtobbszor, ugyanakkor valoszinuleg nincs olyan no, aki ne gondolna neha az esetleges negativ eshetosegekre is. Lehet, hogy akkor minden baba hasonloan eri ezt meg.
En amugy most hetvegen megyek legkozelebb, legutobb pedig 2 hete voltam, arrol nem irtam, mert az azt megelozohoz hasonlitott a dolog leginkabb, annyi kulonbseggel, hogy most mar nem csak az igenlo valaszt tudtam fogni, hanem a nemet is.
Niki, en nagyon koran kezdtem, nem is tudom, mikor, tan mar a tizenegyedik heten? Mindenesetre kb a 7.-9. hetemben irtam Raffainak, aki mar akkor nagyon lelkesen invitalt. Amugy Niki szeretnek neked itt gratulalni a babahoz, nagyon orulok nektek!
Eniko, en meg nem hallottam semmilyen talalkozorol, csak arrol, hogy keszul egy konyv, amelyet a resztvevo mamak elmenyei alapjan allitanak ossze, lehet, hogy ezzel (is) kapcsolatos?
Cili2

Sziasztok, Lányok!

Rég jártam erre, otthon ugyanis még mindig nincs netem, most a munkahelyemrõl írok. Mi már elkezdtük a szülésre/születésre felkészítõ "búcsúzós" órákat Dominikkal. Szerdán volt az elsõ. Ez abból áll, hogy minden óra azzal kezdõdik, hogy Raffai felolvas egy elõre összeállított szöveget, amit aztán kapcsolatanalízis során tudatok a babámmal (miközben Raffai lassan olvassa fel a mondandót). Ezután megy minden a régi szerint. Dominik elõször annyira szomorú volt a "búcsú" miatt, hogy én magam is elkezdtem bõgni. Aztán lassan megnyugodott, elõször erõsen gondolkodott a hallottakon, aztán kíváncsisággal próbálta "elhessegetni a szomorúságát", végül aztán úgy érzem, valamennyire elkezdett napirendre térni felette, és legnagyobb örömömre nem belém csimpaszkodással és pánikszerû ragaszkodással reagált, inkább önállóan próbálta feldolgozni a hallottakat. Érdekes volt érezni, hogy "fordítom át" Dominik nyelvére azt, amit Raffai mondott, tényleg a tolmácsoláshoz hasonló érzés volt, mintha egy másik, érzelmekbõl és képekbõl összetevõdõ nyelvre raktam volna át a mondottakat Dominik számára. Dominik pedig végig feszülten figyelt. Nagyon izgalmas és érdekes érzés volt!

Most befejezem, nincs sok idõm a neten, és még át szeretnék nézni más témákba is. Ígérem, amint tudok, jelentkezem.

Üdv: Krisztina

Sziasztok!
Én is régen jelnetkeztem, mert a multkori ora pont unnepnapra esett igy elmaradt. Ma nagy varakozassal mentem, hiszen az elmult hetem massal sem telt, mint annak "felderitesevel", hogy mi a fene okozza bennem Kinga szuletesenek surgeteset. Vegulis ket dologra jottem ra, ket olyanra, ami tartosan is a felszinen maradt: egyreszt nagyon varom mar, hogy meglathassam ot es vegre biztos legyek benne, hogy minden ep, pont akkora, stb. A masik pedig a sajat szuletesemre vezetheto vissza: az egesz eletemben mindig az elottem levo dolgokra keszultem teljes intenzitassal, ahelyett, hogy az adott pillanatokat, helyzeteket elveztem volna es ez attol van, hogy amikor en szulettem nagyon tul akartam mar lenni az egeszen. Azt nem mondom, hogy elmult belolem a surgeto erzes, de azota, amiota kimondtam, probalom kordaban tartani es kivancsi voltam, hogy Kinga mit erzett meg ebbol.
De hogy ne legyen egyszeru az elet, most jarok ugye az otthonszules felkeszitore es ma a Gereb Agi beszelt nagyon profin, okosan, elveztesen de persze bennem ettol fuggetlenul elojottek a szokasos izgalmak, hogy vajon Kingussal minden rendben van-e. Igy erkeztem az orara, es a kapcsolatfelvetel elejen egy nagyon erdekes kepet lattam: Kinga vaganyan allt es azt a bizonyos sotet gombot probalta eltartani magatol, amirol meg a multkorjaban kiderult, hogy az en nehez erzeseimet szimbolizalja. Nem volt konnyu felretenni a gombot, es amikor vegre nagy nehezn sikerult, Kinga elkezdett ficankolni es nagyyon boldognak, egeszsegesnek tunt, olyan volt, mintha produkalta volna magat, meg is beszeltuk R-val, hogy ezt az en megnyugtatasomra tette. Nagyon helyes volt, kicsi eletvidam tunder. Aztan kicsit megallt es akkor meg az Apukajarol kezdett el aradozni, hogy mennyire szereti es mennyire kozel erzi magahoz es mennyire orul mindig, ha meghallja a hangjat es megerzi a kezet. A heten megyek meg egyszer, mert a jovo hettol mar ugyis ketszer fogok jarni egy heten, kezdodik a bucsuzkodas...
Hat ez tortent ma. Sziasztok: Kata

