Kiemelt témák

Baba psziché

Stresszes anya babája

A várandósság alatti stressz bizony kihat a babákra, és a születésük utáni fejlõdésükre is. Az is a baba kárára válik, ha a kismama úgy hordja ki a terhességet, hogy valójában nem is akarja a kis jövevényt.

A terhességi stresszel kapcsolatos vizsgálatok még a második világháború idõszakában kezdõdtek. Lester Sontag amerikai pszichológus kezdte figyelni az Egyesült Államokban azokat a kismamákat és késõbb a babáikat, akiknek férjeik az európai fronton harcoltak. Nem lehetett tudni, hogy hazatérnek-e, ezért ezek a kismamák fokozott és tartós szorongásban hordták ki gyermekeiket. Születésük után Sontag megemelkedett pulzusfrekvenciát mért náluk, ami a stressz-tünetegyüttes egyik jele. A megdöbbentõ az volt, hogy a nyomonkövetéses vizsgálatok során még a huszadik életévben is kimutatható volt a szaporább pulzus. Úgy tûnik tehát, hogy itt élethossziglan tartó hatásról van szó.

Kihat az életútra

Vizsgálták ezeknek a babáknak az életútját is. Arra jutottak, hogy a felnövekedésük során többnyire visszahúzódóak voltak, konfliktuskerülõk - ami pedig nélkülözhetetlen a társadalmi ranglétrán való elõmenetelhez - és szorongóak. Az életükben nem tudtak az intellektuális képességüknek megfelelõ karriert befutni.

A szorongó anyák tehát szorongó babákat fognak világra hozni. Itt nem epizodikus szorongásokról van szó, azokkal a baba jól meg tud birkózni, hanem tartós, a terhesség alatt végig fennálló szorongásokról. Sontag vizsgálata azt is mutatja, hogy az apáknak milyen óriási szerepük van a terhesség alatt. A jelenlétük hiánya is komoly károkat okozhat.

Elromlott házasság

Ugyancsak jelentõs stresszfaktor a terhesség alatt végighúzódó párkapcsolati konfliktus vagy krízishelyzet. Tizenötezres populáción végzett amerikai vizsgálatok mutatták, hogy azok az anyák, akiknek házassága a terhesség alatt ment tönkre, szignifikánsan magasabb számban hoztak világra alacsony súlyú babákat, mint azok, akiknek a házassága rendben volt vagy egyedül éltek. Az alacsonyabb születési súlyú babáknak több rizikóval kell szembe nézniük: neurológiai eltérések, gyakoribb megbetegedések figyelhetõk meg náluk.
Chamberlain amerikai kutató a depressziós anyákat vizsgálta, majd a babákat két nappal a világra jövetelük után. Kiderült, hogy a depressziós skálán a babák ugyanolyan magas pontszámot értek el, mint a mamák. Ugyancsak a stresszfaktorok közé tartozik az állapotos kismama terhességi beállítódása. Ferreira vizsgálta ezt a faktort. Pszichológiai tesztekkel nézték a kismamákat, vizsgálva a tudatos és tudattalan beállítódásukat a magzatukhoz. Azt találták, hogy ahol a kismamák tudatosan és tudattalanul is elutasították a gyermeküket (ezt legnagyobb számban a karriert favorizáló anyáknál találták), ott a babák az úgynevezett Kipp-tünetegyüttesben szenvedtek a megszületésük után: Kétségbeesett sírás és apátia váltották egymást, alig-alig vettek magukhoz táplálékot, és csak nagyon nehezen lehetett velük kapcsolatba lépni. A stresszfaktorok tárgyalását tovább folytatjuk.

Északi példa

Finnországban Huttunen és Niskanen azt vizsgálták, hogy az apa halála milyen befolyást gyakorol a babák fejlõdésére. Két csoportot különítettek el: az egyik csoportban a gyermek születése elõtt, a másikban a születése után halt meg az apa. Az elõfeltevés az volt, hogy az apa halála az anyának erõs emocionális megterhelést jelent, amit átvisz a babájára. A hosszú távú vizsgálatokból az derült ki, hogy abban a csoportban, amelyben az apa a gyermek születése elõtt halt meg, a késõbbiekben lényegesen magasabb volt a pszichiátriai megbetegedések száma. Ezt a vizsgálatot azért érdemes ismertetni, hogy ilyen tragédia esetén a kismama azonnali segítséget kérjen a pszichológustól.

Dr. Raffai Jenõ pszichológus

Baba Magazin 1999. II évfolyam 4. szám

Baba psziché

Tulajdonképpen az egész emberi faj koraszülött

Magzatként jövünk a világra

Szánjunk még egy utolsó fejezetet a várandósság körüli stresszekre. Az elõzõ két számban alatti és sorra vettük azokat a tényezõket, amelyek leginkább elkerülendõk. De van elkerülhetetlen stressz? Ám a hatása csökkenthetõ vagy kivédhetõ, sõt szerencsés esetben még pozitív élménnyé is formálható. Ez a stressz maga a születés.

Tudjuk, hogy a gyengéd születésbõl világra jött babák intelligenciaszintje átlagban tízzel magasabb, mint a hagyományos módon születetteké. Daniéle Rapaport hatezer babán végzett ilyen irányú vizsgálódásokat. Eredménye arra utal, hogy a születéskor valami döntõ dolog történik. Érdemes szót ejteni arról, hogy a születésnél evolúciós stresszel állunk szemben. Az emberi születés biológiája különféle, a törzsfejlõdésben ellentétes irányú erõ kompromisszumos képzõdménye: egyrészt a progresszív agyfejlõdés a koponyatérfogat növekedéséhez vezetett, másrészt viszont a felegyenesedett járás a szoros medenceöv statikai szükségessége miatt a szülési csatorna szûkülését eredményezte. Az evolúció ezt az ellentétes irányú mozgást a terhesség idejének a megrövidítésével (mintegy a felével) és a koponyavarratok nyitva maradásával oldotta fel.

Törzsfejlõdésileg és a biológiai program szerint a terhességnek kb. húsz hónapig kellene tartania. Ekkor lenne a kisgyermek abban a helyzetben, hogy a szükségleteinek megfelelõ módon önállóan viselkedjék, és a szociális környezetébe beilleszkedjék. Így tehát az emberi faj koraszülöttként látja meg a napvilágot. Míg a majmok kismajomként születnek meg, addig mi, emberek, tulajdonképpen magzatként. Ezek a körülmények azt eredményezték, hogy a születés az anyának és a babának is határterhelés.

Az anya-magzat kapcsolatfejlesztõ programok eredményei azt mutatják, hogy ahol korai kapcsolatfelvétel és fejlesztés van a babával, ott nincs koraszülés, far- vagy keresztfekvés, nincs császármetszés. Gyors, könnyû és komplikációmentes szülések vannak, melyben az anya és a baba együttmûködnek egymással. Dr. Hidas György számolt be a Magyar. Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság 1998-as országos kongresszusán az egyik anya-magzat kapcsolatfejlesztõ tréningjérõl, amelyben a kismama karácsonyra volt kiírva a szülésre. Õ azonban nem akarta kórházban tölteni az ünnepeket, ezért megkérte a babáját arra, hogy három nappal korábban, tehát ne 24-én, hanem 21-én jöjjön világra, ha ez. nem esik nehezére. A baba eleget tett anyja kérésének, és 21-én megszületett, így otthon tölthették az ünnepeket.

Persze ilyen "csodák" csak olyan esetekben lehetségesek, amelyekben az anyák a terhességük legkorábbi idõszakában felveszik a kapcsolatot a babájukkal, és folyamatosan fejlesztik. A babáknak ugyanis van úgynevezett affektív tudatuk az anyaméhben, ami azt jelenti, hogy anyjuk minden szándékát, jelzését, érzelmét, indulatát fogni és a maguk szintjén érteni képesek. Nem véletlen, hogy az elõzõ fejezetekben említett terhességi stresszek túlnyomó többsége szülési komplikációt és traumát eredményez. A legújabb tudásunk az anya-magzat kapcsolatról az, hogy a szülési komplikációk (a már említett haránt- és farfekvés, elhúzódó szülés stb.) az anya-magzat kapcsolat zavarának tüneti megnyilvánulásai. A jó kapcsolat könnyû szülést eredményez. A babában az az élmény marad vissza, hogy õ hõstettet hajtott végre, és késõbb is képes lesz arra, hogy az életében fellépõ határhelyzeteket kreatív, konstruktív módon oldja meg.

