Babát várok

Nem a babaszobára, a babaruhák és felszerelések beszerzésére gondolunk. Azt szinte biztos, hogy így is-úgy is beleveszed a magad listájába. De ne is szaporítsuk a szót, következzen az a bizonyos kilenc dolog, amit semmiképp sem...    9 hozzászólás

A gátmetszéssel kapcsolatban egyelőre nekem csak olyan saját tapasztalatom van, amit akkor szereztem, amikor gyermekápolónak tanultam, és szülészeten voltam gyakorlaton. Emlékszem arra az érzésre, amikor a hat hét letelte... 

Amikor először olvastam szülési terv írásáról, nem is nagyon értettem, mi akar ez lenni. A szülés nem olyasmi, amit előre meg lehet tervezni, hiszen annyi minden közbejöhet, olyan sokváltozós folyamat az egész, hogy teljesen...    2 hozzászólás

Mindenkiben él egy kép, hogy nagyanyáink korában, vagy még régebben milyen lehetett a várandósság, a szülés. Abban biztosan mindannyian egyetértünk, hogy nem lehetett nekik könnyű fizikailag sem, lelkileg sem. Egy kicsit... 

Dédanyáink dédanyái idejében – úgy 300 évvel ezelőtt – még nem igazán volt kórház, szülészorvos, sokkal inkább bábák segítségével szülték meg gyermekeiket a kismamák. Nagyon magas volt a csecsemőhalandóság, többek között... 

Úgy 75 évvel ezelőtt történt, hogy a finn kismamák először kaptak kartondobozt az államtól. De nem üreset: a doboz egyfajta kezdőcsomag volt, amelyben babaruhákat, ágyneműket és játékokat is találhattak. A dobozt pedig...    12 hozzászólás

Sokszor elképzelted már, hogy milyen lesz? Esetleg már átélted egy párszor? Van benned egy kis félsz? Akárhogy is legyen, minél többet tudsz arról, mi vár rád a nagy napon, annál biztosabb, hogy semmi sem fog váratlanul érni,...    1 hozzászólás

Egyszer találtam egy listát, amelyen a különféle fizikai fájdalmakat rangsorolták. Az első helyen a vajúdási fájdalmak álltak, utána következett a szívroham és a vesegörcs. És bár a nők nagy része életében legalább egyszer...    2 hozzászólás

Szülés után sok nőt felkészületlenül ér az, hogy a hormonok milyen tombolásba kezdenek. Hirtelen változás ez, ami miatt egy nő, aki épp csak megszült, még hetekig kifejezetten érzékeny lelki állapotba kerül. Emiatt kicsit sem...    8 hozzászólás

A gyerekágy ideje egyáltalán nem könnyű a frissen szült kismamának. Ideális esetben van segítsége - a férje, anyja, anyósa, barátnője, testvére stb. -, de sajnos legtöbbször ők sem tudnak éjjel-nappal az anyával lenni.... 

Ha szülésről beszélünk, általában mindenkinek az jut eszébe, amikor a baba természetes úton jön a világra. Viszonylag kevés azoknak a kismamáknak a száma, akik kifejezetten császármetszéssel képzelik el a szülésüket, a legtöbb...    27 hozzászólás

Ha még nem szültél, valószínűleg van benned egy kis rettegés és félsz a szülést illetően, bár ahogy közeledsz a szülés időpontjához, ez el fog múlni. De mégis: ismeretlen területre tévedtél, és normális, ha emiatt egy kis...    1 hozzászólás

Végig jó hangulat volt, mintha otthon lettem volna, mindig mosolyogtak rám, meg akkor is amikor egy-egy pillanatra elvesztettem a türelmem. Soha egy hangos megjegyzés nem történt, és a szülés után két és fél órán át egyedül... 

A szülés-születés misztériuma az emberiség kezdete óta kísér minket. Minden kornak megvoltak a szülés körüli sajátságos rítusai, melyek segítették a szülést, támogatták a vajúdót.     3 hozzászólás

Nem, most nem a nemesfémből készült időmérő szerkezetre gondoltam, hanem arra a hatvan perces időintervallumra, amit az újonnan érkezett emberpalánta először tölt a mamája pocakjának védelmén kívül. Aranyórának hívjuk...    2 hozzászólás

Niki harmadik babája születésére készült Bence és Sára anyukájaként, mondhatni rutinos versenyzőként. A történet friss és ropogós, Dávid most kéthónapos nagylegény.     1 hozzászólás

Múlt héten olvashattátok Niki első szülésének, Bence születésének történetét. Niki azonban nem állt meg egy gyereknél, így most közzétesszük Sára, a Hercegnő érkezésének történetét is.  

Niki háromszor élte át, milyen egy gyermeket a világra hozni - és mindhárom történetet elküldte nekünk is, így ti is olvashatjátok! Első gyerekként Bence érkezett a családba.  

Hajnali kettőkor ébredtem 15 percenkénti összehúzódásokra. El sem akartam hinni, hogy nem csak álmodom, hanem valamit tényleg érzek, hiszen ekkor már betöltöttem a negyvenedik hetet, és megkezdtem a túlhordást. Nem bírtam...    3 hozzászólás

És most mit csináljunk? – néztem tanácstalanul a férjemre. Aki válaszképpen elröhögte magát, mire a helyzet komikus voltát egy pillanat alatt felmérve, teli torokból, én is kacagni kezdtem. Csani ugyanis vasárnap úgy...    4 hozzászólás