A császármetszés

A császármetszésről beszélni mégis érdemes, hiszen ma hazánkban lassan minden harmadik terhesség császármetszéssel végződik – és ez az arány egyre emelkedik -, és ha jó okkal történik, bizony életeket menthet.

Mikor javasolt a császármetszés?

Legtöbbször egy hosszú, fárasztó vajúdást fejeznek be fájásgyengeség miatt történő császármetszéssel, hiszen ha a vajúdás nagyon elhúzódik, az bizony nem feltétlen van jó hatással a babára. Ez nem azt jelenti, hogy ha letelik egy bizonyos idő, akkor irány a műtő, sokkal inkább azt, hogy ha a baba szívhangja a kelleténél jobban lelassul, ha oxigénhiány gyanúja – zöld magzatvíz - állhat fenn, akkor közbelépnek.

Akkor is császármetszés mellett dönt az orvos, ha a hirtelen lepényleválás veszélye – pl. a méhszájon fekvő lepény esetében -, vagy ha a mama csípőjének felépítése miatt relatív téraránytalanság áll fenn. Ha korábban is volt császármetszése a kismamának, az is ok lehet egy újabb melletti döntésre, de ma már a harántfekvéses babák nagy részét is ezen az úton segítik a világra az orvosok.

Sokszor fertőzés áll a császármetszés mögött: ha a kismamának streptococcus vagy herpeszvírus fertőzése van, amit nem sikerül a szülés várható időpontja előtt kikezelni, akkor programozott császár mellett fog dönteni az orvos a baba érdekében. Ezek a fertőzések ugyanis a szülés során a hüvelyben a babát is átfertőzhetik, és ami a mamánál alig jár valami tünettel, az a babánál komoly problémákat is okozhat.

Egyértelműen császármetszést alkalmaznak, ha HELPP szindróma, toxémia vagy preeklampszia lép fel a kismamánál, ilyenkor a baba és a mama élete a tét, nem várhatnak egy percet sem. Akkor is császármetszésre számíthat a kismama, ha az ultrahangos vizsgálatok azt mutatják, hogy a baba méhen belül sorvadásnak indult – ennek hátterében sok minden állhat, például a lepény idő előtti meszesedése.

Az anya bizonyos alapbetegségei esetén is inkább a császármetszés mellett dönthet az orvos – ilyen például, ha a mama szeme olyan állapotban van, hogy akár a retinája is leválhat a vajúdás alatti erőlködéstől.

Mire számíthatsz, ha császármetszéssel születik meg a babád?

Ha nem programozott a császármetszés, akkor természetesen át fogod élni a vajúdásnak legalább egy részét. Vajúdás előtt sok helyen még kötelezően leborotválják a mamát és beöntést is adnak – másutt viszont ezeket vissza is utasíthatod. Ha biztos, hogy császárral szülsz, ugyanúgy leborotválnak, mint hüvelyi szülésre készülve, majd katéter segítségével kiürítik a hólyagodat. Hogy az apuka bemehet-e veled a műtőbe vagy sem, sajnos kórháztól és helyzettől is függhet. Azért rákérdezni mindenesetre megéri.

A pocakodat fertőtlenítővel fogják lemosni – szép sárga lesz -, majd infúziót is bekötnek. A császármetszés történhet altatásban is – de akkor nem fogod látni rögtön a babát -, vagy epidurális érzéstelenítéssel. Utóbbi esetében végig magadnál leszel a műtét alatt – látni nem fogod, fájdalmat nem érzel majd, csak hogy rángatnak jobbra-balra.

Miután megtörtént az altatás vagy érzéstelenítés, vágást ejtenek a bikinivonalon, a has alsó részén. Ezen a helyen később a vágás szinte észrevehetetlen lesz. Miután elérik a hasizmokat, két dolog történhet műtéti technikától függően: vagy átvágják ezeket is, hogy elérjék a méh külső falát, vagy az izmokat csak széttolják, de nem vágják el – utóbbi esetben később is erős marad a hasizomzat, és gyorsabb a gyógyulás is.

Miután elérték a méhet, megnyitják a méhtestet, megrepesztik a magzatburkot és leszívják a magzatvizet – ha volt már a szádban fogászaton nyálszívó, akkor tudod, ez mennyire szörcsöghet. Ezután kézzel – vagy ritkább esetben fogóval – kiemelik a babát az anyaméhből. A baba orrát és száját megtisztítják a váladéktól, majd vagy elvágják a köldökzsinórt, vagy egy kicsit odaadják még előtte a mamának.

Ha elvágták a köldökzsinórt, az orvos eltávolítja a méhlepényt, ellenőrzi a műtéti területet és összevarrja a méhet, majd a hasat. Ha vége a műtétnek, a mama oxitocin injekciót kap, hogy mielőbb csillapodjon a vérzés és elkezdjen összehúzódni a méhe.

