Nagyon köszönöm, hogy ennyien figyeltetek arra, amit leírtam. Szerencsére, most napok óta elő sem került a téma, telefon sem volt
Így a férjem a munka ellenére is jól tud este lazítani. Ma voltunk szüléselőkészítő foglalkozáson is
Egészen jó a kedvem
Kedves Kriszta!
Köszi a "fapofás" tanácsot
Igazából próbálkoztam vele, egyszer. Az lett a vége, hogy én is olyan vagyok, mint a másik két undok menye, akik még csak nem is mosolyognak, ha vele beszélnek. Kivonult a garázsba (épp nálunk vendégeskedtek, és én majd kinyúltam, hogy minden rendben legyen), és nekiállt sírni, hogy őt senki nem szereti. A férjem kb egy órán keresztül kellett vígasztalja. Közben nekem a pasasát kellett hallgatni, hogy mostanában "szegény" anyósom nagyon érzékeny időszakban van...Azt nem tudta megmagyarázni, hogy miért.
Amúgy igyekszem fifikával kicselezni. Amikor sikerül, és kimutatja a fiának a foga fehérjét, akkor elkezd sírni, hogy ő milyen szerencsétlen. Hú, nehéz volt megállni az utóbbi 2-3 alkalommal ehhez nem fűztem semmi kommentárt, és igazad van: a férjem mondta, hogy úgy érzi, az anyja eltaszítja magától ezzel a viselkedéssel. Sajnos, nem minden alkalommal van így, de dereng a remény
És, ha Te is hosszú idő alatt, de megvívtad a háborút, remélem, nekem is sikerül...
Ja, én az apósomat nem is ismertem, de a nyáron az én kezdeményezésemre került a neve a sírjára. Az én szüleim jártak a márvány tábla után, mi csak kinéztük, és leírtuk a szöveget. Apukám volt 2szer is, hogy minden rendben legyen. Nagyon szép lett, és a férjem egy napos munkával csavarozta fel a beton fejfára, utána egy hétig mindene fájt. 1993 óta erre anyósomnak nem volt alkalma...
Kedves Romy!
Jó "hallani", hogy nem csak nekem fájt így, amikor a fiam nem volt jó az anyósomnak. Úgy éreztem először, hogy csak én vagyok túl érzékeny. Hát, a cumi nem az igazi, de kiiktatni nem lehet a férjem miatt, mert nagyon rosszul esne neki.
Mellesleg az én anyósomnak van egy lány unokája, de nem találkoznak, mert annak a menyének annak idején azt mondta, hogy a fia majd úgyis elhagyja, ne élje bele magát a házasságba... Azóta nem tartják a kapcsolatot. Még amúgy nagyon is együtt vannak, de a sógorom is csak néha, egyedül ugrik fel az anyjához, titokban... Vajon miért?
Kedves Ila mama!
Az email címemet nem adnám meg. Nem titkos, megadtam már másik topikban (Ceglédi kismamák), de véletlenül sem szeretném, ha valaki erről írna nekem mailt. A férjem hozza ugyanis haza a leveleimet, mert otthon nincs internet. A babanetre csak akkor jövök, amikor elkísérem a férjemet munkába (tanfolyamot tart). Ilyenkor internetezek. A mailjeimet nem szokta amúgy elolvasni, de ha véletlenül olyat látna, ami fáj neki, az nekem is rosszul esne. Õt ugyanis nagyon nem akarom bántani az anyja miatt.
Azt hiszem az én esetemben is a Te módszered válna be. Mert az egyetlen, amivel nem tud mit kezdeni az anyósom, ha mosolyogva semleges dolgokról tárgyalok vele. De ez nem mindig megy. Túl hamar felkapom a vizet, ha belém köt. Akkor sem szoktam mondani semmi sértőt, csak otthagyom, de akkor jön az érzelmi zsarolás, és a férjemet kínozza...Még sokat kell edződjek.
Kedves Tícia!
Hát a testvérek nagyon kényes téma nálunk. A férjemet az anyja teljesen elvadította a két bátyjától. Addig sulykolta belé, hogy a másik kettő nem szereti, és elhagyták őt a rossz életű feleségeik miatt, hogy a férjem emiatt összeveszett mindkettővel. A középsővel azóta már beszélőviszonyban van, de nagyobbik még nem is ismer engem. Ezt nem lehet kimondani, de nyilvánvaló, a férjem még mindig meg van róla győződve, hogy a nagyobbik fiú elárulta az anyját a felesége családja miatt. Holott én már nagyon jól látom, hogy ez nem így van, hanem azokat is tönkretette az állandó siránkozásával, érzelmi zsarolásaival . Ja, és mostanában az anyósom eljár a nagyfiához, és a menyéről is azt mondta (előttem persze), hogy olyan kedves volt vele, hogy alig ismert rá... Na, ezt azért a férjem sem hagyta szó nélkül. Azt mondta, hogy könnyű 3 évente egyszer fél órát mosolyogni...
Az én testvéreim emiatt háttérbe szorulnak. A férjem szerint ugyanis a testvér nem is igazi rokon, vagyis ha engem meglátogatnak a húgaim, akkor hallgatnom kell, hogy most az anyja pasija a soros a vendégségben. Logika nincs benne, de a húgaim emiatt nem nagyon mernek látogatóba jönni, mert akkor meg kell hívni a nyavalyás pasast...
Kicsit a húsvét miatt nyugodtabb vagyok, mert anyukám volt a hétvégén, és azt mondta, ha mégis meglátogatnak, akkor írjak egy smst, és rohan ide, hogy felfogja a támadásokat. Õ ugyanis nagyon aggódik a babám miatt
Azt mondta, hogy ha úgy érzem nem bírom fél napon belül ideér, és azt mondja majd, hogy dolga volt erre. Nagyon jól meg tudja oldani az ilyen helyzeteket. Nem úgy mint én
Azért remélem, nem kell iderángassam, mert anyagilag is, fizikailag is megterhelő lenne neki. De az, hogy van ez a lehetőségem sokkal nyugodtabbá tesz.
Én annyit szoktam még ezügyben tenni, hogy amikor lehet, akkor tudatom a középső sógorommal, hogy szeretek vele beszélgetni, és szeretném hozzánk meghívni, majd ha kész átköltözünk a másik lakásba. Talán, ha a férjem érzi, hogy nincs egyedül a világban (rajtam kívül), akkor könnyebben távolodik az anyjától, és jobban látja a hibáit. Amióta a babát várjuk, érezhetően távolodott az anyjától (emiatt súlyosbodtak a támadások...).
Még egyszer köszi a bíztatásokat! nagyon sokat segítettetek
Kb hetente, 2 hetente tudok a társalgóba bejelentkezni. Leírtam miért. Mostanában meg nagy pocakkal nehezen mozdulok ki otthonról, ha nem muszály. Május 20ra várjuk a fiunkat. Remélem, ő le fog eléggé kötni, és eléggé "anyatigris" leszek, hogy akár az apukáját is megvédjem
Üdv mindenkinek!
Lilla