Dr. Raffai Jenõ pszichológus

Baba Magazin 1999. II. évfolyam 6. szám

Baba psziché

Vegye a jelzéseket

Már a születéstõl kezd eltolódni a hangsúly az anya-magzat kapcsolat fejlesztésére

Az anya-magzat kapcsolat jelentõségérõl és a babák személyiségfejlõdésérõl szóló sorozatunk talán nyilvánvalóvá tette, hogy egészen a századunk végéig mennyire alábecsültük az anyaméhben élõ babák képességeit, és az anyák, valamint szûkebb környezetük hatását a magzatok fejlõdésére.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis (ami egy mélylélektani hátterû kapcsolatfejlesztõ módszer az anya és a méhében hordott babája között) tapasztalatain keresztül ma már tudjuk, hogy a babával a kapcsolat felvehetõ a beágyazódás pillanatától fogva, és akkor a baba a maga szintjén az elsõ pillanattól kezdve érzi, hogy egy másik lénynek - aki el- és befogadja õt - tudomása van róla.

Nem lépnek fel szülési komplikációk

Ennek a korai kapcsolatfelvételnek a segítségével már elkerülhetõk a késõbbi depresszív hangulati zavarok, az önértékelés labilitása, a magabiztosság hiánya. A korai kapcsolatfelvétel és a rendszeres kapcsolattartás a babával pedig azt eredményezi, hogy nem lépnek fel szülési komplikációk, nincs koraszülés, far- vagy harántfekvés, nyitott méhszáj. Kapcsolatanalízisben lévõ kismamáknak olyan mély és tartós kapcsolata alakul ki nemcsak a babájukkal, de a méhükkel is, hogy az esetlegesen kinyíló méhszájat be tudják csukni, a szülés/születés idõpontját a babával meg lehet beszélni, és a kicsik az átlagot messze meghaladó érzelmi- és intelligenciaszinttel jönnek a napvilágra.

Érti az anyját

Az sem mellékes, hogy anya és babája zavartalanul képes egymásra hangolódni, pontosan értik egymást, a babák általában még egy kicsit ebben elõbbre is tartanak, mint az anyjuk. Vagyis: jobban értik a mamájukat, mint fordítva. Az anyák önértékelése és belsõ stabilitása, biztonságérzete is megnõ, harmonikusabb az egész család. Ezek a babák jól szopnak, éjszaka jól alszanak, nappal nagyon kommunikatívak, éberek, gyakran szívesen eljátszanak magukban is; meglepõen jó a kapcsolatteremtõ készségük, és olyan belsõ érzelmi stabilitást mutatnak, ami a babakorra egyébként nem jellemzõ.

Különálló személyiség

Minden eddigi tapasztalat tehát azt erõsíti, hogy a babát a fogantatás pillanatától kezdve különálló személyiségnek kell tekinteni, és az anya feladata tulajdonképpen abban áll, hogy a babájával való kapcsolatfelvételen keresztül olyan együttmûködést alakítson ki vele, amelynek segítségével a kicsinyének lehetõvé teszi, hogy hozzáférjen a teljes fejlõdési kapacitásához, és azt maximálisan ki tudja használni. Az anya-magzat kapcsolat alapállása és mottója a következõ lehetne: "a lelki egészség ott kezdõdik, ahol az élet maga: az anyaméhben". Ma már a születésrõl kezd eltolódni a hangsúly magára az anya-magzat kapcsolat fejlesztésére.

Átadni magát

Persze nem adatik meg minden kismamának az a lehetõség, hogy anya-magzat kapcsolatanalízisben vegyen részt. Van számos más esély arra, hogy külsõ szakember segítségével alakítsa, fejlessze a kapcsolatát a babájával. A sorozatunk következõ részében több ilyen gyakorlatot fogunk ismertetni a megfelelõ idegrendszeri háttérrel együtt.

Figyeljünk befelé

Egyelõre arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a babával való kapcsolatfelvétel a kismamától figyelmének, befelé, a test belseje felé fordítását igényli, méghozzá relaxált, nyugodt állapotban. Sajnos a technikai civilizáció fejlõdése leszoktatott bennünket arról, hogy befelé figyeljünk, és próbáljuk megérteni a saját testünkbõl jövõ jelzéseket. A kismamának, ha a babájával fel akarja venni a kapcsolatot, elõször át kell adnia magát a saját testének, majd fel kell vennie a kapcsolatot a saját méhével. Ha ez sikerült, akkor a picivel való kapcsolatfelvétel már automatikusan megtörténik.

Dr. Raffai Jenõ Pszichológus

Baba Magazin 1999. II évolyam 7. szám

Baba-psziché

Tréningezett babák

Az elõzõ fejezetben ígéretet tettünk arra, hogy ismertetünk néhány olyan egyszerû módszert, amelyek segítségével a kismamák és kispapák fejleszteni tudják kapcsolatukat a babájukkal, aminek következtében a babák is fejlettebbek lesznek kortársaiknál.

Sajnálatos módon él egy tévhit az elménkben arról, hogy a babák csak négy-öthónapos korukban kezdenek el mozogni. Ez nem így van! Nem árt tudni, hogy a babák már hathetes korukban önindított, spontán mozgásokat végeznek az anyaméhben, amelyeknek közlési jelentõségük van.

Azonban az igaz, hogy a legtöbb kismama csak négy-öthónapos korban kezdi érzékelni babája mozgását. Még ez sem késõ, de - és ezt az elõzõ részben írtuk - már a beágyazódás pillanatától érzékelni lehet a baba pulzáló, lüktetõ mozgását, és azt a tevékenységet, ahogyan saját biztonsági zónáját építi ki magának.

Még nincs igazi szíve, de dobog

Ezt a korai érzékelést úgy lehet segíteni, hogy a kismama átadja magát saját testének, felveszi a kapcsolatot a saját méhével, és azon keresztül a babájával.

Ugyancsak fontos információ, hogy minden elkezd mûködni a babában, mielõtt még a végleges formáját vagy érettségét elnyerné. Pl. a szív a 3. héten már dobog, pedig hol van még a végleges formájától, fejlettségétõl. Érvényes ez minden más szervre, sõt az idegrendszer érésére is.

Ingerözön

Talán nem is hangzik túlságosan meglepõnek, ha azt állítjuk, hogy minél gyakrabban és intenzívebben mûködtetünk valamit, az annál gyorsabban érik, és erõsebb lesz. Ezért is olyan fontos, hogy a babát mihamarabbi kapcsolatba vonjuk be, és minél ingerdúsabb környezetet biztosítsunk neki. Itt az ingerdússágot a baba felé irányuló anyai és apai érzések, akciók, játékok jelentik.

Bizonyított, hogy a magzati bõr veszi fel abban az idõben a fény- és hangingereket, amikor az ezeket egyébként felvevõ szervek még nem eléggé érettek. Ez azt jelenti, hogy a baba sokkal több mindenre reagál, sokkal több mindent érzékel és (a maga szintjén) felfog, mint amire mi csak valaha is gondolnánk.

Zeneszóra hintaszékben

Egy kanadai és thaiföldi anya-magzat kapcsolatfejlesztõ szakember azt javasolta a kismamáknak, hogy a terhességük harmadik hónapjától kezdve naponta húsz perc komolyzenét hallgassanak, és a férjüket kérjék meg, hogy naponta 10 percen keresztül gyengéden simogassák a hasukat. A gyakorlatok a terhesség S. hónapjától azzal egészültek ki, hogy a kismamákat arra kérték, a zene hallgatása alatt hintaszékben hintázzanak a zene ritmusára (Mozart és Vivaldi ajánlott II elsõsorban, de a zenének egy külön cikket fogunk szentelni.)

