Kiemelt témák

Sziasztok,
hála Istennek nem az érintettség, mint inkább a felháborodás okán nyitom ezt a topicot. Elmesélem, mit tapasztaltam és érdekelne, hogy máshol mi a helyzet. Én Szekszárdon lakom de a pécsi Klinikán szültem és oda is jártam (Dr. Panka Tiborhoz). A 12. hét elõtt szóltak, hogy "genetikai" ulrtahangra kell menni. (Ha vki nem tudja: ilyenkor a nyaki redõk vastagságát szûrik, a megvastagodás a Down kór egyik jellegzetes tünete). Meg is csinálták, adtak leletet, hála Isten negatív lett. Pár hónap múlva egy barátnõm ment Szekszárdon a 12 hetes ultrahangra. Kérte, hogy hasonlítsuk össze mekkora volt akkor az én picim. A leleteket összehasonlítva láttuk, hogy neki nem szûrték a nyaki redõket (és nem is mondták, hogy van ilyen). A védõnõjét megkérdeztük, õ azt mondta, persze hogy nem, MERT EZT ITT NEM SZÛRIK. És nem is tesznek errõl említést!!! Lerohant Pécsre és megcsináltatta. Azóta jónéhány barátnõm a tanácsomra ment a pécsi Klinikára e vizsgálat céljából (ott meg ki vannak akadva, hogy mi az hogy ott nem végzik el ezt a vizsgálatot...). Egyébként a bonyhádi kórházban ue. a helyzet: ott sem szûrik és nem is tesznek róla említést. Még kismama voltam, amikor a kismamaklubban a szekszárdi fõorvosnak feltettem a kérdést ez ügyben. A válasz az volt: hát igen, sajnos nem tudjuk szûrni, így néha-néha be-beüt a "ménkü"...köszönöm szépen az érintett családok nevében is....õk talán nem ilyen viccesen fogják fel!
Kérdezem én: ha van mód a szûrésre de õk nem tudják, miért nem világosítanak fel minden kismamát errõl?
Érdekelne, hogy máshol mi a helyzet és ha esetleg egy nõgyógyász olvassa, a szakmai oldala is (kell - nem kell vagy csak lehet?!!!
Babumami

Én a Kútvölgyiben fogok szülni. Ott sem mértek nyaki-redõt soha..

Akkor viszont nem megijeszteni akartalak, sem Téged sem mást, csupán rávilágítani arra, hogy létezik ilyen - egyszerû - vizsgálat, amivel ezek szerint sok helyen valami miatt mégsem élnek...de MIÉRT?

Sziasztok!

T., én a Kútvölgyiben szültem, és persze, hogy szûrik! Legfeljebb az orvosod megmérte, aztán, mivel minden rendben volt, meg sem említette! Kérdezz rá! Valszeg a 3D-s uh-n csinálták Neked is ezt a vizsgálatot, mint a többi kismamának, aki oda jár már a terhessége 12. hetében.
Azért vagyok biztos a dologban, mert én pont ilyen problémák - Down kór gyanúja - miatt kerültem oda, Vida doktor úrhoz. A Kútvölgyiben megcsinálják rutinból a Béta HCG vizsgálatot is az AFP-vel együtt, ami a várható genetikai rendelenesség arányszámát is megmutatja. (Biztos, hogy nem ez a pontos megfogalmazása, de jobban nem tudom körülírni, bocs!)
A nyakiredõ-mérést meg kb. 2 éve tették be a szokásos vizsgálatok közé mindenhol, de simán el tudom képzelni, hogy vidéken nincs mindenhol jól képzett szakember az elvégzéséhez, sajnos


ildikó

Kedves Ildikó!

Nem voltam 3D-s ultrahangon a Kútvölgyiben. Eddig kétszer voltam Uh-on, az elsõ a 11. héten volt, pont a Vida dr. csinálta. Semmit az égvilágon nem mért, egy perc alatt végeztünk( akkor ébredt). A másodikra már egy magánrendelésre mentem a 16. héten, mert ott nem kell sorba állni( 2 kicsi gyereket kell magammal vonszolnom a vizsgálatokra, így nem mindegy). Nyaki redõt ott sem mértek, de minden mást igen.
Az AFP-nél tudok errõl a szûrésrõl, amit írtál, mert nekem is nagy volt a Down- kór kockázata, majdnem genetikai vizsgálat lett belõle, de az ultrahang megnyugtatott mindenkit, hogy csak fiatalabb a baba egy héttel, mint vártuk.
Lehet, hogy elvileg rutin tehát, de nekem a kutya se mérte, hozzáteszem, egyik terhességemnél se. A saját orvosom nem szokott ultrahangot végezni, talán ez a baj

Kedves Ildikó,
ha mérték, akkor a 12. héten kellett, hogy mérjék. A kolléganõmnél is 2 perc alatt kész volt a doki a 12 hetes UH-al (itt Szekszárdon) és a leleten csak a baba nagysága van feltüntetve. (Ez tûnt fel nekünk elõször az összehasonlításnál.) Pécsen viszont az orvosom külön felhívta a figyelmemet a 12 hetes ulrtahang fontosságára, hogy ez ún. genetikai és ezért egyben kötelezõ, mivel a nyaki redõk megvastagodása ilyenkor látszik egyértelmûen. Nekem Pécsrõl megvan a 12.hetes ultrahangon kapott lelet, amit az "ülõmagasság" mellett a nyaki redõk nagysága is meg van adva mm-ben és ott van, hogy normál.
Ági

Kedves T.!

