|
Kérdés:
Nõvérem
tegnap vesztette el kéthónapos kisfiát bölcsõhalálban.
Hasonfekve aludt , a kérdésem az , hogy összefügg-e a születése
körülményeivel ? Elhúzódó szülés után 5-ös apgarral született
, 6 napig a koraszülött osztályon gondozták de ezután
hazamehettek. Semmi problémájuk nem volt , amíg ez a tragédia
meg nem történt.
Válasz:
A hirtelen/váratlan
bölcsõhalál máig tisztázatlan kórokú tragédia. Alapvetõen
akkor lehet errõl beszélni, ha minden szóba jövõ betegséget
- mint oki tényezõt - kizártunk.
Ugyanakkor
ismereteink a korábbiakhoz képest bõvültek, tudunk olyan
rizikótényezõkrõl, amik a bölcsõhalál esetleges elõfordulásában
szerepet játszhatnak. Ezek lehetnek szülõi (családi) tényezõk,
illetve a gyermeket érintõk, és ezek között feltétlen
szerepelnek a születés (szülés) körülményei, valamint önmagában
a koraszülöttség is.
Tehát a
konkrét kérdésére igennel kell válaszolnom, azonban ez még
nem jelent teljes és elégséges magyarázatot.
Újabb
gyermek születése esetén komoly gondot kell fordítani a
terhesség igen gondos ellenõrzésére, azután a megszületett
gyermek részletes kivizsgálására. A szülõk számára már
van lehetõség a csecsemõ otthoni észlelésére alkalmas
monitor beszerzésére, kölcsönzésére, illetve - és ez
igen fontos - a szülõknek elõre fel kell készülniük
esetleges vészhelyzetek azonnali ellátására. Ma már több
gyermekintézményben van ilyen bölcsõhalál megelõzési
program, amelynek keretében adottak a kivizsgálás lehetõségei,
illetve van mód a szülõk képzésére is.
Dr. Péter György
Kérdés:
A csecsemõ halállal kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Kisfiam születésekor a gyermekorvos felhívta figyelmemet,
hogy mindig a hátán altassam. Kicsim most már 8 hónapos, és
rendszeresen a hasán szeret aludni. Jelenthet-e ez problémát
még az õ korában is?
Válasz:
A szülõknek és az orvosnak is nagy megrázkódtatást
jelentõ hirtelen csecsemõhalál (bölcshalál, SIDS-Sudden
Infant Death Syndrome) gyakorisága Magyarországon kb. 3 eset
10.000 élveszületésbõl. Nem újkeletû problémáról van szó,
már a Bibliában is találkozhatunk leírásával: az esemény
Salamon király uralkodására, az ie. X. századra tehetõ.
Akkor beszélünk hirtelen csecsemõhalálról, ha teljesen jó
állapotban levõ, egészséges csecsemõt érint és a
leggondosabb kórbonctani vizsgálat sem deríti ki a halál okát
(bár kisebb eltéréseket már leírtak, azonban ezek önmagukban
nem magyarázzák a halált). Az ok nem ismert ugyan, azonban
megfigyeltek hajlamosító tényezõket.
Életkor: SIDS ritkán fordul elõ két hetes kor elõtt, az
esetek többségében 2-4 hónapos csecsemõket érint, és az|
elnevezésbõl látszik, hogy csecsemõkoron túl (1 év) nagyon
ritkán fordul már elõ.
Nemek: az esetek 60%-a fiúk esetében jelentkezik.
Napszak: éjfél és kora reggeli órák között a
leggyakoribb. Általában a téli hónapokban találkozunk vele,
ez felveti légúti kórokozók szerepét.
Fontos kockázati tényezõ az anya terhesség alatti dohányzása.
A rossz szociális körülmények szintén hajlamosítanak. A túlöltöztetésnek,
túlmelegedésnek szintén szerepe van (meleg lakás éjszakára).
Gyakrabban fordul elõ olyan csecsemõ esetén, akikkel a|
terhesség során és szülés körül problémák voltak (elégtelen
méhen belüli fejlõdés, koraszülöttség, elhúzódó szülés,
születés utáni légzészavar). Végül, de nem utolsó sorban
az Ön által is említett hason való fektetés. Ennyit általánosságban
a hirtelen csecsemõhalálról.
A konkrét kérdésére részben megadják a választ a fentiek
is. Gyermeke már túl van azon az életkoron, amikor leginkább
számolni kell a SIDS veszélyével, de természetesen soha
senki sem fogja garantálni, hogy 8 hónaposan ez biztosan nem következhet
be.
Valószínûleg a halálesetek misztifikuma magyarázza, hogy
sokan jobban tartanak ettõl a szerencsére ritkán jelentkezõ
betegségtõl(???), mint egy hasonló gyakoriságú, vagy
gyakoribb, esetleg szintén súlyos, vagy halálos kimenetelû
egyéb betegségtõl. A hirtelen csecsemõhalál szörnyû tragédia,
de a tõle való rettegés nem szabad, hogy megkeserítse a család
életét.