Sziasztok,

Krisztina, most olvastam Zsóka fényképalbumának üzenetei között, hogy megszületett a kisfiad. Sok boldogságot, egészséget kívánok Nektek ! Remélem minden rendben ment és jól vagytok mindketten.

Bóbita

[url=http://bence.rentahost.net/bence/" TARGET="_top]http://bence.rentahost.net/bence/[/url]

A Kis Bence Martin honlapján sok Raffais cikket találtam:

Baba és mama

A magzatok titkos lelki élete

Elindítunk egy ismeretterjesztõ sorozatot, melynek segítségével a kismamák és kispapák betekintést nyerhetnek a magzatok titkos világába. Megtudhatják, hogy az anya személyisége, terhességével kapcsolatos beállítódása és a környezete - alapvetõen az apa - milyen módon hat a születendõ gyermek személyiségének fejlõdésére, hogyan segítheti vagy éppen gátolhatja a babák fejlõdését, életútját.

A várandósság alatti stresszhatások ugyancsak meghatározó szerepet játszanak a babák fejlõdésében. Szó esik majd errõl, és a nem kívánt gyermekek drámaian alakuló életérõl. Ma már nagyon sok adatunk van arról, hogy a magzat az anyaméhben milyen magasan fejlett értelmileg, érzelmileg: indulatai vannak, sír és mosolyog, idõnként agresszív, tanul, álmodik, sõt, az érzékelés szintjén még hipotéziseket is állít föl: egyszóval intelligens.

Mindent tud, amit egy már megszületett gyermek, sõt, bizonyos tekintetben még annál is többet. Mindezek ismeretében már könnyebb megértetnünk, hogy minden, ami az anyát éri, az a babára is hat. A baba nem csupán az anya testébõl és lelkébõl jövõ jelzéseket érzékeli és dolgozza fel nagy pontossággal, hanem az anya környezetébõl jövõket is. Ismertetünk anya-magzat kapcsolatfejlesztõ módszereket, és azok eredményeit. Magyar szakemberek dolgoztak ki olyan mélylélektani hátterû anya-magzat kapcsolatfejlesztõ módszert, az úgynevezett anya-magzat kapcsolatanalízist, amelyet nemzetközileg elismernek és használnak. A módszer segítségével feltûnõen fejlett, mosolygós és kiegyensúlyozott babák születtek könnyen, komplikációmentesen. Az anya-magzat kapcsolatanalízisben részt vett kismamák élménybeszámolóiról is olvashatnak majd, többek között a babával megbeszélt idõpontú szülésrõl, születésrõl. Témánk középpontjában mindig a kapcsolat lesz, hiszen mindannyian annak a "termékei" vagyunk. Csak a kapcsolat minõsége biztosíthatja megszületendõ gyermekeink esélyegyenlõségét az életben.

A pittsburghi egyetemi kutatók azt vizsgálták, hogy az intelligenciaszintünket mennyiben határozzák meg a génjeink, és mennyiben a környezetünk. Mi az erõsebb? Mekkora szerepe van a szerzett vagy az öröklött "tulajdonságoknak"? A kutatók egyértelmûen bizonyították, hogy a génjeink csak 32, míg az anya-magzat kapcsolat minõsége 68 százalékban határozza meg születendõ gyermekünk értelmi szintjét.

Felelõsségtudat a születendõ élet iránt

A nyolcvanas évek közepén Washingtonban a kutatók egy csoportja vizsgálatot kezdeményezett arról, hogy az állapotos kismamák személyisége, szûkebb családi környezete hogyan hat a méhükben hordott babájuk fejlõdésére, a szülésre, születésre és a babák késõbbi személyiségfejlõdésére. Kiemelt szempont volt az anya-magzat kötõdés vizsgálata. Véletlenszerûen választottak ki háromszáz családot. A szakembereket az elsõ meglepetés akkor érte, amikor kiderült, hogy a kismamák majdnem hetven százaléka már részt vett valamilyen anya-magzat kapcsolatfejlesztõ tréningen. A számok magas színvonalú mentálhigiénés kultúráról és a születendõ gyermek iránt érzett felelõsségtudatról tanúskodnak.