Hamarabb tanul beszélni

A hatás vizsgálatára kontrollcsoportot vontak be, tehát olyan kismamákat, akik a terhességük alatt ilyen gyakorlatokat nem végeztek. A babák születése után tesztekkel követték nyomon a fejlõdésüket. Érdekes eredményeket kaptak: a tréningezett babák - tehát ahol volt zenehallgatás, simogatás és hintaszékezés gyorsabban, kiegyensúlyozottabban fejlõdtek. Érzelmileg stabilabbak voltak, jobb volt a mozgáskoordinációjuk, hamarabb tanultak meg beszélni, és érdeklõdõbbnek bizonyultak a környezetükkel szemben. Ugyanakkor a programban résztvevõ mamák is szignifikánsan gyakrabban mutattak gondozói reakciót, gyakoribb volt a szemkontaktus, kiegyensúlyozottabb a kapcsolat.

DR. RAFFAI JENÕ PSZICHOLÓGUS

Baba magazin 1999. II évfolyam 8. szám (1999. július 12.)

Baba psziché

Közel a SZÍVhez

A sorozat eddigi részeiben számos alkalommal írtunk részletesen arról, hogy mennyire érzékeny és intelligens lény a magzat, szemben azzal a köztudatban ma is élõ képpel, miszerint a pici az anyaméhben vegetatív lény, akinek a táplálékfelvételen kívül más dolga nincs, és zavartalanul fejlõdik anyja méhének biztonságában. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz. Korábban is sokat írtunk a kutatási és a vizsgálati eredményekrõl, melyek arról szóltak, hogy a magzat az anyjából és annak környezetébõl jövõ ingereket is felvesz, azokra reagál. Ezért különös jelentõsége van annak, hogy a kismama a terhesség ideje alatt stresszmentesen éljen, mert a stressz alacsonyabb születési súlyban, a koraszülések magasabb számában, a világra jött gyermekek szorongásos állapotában, a teljesítmény és a koncentrálóképesség gyengeségében mutatkozik meg.

A kutatások egyre több bizonyítékkal szolgálnak arról, hogy a babák születés utáni személyiségfejlõdése és az anya-gyermek kapcsolat a születés elõtti életidõben alapozódik meg.

Minél inkább képes arra a kismama, hogy kapcsolatot fel a méhében hordott babájával és azt intenzívvé tegye, minél inkább képes átadni magát a testének, és megérteni a belõle jövõ üzeneteket, és hagyja, hogy teste mondja meg és szabja meg a napi feladatait, annál érettebb és fejlettebb, valamint kiegyensúlyozottabb babát fog világra hozni komplikációmentes szülés keretében. Ha azt mondjuk a magzatról, hogy intelligens, akkor azt feltételezzük róla, hogy az érzékelõ apparátusa nagyon fejlett, és képes anyjának vagy környezetének válaszolni. Hogy mennyire fejlettek a magzatok, álljon itt néhány kutatási eredmény bizonyítékként. A baba akusztikus ingerlése már a megtermékenyítést követõ 8. héten elektromos tevékenységet vált ki az agyából. Ugye hihetetlenül hangzik? De mégis igaz. A 24. hét után akusztikus ingerlésre már szívritmus-változással és pislogással reagál.

A terhesség utolsó harmadában már motoros válaszokat produkál. Busnel és Lecaou képesek voltak kísérleteikben bizonyítani, hogy a babák nagyon finom különbségek felfedezésére is képesek az anyaméhben: egy darabig a bi-ba szótagot játszották a babáknak, aztán ezt megfordították, és egy idõ után a ba-bi szótagot játszották nekik. A szótagpáros megfordítására a babák szívritmus-változással reagáltak.
Más kutatók koraszülöttek sírásmintáit elemezték, és hasonlóságot találtak a baba sírásmintázata és az anya beszédének intonációja, illetve ritmusa között. Peier autódudát szólaltatott meg, miközben ultrahangon figyelte a magzatok reakcióját. Egyharmaduknál félelmi reakciók léptek fel anélkül, hogy az anyák vegetatív állapotában bármilyen változás állt volna be.
Japán kutatók azt vizsgálták, hogyan alkalmazkodnak a magzatok az anyjuk környezetébõl érkezõ zajokhoz. Azt találták, hogy az alkalmazkodás a terhesség ötödik hónapjáig még sikeres, késõbb viszont már ritka. A repülõgépek zajára mindössze 15%-a ébredt fel azoknak az újszülötteknek, akik az elsõ öt terhességi hónapjuk között repülõtér mellett laktak, míg 85%-uk ijedt fel az alvásból, akiknek anyja a terhesség utolsó harmadában volt kitéve repülõgépzajnak.
Salk, egy másik kutató, síró újszülötteknek visszajátszotta anyjuk magnószalagra felvett szívhangját. A legtöbb baba erre abbahagyta a sírást és elaludt.

Nem kétséges, hogy az anyaméhben hallott szívhang visszatérése a babának a biztonság, a védettség és a folytonosság érzetét adja.
Ha végignézünk a festõmûvészet anyaábrázolásán vagy megfigyeljük, hogy az anyák miként fogják gyermekeiket, azt látjuk, hogy babáikat úgy tartják, hogy a pici a lehetõ legközelebb legyen az anyai szívhangokhoz. Az anya-magzat kapcsolatfejlesztõ programokon is azt tapasztaljuk, ha jó a kapcsolat az anya és a babája között, akkor a picik felhúzódnak anyjuk szíve közelébe.
Ha rossz, akkor tõle legtávolabbi sarokba húzódnak, vissza a méhbe. Ezek bizonyítékok a szív és a pozitív érzelmek közötti szoros kapcsolat mellett.

Dr. Raffai Jenõ pszichológus

Baba Magazin 1999. II. évfolyam 9. szám

Emlékkel születünk

"Mélységes mély a múltnak kútja" - írja Thomas Mann. Régen a szakemberek azt tartották, hogy a csecsemõ egy puha, meleg kis "csomag", aki csak eszik és alszik, nem hall, nem lát, nem beszél. Az utóbbi két évtized csecsemõvizsgálatai bebizonyították, hogy a gyerek már a születés elõttrõl is õriz bizonyos emlékeket.

A MAGZAT IS VÁLOGAT

Kiderült, hogy a hallás már magzati korban is nagyon jó. A magzatnak "ízlése" is van: bizonyos hangokra eltérõen reagál. A technót utálják. Sok kismama beszámolt arról, hogy ki kellett menniük a koncertrõl, úgy rugdalt a bébi. A barokk zenére viszont a legtöbb magzat vígan úszkál odabent. A látást nemigen gyakorolják az anyaméh sötétjében, de mintha be akarnák a hozni az elmaradást, az újszülöttek a bonyolult, mintás dolgokat nézik szívesebben. Különösen az arcokat kedvelik.
- Az emlékezet nagyon komplex rendszer - mondja Etényi Zsuzsa. - Hagyományos formájának azt tekintjük, ha valaki el tudja mondani az egyszeregyet, Radnóti versét, Magyarország folyóit, pedig az is emlékezet, amikor megtanulunk biciklizni vagy úszni, és ezt nem is felejtjük el többé. Tehát nem csak az az emlék, ami tudatosan felidézhetõ és szóban elmondható. Feltételeztem, hogy vannak olyan szülés elõtti vagy szülés közbeni élmények, amelyekrõl a gyerek - a dolog természeténél fogva - nem tud beszámolni. Ezek nem tudatosan õrzõdnek meg, és ugyancsak nem tudatosan hatást gyakorolnak a gyerek életére. Etényi Zsuzsa egy óvodában végezte a vizsgálatot, húsz nagycsoportos gyerekkel. Már az elõkészítés során érdekes dolgokat tapasztalt. A vizsgálat elõtt hetekkel az óvónõ - Zsuzsával egyeztetve - így vezette be a délutáni alvást: képzeljétek el, hogy egy tojásban pihentek, nagyon kicsi a hely, de nagyon kényelmes. A gyerekek többsége erre magzati pózt vett fel, az ikrek pedig, akik addig külön ágyban aludtak, összebújtak.

CSAK ÖN UTÁN!

