Büszke vagyok a pocakomra Interjú Kovács Patríciával

Hogyan befolyásolta a pályaválasztásodat, karrieredet a családod, milyen útravalót hoztál otthonról?

A családom felmenői között elvétve sem bukkanhatunk olyan emberre, akinek bármilyen értelemben köze lett volna a színházhoz vagy bármilyen művészethez. Ehhez képest én és a testvérem is a színészi pályát választottuk. De abban az értelemben nagyon jó útravalót kaptunk tőlük, hogy soha nem erőltettek ránk semmit, hanem csak tereltek kitartóan arra, amerre magunktól is szerettünk volna haladni.

Mivel foglalkoznak és milyen a kapcsolatod a testvéreiddel, szüleiddel?

Édesapám nyugdíjas orvos Mama pedig idegenforgalmi szakember. Az öcsém Ádám a Színművészeti Egyetemen végzett színész szakon. Nagyon jó a kapcsolatunk, egyszerre baráti és testvéri. Szakmai kérdésekről is nagyon szeretek vele értekezni, mert nagyon kedvelem a színházi ízlését. Mamával naponta többször is beszélünk, nem tudok és nem is akarok leválni róla. A legbiztosabb pont az életemben.

Miben befolyásolta a saját gyereknevelési elveidet az otthoni példa?

Korai lenne a gyereknevelési elveimről beszélnem, hiszen még meg sem született a baba. Rengeteget olvasok és tájékozódom és persze hasonlítgatom a mai véleményeket azzal, ahogyan az én generációm nevelkedett. Nem szűrnék még le messzemenő következtetéseket. Térjünk vissza erre a kérdésre 1 év múlva.

Fotó: Balogh Edina

Mi a legnagyobb félelmed a gyermekvárás alatt? Mi az, amitől a legjobban tartasz az anyasággal kapcsolatban?

Amióta tudom, hogy babát várok, mindent elkövetek, hogy a "félelem" szót tudatosan száműzzem a szótáramból. Ez persze nem mindig könnyű, hiszen folyamatosan beleütközök abba, hogy rettegtetnek. Kétnaponta megkérdezi valaki, hogy nem félek-e a szüléstől. Naponta elmesélnek egy-egy horrorisztikus történetet. Nem könnyű, de sokat dolgozom azon, hogy távol tartsam magamtól a negatív energiákat.

Mik azok a sarkalatos pontok, amelyeket feltétlenül szem előtt fogsz tartani szülőként?

A flexilbilitásomat, hogy alkalmazkodni tudjak majd hozzá, hogy igazán megismerjem, hogy neki mi mindenre lesz igénye és ne ragaszkodjak majd görcsösen ahhoz, amit én egyedül elterveztem. Fontos, hogy úgy tudjuk majd leélni a közös életünket, hogy közben ne érezzem azt, hogy saját magamat elvesztem.

Fotó: Balogh Edina

Hogyan tervezed összeegyeztetni a karriered az anyasággal? Milyen hatással van rád a reflektorfény kismamaként?

Most azt gondolom, hogy egy jó ideig nem fogok próbálni. Nem gondolom összeegyeztethetőnek egy színdarab létrehozását egy pici gyermek nevelésével. De azt, hogy idővel esténként egy-egy régi kedves szerepemet újrajátsszam, azt igen. Meglátjuk.

A reflektorfényt megszoktam, és igyekszem jól kezelni. Büszke vagyok a pocakomra és tisztában vagyok vele, hogy néha meg is kell mutatnom. Szívesen nyilatkozom róla, hiszen erről a csodálatos állapotról csak öröm beszélni.