A nyaki redõ mérése a 12-14.terhességi héten zajló szûrõvizsgálat,mely hüvelyen keresztül történõ UH vizsgálat során zajlik.Ennek feltétele,hogy a kismama üres hólyaggal érkezzen a vizsgálatra,valamint,hogy a kezelõorvosa a fenti intervallumban kérje a szûrés elvégzését.
Annak az UH vizsgálatnak,melyet az Ön esetében végeztem,valószínûleg más lehetett a célja,hiszen a 11.héten történt.Ettõl függetelenül az egyperces vizsgálat valóban rövid,szomorúan olvastam,hogy én is ebbe a hibába estem,ezért elnézését kérem.A negativ visszajelzésbõl lehet a legtöbbet okulni.

Tisztelettel:Vida Gábor

Kedves T. és Ági!
Ne haragudjatok, nem megbántani akartalak Benneteket, csak én ilyen okoskodó fajta vagyok
Nekem nyaki redõt még az Istvánban mértek, de kb. a 14. héten, akkor is én kérdeztem rá a régi dokimra, nincs-e ilyesmi vizsgálat, erre elküldött "Ilyenkor jut eszébe?"-kérdéssel. Ott normálisnak mondták a 3 mm-t, a vizsgálat nem volt több 1-2 percnél, egy nyegle orvos végezte. 5 héttel késõbb rossz AFP-vel beküldtek a Schöpf-Méreibe, erre ott letámadtak, hogy valszeg Down-kóros a babám, azonnal befektetnek magzatboholy-vizsgálatra, mert ilyen öregen már nagyobb az esélye a bajnak. (31 éves voltam akkor.) A nõvérke még rá is kérdezett, nem ismétlik-e meg az AFP-t, de nem, õk szúrni akartak, eredmény 1 hónap múlva. Na, ekkor kezdtem eszeveszett keresésbe, milyen vizsgálatok vannak még, így akadtam rá a Kútvölgyiben a Béta HCG-re és Vida doktorra. Átbeszéltük a lehetõségeket és új vérvételt végeztek, melynek eredmény 2 nap múlva a kezemben volt és kimutatta, hogy kb. 4500:1-hez az esélye a genetikai hibának. Persze a döntés az én kezemben volt, hogy mit választok: biopsziát és esetleg elvetélek egy egészséges babát (100:1), vagy hiszek a leletnek és mégis sérült gyereket szülök (4500:1)
T., nem bántásból, de ha úgy veszed észre, hogy nem mér/csinál semmit a doki, miért nem kérdezel tõle, ott, akkor, azonnal????? És miért nem erõsködsz a sajátodnál, hogy csináltassa meg mással a vizsgálatot újra? Tudom, Vida milyen, amikor éppen ébred, mert én reggel 1/27-7-re jártam hozzá rendszeresen, de sose éreztem, hogy nem foglalkozna velem, pedig nem fizetõs beteg voltam. Pont õ mondta azt is, hogy mindenkinek csinálják a nyakiredõ mérést. Tudom, tudom, azért, mert nekem szimpatikus volt, másnak még ellenszenves lehet!
Ági, amikor rákérdeztem, mi a redõ két határértéke, MINDEN orvos és védõnõ mást mondott! Sejtheted, mennyire voltam nyugodt! Azt is egy védõnõ mondta, hogy akkor (tavaly ilyenkor) 8-9 hónapja, hogy egyáltalán ezt mérik és nincs elég tapasztalat! Nem nyugtatott meg...Ezért is írtam, hogy esetleg van olyan eü. intézmény, ahol nincs olyan doki, aki értene hozzá. Én is jártam olyan doktornõnél, aki Dopplerrel nem találta meg a szívhangot, mondván kövér vagyok. Még szerencse, mert így legalább elmentem uh-ra (görcsöltem), ahol észrevették, hogy a méhlepény harmadáig levált, majdnem elvetéltem a lányom.

Bõ lére eresztettem, bocs, sziasztok:

ildikó

Hoppá, miközben írtam, itt járt a doki bá! Nem is megvédeni akartam, van saját billentyûzete!
Apró megjegyzés: nekem hasi uh. volt a nyakiredõ-mérés az Istvánban.

szasztok:
ildikó

Kedves Vida doktor!

Köszönöm, hogy válaszolt. A 11. heti ultrahang célja valóban más volt, a baba korát kellett meghatározni.
Egyébként nem szántam az elõzõ hozzászólásomat kritikának, hiszen jóformán alig látott, olyan álmos volt... Nagyon jól el tudom képzelni milyen fárasztó lehet a munkája. Még sajnáltam is kicsit
Az én orvosom egyszer sem küldött 12. heti ultrahangra, meg nyakiredõmérésre, holott ez a harmadik babám. Nevet nem akarok mondani. Most akkor õ mulasztott, vagy ezt orvosa válogatja?

Ildikó!

Én nem állítottam, hogy nekem Vida dr nem szimpatikus. Akkor éppen rossz passzban volt, de én kedvelem. Mivel már a harmadik babával járogatok ultrahangra, találkoztam vele jópárszor, meg amíg a kórházban voltam szülések után, akkor is. Én nagyon is szimpatikus, és fõleg lelkiismeretes orvosnak ismertem meg.

Kedves T.!

Rájöttem:pozitív visszajelzést olvasni azért sokkal jobb!