Dr. Kovács Tamás gyermekgyógyász szakorvos
Kérdés:
Kisfiam most 7 hónapos. A körülmények és az átlagosnál
nagyobb anyai aggódás miatt beszereztünk egy légzésfigyelõt.
Többször riasztott, volt amikor azért, mert lemászott róla,
volt viszont , hogy látszólag minden rendben volt, mégis
riasztott. Ilyenkor általában egy kicsit mocorgott a riasztás
miatt, de visszaaludt, vagy fel sem ébredve aludt tovább.
Utoljára még egy hete is riasztásra ébredtem, pedig jól feküdt
a párnán.
Már egy-két hét múlva vissza szeretném adni a készüléket,
de ez az utóbbi riasztás újra azt sugallja, hogy még továbbra
is ezen aludjon. Van-e valami biztos jele, hogy a riasztás azért
történt, mert a gyerek nem lélegzett? Meddig tartsam még meg
a készüléket?
Válasz:
Amikor a szülõ megkérdez minket, hogy ajánljuk-e a légzésfigyelõt,
arról nem beszéljük le. Sõt vannak olyan helyzetek (bizonyos
rizikófaktorok: hirtelen csecsemõhalál a családban, koraszülöttség,
fejlõdési rendellenesség, bizonyos anyagcsere zavarok, intenzív
ápolás újszülöttkorban stb) amikor ajánljuk, de elmondjuk
azt is, hogy bizony gyakran kell kiugrani az ágyból vak riasztás
miatt is , fõleg ha e csecsemõ már nagyobb, többet mozog. Ha
ilyenkor a szülõ mindent rendben talál, nem tudjuk megmondani
sem kimutatni sem utólag, hogy akkor valóban légzéskimaradás
történt-e. Amennyiben ez bizonytalan ill. mivel elõfordulása
biztonsággal nem zárható ki ne adják még vissza a készüléket.
Akár 1 éves korig is megtarthatják.
Dr. Gömöri Ágnes
Kérdés:
Kisfiam
7.5 hónapos. Azt hittem, ebben a korban már nem nagyon kell
tartanunk a bölcsõhaláltól, erre a gyerekorvosunk azt mondta
:3 hónapos korban, majd 9 hónapos korban a leggyakoribb ez a
fajta tragédia... Én mindig azt olvastam, az elsõ 6 hónap a
legkockázatosabb, abból is a 3. hónap.
Válasz:
A
bölcsõhalál az elsõ életévben hirtelenül és váratlanul,
látszólag egészséges csecsemõnélbekövetkezõ, sokszor még kórbonctani vizsgálattal is
nehezen kideríthetõ halál. Az alaposabb utóvizsgálatok során
azonban viszonylag gyakran derül fény nem szokásosan zajló
terhességre, szülésre, a baba keringésének, légzésének,
táplálkozásának, idegrendszerének olyan mûködési eltérésére,
amely hajlamosította õt a bölcsõhalálra. Ez típusos
esetben 1-3 hónapos korban fordul elõ. Elõfordulása ritka 2
hetes kor elõtt, és 6 hónapos kor után. Gyakorisága 1000 élve
született csecsemõre 0.2-0.3 eset. Ahol ez a családban már
elõfordult, ott a kockázat kb. ötszörös. Télen gyakoribb,
mint nyáron, valamint a hirtelen halál leginkább éjfél és
reggel 9 óra között fordul elõ. Fiúknál az elõfordulás
gyakoribb, mint lányoknál. A kórfolyamat lényegét, ill. azokat a csecsemõben található
eltéréseket, ill. környezeti tényezõket, amelyek következtében
a bölcsõhalál létrejön, folyamatosan kutatják, így újabb
és újabb adatok állnak rendelkezésünkre. Ezek megfigyelése,
monitorizálása, az ilyen irányú kivizsgálás során segít abban, hogy
a szakember a veszélyeztetett babákat kiszûrje, és
elrendelje otthon a megfelelõ riasztó eszköz használatát, a
rendszeres kontrollokat. Ilyenkor a szülõket megtanítják az
esemény esetleges bekövetkezésekor szükséges teendõkre, a
baba életfunkcióinak helyreállítására, végsõ soron ujjáélesztésére.
Ilyen vizsgálatokat a csecsemõhalálra veszélyeztetett (pozitív
családi anamnézis, neonatológus ajánlása, újjáélesztés,
stb.) csecsemõknél és a szülõ kérésére ún. SIDS
centrumokban - többnyire gyermekkórházakban - végeznek.
Dr. Gömöri Ágnes
2002.06.04
|