- A vizsgálat elején elmondtam meséli Zsuzsa -, hogy van nekünk egy idõgépünk, amely visszavisz a múltba, tizenkettõtõl visszafelé fogok számolni, egynél már pici babák vagytok. A "pici babákat" egy három méter hosszú "varázsalagút" várta. Mindenki annyiszor bújt bele, és annyi idõt töltött bent, amennyit akart. Négy gyerek egyáltalán nem mént be. Késõbb, az anyukákkal folytatott beszélgetés során kiderült, hogy mind a négyen császárral születtek. Ez volt a leglátványosabb eredmény. A leghumorosabb pedig az, hogy az ikrek többször is bemásztak, szigorúan ügyelve a születési sorrendre. A többi gyerek jól körülhatárolható csoportokra oszlott. Volt, aki egyszer-egyszer bújt be, mások ötször, tízszer, s akadt, aki bõven tíz fölött. Az odabent töltött idõ is nagyon eltért az egyes gyerekek esetében. Balázs vézna, fehér bõrû, kicsit tudálékos kisfiú. Ritkán mosolyog. Nagyon gyorsan, nagyon sokszor bújt be az alagútba. Közben mindig azt kiabálta: baromi gyors vagyok az ilyen gubancos helyzetekben! Balázs mamájától tudta meg Zsuzsa, hogy a szülés hirtelen kezdõdött, pillanatok alatt le is zajlott. Ez mentette meg a kisfiú életét, mert a köldökzsinór háromszor a nyakára tekeredett és kék, zöld volt, mire megszületett.
A koraérett, kedves, csöppet fontoskodó Vera gyorsan, ügyesen mászott, de középen megakadt, fetrengeni kezdett. Minden alkalommal percekig vergõdött odabent. Az anyja mesélte el, hogy Vera elsõ gyerek, és nagyon hosszan, nagyon keservesen vajúdott vele. A csöndes, álmodozó tekintetû Réka minden szempontból átlagos eredményt mutatott. Ötször ment át az alagúton békés tempóban, s végül megjegyezte: Ez nagyon jó volt. Vera anyuka élete leggyönyörûbb idõszakának tartja a terhességét. A szülés úgy zajlott, ahogy a nagykönyvben írva van. A mamának - és úgy tûnik, Rékának is - a fogantatástól a születésig csak jó emlékei vannak.

ÉRDEMES KIJÖNNI?

- A szülés erõpróba az anyának és a gyereknek - foglalja össze Etényi Zsuzsa. - De az anya legalább tudja, miért csinálja. A gyereknek viszont miközben aránylag nagy létére egy aránylag kis helyen kell kibújnia - fogalma sincs, hogy egyáltalán érdemes-e kijönni? Vannak közkeletû babonák a születéssel kapcsolatban. A koraszülött: türelmetlen, mindenhová korábban érkezik. A császáros: nem tud küzdeni, mindent azonnal akar. A túlhordott: kényelmes; lassú, lusta. Hallottam olyasmit is, hogy aki problémásan született, az egy életen át bizalmatlan a világgal szemben. Én azt gondolom, hogy a születés, bár nagyon fontos, de azért nem az egész életünket meghatározó élmény. Tény, hogy az átlagos történéseknek a gyerek esetében többször meg kell ismétlõdniük ahhoz, hogy a gyerek emlékezzen rá. A problémás szülés viszont - ezt a vizsgálat is igazolta-megõrzõdik az emlékezetben. Szerencsére ez a rossz emlék nem hatja át a gyerek életét, nem telepszik rá, nem befolyásolja. A szó klasszikus értelmében nem is beszélhetünk emlékrõl, csupán emléknyomról, amely a hétköznapokban nincs jelen, s csak bizonyos helyzetekben hívódik elõ.

Sombor Judit

Kismama XI évfolyam 1999/7 Július

Sziasztok!
Most voltam megint órán, de most már kétszer járunk egy héten, mert közeledik a nagynap. Szóval csütörtökön is voltam, akkor éppen nagyon boldog volt Kinga, mert végre sikerült a vele kapcsolatos aggodalmaimat a lehető legjobban levenni a válláról, rájöttem, hogy mindaz, ami miatt aggódom még az első babának szól, aki 7 hetesen halt el közvetlenül Kinga fogantatása előtt.
Ma mikor először megláttam Kingát egy várótermi padon ült és látszott rajta, hogy valamit nagyon vár. Elmondta, hogy most már teljesen részese a késülődésünknek, annak, ahigy őt várjuk. Eddig csak kívülről figyelte ezt, de most már minden pillanatát átérzi. Mondtam neki, hogy ez nagyon jó, de nyugodtan készülődjön csak, akkor születik meg, amikor akar, ő dönti el ezt a kérdést.
Utána kicsit elszomorodott és mondta, hogy nagyon szomorú a testvére elvesztése miatt és hogy úgy érzi, nem tud megbírkózni ezzel a problémával, segítsek neki. Persze nagyon meglepődtem, mert én sem vagyok túl okos ebben a témában. A karomba vettem és elmondtam neki, hoghy én is szomorú vagyok emiatt. Raffai mondta, hogy igazából a gyászt nekem is és Kingának is magunkban kell megélnünk és hogy ebben nagyon nehéz segíteni neki. Ekkor Kinga azt kérdezte, hogy mondjam el, milyen az, amikor valaki meghal. Elmondtam neki, hogy akkor nem láthatjuk többé az illető arcát, kezét, mosolyát, de ha szerettük őt, akkor mindig emlékezni fogunk rá és a gondolatainkban továbbra is velünk él majd. Ettől Kinga megnyugodott kicsit és játszani kezdett. Így ért véget az óra.
Kata

Sziasztok!
Csutortokon nem tudtam elmenni az orara, ma pedig elkezdtuk az elbucsuzast, ami nagyon erdekesnek es szepnek igerkezik. Minden oran innentol kezdve a szuletesre fogunk felkeszulni. Az ora menete annyiban valtozott, hogy Raffai felolvas egy szoveget, minden oran mast es en ha egyetertek vele, azt mondom el Kinganak. A mai szoveg arrol szolt, hogy bizonyara mar o is erzi, hogy hamarosan meg fog szuletni es hogy ez valojaban azt jelenti, hogy kibujik a hasambol es az eletunk innentol kezdve egy uj kozos terben fog folytatodni. Nem fogunk elszakadni egymastol, csak mashol, maskepp folytatodik a kapcsolatunk. Kinga azt mondta, hogy o ezt mar tudja, hogy igy lesz, de igazabol nagyon fel a kibujastol. Mondtam neki, hogy legyen nyugodt, azt is el fogom neki mondani, hogy hogyan fog kibujni es hogy biztos vagyok benn, hogy az o teste es az enyem nagyon jol fog majd egyuttmukodni. Ekkor megkerdezte, hogy mi az a test. Elmondtam neki, hogy a keze, a laba, a hasija, a feje, a popsija, amikkel eddig talan csak jatszott. Eppen azt kezdtem el meselni neki, hogy a megszuleteseig meg milyen vizsgalatok varnak rank, amikor veget ert az ora. Majd csutortokon innen folytatjuk.
Kata

Kata, te otthon, R. nelkul nem szoktal Kingaval hasonlo kapcsolatba lepni? Csak mert mindig ugy irod, hogy majd a legkozelebbi alkalommal innen folyt.
Nalunk amugy mostanaban annyi tortent - otthon, nem R.-nal -, hogy megtudtam, hogy David egyreszt orul, hogy majd meg fog szuletni, masreszt ugyanakkor szomoru is, mert nagyon szeret ott benn lenni. A masik erdekes dolog pedig az volt, hogy egyszer spontan mondtam neki, hogy hasonlit a papajara (ez biztos hulyeseg, de amikor magam elott latom, szamomra tenyleg mindig ra hasonlit). Erre teljesen melepetesszeruen tiltakozni kezdett. Aztan megfejtettem: ugy hitte, hogy mivel mi egy testben vagyunk, o es en nemileg egyek vagyunk, tehat o ram hasonlit. Aztan elmeseltem neki, hogy felig belolem es felig a papabol "szarmazik". Ez megnyugtatta. Hat ennyi.
C2

Szia, Cili en olyan mely szintre nem nagyon tudok egyedul eljutni, mint az oran. Mostanaban egyre konnyebben megy, de csak rovid idokre es akkor is inkabb Kingus aktualis hogylete felol erdeklodom+ elmeselem neki, hogy eppen hol vagyunk, mit csinalunk. De ez is cak az utobbi idoben tortenik, nehany hete. Masreszt en azt a fajta kapcsolatepitest fontosnak tartom a megszokott keretek kozott tartani, mert igy csak addig fogok kommunikalni vele, amig meg nem szulteik. Ami utana jon szerintem fontos, hogy, hogy ettol jol elkulonuljon a sajat gondolataimban is. Nem tudom, hogy vilagos-e,a mit irok. :-)
Kata