Egyébiránt: a nyaki redõ mérése egy szûrõvizsgálat,annak minden pozitiv és negativ tévedési lehetõségével.Eredményét nem kell fetisizálni.Arról van szó,hogy a megszületett Down kóros magzatok döntõ többségét a fiatalok szülik,hiszen 35.életév feletti kismamákat (akik a majdani szülés idõpontjában már betöltik a 35-öt,azokat is) el kell küldenünk genetikai tanácsadásra,így az õ esetükben fény derül károsodásra már a terhesség korai szakában.A szûrõvizsgálatok,így a nyaki redõ mérése, az AFP vizsgálat során a Down rizikó meghatározása arra hivatottak,hogy az egyébként automatikusan genetikai vizsgálatra nem kerülõk soraiból kiemeljék azokat, akiknél személyre szabottan nagyobb a megbetegedés kockázata,mint ami ifjú életkoruk alapján várható lenne.A szûrõvizsgálatok,természetüknél fogva,soha nem adnak biztos eredményt,elmaradásuk a betegség felismerését nehezítheti,negativ eredményük azonban nem jelenti a betegség biztos kizárhatóságát.A nyaki redõ mérése azért fontos,mert gyanú esetén a kromoszómavizsgálat már elvégezhetõ a 13.héten,míg az AFP vizsgálat kapcsán észlelhetõ eltérés esetében-mivel iyenkor a vizsgálatot a 18.terhességi héten megismételjük-a genetikai vizsgálat a 19-20.terhességi hétre tolódik.Azt hiszem nem kell ennek a jelentõségét részleteznem.Ennek alapján,ahol lehetõség van rá,ajánlatos a nyaki redõ vastagságát megmérni,hiszen ezzel egy lépéssel "beljebb vagyunk",de a vizsgálat eredményét kellõ távolságtartással kell kezelni.Úgy hiszem,az eredmény értékelése a kezelõorvos feladata,s ebben nincs szerepe a barátnõktõl,kollégáktól,jó-és rosszakaratú ismerõsöktõl szerzett információknak.
Még egy gondolat:hiszem,hogy ma olyan világot élünk,ahol egy áldott állapotban lévõ hölgy megemlítheti kezelõorvosának a 12.héten,hogy.."és a nyaki redõ mérésével mi a helyzet,doktornõ/úr? ".Ezzel kihúzható a "miért nem csináltatta meg a vizsgálatot,bezzeg ha elvégeztette volna..." nevû méregfog.
Kicsit bõ lére eresztettem,elnézést.

Tisztelettel:Vida Gábor

Kedves Vida doktor úr,
amit leírt, azzal teljesen egyetértek, kivéve az utolsó gondolatot. A gond csupán az, hogy van ahol (a helyeket nem ismétlem, már leírtam)ennek a vizsgálatnak a lehetõségérõl egy szót sem ejtenek, és ez nem pletyka, ez TÉNY. Ha pedig a kismama mástól (pl. ahogy a kolléganõm tõlem) a véletlen folytán nem hall errõl a vizsgálati lehetõségrõl, akkor sajnos az orvosánál rákérdezni sem tud. Márpedig azt gondolom, hogy az orvosoknak igenis tudniuk kell errõl a vizsgálatról (a kismamának viszont nem feltétlenül), és ahol esetleg vmi miatt erre nincs lehetõség, legalább szóbahozni és megadni a lehetõségét, hogy máshol elvégeztethesse. Még ha nem is döntõ a vizsgálat eredménye...
Igazából nekem az a furcsa, hogy aki kis városunk kórházába jár terhesgondozásra, azt sem tudja, mi ez a vizsgálat...így rákérdezni sem tud.
Ági

Kedves Babumami!

Nem mondhatok mást,Önnek igaza van.Sajnos...Mindíg csak a magam fejével gondolkozom,köszönöm,hogy erre rávilágított.Tényleg köszönöm.
Talán ha beszélünk ezekrõl a dolgokról,elõbbre jutunk.Én azt szeretném,ha így lenne,magam részérõl próbálok tenni az ügy(ügyünk) érdekében.

Tisztelettel:Vida Gábor

Kedves Doktor Úr,
köszönöm a gyors választ. Én tényleg azt gondolom, hogykívülállóként - anyaként- csak rávilágítani tudunk a dologra. Igazán az ügy érdekében tenni csak az orvostársadalom tud. Sajnos mi csak azt észleljük, hogy ha valaki innen lemegy Pécsre a Klinikára és kéri ezt a vizsgálatot, ott dühöng az orvos, hogy mi az hogy ott ezt nem végzik...de mégsem történik semmi. A helyi kórházba pedig hiába mennék a problémával, ezt tudom. Tartok tõle, hogy nem felszereltség ill. szakképzettség, mint inkább hozzáállásbeli problémák vannak...tisztelet a kivételnek.
Elõre is köszönöm, ha megpróbál tenni az ügy érdekében. Azok nevében, akik egyébként lemaradnának errõl a vizsgálati lehetõségrõl...
Üdvözlettel
Babumami

Sziasztok
Bocs hogy közbekotyogok, de két dolog miatt teszem, egy Down szindrómás gyermekem született kilenc hónappal ezelõtt
Kettõ. ha valóban a doki - már bocs Vida Gábor aki írt -, s miért kételkednék, nem sok dokit hallottam, olvastam aki legalább elnézést kért ha Õ úgy érezte, hogy hibázott.

De a mondanivalóm lényege mint sok más topikban már leírtam annyi csak, hogy véleményem szerint önök orvosok tehetnek talán a legtöbbet a pontos, részletes és szükséges felvilágosítás bevezetése érdekében, minden a terhességet és születést érintõ kérdésekben.

Csak hab a tortán, hogy a középkorú szülész nem ismerte fel a gyermekemen a ma már általam is könnyedén kromoszóma rendellenességre utaló jegyeket, illetve a házi gyermekorvos szinte nem is ismeri a fiam állapotára vonatkozó dolgokat, nyugdijjj elõtt áll- soha nem volt Down szindrómás gyermeke a praxisában - én viszem hozzá azokat az anyagokat amit errõl a lehetetlen helyzetrõl beszerzek.
Ennek ellenére szeretjük, elfogadjuk.

