Böfiztetési kisokos

A böfiztetés azért elengedhetetlen az első időkben, mert a babák hajlamosak az étellel együtt rengeteg levegőt is nyelni. Ez a levegő aztán a gyomorban rekedve erős nyomást fejthet ki a baba pocakjára, amitől a pici nyűgős és sírós lehet. Ez érthető, a hasfájás komisz egy érzés. De emellett a sok lenyelt levegő egy hirtelenebb mozdulattól kiadós bukáshoz is vezethet.

Ezért minden etetés után – történjen az akár a mama melléből vagy cumisüvegből, utóbbi esetében még több levegő kerülhet a pici pocakjába – böfiztessünk! Ehhez egyetlen eszközre lesz szükségünk, egy tiszta textilpelenkára (esetleg más anyagra vagy böfiztetőrongyra), hogy ha netán a kicsi visszabukna valamit, a kellemetlenül szúrós szagú cucc ne a ruhánkon hagyjon maga után foltokat és egyéb nyomokat.

A böfiztetéshez alapvetően három pozícióban lehet tartani a babát:

• Baba a vállon
  
  Ilyenkor a picit arccal felénk magunkhoz öleljük, miután a textilpelenkát a vállunkra borítottuk. A baba feje pihenjen a vállunkon. Az én gyerekem azt szerette, ha nemcsak a feje, hanem a felsőtestének egy része is a vállamon pihent, valószínűleg így könnyebben sikerült megszabadulnia a hasát nyomó levegőbuborékoktól. Miután felvettük a babát, a hátát dörzsölgetve vagy tenyérrel finoman ütögetve segíthetünk neki böfizni. Utóbbi esetében nálunk extra hatékonynak bizonyult az, ha a gyerek hátát alulról felfelé haladva paskolgattuk. Ügyeljünk arra, hogy a baba fejét és a nyakát stabilan tartsuk közben.
   
• Ülő helyzetben
  
  Ilyenkor a babát felültetjük az ölünkben, egyik kezünkkel elölről az álla alatt megtartjuk a fejét, miközben a másikkal finoman paskolgatjuk a hátát.

• Hason fekve
  
  Ebben az esetben a picit fektessük az ölünkbe, fejét tartsuk meg egyik lábunkkal úgy, hogy picikét magasabban legyen, mint a mellkasa. Az egyik kezünkkel tartsuk stabilan a picit, míg a másikkal indulhat a lapogatás-dörzsölgetés.

Ha különösen hasfájós a pici, akkor a következő módszert ajánlom: az etetéshez a picit tartsuk úgy, hogy a feje kicsit legyen magasabban a teste többi részénél – így jóval kevesebb levegő tud bennrekedni a gyomrában. Az etetés megkezdése után pár korttyal vegyük le a picit a mellről – vagy vegyük el tőle a cumisüveget -, és böfiztessük meg, majd ismét ehet tovább. Úgy 5 perc múlva ismét szakítsuk meg az etetést egy böffentés erejére, aztán 10-10 perc múlva megint és megint, végül az etetés legvégén se hagyjuk ki a böfiztetést. Ez a módszer elképesztő módon csökkentheti a hasfájós sírások gyakoriságát.

És hogy meddig böfiztessünk? Emlékeim szerint a konkrét böfiztetéssel én úgy 4-5 hónapos korban álltam le – nagyon nehezen ment a gyereknek a böfizés, ekkorra már láthatóan magától is ment neki a dolog -, de érdemes úgy hathónapos korig etetés után legalább egy kis ideig függőleges testhelyzetben tartani, vagy hagyni, hogy üldögéljen, ha képes már rá egyedül. Ha pedig nem böfög a baba, akkor sem kell kétségbe esni: ez is, mint oly sok minden, egyénfüggő dolog. Sok esetben például a szoptatott babák egyáltalán nem böfiznek.