Sziasztok!
P. Ildi kérdésére, amit máshol tett fel talán választ adnak az órák leírásai április 4-től. Igazából azért hiszem azt, Ildi, hogy Kinga nem akar előbb megszületni, mert az, amikor arról volt szó, hogy előbb jön még arra az időszakra esett, amikor sok mindent nem realizáltam magamban és ezért sürgettem szegénykét. Amióta "tisztáztuk" a dolgokat nagyon szépen és nyugodtan készülődünk a születésére. Talán nekem és Kingának ezért volt szükségünk ezekre az órákra. :-)

Folytatódik a bucsuzkodas, ma volt az utolso ora, ami az "elválás" lelki részére készített fel bennünket. A múltkorirol sem irtam meg, akkor az ora nagy része arrol szolt, hogy Kinga mérgelődött, amiért annyit aggódtam miatta és közben nem is igazán neki szólt ez az egész. Megnyugtattam és meghallgattam a sirámait, és nagyon örültem, hogy ilyen őszintén megmutatta az érzéseit.
Ma pedig arról szólt az óra, hogy külön-külön mindketten visszaemlékeztünk a várandósság idejére. Kinga azt kérte, hogy mesélejm el neki, mi történt addig, amíg elkezdtünk Raffaihoz járni, mert onnantól ő is emlékszik mindenre. Elmeséletem neki,és nagyon érdekes volt, mert a nagyobb eseményekre ő is emlékezett. Onnantól pedig külön folyt az emlékezés. A következő órától már magára a születésre fogunk felkészülni.
Kata

Kata, amit nem értek, hogy anno azt mondtad, lényegében megmondta Kinga a pontos napot. Akkor rosszul értelmezted õt? Most nem tudja megmondani a pontos napot?
Ildi

Ildi, anno azért mondta meg szerintem, mert érezte a sürgetésünket és meg akart feleni ennek, könnyíteni akart az én türelmetlenségemen. Nagyon fontos nekem, hogy már április 4-én szóba hozta ezt a kérdést (két hónappal ezelőtt)és örülök, hogy sikerült tisztáznom magamban ezt a lelki kavalkádot, aminek eredményeképpen ő most addig ficánkol itt a pocimban, ameddig csak akar. A legnagyobb örömömre. :-)
Kata

Kata!

Már bocs a kérdésért, de mit csinálsz akkor ha Kingus az érkezésnél fiú?????????

Bia

Sziasztok Lányok!

Jelenleg még nem tudok Raffay-hoz járni, ennek egyrészt anyagi okai vannak, másrészt vizsgaidöszak. Utána már fogok hozzá járni, de a babámmal elöbb szeretnék kapcsolatot kiépíteni. Szerintetek hogy kezdjem el? Ahová jutottunk, az annyi, hogy megprobálok "lemenni alfába", mint az agykontrollon, és igyekszem látni Öt magamban. Probálom ugy irányitani a dolgokat, ahogy Kata írta, hogy elképzelem alfában, hogy kézbeveszem Öt, és simizem, megpuszilom, és néha komolyan látom rajta, hogy vigyorog. Ez annyira sok szeretettel tölt el!!! De lehet, hogy ezek csak az én képzelgéseim, és nem tudom, hogy miként azonosítsam ezeket az érzéseimet. Szerintetek jo uton járok, vagy hagyjam abba, és várjam meg Raffay dokihoz valo elmenetelem idöszakát.
Ha tudtok, segítsetek, érdekelne a véleményetek.

Köszi!!

Niki

Szia Niki,
Nem kell Raffaira varnod. En a hasonlo ketelyeimre, hogy csak kepzelem amit latok, Raffaitol anno azt a valaszt kaptam, hogy barmi, ami keppe formalodik bennem, a kettonk kozott mukodo kapcsolatbol jon es csak a baba kozremukodesevel, jovahagyasaval tortenhet. A kepek mivoltarol pedig annyit mondott, hogy akar UFO-t is lathatok, tehat nem a teljes kinezetbeli megfeleloseg szamit, merthogy azt lehetetlen elerni, sot nem is celunk.
A foglalkozasok R-nal kulonben ugy kezdodnek, hogy haton fekve, kez magunk mellett (nem hason) ellazitjuk a testunket, befele fordulunk, "belakjuk" a testunket, vegul megkeressuk lelki kezunkkel a mehunket, megsimogatjuk. Innen pedig nyugalmi allapotban varjuk a sajat vagy a baba godolatainak megfogalmazodasat, vagyis barmilyen gondolat megjeleneset. Az alfaba kerules szerinte nem cel.
Remelem, tudtam valamit segiteni.
C2

Bia, jó kérdés, most, hogy közeledik a szülés én is sokat vigyorgok ezen, de biztos vagyok benne, hogy Kingus Kingus. UH-n is ezt láttuk+ én legelőször is kislánynak láttam őt+ minden órán Kingusként jelenik meg előttem.

Niki, egytértek Cilivel, nekem is ugyanezt mondta Raffai, amit neki. Igazából magára a kapcsolatépítés nekem is így kezdődött, a lelki egymásra találás, az érzések feltárása csak később jött. Hajrá! Sok kellmes egymásra csodálkozást kívánok!
Kata

Kata!

Csak azért kérdezem, mert az én "Ritám" Gábor lett:-))) PEdig az UH szerint is Rita volt végig.

Bia

Lányok!

Köszi, hogy így megnyugtattatok, aranyosak vagytok, hogy foglalkoztatok a gondommal. Így egész megerősödött az önbizalmam, és folytatom Manoval, amit elkezdtünk. Aztán jöhet Raffay, vele majd továbbfejlesztem a dolgot.

Kösz mégegyszer,

Pusz,

Niki

Sziasztok!
Nagyban zajlik a búcsúzkodás,ami számomra az analízis legizgalmasabb része. Kingus nagyon okosan figyeli, amit mondunk neki és csak úgy "szívja" magába a praktikákat. A múlt órán arról volt szó, hogy milyen lesz a kibújás fizikai része, hogy mi fog fájni, miben tudjuk egymást segíteni és hogy mire figyeljen. (pl köldökzsinór) Szegénykém nem volt túl lelkes, azt mondta, hogy fél ettől az egész kibújósditól, de próbáltam lelket önteni belé, pl. elmondtam neki, hogy én is és a papája is így bújt ki, meg mindenki, akivel majd kint fog találkozni, na ezen jókat vigyorgott. Kértem, hogy próbálja meg megfogalmazni, hogy konkrétan mitől fél.
Tegnap volt a következő óra és elmondta, hogy attól fél, hogy nem fog kiférni és attól, hogy nem lesz elég ügyes. Elmondtam neki, hogy nem egyedül fog kifelé igyekezni, hanem majd én is segítek és azt is, hogy mindkettőnk teste úgy van felépítve, hogy a lehető legjobban segítsük egymást a nehéz percekben. Aztán a tegnapi óra is nagyon jó hatással volt rá, elmondtuk neki, hogy mi vár rá az első percekben/órákban, milyen fizikai változsáok lesznek (légzés, evés, levegő, mozgás, érintések, stb.)+ én még elmeséltem neki, hogy kik lesznek ott velünk és hogy hol leszünk. Azt mondta, hogy ez annyira jól hangzik, hogy már nem is fél annyira, vagyis hogy ezért érdemes lesz kibújni. A következő órán az első otthonáról lesz majd szó.
Kataq

Kata, en arra leszek nagyon kivancsi a te, aztan majd a sajat szulesemnel is, hogy az analizis mennyire konnyiti meg tenylegesen a szuletest, mar ha valoban megkonnyiti. Krisztinatol is jo lett volna errol hallani, de o gondolom, most nem jut computerhez. + oneki Domi mar a 2. babaja, tehat mar eleve nagyobb volt az eselye egy konnyebb, gyorsabb szulesnek.
Ezenkivul az eredekelne meg, hogy mennyiben lesz mas egy ilyen baba viselkedese (vs nem analizes babak), tehat pl. tenyleg kevesebbet alszik-e (ami amugy nem is biztos, hogy annyira jo dolog, gondolok itt az ejszakakra...), vagy hogy jobban erti egymast a baba es a mama, es mondjuk ezert kevesebbet sir-e a baba, stb.
Szoval remelem, te majd azert visszajutsz ide beszamolni nekunk ezekrol a dolgokrol a szules utan is.
Cili2

Sziasztok!
Cili, ezek érdekes kérdések, már nagyon várom, hogy beszámolhassak nektek az élményeinkről! Én igazából a könnyebb születés/szülés miatt kezdtem el járni és a többi része annyira nem foglalkoztat, nincsenek ezirányú elvárásaim, de azért kíváncsi vagyok.