Kedves Ági (Babumami)
A 12 hetes ultrahang az elsõ genetikai ultrahang, ahol meg lehet állapítani, hogy van-e 5 ujj mindkét kezén és lábán a babának (ezt tudtad-e?), és megmérni a nyaki redõt, és egyebek. Tudomásom szerint ezt és a 18 hetest csak B vizsgával rendelkezõ orvos végezheti. Hüvelyi ultrahanggal. Namár most nem minden helyen van B vizsgával rendelkezõ ultrahangos orvos (egyébként is kevés van belõlük!). Nem mindenütt van olyan felbontó képességû ultrahang, ami a 9 cm hosszú (talpától a feje tetejéig) magzatnak megmutatja mind a 20 ujját megszámolhatóan, és megmérhetõ a max. 2 mm-es nyaki redõ. (Van olyan ultrahang, ami olyan elmosódott, hogy nem is látható.) És elképzelhetõ olyan kisvárosi kórház, ahol az öreg ultrahangos készüléken dolgozó öreg (vagy túl fiatal) orvosok sem tudnak a nyaki redõ mérésének létezésérõl. Szóval nemcsak hozzáállás, hanem nagyon is képzettség és készülék minõség kérdése a felelet a kérdésedre.
Ûdvözlettel
Erazmusz

Kedves Vida doktor!

Azért nem kérdeztem rá az orvosomnál, mert még nem is hallottam róla soha...
De hát minden rendben, a kisbabám úgy tûnik, makkegészséges lesz, és ez a lényeg

Tisztelt Erazmusz!

Elöljáróban szeretném leszögezni,ez a topic nem szakmai fórum.De:aki UH vizsgálatot végez,annak a szakma aktuális szabályai szerint kell eljárnia,függetlenül a minõsítésétõl (A,B,C kategóriás vizsgáló ).Az aktuális szabályok szerint pedig bizony meg kell nézni a nyaki redõ vastagságát,ez a terhességi UH protokoll integráns részét képezi.
Ma Magyarországon elvileg csak olyan kolléga végezhet UH vizsgálatot,aki erre megfelelõ jogosultsággal rendelkezik,amit tanfolyam elvégzésével ill vizsgával lehet megszerezni.A vizsgát évente meg kell újítani,erre illetékes fórumon.Ennek alapján úgy hiszem,ma nem lenne szabad arra hivatkozni,hogy valaki nem hallott errõl a szûrõvizsgálatról.Ami a felbontóképességet illeti:a nyaki redõ bármilyen hüvelyi vizsgálófejjel felszerelt berendezéssel jól mérhetõ,csak esetleg egy kis türelem kell hozzá (pont én mondom,bocsánat,kedves T.).A mi egyik készülékünk már akkor több éves volt,amikor én dolgozni kezdtem rajta,1993-ban.Ma is kifogástalanul mûködik,remekül szûrünk,vizsgálunk vele.
Egyébiránt a genetikai UH kifejezés abszolút félrevezetõ a páciensek azt gondolják ennek az elnevezésnek az alapján,hogy egyenértékû a kromoszómavizsgálattal,pedig errõl szó nincsen.Helyesebb lenne ezt a jelzõt elfelejteni.
A 18.terhességi héten rutinjelleggel nem végzünk hüvelyi UH vizsgálatot,nyilván véletlen elírásról van szó.
S még egyszer a hozzáállásról:számomra az jelzi a szakmához és a paciensekhez való hozzáállás minõségét,hogy törekszünk-e a lehetõ legmagasabb szintû képzettség megszerzésére,s az általunk vállalt feladatnak eleget tudunk-e tenni legjobb lelkiismeretünk szerint,figyelembe véve képzettségünk és technikai lehetõségeink korlátait.
Tisztelettel:Vida Gábor

Sziasztok

Bocs ismét mindenkitõl, de ez hozzászólása JÓ volt doki .

Kezdek reménykedni, hogy még az én életemben megváltoznak jó irányban a jelenleg még döcögösen müködõ és a témához kapcsolódó dolgok, s a hozzáállás.

Így már értem, hogy miért volt minden - köztük a nyaki redõ hüvelyi vizsgálófejjel történt mérése - negatív. Talán a mi dokink nem volt esetleg egy kis türelem birtokában amikor a gyermekemet mérte. Pech. Igaz.

Sõt ma tényleg én is úgy gondolom ahogy ön, nem lenne szabad arra hivatkozni egy vizsgálatot végzõ orvosnak, hogy nem hallott errõl a szûrõvizsgálatról vagy másikról, talán vizsgálnia sem volna szabad nem?

Üdvözlettel

Zoli

Kedves Vida doktor!

Én azon kismamák közé tartozom, akik rákérdeztek a Kútvölgyiben a kezelõorvosuktól a nyaki-redõ mérés témájára, és azt a választ kaptam - 2002 nyarán! - hogy ezt csak mostanában kezdték el mérni, és én már túl vagyok ezen az idõszakon így értelemetlen a dolog. Tudomásul vettem.

Az írásaiból azt szûrtem le, hogy ez az Ön számára már régóta a rutinvizsgálatok közé tartozik, de hogy kijezetten a kezelõorvos kérésre történik-e ez nem derült ki számomra.

Kérésem, hogy segítsenek nekünk, Kútvölgyis mamáknak azzal , önök kedves kútvölgyis orvosok, hogy legalább helyi szinten egységes álláspontot képviselnek. Így talán nem nekünk, mamáknak kell "szemfülesnek" lennünk, hogy egy vizsgálatot elintézzünk magunknak, hanem szakértõként "vezetnek" bennünket. (Már csak azért is, mert gondolom Önöknek is inkább átok egy túlmûvelt (félmûvelt?) primapara, mint segítség... )

Köszönettel:

Enci - akinek maximálisan jó élményei vannak a kórházról és az orvosokról is - ezért is veszi a fáradtságot a jobbító kritika megfogalmazására.

