A várandósok és a gyerekek ne, de a többiek nagykanállal egyék! Mi az?

Tél végére a magyarok 95 százaléka szenved D-vitamin-hiányban – kétharmaduk kritikus mértékben, mégis mindössze a lakosság 15 százaléka figyel oda a megfelelő pótlásra. Pedig a D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik számos betegség prevenciójában és kezelésében, ráadásul a havi adag egyszerre is bevehető, amennyiben az illető nem vár éppen babát vagy 14 év alatti gyermek.

A késő ősztől kora tavaszig terjedő időszakban a természetes napfényből származó alacsony UVB-sugárzás, valamint a szoláriumok UVA-sugárzása nem alkalmas a D-vitamin pótlására, az átlagos étkezési szokásokkal (pl. halak, halolaj) pedig csak a szükséges mennyiség töredéke biztosítható. Tavaszra a lakosság kétharmadánál olyan kritikus D-vitamin-hiány alakul ki, amely jelentősen gyengítheti az immunrendszer működését, csontvesztéshez vezethet, és fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek, számos bőrbetegség, valamint rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát. A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) felmérése szerint bár a lakosság közel 100%-át érinti a probléma, kevesebb, mint a magyarok ötöde szed D-vitamint tartalmazó készítményt

A D-vitamin-bevitel az élet első 1000 napjában is különösen fontos: hiánya gátolja az egészséges sejtfejlődést és növeli a gyermekkori cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az új D-vitamin konszenzus alapján a D-vitaminnal kapcsolatos normál értékek és a javasolt téli dózisok nem változtak, azonban a vastagbél- és emlőrákban szenvedőknek, a várandós anyáknak, valamint a csontritkulás miatt gyógyszeres kezelésben részesülőknek folyamatos D-vitamin-pótlást javasolnak a szakemberek.

A D-vitamin nélkülözhetetlen az egészséges sejtfejlődéshez, és alapvető szerepet játszik az idegrendszer, valamint az immunrendszer fejlődésében. Segíti a csontok szilárdságához szükséges kalcium beépülését, megfelelő pótlásával pedig csökkenthető a gyermekkori cukorbetegség és az asztmás megbetegedések kialakulásának kockázata. Az élet első 1000 napjának megnövekedett – a felnőttekéhez képest közel hétszer akkora - D-vitamin-szükséglete a természetes napfény mellett a korosztály igényeinek megfelelően kialakított gyerekitalokkal is fedezhető. A tehéntej fogyasztása nem segít a megfelelő pótlásban, bevezetését 1 éves korig érdemes kerülni.” – fejtette ki Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke és a MOOT főtitkára.

Az utóbbi évek intenzív kutatásai igazolták, hogy a korábban vitaminnak gondolt biológiailag aktív anyag, lényegében hormonként viselkedik a szervezetünkben. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa összefoglalta a D-vitaminnal kapcsolatos fontosabb tudnivalókat.

Vitamin, vagy hormon?

A D-vitaminnak valójában nincs köze a vitaminokhoz, pusztán orvostörténeti okok miatt nevezik annak. Szerkezete nagymértékben hasonló a szteroid hormonokhoz - mint a mellékvese hormonjai és a nemi hormonok - amelyek közül többet gyógyszerként használunk már évtizedek óta. Az utóbbiak többek között immunológiai és gyulladásos, ízületi betegségek esetén segíthetnek a tünetek enyhítésében.

Megszámlálhatatlan pozitív hatás

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi testben. Minden szervrendszerünk működésére komoly hatást gyakorol: az agyban, illetve a központi idegrendszerben fokozza az idegszövet megújulását, emellett legfontosabb védelmi rendszerünket, a bőrünket érintő daganatok kialakulásának kockázatát is csökkenti. A vérképző rendszerben segíti az érett vér-sejtek kialakulását, javíthatja a vérszegény állapotot, erősíti a szívizomzatot, a test teljes védekező-rendszerét, májvédő hatású, emellett a cukorbetegség ellen is védelmet nyújthat. Segíti az izmok összehúzódását, az idegrendszer és az izmok közötti koordinációt, ezzel is csökkenve az éjszakai izomgörcsök esélyét. A vázrendszer illetve a belek egészséges működésében is szerepet játszik, nem beszélve endokrin működésünkről.

