Anya spórol Együnk gazdaságosan!

Az előző cikkben azt javasoltam, hogy részletes táblázatban vezessük havi kiadásainkat, ebből aztán megtudhatjuk, hogy élelmiszerre mennyit költünk. Sokat! Ha végre azt is tudjuk, hogy mire mennyit költünk, akkor már az is megvan, hogy egy hétre kb. mennyi pénzünk jut étkezésre! Itt jön a következő lépés, hogy bár „de minden olyan drága”, gondos tervezéssel és - nem leszek szimpatikus, de - önuralommal és egy kicsi munkával ezen is változtathatunk!

Mit is főzzek ma? - hangzik a pusztába kiáltott kérdésem, erre nálunk senki sem felel, maximum én magamnak. A kérdés rossz, úgy kell feltenni, hogy mit főzzek a héten? Heti menüt kell kreálnunk, mint a menzán, mert ez segítségünkre lehet abban, hogy tudatosan menjünk vásárolni és az adott költségkeretet a legjobban tudjuk beosztani! Ötletgyűjtésként nézzük át a nagy ebéd házhozszállítók kínálatát!

Kezdetnek – és aztán rendszeres időközönként újra - mérjük fel, mi minden lapul szekrényeinkben és a hűtőben. Én hajlamos vagyok arra, hogy jajdejóakció felkiáltással pár dolgot bespájzoljak és aztán csak hónapok múlva jut eszembe, hogy van itthon ez is-az is. Pénztárcakímélő módszer lehet, ha olyan recepteket kutatunk fel a nagy receptkereső oldalakon, amikben az otthon felgyűlt alapanyagok megtalálhatók. Persze, nem árt, ha a kamrában sok minden van, a befőzéssel is sok pénzt lehet spórolni, de erről részletesebben majd a következő alkalommal írunk.

A saját költségvetésemen vettem észre, hogy nagyon sok pénz ment el felvágottra. Előre csomagoltat vettem általában, mert az tovább bírja, de az én drága férjem képes volt egy 100gr-os felvágottat egy ültő helyében elfogyasztani. Ez nem mehetett így tovább, ezt nem lehet anyagilag bírni! Találtam pár olyan kencét, amit ha házilag készít el az ember, sokkal finomabb májkrémet, töpörtyűkrémet kap, mint a bolti. És ne feledkezzünk meg a körözöttről, tojáskrémről sem, amikkel szintén ki lehet váltani a felvágottakat. Emellett füstölt árut is szoktam venni a piaci hentesnél felvágott helyett, ezek tovább is eltarthatók!

Péksütemény-kedvelőknek sem kell lemondani kedvenceikről, csak kicsit melósabb megoldást javaslok: egy tepsivel süssetek meg kedvencetekből előző nap, így másnap vidáman ehetitek reggelire, vagy talán még ebédre is. Ha négy fő részére veszel péksüteményt, annak az árából szerintem két tepsinyit is meg is lehet sütni. És akkor a miénk még a sikerélmény is, megtelik a lakás illatokkal és télen még az egy légterű amerikai konyhás nappalit is befűtjük vele!

És ha már tudunk tésztát gyúrni, kipróbálhatjuk a száraztészta készítést is. Persze, tésztanyújtó géppel gyorsabb a munka, de kézzel sem különösebben nehéz a megfelelő vékonyságúra kinyújtani az egyébként pillanatok alatt összegyúrható tésztát. Gézzacskóban hónapokig eláll a kamrában, az íze pedig összehasonlíthatatlanul jobb, mint a boltinak. És tényleg csak egy icipicivel igényel több energiát.

Szerencsére az otthoni kenyérsütés egyre terjed, sokan vágnak bele a zsemle és kiflisütésbe is. Ha nincs otthon a kenyérhez kovászunk, próbálkozhatunk élesztővel is. A fehérlisztet keverhetjük más lisztfélékkel is, tehetünk a kenyérbe magokat, aszalt paradicsomot - ez is elkészíthető házilag -, olívát, fűszernövényeket, hagymát - sokkal többféle változat készíthető el otthon, mint amit a legmenőbb pékségek kínálnak. Egy kiló felcicomázott és agyonízesített kenyeret kb. a bolti kenyér árának feléből ki lehet hozni - az elkészítése pedig kb. 15-20 perc. Aztán csak keleszteni és formázni kell, majd sütni, akár a sima sütőben, úgy 30-40 percig.

Itthon lévő kismamaként mindennap főzök, annak vagyok a híve, hogy nem készételt teszek az asztalra. Ugyanis minél nagyobb mértékben feldolgozott az élelmiszer, annál drágább – és annál kevésbé lehet tudni, hogy mi minden van benne. Így én arra törekszem, hogy minél kevésbé feldolgozott alapanyagokat vásároljak, ezzel nemcsak a pénztárcánkat kímélem, de a család egészségéért is sokat tehetek. Általában olyan ételt készítek, ami kb. 1 óra alatt kész van. A levesek nagy része például fél óra alatt elkészülnek és sokkal jobb ízük van, mint a zacskósnak! De a zölséges ételek nagy része is az asztalra kerülhet ennyi idő alatt.

Nem kell mindig húst sem enni. Pedig nem vagyok vegetáriánus, sőt. Egyszerűen nem tudom megtenni, hogy mindennap hús kerüljön az asztalra. Általában darált húst használok hétközben, ebből készülnek a rakottak, fél kiló darált hús elég egy tepsi rakott babhoz, vagy rakott kelhez. Legkevésbé a sült húst szeretem – persze szeretem, csak nem gazdaságos!

Hétvégén meg igyekszem mannát főzni, ilyenkor a piacon vett, nem puffasztott csirkéből szeretek csinálni valamit. A csirke minden részét felhasználva már kész is a vasárnapi ebéd: aprólékból becsinált leves, a comb, szárny, hát fele lesütve, csirkemell kirántva. Igaz, nálam még nincs kamasz gyerek itthon, aki egymaga felfalna egy egész csirkét. Persze, nem árt ugyanerre törekedni más állat húsával sem. És érdemes kipróbálni, felkutatni, mi minden készíthető az olcsóbb húsfélékből is, hiszen nem kell mindig karajt meg szűzérmét kérni a hentestől.

Rengeteget lehet azzal is spórolni, ha a család dolgozó - vagy iskolába járó - tagjai otthonról visznek magukkal ennivalót. Akár szendvics, akár főtt étel formájában - utóbbihoz persze megfelelő tárolóedényre van szükség, de ez egyszeri befektetést jelent. Míg a dolgozókra specializálódott szendvicseseknél, büfékben akár több száz forintot is elkérnek egyetlen szendvicsért, addig az otthon csomagolt étel ennek a töredékébe kerül csupán.

Törekedjünk arra, hogy ne dobjunk ki semmit. Ha nagyon nincs kedvünk megenni a maradékot, akkor tegyük a mélyhűtőbe. De sok maradékféle alkalmas arra, hogy egy másfajta ételt készítsünk belőle. Erre is számtalan ötlet létezik! Például a száraz kenyérből tökéletes zsemlemorzsa lesz, de bundáskenyérnek is ez a legjobb. A maradék pörköltökből, húsos vagy hústalan ragukból pedig remek rakott tésztát - pl. lasagne - lehet készíteni, a különféle maradék husik-zöldségek akár egy pizzán is végezhetik.

Talán Ti is tudtok párat, jöhetnek a kommentek!

Anya Spórol - Annamari