Tisztelt Vida doktor!
Nem egészen értem, miért címezte nekem ezt a kiokítást. Kicsit olyan felhangja van ennek a dolognak, mintha én lennék az az ultrahangos vizsgáló, aki feltehetõleg nem az aktuális szabályok szerint végzi az ultrahangos vizsgálatot.
El kell mondanom, hogy mindenben egyet értek azzal, amit leírt, (a végével is!) és én egyáltalán nem végzek ultrahangos vizsgálatot. Mégpedig azért, mert a két hetes UH tanfolyamon azt jól megtanultam az ultrahangos vizsgálatokról, hogy önállóan csak az végezhet vizsgálatot, aki legalább A kategóriás minõsítéssel rendelkezik, (a 13 hetes és 18 hetes UH-t csak B kategóriás), ahhoz pedig nem elég a tanfolyam, hanem még többszáz vizsgálatot kell leigazolni az osztályvezetõnek úgy, hogy azt megfelelõ képzettségû ultrahangos szakember segítségével végezte el az illetõ orvos vagy asszisztens. Én pedig csak egyszer egy héten megyek be a kórházba, mint externista, és ez idõ alatt nincs módom ezt a gyakorlatot megszereznem. Azt pedig megvetem, hogy valaki csak úgy "bûvészkedjen" az ultrahanggal, úgy csináljon, mint aki tudja, a paciens úgyse tudja, mit kell látni. Szóval én mindig megkérem a legképzettebb kollégákat, hogy legyenek szivesek megnézni a paciensemet.
Viszont vallja be õszintén: valóban mindenki rendelkezik az A,B vagy C katergóriás vizsgával, aki ultrahangozik? Állítom, hogy nem. (Alkalomadtán csinálok errõl egy kis felmérést!)Tehát eleve nem járnak el a szakma szabályai szerint. Pl. még meg se száradt a diplomájukon a tinta, de már ultrahangoznak egyesek (úgy tesznek). Akkor hát az aktuális szabályokat se ismerik. (Én is csak akkor ismertem meg a szabályokat, amikor saját költségemen elmentem a tanfolyamra.) Ön is azt mondja "elvileg". A gyakorlat viszont más, mint az elv. Nem is létesítette volna ezt a topicot Bodó Ági , ha az elveket betartanák mindenütt ("nem lenne szabad arra hivatkozni, hogy valaki nem hallott errõl a szûrõ vizsgálatról"). Aztán gondoljon arra is, hogy nem összehasonlítható a Kútvölgyi Kórház felszereltsége, anyagi lehetõsége (ultrahangos készülékei)egy csajága-röcsögei kis kórházéhoz, de utóbbiban is gondoznak terheseket, ott is szülnek asszonyok, nem is kis létszámban! És ott lehet, hogy olyan öreg kollégák is ultrahangoznak, akik valamikor ezt valahogy megtanulták, de uram-bocsá' a kis létszám miatt nem tudnak évente továbbképzésre menni és így mégse tudnak a nyaki redõ mérésérõl. Egyébként talán egy éve sincs, hogy egy terhesemet a 0.7 MOM-os AFP miatt küldtem el a Söfibe genetikai tanácsadásra, ahol az 1,7 mm-es nyaki redõ méret miatt további vizsgálatokat végeztek (nem az AFP miatt), mert "ha már egyszer megmérték neki, akkor biztosan rendellenesnek találták"! Mintha nem lenne kötelezõ megmérni!
A "genetikai UH kifejezést az I.Nõi Klinika ultrahangos tanfolyamán tanultam, ha jól emlékszem. A 18 hetes ultrahang pedig nem elírás volt, hanem félreérthetõen írtam: nem 18 hetes hüvelyi ultrahangról volt szó, hanem arról, hogy a 18 hetes genetikai ultrahangos vizsgálatot is csak B kategóriás vizsgáló végezheti.
Az egész hozzászólásom csak azért volt, mert Bodó Ági egy másik topicban megkért, olvassam el ezt a kérdést, és válaszoljak rá. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy sok esetben nem a lelkiismertetlenség, hanem az anyagi lehetõségek hiánya és a nem megfelelõ képzettség az oka bizonyos hiányosságoknak.
Üdvözlettel
Erazmusz

Hát igen, az elõzõ hozzászólásokból is kiderül, milyen eltérõek a véleménynek és a gyakorlat. Viszont én nem vitát szerettem volna indítani, csupán jobbító szándékkal tisztábban látni (és a helyzeten javítani, ha van rá mód). És még mindig azt mondom: ha Csajága-Röcsöge kórháza nem teheti meg, hogy korszerû UH-ot vásároljon, legalább említse meg a vizsgálat lehetõségét a kismamáknak megadva a lehetõséget, hogy - saját költségükön elutazva - egy korszerûbb készüléken elvégeztethessék. A másik: egy megyeszékhely kórházában 2003-ban talán elvárható lenne egy olyan UH, amivel ez szûrhetõ. Ha pedig nincs rá pénz, hívják fel a figyelmet a hiányára, és a fenntartó önkormányzat igenis vegyen - hiszen nem milliárdokról van szó. Szomorú, hogy sok helyen 4D-s "filmekben" gyönyörködhetünk, míg kicsit távolabb más városokban alapvetõ fontosságú vizsgálatokról maradnak le több százan, sõt több ezren. Tudok a városban orvosokról, akik a magánrendelõjükban saját UH-on - persze külön fizetség ellenében - végzik el ezt a vizsgálatot. Mert a kórházban nem szûrik...hát ezen kellene elgondolkodni az illetékeseknek.
Babumami

Kedves Ági!
Teljesen igazad van. Csak hát ez: Magyarország. A keleti határokon szerintem még rosszabb a helyzet. A 4D ultrahangos készülék ára több, mint ötven millió forint (azt hiszem, 3 éve volt ennyi).
Üdvözlettel
Erazmusz

Sziasztok.

Ez is nagyon jó volt Erazmusz doki, szabad így szólítanom?

Összességében én azt láttam a kilenc hónap alatt amióta komolyabban érdekel, foglalkoztat a gyógyítás, eü. ellátás témaköre, hogy mindenki tudja, mi a probléma ezzel, vagy azzal a területtel. Persze azt is tudják, tudjuk, hogy ez nem egyiknapról a másikra jelentkezett. Talán kimondhatom, nagyon kevés olyan embert érdekel az egész, aki tenni is tudna, hogy különösebben nem fog változni sokminden a közeljövõben. Én bízom a gyermekeinkben, az önében, a miénkben és minden más gyermekben, hogy elegük lesz a tõlünk örökölt helyzetbõl és valóban a fontos dolgokat veszik elõre.