Dr. Raffai Jenõ pszichológus

Baba Magazin 1998. I. évfolyam 1. szám

Baba psziché

Már most egy kisember, aki megpróbálja függetleníteni magát.

Átéli a bánatomat, az örömömet

Az anya-magzat kapcsolatanalízis, ami mélylélektani hátterû kapcsolatfejlesztõ módszer az anya és a méhében hordott babája között, lassan kezd tért hódítani a világban.

Németországban folytatunk kutatásokat a módszer hatékonyságával kapcsolatosan, itthon pedig egyre több kismama szüli babáját kapcsolatanalízisbõl.

Mindent tud

Idézzünk most az egyik kismama "saját élmény"- leírásából: Amikor elõször hallottam a tréningrõl, elsõ felmerülõ kérdésem az volt, hogyan is lehet egy ilyen lényrõl gépek, orvosi eszközök nélkül megtudni valamit, ráadásul kapcsolatot teremteni vele. Azután a következõ gondolatom már az volt, hogy igen ám, miért is kellenek külsõ eszközök az én és a bennem fejlõdõ kisember érzéseihez és ezek kölcsönös megérzéséhez. Sõt, azok teljesen feleslegesek, hiszen ket ember közelebb nem is lehet egymáshoz, mint az anya és a magzat, csak meg kell találniuk az egymáshoz vezetõ utat. Ez a két dolog, és legfõképp az, hogy minél hamarabb kapcsolatba kerülhessek a babámmal, akit annyira várok, gyõzött meg arról, hogy minél hamarabb megkezdjem a találkozást, a tréninget. A harmadik hónapban voltam, és eleinte felmerült bennem, hogy képes leszek-e átadni magam a testemnek, és megérteni a benne lejátszódó érzéseket. Képes voltam, csak türelmetlen, egybõl szerettem volna beszélgetni vele, pedig még meg sem találtam. De igen hamar sikerült éreznem õt, viszont az érzései megértéséhez, a beszélgetéshez igen sok idõ kellett még. Egy-két alkalommal, késõbb, az elsõ felém jövõ érzéseibõl az a gondolatom támadt, hogy a baba már rég mindent tud, és minden bánatomat, örömömet átéli, érti. Ez akkor erõsödött meg bennem, amikor már elkezdett mozogni, és ha engem valami nyomasztott, mérges voltam, õ is visszavonult, de ha jól éreztem magam, õ egybõl (velem örült) nyugodt rugdosásba, mocorgásba kezdett.

Egyre emberibb lett

Ebbõl, hogy õ így elvonult, majd elõjött, egy új tulajdonságával szembesültem: önálló. Tehát hiába csak érzései vannak, már most egy kisember, aki igaz, hogy rendkívül érzékeny a velem történõ dolgokra, de már most megpróbálja függetleníteni magát. Ettõl kezdve tudtam, hogy ha bármi problémám van vele (pl. fáj, ahol rúg), csak megkérem, éreztetem vele a kellemetlenséget, és õ tesz is ellene. Lassanként megszûntek az olyan aggodalmaim, hogy rosszul fekszik majd a szülésnél. Minél nagyobb lett, annál inkább különbséget tudtam tenni a mozgásában, és nyomon tudtam követni a fejlõdését. Éreztem, hogy a kezdeti görcsös rángások, rugdosások áttérnek a már emberi, nyugodtabb mozgásokra.

Csak figyelni kell rá

Ez a tréning segített abban is, hogy a kezdeti hónapokban bennem lévõ szorongás - hogy a kicsinek valami baja lesz vagy van - elmúlt. Tudom, ha valami nem tetszik neki, õ is a tudomásomra hozza. Csak figyelni kell rá. Biztonságot adott abban is, hogy a szülésnél együtt tudunk mûködni. Azok a kismamák, akikkel találkoztam, mind várják a szülést, hogy megismerhessék babájukat. Persze én is, de kicsit sajnálom, hisz úgy érzem, vége lesz ennek a nagyon is bensõséges kapcsolatnak. De abban biztos vagyok, hogy az elsõ pillantások, érintések, már egy régi, szeretetteljes együvé tartozás folytatásai lesznek, és nem idegenként találkozunk.