Autoimmun betegségek és influenza megelőzés

Kiderült az is, hogy ez a hormon kedvező az autoimmun betegségek kezelésében és megelőzésében. Igazolták, hogy az autoimmun betegségek előfordulásának gyakorisága geográfiai szempontból eltérő: észak-dél irányban csökkenő tendenciát mutat. Vagyis minél több a napsütéses órák száma, annál ritkábban fordulnak elő ezek az autoimmun zavarok, melynek szintén köze van a D-vitamin-termeléshez.
Influenzás időszakban érdemes még jobban figyelni a rendszeres D-vitamin-pótlásra. Egy felmérésben ugyanis azoknál a japán iskolásoknál, akik télen és kora tavasszal D-vitamint szedtek, 58 százalékkal csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma!

Népbetegség a D-vitamin-hiány

Sokrétű kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, szervrendszerünkre hat, így szintjének meghatározása, szükség esetén pótlása meghatározó fontosságú. Ezért nemrégiben számos hazai orvos társaság jutott konszenzusra azzal kapcsolatban, hogy a D-vitamin-hiány súlyosságára együtt hívják fel a figyelmet, illetve iránymutatást adjanak a prevenciót és a kezelés javasolt módjait tekintve. Dermatológusok, endokrinológusok, immunológusok, gyermekgyógyászok, ideg- és elmeorvosok, kardiológusok és a szakma egyéb területein gyógyítók értettek egyet abban, hogy lényegesen nagyobb dózisra lenne szüksége szervezetünknek ebből az elengedhetetlen hormonból, mint amennyihez átlagosan hozzájutunk.

A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis jelenleg a hazai lakosság körülbelül kétharmada D-vitamin-hiánnyal küzd. Korábban ezt az anyagot kizárólag újszülötteknek adták speciális esetekben, ám mivel a legkülönbözőbb betegségek megelőzésében kulcsfontosságú lehet, majdnem mindenkinek többre lenne szüksége a hormonból.

 

Eltérő napi minimum

Korcsoport

Egy napra javasolt dózis

Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa

Csecsemők

400–1000 NE

1000 NE

Gyermekek (1–6 év)

600–1000 NE

2000 NE

Gyermekek (6 év felett)

600–1000 NE

2000 NE

Serdülők

800–1000 NE

4000 NE

Felnőttek

1500–2000 NE

4000 NE

Elhízott felnőttek

3000–4000 NE

4000 NE

Terhes nők

1500–2000 NE

4000 NE

 

Csak D-vitaminnal együtt érdemes kalciumot szedni!

Az már korábban is ismert volt, hogy a vérben keringő D-hormon a kalcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz, melynek a csontképződésben, az egészséges csontok fenntartásában van kulcsszerepe. A D-vitamin (hormon) a kalciumot legfőképp a bélből történő felszívódáson keresztül képes befolyásolni. Tehát a D-vitaminszint függvényében változik a napi kalciumszükséglet. is. A nemzetközi ajánlásokban szereplő javasolt kalciumbevitel csakis normális D-vitamin-szint mellett elegendő, ugyanis D-vitamin hiányában csontvesztés alakul ki, súlyosabb esetben a csontok szerkezete is megváltozhat, mely különböző csontbetegségekhez vezet. A csonttörések gyakoriságát befolyásolja a csontok mennyiségi és szerkezeti változása. Így csontritkulás esetén fokozott a csonttörések kockázata, mely D-vitamin hiányában tovább nő, akár 40 százalékkal.

Babanet, 2016. február 29.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?