Amit a különbségekrõl írt az biztosan tudom megvan, megyeszékhelyen élek, s már valahol leírtam több ezer gyermekre - potenciális betegre - jut egy közel ujnak mondható hasi, koponya stb vizsgálatot elvégzõ gép. Nem felháborító egy kissé?

Mivel én teljesen laikus vagyok, örömmel olvasgatom a szakmai részeket is, bár sokan azt mondják, tudálékos és álszakmai lesz tõle az ember, szerintem nem, ha egy kicsit is odafigyel magára.

Ma ismét tanultam immár öntõl is egy új dolgot,
"az anyagi lehetõségek hiánya és a nem megfelelõ képzettség az oka bizonyos hiányosságoknak ".
Az anyagi oldalról csak annyit, én kíváncsi lennék, tételezzük fel Budapestrõl elhoznának egy korszerû gépet egy megyeszékhelyre, mennyi idõnek kelle eltelni ahoz, hogy pótolják??? Úgy gondolom, nem éveknek.
Nem megfelelõ képzettséghez nincs mit hozzátenni.

Volna még sok észrevételem, de talán a kelleténél is hosszabb voltam, majd máskor.

Zoli

Kedves Erazmusz!

Mi sem állt tõlem távolabb,mint Önt,vagy bárki mást kiokítani,ha ilyen felhangot érzett ki soraimból,elnézését kérem.Ami a vizsgálók kategóriáit illeti,valahol valamilyen határt meg kellett húzni,bár szerintem nem kategóriafüggõen ért valaki ahhoz amit csinál.Itt újra csak a lelkiismeretre tudok hivatkozni,mind szakmai,mind emberi vonatkozásban.Amirõl mi itt beszélünk,az az általános helyzet,egyedi eseteket pozitív-negatív oldalról mindannyian tudunk idézni.Szerintem ennek a beszélgetésnek nem ez a célja.Az anyagi lehetõségek hiánya nem lehet mentség,a képzettség ill.gyakorlat nélkül végzett vizsgálat pedig nem más,mint lekiismeretlenség.
P.s. a Kútvölgyi anyagi lehetõségei pedig messze nem állnak arányban az ezekrõl alkotott elképzelésekkel.De ez nem baj.

Tisztelettel:Vida Gábor

...talan Vida doktornak cimezve...


Erthetetlen, hogy egyazon korhazon belül megtörténhet, hogy egyesek eljutnak a nyaki redö szürésre, masok -felvilagositas hianyaban-,nem. En is a Kutvölgyiben szültem és nekem ugy tünt, hogy ez egy kötelezö rutinvizsgalat. Ezek szerint egyes orvosok egyszerüen nem küldik el a kismamaikat erre a vizsgalatra? Mert az mar csak természetes, hogy nem innen-onnan kell hallanunk erröl a lehetöségröl, hanem a sajat kezelöorvosunk dolga, hogy informaljon. En 5 év szünet utan szültem ujra és bizony erröl a vizsgalatrol nem hallottam. De az orvosom tajékoztatott és a megfelelö idöben elöirta a vizsgalatot. (Nem nalad jartam kedves Vida doktor, pedig kedvellek nagyon! Minden nalad szült kismamatarsam nagy szeretettel beszélt rolad, GRATULALOK ehhez!)
Bocs a kitéröért, szoval, sajnos lehetnek -bar nem kellene, hogy igy legyen-, különbségek az egyes régiok, varosok, korhazak között..., no de egy intézményen belül?! Itt nem csak egy orvos mulasztott...

P.s.: Miért van az, hogy a Kutvölgyit még mindig VIP-es korhaznak tekintik sokan? (sok pénzzel és privilégiumokkal; ezt mar mashol is olvastam)

Üdvözlettel: Catalepton

Catalepton!

Ha elmész egy másik kórházba, akár szülészetre, akár másik osztályra, máris tudni fogod, hogy miért.

Kedves Catalepton!

Mint mindenkinek,így nekem is jól esik,ha fényeznek,köszönöm!Ami a mondandója lényegi részét illeti,csak ismételni tudnám magamat,de senkit nem kívánok untatni ezzel,az elõzõekben igyekeztem világosan kifejteni a gondolataimat.Ennek megfeleõen örülök,hogy a mi osztályunkon a nyaki redõ vizsgálata " rutineljárásnak " számít,bár ez így is van rendjén.Bízom benne,hogy még lesz alkalmunk találkozni egy szûrésen következõ áldott állapotod idején ( ha már per tu,ám legyen...)Köszönöm soraidat.
Ami névtelen írását illeti: ha már járt nálunk,akkor tudja:ami az osztályon látható,használható,és élvezhetõ,azt az alapítványunk ,illetve az azt támogató cégek és magánszemélyek segítségével értük el,hozzátéve saját és esetenként családtagjaink adójának 1 százalékát,ismerõsök,barátok,tõlünk jó érzésekkel távozott egykori páciensek önzetlen munkájának eredményét,osztályunkon dolgozó munkatársaink lelkesedését,áldozatkészségét,leleményességét,ötleteit.Ez bárki számára követhetõ út.Ha még nem járt nálunk,jöjjön el,talán elmarad majd a negatív felhang sorai mögül.

