Jellegzetes hibák
 

Vörösszem-effektus
Az egyik legtipikusabb amatőr hiba a vörösszem-effektus. Ez többnyire akkor jelentkezik, amikor sötét szobában, közvetlenül a gép mellől szembevakuzzák a modellt. A kevés világítás miatt ilyenkor kinyílnak a pupillák, és a szemfenéken elhelyezkedő apró vérereket látjuk felvillanni (1. kép). Több megoldás van erre a problémára. Egyrészt, minél több fényt kell bekapcsolni minden alkalommal, amikor fotózunk. Ez nem csak a pupillát zárja, de derít is az árnyékos részeken. Ha ezt nem tudjuk megoldani, a HP digitális kamerákon külön beállíthatjuk a vörösszem-effektus elővillanását, ez segít kiküszöbölni a hibát. A digitális képalkotásban kicsit jártasabbak pedig valamelyik szoftverben utólag is könnyűszerrel átfesthetik a vörös szemet (2. kép). Csak ki kell jelölni a pupilla területét, és a megfelelő utasító ablakban minimumra csökkenteni a színtelítettséget (saturation). Ezzel a felület jellege nem változik, csak a színinformáció tűnik el belőle, s mivel a pupillák általában feketének látjuk, ez nem módosítja lényegesen látvány természetes jellegét.

Ragadós árnyék

Talán még gyakoribb hiba a kemény, ragadós árnyék, amely akkor áll elő, amikor kevés az adott fényünk és a vaku - mint egyetlen fényforrás - túl közel helyezkedik el az objektívhez, és a modell is közel áll a falhoz. Vigyázzunk a helyes távolságokra (3. kép).

Bemozdulásos életlenség

Ez is egy tipikus hiba. Az expozíció előtt a digitális fényképezőgép elemzi a látványt, előkészíti a szenzort az expozícióra. Ez még a legideálisabb esetben is egy villanásnyi idő a kioldógomb benyomása és a felvétel között. Sokan ezt nem várják meg, hanem a gomb benyomása után már el is mozdítják a gépet. Vaku használatával könnyen kiküszöbölhetjük a bemozdulás lehetőségét, mivel az elvillanási idő olyan rövid, hogy az kizárja a bemozdulás lehetőségét. Utólag elemezve a képeket, bemozdulásos életlenségre akkor kell gyanakodnunk, ha egyáltalán nincs éles pont a képen, ebben az esetben ugyanis nem az élességállítással van a probléma. Egy kis szépérzékkel és gyakorlással viszont a bemozdulásos életlenséget akár a kompozíció részévé tehetjük, ami különleges hangulatot kölcsönözhet a képnek (4. kép).

Rossz megvilágítás  
Néha a túl sok fény is problémát okozhat. A profiknak sem mindig egyszerű megfelelően kezelni a nyári kemény napsütést. Ha a nappal szembe fordítjuk kis modellünket, akkor könnyezni fog és grimaszolni az erős naptól, az árnyékok pedig túl mélyre rajzolják a vonásaikat (1. kép). A megoldás lehet pl. egy rizspapírfüggöny , amelyet ha föléjük feszítünk, gyönyörű szort fénnyel világítjuk meg őket. Ráadásul így a szemét is ki tudja nyitni a gyermek, és az árnyékok is kisebbek lesznek (2. kép). A másik egyszerűbb módszer az, hogy a napnak háttal állítjuk, így a karján és a vállán ellenfény keletkezik, ami jobban elválasztja a háttértől. Ezen megoldásoknak viszont a hibája, hogy kicsit lapossá, és sötétté teszi az arcot. Ennek kiküszöbölésére használhatunk vakut, így az árnyékos részeket egy kicsit kivilágosíthatjuk (3. kép).

További korrekciós lehetőségek  
A digitális fotózás nagy előnye, hogy a munka nem ér véget a felvételek elkattintásával. Számítógépünkre letöltve a fotókkal elkezdhetünk újabb képeket alkotni, és ez még szórakoztatóbb lehet, mint maga a felvétel, mivel a képet a magunk ízléséhez igazíthatjuk. Ezt egy fotólaborban nem feltétlenül végzik el helyettünk. A digitális kamera nagyon széles megvilágítási terjedelmet képes érzékelni. De a megjelenítéshez ezt a terjedelmet jelentősen össze kell nyomni. Ennek következtében a képek gyakran nem elég kontrsztosak. Azt mi magunk dönthetjük el a képfeldolgozás során, hogy mennyire lágyan vagy keményen akarjuk értelmezni a témát. A digitális képélesítésre (5. kép) is szükségünk lesz. Ebben az eljárásban a gép elemzi a kontrasztkülönbségeket a szomszédos pixelek (képelemek) közt, s ahol ez egy bizonyos értéket meghalad még erősíti is az eltérést. Ezzel a körvonalak és maguk a tárgyak sokkal élesebbé válnak. Van azonban olyan helyzet amikor épp a vonalak elmosására van szükség, ez többnyire a portré fotózás, ahol a túl éles rajzolat épp a bőrhibákat hangsúlyozza, ezt lehet enyhíteni lágyítással (6. kép), amely a korai fényképezőgépek kellemesen lágy rajzolataira emlékeztet. A legújabb HP nyomtatók ezeket a funkciókat automatikusan ellátják, de a kiegészítő szoftver segítségével mi magunk is létrehozhatunk különböző képhatásokat.

Bevezető gondolatok
Emlékek digitális filmen
A kompozíció
A tartalom
A világítás
Jellegzetes hibák