#baba#anya

Felmondási tilalom, munkavégzés a várandósság alatt, szülési és fizetés nélküli szabadság

Munkajogi tudnivalók kismamáknak és kisgyermekes szülőknek – 1. rész

A következő kétrészes cikkemben a kismamákat és a szülőket érintő legfontosabb munkajogi szabályokat szeretném bemutatni. A munkajogi tudnivalók első részében a felmondási tilalomról, a várandósság alatti munkavégzésről, valamint a szülési szabadságról és a fizetés nélküli szabadságról lesz szó.

Felmondási tilalom

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt:

  • a várandósság
  • a szülési szabadság
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság
  • az apasági szabadság
  • a szülői szabadság és
  • a lombikbébi program első 6 hónapja alatt.

A várandóság tényéről, valamint a lombikbébi programban való részvételről a munkáltatót tájékoztatni kell, a tájékoztatásnak nem kell előzetesnek lennie, de érdemes írásban közölni.

Ha a munkavállaló a védett státuszát a felmondás közlését követően jelenti be, a bejelentésétől számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. Amennyiben a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követően lesz állapotos, nem hivatkozhat a felmondási tilalomra. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás jogellenes.

Azonnali hatállyal, közös megegyezéssel, vagy a munkavállaló részéről a munkaviszony megszüntethető a fenti időtartamok alatt is.

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt vezető állású munkavállaló esetén a felmondási tilalom nem él, a munkaviszony a munkáltató által rendes felmondással is megszüntethető.

Munkavégzés a várandósság alatt

A várandós nő részére:

  • rendkívüli munkaidő vagy készenlét, továbbá éjszakai munkavégzés nem rendelhető el
  • egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható
  • a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be
  • a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára.

A munkáltató köteles a munkavállaló várandósságára tekintettel a munkafeltételeket és a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.

Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermeke 1 éves koráig munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. Az új munkakör betöltése csak a munkavállaló hozzájárulásával történhet. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet.

Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni. A felmentés idejére a munkavállalót alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el. (alapos ok lehet pl. ha az új munkakör nem felel meg a munkavállaló képzettségének, végzettségének, gyakorlatának). 

A kismamák mentesülnek a munkavégzés alól a várandós állapotra tekintettel előírt kötelező orvosi vizsgálat tartamára, mely időtartamra távolléti díjra jogosultak. Ez a mentesség kizárólag a vizsgálat időtartamára korlátozódik és csak akkor, ha a vizsgálaton való megjelenés csak és kizárólag munkaidőben lehetséges.

Szülési szabadság

Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra (168 nap) jogosult, amiből 2 hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadság a szülés várható időpontja előtt 4 héttel már igénybe vehető. Egyes esetekben az apa is jogosult lehet rá (pl. anya egészségi állapota okán), illetve az örökbefogadó nő is jogosult szülési szabadságra a gyermek 168 napos koráig.

A szülési szabadság alapesetben az igénybevételtől számított 168. napon szűnik meg. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A jogosultság megléte esetén a szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díj jár.

A szülési szabadság leteltét követően kezdődik el a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság alapesetben a gyermek 3 éves koráig jár, legfeljebb azonban a gyermek tizedik életévének betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt (pl. ikrek, tartósan beteg gyermek esetén).

A jogosultság megléte esetén a fizetés nélküli szabadság idejére a gyermek kétéves koráig, ikergyermekek esetén a gyermekek 3 éves koráig gyermekgondozási díj jár.

A GYED letelte után a gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 10 éves koráig gyermekgondozást segítő ellátás jár.

A munkavállaló nagyszülő az általa igénybe vett GYED időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

A munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

A szülési szabadság tartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja szabadságra jogosító időnek minősül.

A szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartamát (a gyermek hároméves koráig) munkáltatói felmondás esetén a végkielégítésre való jogosultság szempontjából figyelembe kell venni.

A szerzőről: Bokodi Zsófia, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, közgazdász. Teljes körű bérszámfejtéssel, valamint munkaügyi és társadalombiztosítási feladatok ellátásával, tanácsadással foglalkozik. Kövesd a Facebookon, vagy keresd e-mail elérhetőségén, ha további információra van szükséged.

Bokodi Zsófia, 2023. november 30.

Forrás: Nyitókép: GettyImages.com

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?