Folytatódik a búcsúzkodás, a múltkor arról volt szó, hogy milyen lesz a hazaút és hogy mi várja itthon Kingust. Egy darabig nagyon figyelt, aztán összeráncolt homlokkal azon kezdett el meditálni, hogy megszülessen-e már. Az óra végén kérdeztem Raffait, hogy meg szokták-e várni a babák az analízises búcsúzkodás végét, azt mondta, hogy általában igen. Nekünk még két óránk van, hétfőn és kedden és Kingus felől most éppen az jön felém, hogy megvárja a búcsúzkodás végét. Hát majd meglátjuk.

Láttátok az induló oldalon a topicról szerkesztett anyagot? Szerintem nagyon jó és hasznos azoknak, akiket ez a téma érdekel. Még büszkeséget is éreztem, hogy ennyi mindent leírtunk. :-)
Kata

Sziasztok,
ma volt az utolsó elõtti óránk Kingussal, holnap lesz az utolsó. A holnapi arról fog szólni, hogy gyakoroljuk a szülést/születést, a mait pedig annak szenteltük, hogy elbúcsúzzunk egymástól, legalábbis az ilyenfajta kommunikációtól. Kinga nagyon elszánt és határozott volt, egy hosszú és mély ölelés volt az egész óra meghatározója. És nagyon érdekes volt, mert a gondolataink már párhuzamosan futottak, õ is gondolkodott és én is és néha összetalálkoztunk, akkor megkérdeztem, hogy õ min töpreng és mindketten a születése utáni elsõ pillanatokról álmodoztunk. :-)Nagyon jó volt önállónak, felkészültnek, elszántnak látni ezt a kis tündért.
Kata

Kata!
Koszonom a beszamolokat, jo olvasni.
Legjobbakat.
zsolt

Kedves Kata!
Végigkisértem oráidat, nagyon koszonom, hogy merted megosztani velem, velunk. Sima, gyors szulést kivánok, és kérem ird meg, ugy sikerult-e, mint ahogy megpeszélted Kingával!
Judit

Sziasztok!
Köszönöm a köszönetet, nekem is nagyon jó volt mindig beszámolni nektek. Így legalább Kingus is olvashatja majd egyszer a közösen átélt élményeket. Nagyon jó az a szerkesztett anyag a diskuzusról a kezdőldalon, a férjem összerakta wordbe, egész szép és tartalmas anyag, ajánlom az érdeklődők figyelmébe!

Tegnap véget ért az analízis számunkra, az utulsó óra a szülés gyakorlásáról szólt. Arra kértük Kingát, hogy próbálja meg az elindulást, ügyeljen a köldökzsinórra és kezdjen el lefelé nyomakodni. Háromszor is megcsináltuk a nagy gyakorlatot, először nagy intenzitással nyomult a drága, fizikailag is simán lehetett érezni a mozdulatait, aztán kis pihi, mert nagyon elfáradt és még kétszer megcsinálta, nagyon ügyes volt, nem győztem dícsérni.

Már nagyon várom a szülést, ígérem, beszámolok nektek, ahogy kicsit erőre kapunk/észhez térünk!
Sziasztok!
Kata

Kata, ez tok jo lehetett! Mar nagyon varom a nagy esemenyt!
C2

Kata!

Nagyon szoritok nektek, biztosan minden simán fog menni! Egyébként én is elolvastam mindig mindegyik óra-leirásod. Tök jó nektek, hogy eljárhattatok pszichoanalizisre, én is szivesen mennék, csakhát itt nincs éppen ezért volt jó olvasni és tudni, hogy hogyan is müxik ez a valóságban és hogy mit él át az aki részt vesz ilyenen.
Szóval nagyon szoritok nektek és majd irj, ha lesz eröd!

Szija, Lara

Kata!

Olvastam gyermeked megszületését. Gratulálok hozzá. Remélem nem jelentett nagy problémát, hogy Kingus végül is Kornélként érkezett.
HA esetleg van kedved leírni, azért érdekelne, hogy te ennek tükrében hogyan látod a pszichoanalízist.

Bia

Sziasztok!

Jaj, én ma megyek Raffaihoz elsö beszélgetésre. Ami vonzott a dologban az volt, hogy majd remekül kommunikálunk a bébimmel, megbeszéljük, hogy mikor fog megszületni, ö visszajelez, hogy fiu-e vagy lány. Meg hallottam, hogy könnyebben születnek. Akkor most mi igaz ebböl... Kingus Kornélként érkezett, nem a megbeszélt idöpontban és ráadásul 31 órás vajúdással.

Hát ez remek, most tök ciki lesz ilyen hitetlenkedve menni Raffaihoz. Csajok! Kérlek valamivel öntsetek lelket belém. S.O.S.

Köszi,
Adri

Szerintem érdekes lenne neki elmesélni, hogy Kata hogyan járt és megkérdezni az Ö (Raffai) véleményét...

Adri, en sem tudok beled lelket onteni, mert pont ugyanez a 3 kerdes merult fel bennem is. En is analizises vagyok, igaz, hogy nem hetente jarok Raffaihoz, hanem ritkabban. Talan ezert, talan nem, meg kell valljam, hogy bar az analizises kapcsolatom harmonikus es kellemes a babammal, a Kata es Ildi altal megeltekhez egyaltalan nem hasonlithato. Mint anno az elejen is irtam, szamomra az analizis egy kiserlet. Eddigi tapasztalataim alapjan a kovetkezo babammal nem fogok jarni, hanem otthon vegzem el ugyanezt. Ezt a dontesemet azert meg a szulesem (8 het mulva) tapasztalataitol es az utanna megeltektol (baba nyugodtsaga, siras mennyiseg, stb) tettem fuggove magamban. Szoval en is kivancsi vagyok majd Kata velemenyere es a sajat elmenyeimre.
Cili2

Bocs, TERMESZETESEN nem "Kata es Ildi"-t, hanem "Kata es Krisztina"-t akartam irni.
C2

Hat nekem eddig sem volt tul hiheto ez az egesz, sot nagyon is ugy tunt, hogy az a 7000 vagy akarmennyi forint alkalmankent egy nagy rablas egy rakas hokusz-pokuszert, ezekutan pedig meg vagyok gyozodve rola.
En a helyetekben nem adnek ki ennyi penzt ilyesmire. Inkabb vegyetek babakelengyet rajta.

Cili2!

Te hány hetesen kezdted? Raffai azt mondta, akik csak hetente egyszer járnak ott nem megy mindig minden ugy ahogy azt elöre megbeszélték a babával.

A másik dolog pedig az, hogy szerinte nem alapvetöen a szülést könnyíti meg, hanem a baba születés utáni fejlödését befolyásolja.

Én is kicsit csalódott vagyok és lehet, hogy mégis epidurálisan fogok szülni, de nem akarok 31 órás vajúdást végigszenvedni.

Adri

Sziasztok!

Nagyon várom Kata beszámolóját, nagyon kíváncsi vagyok mit gondol most az egész kapcsolatanalízisrõl. Sajnos Krisztinától sem kaptunk semmi hírt azóta, pedig õ még összehasonlítási alappal is bír.
Gondolom Raffai azt mondaná, nem arról szól a k.a. hogy megtudjuk fiú avagy lány, meg hogy dátumot kapjunk. De az azért rémlik, hogy könnyebb, simább szülésrõl volt szó. Mintha Kata is mondott volna olyasmit, hogy ezért is jár, hisz nem a magasabb IQ stb a célja az egésszel.
Még egy kérdés vetõdött fel bennem: ha tényleg van kommunikáció, ha nem is a konkrétumokról, akkor az a tény, hogy egy fiú gyermekre folyamatosan lányként gondolnak és akként kommunikálnak vele, nem jelent-e veszélyt a késõbbiekben rá? Azt ugyanis tudjuk, hogy a születés utáni idõben a gyermek fejlõdésében, a felnõtteknek a gyerekhez való viszonyulásában nagyon nagy szerepe van annak, hogy a felnõtt lánynak avagy fiúnak tudja-e a gyermeket (volt egy érdekes kísérlet, felöltöztett babákat adtak oda felnõtteknek, akik nem ismerték elõtte, mondták nekik, hogy ez lány, az fiú, és totál másképp viselkedtek velük)

Ildi

Sziasztok lányok!