Sok helyen rutineljárás, hogy a császárral született babát szülés után inkubátorba teszik – még akkor is, ha egyébként minden rendben vele -, és sok baba csak 24 óra elteltével találkozik először a mamájával.

A császáros mamákat – ha már a fájdalomcsillapító kiürült, ami miatt fejfájásra is számíthatsz – általában lábra is állítják. Ez a vérrögképződés megelőzését és a belső szervek mielőbbi visszarendeződését is szolgálja. A császáros seb gyógyulási ideje 6 hét, de időnként még később is fájogathat. Császármetszés után a házasélet ugyanúgy ellenjavallt 6 hétig, mint hüvelyi szülés után. Mivel nagy hasi műtétről van szó, a császármetszésnek megvannak a maga hátrányai – például nagy eséllyel keletkeznek összenövések a mama pocakjában.

Császármetszés után hüvelyi szülés

Egyáltalán nem lehetetlen! Ha csak egy császármetszése volt a mamának, akkor jó eséllyel indul neki a következő baba esetében egy hüvelyi szülésnek (VBAC - vaginal birth after cesarean), ha több császármetszésen esett át, ez az esély sajnos csökken.

Igazából az fogja meghatározni, hogy van-e rá lehetőség, hogy az előző császármetszések után maradt hegek a méhen hogy viselkednek a terhesség során. Az orvos, ha a mama szeretne császármetszés után hüvelyi úton szülni, ultrahanggal ellenőrizni fogja folyamatosan a hegvastagságot, és ha úgy ítéli meg, hogy nem áll fenn a méhrepedés veszélye, jó eséllyel természetes úton is világra jöhet a baba. A heg elvékonyodása viszont akár az utolsó pillanatban is más döntésre késztetheti az orvost!

Császármetszés és szoptatás

Mivel a császármetszés külső beavatkozás a szervezet természetes folyamataiba, a hormonháztartás kissé lassabban reagálhat a történtekre. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, kicsit lassabban – nem 3-5 nap alatt - lövell be a tej, mint a hüvelyi úton szült mamák esetében. Kiegészítésre mégsem lesz feltétlenül szükség, hiszen a babák jó tartalékokkal érkeznek, és mivel születésük után 7-9 ml-es csak a gyomruk, pár korty tejjel is beérik egy-egy etetésnél – annyi tej pedig biztos lesz!

Az is előfordulhat, hogy eleinte kevesebbnek bizonyul a tejmennyiség, mint amennyire szükség lenne. Nincs semmi baj, szerencsére az anyatej mennyisége néhány apró trükk segítségével – pl. gyakoribb szoptatás, fejés stb. – jól felszaporítható.

Császármetszés és anyaság

Sokan azért tartanak a császármetszéstől, mert azt hallották, hogy a császármetszéssel szülő nők és babáik kevésbé kötődnek egymáshoz, kárt szenved a kettejük közötti kapcsolat. Szeretnénk megnyugtatni mindenkit: ha közvetlenül a császármetszés után a hormonok hiánya miatt ez nehezebben is menne, később ez is helyreáll, és a baba-mama kapcsolat éppen olyan szoros lesz, mint ha természetes úton született volna. Sok testkontaktussal – öleld magadhoz minél többet a babát, ha lehet bőrt a bőrhöz, hordozd, aludj vele és így tovább -, sok szoptatással ez a folyamat még gyorsabban állhat helyre.

Császármetszés és önbecsülés

Számtalan olyan császárral szült anyuka van, aki kudarcként éli meg, hogy császármetszésre került sor. Úgy érzi, ő nem is szült, sőt, még arra is képtelen volt, hogy „rendesen” megszülje a gyermekét. Sokszor a környezet reakciói csak még jobban elmélyítik ezeket a kétségeket, aggodalmakat.

Pedig a császármetszéssel ugyanúgy életet ad az anya, mint a hüvelyi szüléssel. Ha nem az ő kérésére történt a császármetszés, hanem orvosi döntés áll mögötte, akkor aztán tényleg felesleges a bűntudat! Anyaságunk minőségét, milyenségét ugyanúgy nem lehet a szülési mód alapján meghatározni, mint pusztán az alapján, hogy anyatejjel tápláljuk-e a babát vagy sem – ez is csak egy aprócska szelet az egésznek.

Ha az anya szereti és elfogadja a babáját, ha minden tőle telhetőt megtesz érte – és ez még véletlenül sem azt jelenti, hogy tökéletes anya, csak hogy ami tőle telik -, akkor biztosan kijelenthető: a lehető legjobb anyja a gyermekének! A buta megjegyzésekre pedig lehet legyinteni is…