Tisztelettel:Vida Gábor

Sajnos jártam már a Kútvölgyiben, szültem is ott, de még egyszer ekkora hibát akkor sem követek el, ha ott van WC-papír, betét, hálóing, frissen festett, linóleumozott folyosók, ilye-olyan szobák a családtagoknak.
Inkább a "szocreál" kórházak valamelyikét választom, ahol a komplikált esetekre is odafigyelnek, mert az én (és sok más anya) tapasztalata az, hogy az önök kórháza addig jó, amíg minden rendben a mamával-babával. Addig tényleg szempont, hogy mennyire kultúráltak a körülmények, de, ha gond van, ezek már mind nem számítanak.

hmmm... miért nem folytatódott ez a topic????

mert biztos mindenki átment a Kútvölgyi-topikba-ez már szinte csak arról szólt a végén...

Névtelen,
Szerintem nem mentek át a másik topicba, csak a téma "ürült" ki, pedig arról még nem is szólt senki, hogy milyen hihetetlen nagy jelentõsée lehet ezeknek a vizsgálatoknak ill. vizsgálatok elmaradásának azokban az esetekben amikor pl. polgári jogi kártérítési igénnyel lép fel a páciens (pl. DOWN szindrómás anyuka jogi képviselõje) egy elmaradt vizsgálat következtében nem tudott beteg magzatáról aki megszületett holott õ ha tudta volna nem szülte volna meg.
A terhesgondozásnak protokollja van, nemcsak orvosi hanem jogi értelemben is. Jogi norma szabályozza, hogy mely vizsgálatok elvégzése kötelezõ, csak éppenséggel nem tartják be egyesek, ez azonban nagyon sok mindent felvet/felvethet és nemcsak adott szituációban egy kártérítésnek lehet alapja, hanem büntetõjogi következményeket is vonhat maga után.
Az orvosi munka is egy szakma, és aki dolgozik az bizony hibázhat is, de ezekért mindenkinek vállania kell a felelõsséget mint minden más szakmában.
Reni

Reni!
Ez a jogi norma kezdetû dolog baromi jól hangzik. DE: csak az eü személyzetre nézve kötelezõ végrehajtás?? Én speciel terhesgondozásban is dolgozom és találkoztam már olyannal, aki tojt az AFPre elmenni, magasról tett a vizsgálatok nagy részére, mondván neki senki ne álljon elõ ilyen dumával, hogy kötelezõ. Aztán frankón nézett ártatlan pillarezegtetve, hogy bizony , neki senki nem mondta el, hogy mikor milyen vizsgálat javasolt.
Persze, alá lehet iratni mindenfélét, de amíg élek, remélek alapon-na , meg a jó kapcsolat fenntartása érdekében az ember elsõsorban a szép szóval meggyõzést erõlteti, nem pedig a szankciókra hivatkozik.
Én most inkább névtelen maradnék...

Sziasztok
Szerintem, hangsúlyozom szerintem egyikõtöknek sincs maximálisan igaza.

Reni
a jelentõségét nem vitatom, csakhogy a hatékonysága és egyebek. Emlékezetem szerint átlag UH nem fedezi fel az esetek 40%-t, az AFP-t többen vitatják, a tévedési % miatt.
Mivel érintett vagyok a pert még én sem zártam ki de jogi ismeretekkel bírok, igy bizonytalannak érzem a számunkra kedvezõ itéletet. Pénzünk meg most nem az ügyvédek, szakértõ kifizetésére megy el. Néhány érdekes azért van a mindig negatív leleteinken, ami miatt ha én döntenék az ügyben bátran és megalapozottan megitélném a kártérítést magunknak.

Névtelen
Szeretném ha megértenéd, korábban is megírtam én nem bántani akarok a vélemémnyemmel senkit, de van sajátom, ha az nem is teszik másoknak.
Tehát azt tapasztaltam a saját és minden más munkakörben, hogy az igazságnál sokkal fontosabb a "mundér becsületének védelme" ezért el kell fogadnod, hogy ha a jogszabályokban ebben a témában az eü személyzetre nézve kötelezõ végrehajtás akkor rájuk. És pont.
Öszintén te válallnál bármiféle indokolatlannak tûnõ vizsgálatot, ha nõ vagy, illetve zaklatnád a feleséged ha férfi vagy - én bánom, hogy nem tettem - teljesen negativ elõzmények, leletek vizsgálatok után azért, hogy minden olyat tegyen meg amit javasolnak, nem hiszem.
Én frankón mondom a doki elnézett szerintem valamit, ma már biztosan tudom több mint egy év, rengeteg információ után, pedig fogadott doki volt
Mi nem reméltünk, biztunk azokban akik velünk foglalkoztak, hiszen 4. gyermekünket vártuk, csak szülõként.

Még egy dolog, ez nem egyedi probléma, szerintem sokat érne egy VALÓDI tájékoztató füzet, könyvecske a terhesség elején. Legalább enyit, ha nem többet érne egy másik amikor fogyatékos, beteg baba születne és a kórházi záróhoz megkapnák a nehéz és tanácstalan helyzetben lévõk. Bármely kormányzat legyen az aktuális, nem tenné tönkre a költségvetést, de nagy-nagy segítséget adna.

Névtelen,
Sajnálom, hogy nem fedted fel Magadat, legalább egy kitalált nick nevet adhattál volna, de mindegy nem az a lényeg.
A jogi norma és konkrétan egy EüM rendeletre gondolok a terhesgondozás protokollját szabályozza, ami nyilván nem lehet kötelezõ csak az eü. személyzet részére. A másik oldalon vizsgálati lehetõségek vannak, akik ha nem élnek ezekkel akkor õk viselik annak felelõsségét ha a babával bármi olyan történik ami (károsodás, genetikai rendelenességek) egyébként felismerhetõ és tudott lett volna. Persze ezek az általánosságok és minden eset más és más lehet. Azt gondolom, hogy ha egy szakmának vannak kötelezõ normái (és it nem feltétlen a jogszabályokra gondolok) akkor azokat akik az adott szakterületen dolgoznak kutya kötelességük betartani, ha nem akkor felelnek érte. Nem szabad azzal védekezni, hogy a páciensekre milyen normák vonatkoznak? Egyébként halkan jegyzem meg, az egyszeri anyasági támogatásnak a feltétele - de ha Te a terhesgondozásban is dolgozol tudnod kell - négyszeri igazolt gondozáson való részvétel. Lehet, hogy ezt kellene egy kicsit az egyes terhesgondozók részérõl mondjuk úgy szigorítani, hogy a négyszeri alkalomba minimum az AFP-nek, az UH-knak és a cukor terhelésnek benne kell lennie.
Hála' ismerek olyan kórházat ahol a terhesgondozás igen magas fokon megy, odafigyelnek az emberre és valóban partnerként tekintenek a páciensre és nem az eészségügytõl megszokott paternalisztikus szemléletûek.