Bocs, hogy beleszólok, de reflektálni szeretnék Adri fenti hozzászólására Raffai kijelentésével kapcsolatban, miszerint a heti egy alkalomnál nem minden megy úgy, mint ahogy azt szeretnénk...

MÉG JÓ, HOGY ezt mondja, komoly anyagi érdeke, hogy ne csak heti egyszer járjon hozzá az ember, hanem két, három alkalommal. Én ez ügyben egyáltalán nem adnéka véleményére...

Bocs:

Dia

Szia Ildi!

Sajnos Krisztinának nincs otthon net-hozzáférése, de talán hamarosan lesz, és akkor beszámol majd a tapasztalatairól! Én telefonon szoktam vele beszélni, neki is nagyon hiányzik a Babanet! Egyébként Dominik 5 hetesen megfordult, hátról hasra, és ezt Móni is látta, mert akkor is megcsinálta ezt a produkciót, mikor Móni meglátogatta Őket.
Üdv: Judó
Katáról friss híreket az "Ami a szülés előtt van" topikba és az Üzenőfüzetbe tettem.

Sziasztok Lányok!

Meg kell mondanom, hogy én nem hiszek ebben a kapcsolatanalizises dologban. Legalábbis nem ebben a formában, és ami most Katával történt csak még inkább megerősített ebben.
Azt elhiszem, hogy lehet kapcsolat az anya és magzata között hiszen én is nagyon jól el tudtam beszélgetni a gyerekeimmel mikor még a pocimban voltak. Bár ez elég egyoldalú beszélgetés volt, mert nekem nem voltak olyan "érzeteim" amiről itt a lányok beszámoltak. Előfordult, hogy arra gondoltam, és próbáltam közvetíteni a babámnak, hogy dugja ki a lábát, hogy meg tudjam simogatni (pocakon keresztül) és Ő kidugta valamelyik részét. Nem állítom hogy pont a lábát, hiszen nem tudhatom.Mindkét gyermekemnél az első pillanattól éreztem a nemüket, és be is jött. (Ez lehet, hogy csak véletlen volt, hiszen 50-50 százalék az esély, hogy az ember eltalálja.) Most a második terhességemnél, még jobban próbáltam törekedni arra, hogy ilyen egyoldalúan "beszélgessek" a kisfiammal. Úgy érzem vele meg is valósult ez a kommunikáció Raffai nélkül is. Néhány példa; Mikor már minden előkészülettel megvoltunk "megbeszéltem" vele, hogy 1-én vagy 2-án szülessen meg. 1-én hajnali 3-kor fájásokra ébredtem, amik nem voltak erősek, de rendszeresek igen, ezért bementünk a kórházba. Ott egész nap elvoltam, nem akart se erősebb lenni, se elmúlni. Este azt mondták, ha 10-ig nem történik valami, akkor kapok egy injekciót amivel leállítják, mert még két hetünk hátravolt. Ekkor "megkértem" hogy döntse el, hogy meg akar-e tényleg születni. Félóra múlva beindultak a fájások. 3 és fél óra múlva megvolt a fiam, az egyetlen beavatkozás a burokrepesztés volt, még a gátmetszést is sikerült megúszni. Kisfiam az első naptól kezdve borzasztóan nyugodt gyerek, az elmúlt 5 hónapban talán 8 igazán rossz napja volt. Ez szerintem nem olyan rossz arány. Persze nem állítom hogy ezek azért voltak, mert én "beszélgettem" a babámmal. Lehet, hogy csak szerencsém volt. De számomra az a tanulság, hogy nem feltétlenül szükséges Raffai ahhoz, hogy az ember felvegye a babájával a kapcsolatot, és a szülés után ne legyen sírós a baba.
Nem akarok senkit megbántani, aki hisz Raffaiban, és lebeszélni se akarok senkit, aki kipróbálja, hiszen mindenki arra költi a pénzét amire akarja.
Csak elmondtam egy véleményt a másik oldalról.

Sziasztok
Ancsa

Ui: Tomi csak 4 hónapos kora után fordult hasra.

Hali, azt hiszem Kata szulese azert nem kell, hogy mindenkit megingasson az analizisbe vetett hiteben. Az teny, hogy azok a babak, akikkel mamajuk mar a szuletes elott is aktivan foglalkozik lelkileg, gyakran koncentral csak rajuk a kulvilag kizarasaval, mindenkeppen nyernek. Es ez mint ti is tapasztalatbol tudjatok, megtortenhet Raffai nelkul is. Lehet, hogy ovele ez fokozottabb, bar az en esetemben nem biztos. Viszont masoknal igen (Kata, Krisztina) es ok eletuk valoban nagy elmenyekent elik meg az analizises orakat. Sot, Kata egy kerdesemre, hogy otthon nem szokott-e hasonlo kapcs.-ba lepni a babaval azt valaszolta, hogy nem, inkabb fenntartja ezeket az elmenyeket a Raffais orakra, mert - mar pontosan nem emlekszem mit irt, de bennem az maradt meg, hogy - el akarja kuloniteni az otthoni, szuletes utani dolgokat, erzeseket a szuletes elottiektol. Szoval, van akinek bejon.
Adri, szerintem ha mar elhataroztad, azert tegyel probat a dologgal, lehet, hogy neked is Kataekhoz hasonloak lesznek az elmenyeid. Kerdesedre, hogy mikor is kezdtem jarni, mar nem emlekszem pontosan, de sokkal hamarabb, mint a masik 2 lany (talan a 13. het tajan?), tehat ez szerintem kompenzalhatna azt, hogy nem jartam heti 2x, + otthon is kapcsolatba lepek a babaval. Sot, ha jol tudom, az utolso ideig Kata es Krisztina sem jartak 2x, csak heti 1x.
Sziasztok,
Cili2

Szia Cili2!

Köszi a biztatást. Pénteken megyek legközelebb, kiváncsi vagyok rá milyen lesz. Nem tudom nekem mikorra sikerül felvenni a kapcsolatot.

Raffai egyébként egész augusztusban szabin lesz, tehát akkor csak az otthoni kapcsolatfelvétel marad. Nekem ezért nagyon fontos, hogy addigra eljussak a kapcsolatfelvétel szintjére.

Adri

Sziasztok!
Azt hiszem, én is az ellenvéleményen lévők táborát fogom gyarapítani. Szerintem ha van kapcsolat az anya és magzata közt, az van analízis nélkül is, tisztán csak azért, mert az anyuka nagyon várja és szereti a babáját. Lehet, hogy nem tudom, mikor fog születni, nem "mondja meg" a nemét, nem beszélget velem, de a szeretetemet biztosan így is érzi.Másrészről: nem vagyok egy túlzottan anyagias tipus, de feleslegesnek tartom, hogy erre ennyi pénzt kidobjak. Ez a kapcs. analízis most egy nagyon felkapott, menő újdonság, de gondoljatok bele: eddig is voltak kiegyensúlyozott, keveset síró, ügyes szép stb. babák, és lesznek is, legfeljebb nem fordulnak hasra 5 hetesen. Attól még lehet tökéletes.
M. Kriszti