Dr. Raffai Jenõ pszichológus

Baba Magazin 1998. II évfolyam 1. szám

Baba psziché

Egymásra hangolódva

Barnabás az elsõ kisbaba Magyarországon, aki kapcsolatfejlesztõ módszert követõen jött világra. Az elsõ pillanattól kezdve tartotta a fejét, aktívan kommunikált a környezetével, és intenzíven foglalkozott saját magával. Ugyanúgy birtokba vette saját kicsi testét, mint ahogy Eszter, a mamája, birtokba vette a sajátját ahhoz, hogy Barnabással kommunikálni tudjon.

Ma, eddigi tapasztalataink tükrében úgy tartjuk, hogy hangsúlyeltolódás van a terhességet illetõen. Míg korábban a fõ figyelem a szülésen volt, annak is a humanizálásán, hogy az ne az orvos, hanem a kismama igényeihez és babájával való kapcsolatához igazodjék, addig ma leginkább a beágyazódástól kezdõdõen a kapcsolatépítésre, ápolásra és fejlesztésre gondolunk.

Elõtérben a kölcsönösség

A mi tapasztalataink, de külföldi vizsgálatok sokasága is megerõsíti, hogy a szülés elõtti kapcsolat meghatározza magát a szülést, és természetesen a babák fejlõdési pályájának ívét is. Azt tartjuk a kívánatos beállítódásnak, ha a kismama a babáját személyiségnek tekinti, és mint ilyennel veszi fel a kapcsolatot a méhén belül. Szerencsés, ha a kölcsönösség kerül elõtérbe, azaz ha ráhangolódnak egymás igényeire, vágyaira, akcióira, és visszajelzik egymásnak, amit egyikük a másikukból kivált. Ez lenne az anya tükrözõ funkciója, amivel a következõ számok valamelyikében fogunk majd részletesebben foglalkozni.

Ne maradjon ismeretlen

A terhességgel kapcsolatos szorongások legnagyobb része a babával kapcsolatos: megvan-e mindene, egészséges-e, nem lesz-e fogyatékos stb. Szorongani mindig az ismeretlentõl szorongunk. Ha azonban az ismeretlen ismertté válik, félelmeink megszûnnek. Tehát ha a fenti bizonytalanságokkal akarunk tisztába kerülni, a saját babánk a leghitelesebb információforrás. Vele vegyük fel a kapcsolatot!
Tõle tudjuk meg a leghitelesebben, hogyan is érzi magát, mi van vele. Sajnos generációk nõttek fel úgy, hogy a várandósság idején a kismamák nem a saját méhükben hordott babájukkal keresték a kapcsolatot, hanem az orvosukkal. Itt az ideje, hogy ez fordítva legyen, és az orvosra csak akkor legyen szükség, ha valóban valami baj van. Ellentétben ugyanis az eddigi beállítódással, a várandósság nem betegség, hanem állapot.

Érzelmekben gazdagabb a kortársainál

Olyan kitüntetett ez a kilenc hónap, ami lehetõséget kínál a kismamáknak arra, hogy a babájukkal intenzív kapcsolatot építve anyává érjenek, vagyis anyjuk gyermekébõl saját fiuk, lányuk anyjává legyenek. E sorozatot Eszterrel kezdtük, vele is fejezzük be, idézve Barnabással kapcsolatos megfigyelését: "A többi vele egyidõs babához képest én úgy látom, hogy sokkal érettebb, arcocskája, mimikái és mozdulatai érzelmekben gazdagok. Az elsõ pillanattól tartotta a fejét. Nagyon éber. Egyáltalán nem igaz, hogy csak eszik és alszik. Van, hogy egész nap fenn van."

Az elsõ klub

Bár a mi mentálhigiénés kultúránk eléggé messze van a nyugat-európai régiókétól, Magyarországon már mégis van a kismamáknak spontán szervezõdõ klubja, tagjai anya-magzat kapcsolatfejlesztõ programban vettek részt. Õk már egy másik szellemiség, másik kapcsolati kultúra letéteményesei. Egy kis sziget, ami idõvel gyarapodni fog, és egyszer majd csak szárazföld lesz belõle. Az érdeklõdõk keressék Sallai Violát a 385-8862-es vagy Literáti Esztert a 352-6063-as telefonszámon.

A legbiztosabb út

Észak-amerikai, venezuelai és thaiföldi vizsgálatok mutatják, hogy a korai kapcsolatfelvétel a babával az anyaméhben a legbiztosabb út a szülési komplikációk kivédésében, a koraszülés megelõzésében, az agyi károsodás elkerülésében, és az alacsony intelligenciaszínt elhárításában.

Dr. Raffai Jenõ
Pszichológus

Baba Magazin 1999. II évfolyam 3. szám