Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság okai

Gyermekeknél különböző okok vezethetnek étvágytalansághoz. Van, akinél rövidebb ideig tart, míg más gyerekeknél elhúzódó jellegű a probléma.

Már csecsemőkorban is találkozunk étvágytalan, nehezen evő gyermekkel. Ez lehet egy megfázás miatt, amikor az orrjáratok eldugulnak, a kicsi nehezen kap levegőt, de lehet például a fogzás miatt is.

Kis csecsemőnél figyelhető meg, hogy a mama menzeszének megjövetele előtt pár nappal az anyatej íze megváltozik és az addig jól szopó gyermek átmenetileg étvágytalanabbá válik. Kisdedek a világot érdekesebbnek találják minden másnál. Elindulnak felfedező körútra és „nincs idejük enni”. Ugyanakkor ebben a korban a kicsik még idegenkednek az új ízektől, az új ételek küllemétől, szagától. Ekkortájt találkozunk azzal a problémával is, hogy a gyermek napi 1-1,5 liter tejet, kakaót megiszik, de mást nem iszik és nem is eszik. Ezek szerencsére ártalmatlan dolgok, bár számunkra ez is nyugtalanító.

A tartós étvágytalanság okai

Van azonban, hogy az étvágytalanság tartósabban elhúzódik, ilyenkor mindenképpen utána kell járni annak, hogy mi is a probléma oka. Étvágytalanságot számos betegség okozhat. Ide tartozik: vérszegénység, húgyúti fertőzés, elhúzódó fertőzéses betegség, különösen csecsemőkorban a látens középfülgyulladás. Egyes krónikus betegségek, például: szívbetegség, vesebetegség szintén okozhatják azt, hogy a gyermek rosszul eszik.

Bizonyos genetikai betegségek során is találkozhatunk étvágytalansággal. Egyes esetekben az étvágytalanság hátterében pszichés gondok húzódnak meg. Sajnos már egészen kicsi korban akár 2-3 évesen a gyerekek a különböző konfliktusokra az étel megtagadásával válaszolhatnak.

Ez lehet testvérféltékenység, családi konfliktus, haláleset stb. Tinédzsereknél különösen lányoknál találkozunk a média által sugallt tökéletes női szimbólumnak való megfelelési kényszerrel. Ilyenkor előfordul, hogy a fogyni másképp nem tudó gyermek bulimiás vagy anorexiás lesz.

Mit tegyünk, ha nem eszik a gyerek?

Érdemes egy kivizsgálásra elvinni gyermekünket. Számos vizsgálat segíthet a probléma felgöngyölítésében. Bélférgesség, bakteriális fertőzés, gomba, széklet vér kimutatása, ételallergia, Helycobacter pylori baktérium (gyomorban előforduló kórokozó) vizsgálat már a háziorvosunk által megtörténhet. Ennek segítségével számos betegségre fény derülhet. Természetesen, ha a gyermek vizsgálata során más betegségre terelődik a gyanú, pl. arcüreggyulladás, akkor további vizsgálatok válnak szükségessé (röntgen, stb.).

Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy például gyermekünknek egyéb bélbetegsége van (lisztérzékenység, felszívódási zavar), akkor gasztroenterológus szakrendelésen további vizsgálatok történnek.

A kezelés lehetőségei

Mi lehet a kezelés? Ha a panaszok hátterében valamilyen betegség áll, akkor azt kell kezelni.

Ha azonban nem igazolódott semmi, akkor egyfelől megnyugodhatunk, amit a gyermek azonnal érezni fog rajtunk és már ez eredményre vezethet, másfelől, akkor elgondolkozhatunk azon, hogy hogyan tovább. Érdemes a gyermeket minél gyakrabban megkínálni ennivalóval, inkább kevesebb ételt elé tenni, de többször.

Kínáljunk fel neki több lehetőséget, azok közük könnyebben tud választani. Sokszor az is segít, ha más gyerekekkel eszik együtt, ha látja, hogy a másik gyerek megeszi az ételt, ő is kedvet kaphat hozzá. Adhatunk a gyermeknek probiotikum készítményt, amely amellett, hogy a bélflórát rendezi, az immunrendszert is erősíti.

Ezek mellett adhatóak vitaminok, illetve a nagyon nehezen evő, lassan fejlődő gyermeknek háziorvosunk írhat fel olyan készítményt receptre, mely megindíthatja a gyermek fejlődését, étvágyát javíthatja.

Forrás: (WEBBeteg - Dr. Balogh Andrea, gyermekgyógyász)
 

Dr. Balogh Andrea , 2016. május 22.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?