Sziasztok!
Bevallom, nincs idom lelkiismeretesen végigolvasni a hozzászolásokat, igy nem azokra reagálnék, hanem inkább egyszerüen csak leirnám a saját tapasztalataimat.
Én a kapcsolatanalizisre járok közé tartozom. Hetente egyszer megyek Hidas doktorhoz, gyakorlatilag a terhesség elsö heteitöl, és igy tervezem a végéig is. Nem tartom egy csodának a dolgot, hanem kb. a terhesgondozással egyenértékü, csak teljesen más területre koncentrálo szolgáltatásnak, aminek a hasznosságával arányban van a ráforditott ido és az ára. És teljesen meg vagyok rola gyözödve, hogy kapcsolatanalizis nélkül is fantasztikus lehet maga a terhesség, a szülés, és csodás babákat lehet szülni.
Amiért én szeretek járni:
- tutira a babával "töltöm" azt az idöt (egyébként lehet éppen mosogatnék)
- elöhozott belölem olyan feldolgozatlan dolgokat, amiket nekem érdemes magammal tisztázni
- mindig el tudom mondani, hogy mi miatt szorongok, és ezt általában valamifajta normális mederbe tereli a Hidas doktor (pl. az ö segitsége kellett ahhoz, hogy rájöjjek, hogy az az iszonyatos aggodás, ami a férjemmel kapcsolatban van bennem, az nálam abbol táplálkozik, hogy el sem merem hinni, hogy én megérdemlem ezt a hatalmas boldogságot - igy legalább nem azon meditálok, hogy milyen alapja lehet annak, hogy álmaimban mindig beleszeret másba)
- érdekes dolgok történnek velem a babával kapcsolatban (pl. ha ott mélyen ellazult állapotban rágondolok, mindig elöjön a kék szin; ezek után már meg sem lepödtem azon, hogy annak ellenére, hogy eddig egyetlen kék ruhám sem volt, most teljesen ráálltam a kék kismama ruhákra és kiegészitökre - ja és töle tudtam meg (de ezt csak mostanában), hogy a babáknak állitolag kék az aurájuk)
- csak nála éreztem, hogy baromi rossz fejjel lefele lenni -ezt persze normális fekvo pozicioban-(nem tudom, hogy az én élményeim idézödtek fel, vagy ez a baba érzése), ezért nem is meglepö számomra, hogy a baba nem ugy fekszik, ahogy kell
- az, hogy megerositi bennem, hogy tudok kommunikálni a babával segit abban, hogy ne aggodjak a rossz fekvése miatt, hanem ugy álljak hozzá, hogy majd megbeszélem vele, hogy bizony a szüléshez be kell fordulni
- szerintem sokkal kevesebbet szorongok, mint amugy tenném, mert el merem hinni, amit érzek a babával kapcsolatban, hogy tudniillik köszöni szépen, ö tökéletesen jol van

Szóval a véleményem tömören az, hogy ez nem egy csoda, valoszinüleg egy csomo kismamának nem is adna pluszt, mert nincs szükségük külsö segitségre; de számomra igenis nagyon hasznos, és nagyon örülök, hogy rátaláltam.
Szile

Sziasztok!

Szile!

Csak egy dolgot szeretnék hozzáfűzni: a kibabák aurája nem kék, hanem hófehér és ragyogó. Ahogy nőnek, úgy lesz benne egyre többféle szín látható. A kék szín egyébként a tökéletes nyugalom és kiegyensúlyozottság állapotában figyelhető meg, ez gyakori pl. akkor, ha az anya éppen szoptatja, vagy dajkálja a gyeermekét. Ilyankor kettőjük aurája egybeolvad és mindenféle kék színben játszik...

Puszi:

Dia

Sziasztok!

Szeretném megosztani veletek, hogyan is zajlott a szülésem az ilyesfajta kapcsolatanalízises felkészítés után.

Az utolsó el?tti búcsúzkodós kapcsolatanalízises órára készültem, már latolgattam, elmenjek-e, mert Dominik egész nap élénken rúgdosott, ami miatt szinte felállni is alig tudtam, egyb?l éles fájdalom nyilallt a combomba. Azért valahogy leevickéltem az autóhoz, és elmentem Raffai doktorhoz. Az órán Dominik furcsán viselkedett, alig figyelt rám, és folytatta a szinte fájó rúgdosást. Éreztem, hogy roppant izgatott. Mikor megkérdeztem, mi az oka ennek, azt válaszolta, hogy nemsokára meg fog születni. Ezt én úgy értelmeztem, hogy pár napon belül, de mint nemsokára kiderült, hamarabb, mint gondoltam.

Aznap éjjel még nyugodtan feküdtem le aludni - 2 hét volt még hátra a szülés kiírt id?pontjáig - de hajnali 2-kor tompa fájásokra ébredtem. Nem fájt nagyon, viszont rendszeresen, 10 perces id?közönként ismétl?dött. Olyan volt, mintha Dominik "edzett" volna. Bementünk a kórházba, azonban a szül?szobába sehogyse akaródzott bemennem. Úgy éreztem, magamban, háborítatlanul tudnék a legjobban koncentrálni. Persze mégis be kellett menni. Az ügyeletes orvos megvizsgált: 2 ujjnyi volt a tágulás. Beöntést kaptam, és leborotváltak, ami nagyon megviselt lelkileg, és a fájások is leálltak. Az orvosom egyszer délel?tt 10-kor, majd délután 3-kor jött be megvizsgálni, és mivel a fájásaim nem er?södtek, és nem is s?r?södtek, azt állapította meg, hogy csak jósló jelleg? fájásaim vannak, és felajánlotta, hogy akár haza is mehetünk. Végül mégis úgy döntöttünk, hogy maradunk, és kaptam egy szobát a gyermekosztályon, ahová a férjem is velem jöhetett. Végre kikerültem a szül?szoba frusztráló légköréb?l! Ez meg is tette a hatását! Ahogy elhelyezkedtem az ágyban, hirtelen minden átmenet és igazi vajúdás nélkül az én Dominik fiam úgy döntött, hogy megszületik. Éreztem, hogy megindul lefelé - szándékosan, jól felkészülten, ahogy az órákon tanulta - , egy pukkanást éreztem a hasaljamban - elpattantotta a magzatburkot -, és elöntött a magzatvíz. A férjem lement szólni a szülészetre. A következ? percben viszont nálam megindultak a tolófájások, és legnagyobb döbbenetemre éreztem, hogy Dominik egyre kijjebb nyomul. Az id?közben visszatér? férjem rohant egy tolószékért, majd beleemelt, és egy n?vér rohant velem végig a folyosókon, és mondta, hogy lélegezzek, hogy vissza tudjam tartani a babát, mert a folyosón nem szülhetek. Hát, alig értünk be a szül?szobába, valójában épp csak a pihen?szoba volt szabad, így annak a franciaágyára dobott fel a férjem, a szülészn? megvizsgált, és közölte, hogy már semmire nincs id?, jön a baba. Az orvosomnak esélye sem volt, hogy beérjen a szülésre. A szülészn? magyarázta, hogy nyomjak, és gátmetszés nélkül, 20 perc alatt megszületett Dominik. Utána még napokig téma volt a szülésem a szülészeten és a frissen szült kismamák között, mert ilyen gyors és szenvedésmentes szülésr?l még nemigen hallottak.

A szülés után a férjem, aki mindaddig szkeptikus volt a Raffai témával kapcsolatban, csendben megjegyezte: "Azért mégiscsak lehet ebben valami..."

Ja, még valami. Dominik 5 hetes korában elkezdett tudatosan hasról hátra fordulni, mára (8 hetes most) már kidolgozott technikával...

Szia Krisztina, de jo hallani rolatok! Gratulalok a kicsi fiuhoz es orulok, hogy ilyen jol ment a szules. Jo lenne, ha nekem is segitene valamit az analizis, bar egy kicsit szkeptikus vagyok. (Csak zarojelben es nem kotozkodni akarok, de az ocsem, 2. gyerekkent 2 perccel a korhazba erkezes utan meg is szuletett annak idejen. Szoval nem elso szules eseten spontan is tortenik neha ilyen gyors szules.)De a legfontosabb az, hogy elveztetek az analizist, tehat ezert mar megerte es valoszinuleg masban is latjatok eredmenyet.
Cili2

Sziasztok!

Nem akarok hazabeszélni, de Krisztina történetében nem a gyorsaságon van a fő hangsúly, hanem a tudatosságon, ahogy mindezt megélte-megélték. Való igaz, hogy spontán is lehet gyors szülés, ezért is nem ez a lényeg, hanem hogy tudatában volt végig annak, hogy mi miért és hogyan történik.

Üdv: Pele

Sziasztok!
Engem nagyon érdekelne Kata szülése. Meg tudnátok mondani, hogy hol írt erről?
Köszönöm

Porsi,
Az Anyasag/Szules/Ami a szules elott van-ban, ha jol emlekszem.
C2