2011.02.08 13:34
Szerző: bebe29
sziasztok lányok,
Jó látni, hogy szépen növögettek, és hogy mindenki rendben van.
zsemlyécske. mi már ugyan nem nagyon kommunikáltunk itt, de én is sajnálom. Én csak egyet tudok tanácsolni, hogy ne add föl, és sírj nyugodtan. Én bizony három hete gyászolok, és rengeteget bőgök, de jól esik és megkönnyebbülök tőle. Lassan amúgy már nem is bőgök rengeteget.
Na azért jelentkeztem igazából, hogy beszámoljak az újabb eredményekről:
Szóval múlt csütörtökön voltunk endokrinológusnál. Szimpi is volt meg nem is a dokitor bácsi. A doktornéni aki előtte felvette az adataimat, az nagyon szimpatikus volt, sok mindenről beszélgettünk, de végül a vizsgálatot és a tanácsadást nem ő csinálta. Tehát vizsgálat:
EIS vizsgálat: ez egy átfogó vizsgálat ami alapján kiderült, hogy makk egészséges vagyok. (nincs hormon problémám, pajzsmirigy stb.) ennek azért örültem mert egy csomó ide-oda rohangálástól, várakozástól, felesleges szurkálástól megkímélt. Miután meglett az eredmény még elmagyarázta, hogy mik lehetnek az okai annak, hogy másodszor vetélek el, és, hogy milyen vizsgálatokat javasol első sorban. (csak javasol, mivel nekem, és ezt 5 × kihangsúlyozta, van saját orvosom) A felét folyton visszakellet kérdeznem, pedig két diplomám van, így gondolom sík hülye azért nem vagyok. Mindegy. A lényeg, hogy azt mondta (az egyik amit értettem), hogy mikor megjön, rá 12-14 napra megnézi a méhnyálkahártyámat, mert ez lehet még egy fontos tényező a vetéléseknél. Amúgy meg nagyon javasolja, hogy egy 12 alkalmas kúrát vegyek igénybe náluk: elektor biostimulációs kezelés, amivel nem tudja garantálni, hogy megmarad a baba, de ártani nem fog, sőt majdnem biztos, hogy jót tesz (persze nem így mondta, én már ezt kifigurázom, de a lényege ez volt). Alkalmanként 5,000,- Ft. Magyarul 60,000,- Ft meg az imáim és a reményeim, amik ingyen vannak. ezzel az erővel mondjuk kerékpározhatok is, meg úszhatok is. ezek is jót tesznek, a babák nem emiatt fognak meghalni, és jó kedvem is lesz tőle.
Na mindegy. Okos doki bácsinak kiperkáltunk 15,000,- Ft-t, és majd még 8,000,- Ft-ért megmondja, hogy ha megjött, akkor milyen a méhnyálkahártya. Fityiszt. ennyire nem állunk jól anyagilag.
Na ma meg visszamentem a saját dokimhoz kontrollra, aki tündér volt. Vittem mamámat is, mert tudtam, hogy a felére nem fogok emlékezni, hogy mit mond, annyira izgulok, meg majd bőgök. Megölelgette, én bőgtem, megvizsgált, megnézte e méhnyálkahártyát is (!, gondolom ezért külön nem fog majd még pénzt kérni), ami tökéletesen rendben van, szép vastag és a bal petefészkemben ugrásra készen ott figyel egy pete. hétvégére kiszabadul. De ugye a műtét még csak 19 napja volt, nem jött még meg stb. És a lényeg, hogy ez mind nem érdekes. tehát ma estétől ovulációs teszt, és próbálkozás. Ennek azért is örülök, mert nem elég, hogy babóca meggondolta magát, de mikor ilyen kicsi és árva vagyok én is a párom, is akkor még össze se lehet bújni. Na most már lehet.
Vizsgálatok: neki kezdhetünk, de:
1. drága lesz,
2. sok idő, és addig nem próbálkozunk,
3. 80 %, hogy semmi nem derül ki belőle.
Akkor meg minek?
Kérdeztem, hogy ha az ő lány lenne itt, mit mondana neki. Azt, hogy menjen haza és csináljanak gyereket. Garancia nincs, hogy megmarad, de az összes orvosi könyv, cikk, protokoll szerint egy egészséges nőt felesleges agyon vizsgálni, mert nem tudjuk a vetélések 80 %-nak az okát. Kérdeztem, hogy ez miért nincs fent a neten.
Válasz: az emberek, pláne az orvosok, a kudarcaikat, nem szívesen pakolják ki az ablakba. Ő is szívesen elmereng a leleteim fölött, és majd bölcsen le és felrakja a szemüvegét, meg hümmög is, de okosabb akkor se lesz, amikor engem agyon vizsgálgattak, pénzt és időt nem sajnálva. És akkor is majd csak imádkozni tudunk, hogy megmaradjon, és lehet, hogy nem ez, hanem következő marad meg. Garancia nincs. Csak bízni tudunk egymásban. És elfogadja ha nekem ez nem elég és kezdjük el a vizsgálatokat, de ő inkább haza menne és összebújna a párjával, hiszen hormon és pajzsmirigy problémánk nincs a többi meg csak sötétben tapogatózás, még akkor is ha más orvosok ezt nem vallják be.
(amúgy neki van egy nagy lány és egy pici fia, és a pici fiú nem jött össze könnyen, mert idősebbek is voltak már, ráadásul volt egy vetélésük is 16. héten a kisfiú előtt),
Így abban maradtunk, hogy most a következő napokat inkább összebújással töltjük, és nem vizsgálatokkal. Ámen.
Remélem összejön, és főleg, hogy megmarad.
Ennyi,
jöhetnek a drukkok nekünk, bár azt hiszem inkább majd a 6. és 12 hét között lesz rá szükségem.
Nagy puszi és ölelés mindenkinek