Zoli,
"Ha Te szintén zenész" vagy akkor tudnod kell milyen jogi lehetõségeid vannak, úgyhogy nem is ragozom. Szerintem egy egyszeri díjat megérne mondjuk egy jogi tanácsadás atekintetben, hogy érdemes-e perelni vagy sem. (Bár hangsúlyozom én nem ismerem a Te történetedet, úgyhogy nem tudnám jó szívvel tanácsolni, hogy perelj vagy sem.)
Szerintem keresd meg dr. Martini Jenõt, õ szülész-nõgyógyász és ügyvéd is egyszemélyben (EZ ITT NEM A REKLÁM) és kérdezd meg õt az ügyetekrõl.
Reni

Sziasztok
Reni bocs, hogy off leszek de te is érintett vagy?
Az ügyvéd mailcime nemismert elõtted?
Mert mailban szívesen fogadnám

Zoli

Reni!
A kötelezõ 4 alkalomról annyit, hogy a kiskönyvedbe senki nem nézhet bele, hogy megjelentél-e. Az orvos szüléskor ad egy igazolást, hogy megfelelõ számban megjelentél és punktum.
Amúgy pedig a terhesgondozásnak van protokollja, mely tartalmazza az általad említett vizsgálatokat is.De meg kell hogy mondjam, igencsak sokféleképpen értelmezik ezt ( hogy csak a terheléses vércukrot említsem). De ezek a vizsgálatok nem kötelezõek a páciensre nézve, hanem javasoltak.
Én azt gondolom, hogy akkor vagyok korrekt, ha megfelelõen tájékoztatom az elérhetõ lehetõségekrõl.
Zoli!
Csak annyit, hogy én olvastalak itt folyamatosan és nagyon-nagyon sajnálom a veletek történteket. És ha hiszed, ha nem, pontosan értem, amirõl beszélsz, mivel mindkét terhességem során 0.6 MOM-os afp-m volt-szóval megérintett a Down szele.Másrészrõl pedig van a családban e betegségben szenvedõ, így tudom, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni.
Maradok továbbra is névtelen.

Zoli!
Túl korán küldtem el...
Szóval érdekelne, hogy milyen füzetecskére gondolsz, hogy neked konkrétan milyen segítségre lett volna szükséged. Ha megtennéd, hogy leírod...

Nevtelen

Egy olyan fuzetecske amibe le van irva melyik heten milyen vizsgalat az ajanlott. Kismama konyvvel egyutt elso alkalommal mama kezebe adva. Nagy siker lehetne. Foleg ha esetleg a vizsgalatokon hasznalt roviditesek magyarazata is szerepel benne es egy ertek, hogy mi a normalis tartomany.

Sziasztok
Köszi, hogy annyian megértetek, mert néha én sem tudom mi az amit leirok, mert ami bent van nem mindig fejezhetõ ki jól.

Névtelen 2003 Június 04 szerda - 20h 32: minden pátosz és nagyzás nélkül, ma már túl vagyunk a hogy is mondjam...
azon, hogy sajnálni kellene bennünket, ha érted mire gondolok, boldog vagyok, vagyunk, mert lehetne sokkal nehezebb is, és nagyobb gond is a fiammal.
Mivel nem akaszkodok rá a sorstársakra, hagyom azt aki más utakat jár, de azért kiváncsi vagyok! Irnál nekem magánban akár anonim is az érintetségrõl, a ... baba, fiatal, felnõtt életérõl, mindennapjairól. Köszi.

Tehát valóban egy olyan füzetre gondoltam a várandós kismamáknál amiben érthetõen és világosan leirná egy hozzáértõ azt a folyamatot ami vele és a babával történik az elsõ vizsgálatoktól a szülõszobáig. Esetleg kék-zöld számokat is a bõvebb tájékozodáshoz, felmerült problémák megkérdezéséhez. De ti édesanyák biztosan bõviteni, alakítani hasznosabbá tudnátok tenni ha kérdezne errõl valaki benneteket is . ( Névtelenke, már ki is egészített, jó ötletekkel , )
S ma már mail címekkel, lapokkal is korszerûbb lehet.

A legnagyobb gond nekünk itt egy megyeszékhelyen az idõvezteség volt és a "magányosság", hiszen hónapokig "csak voltunk". Nagyon jó lett volna tudni pl. a Down Alapítványról,a Bethesda Kórházról, tehát prakrikus dolgokról is. Esetleg hasonló úton járó családok elérhetõségérõl. Az alapvetõ dolgokról ami megillet egy fogyatékos gyermeket. Annyi minden eszembe jut, hogy nem füzetek, könyv lenne belõle, ha rám biznák, mivel ehez sem értek. Nagy kár, hogy nincs arra illetékes aki felfigyelne a szerintem hiányzó elsõ lépéseket segítõ kapaszkodók hiányára.

Zoli

Névtelen 2003.06.04 20.32 (Please legalább egy nick nevet adj, mert így a sok névtelen között lassan tényleg nehéz lesz bármire is reagálni. )
A terhesgondozásban nem automatikus a négy aláírás -nem tudom az ország mely részérõl írsz- de én konkrétan egy fõvárosi kórház TH-járól tudom azt elmondani, hogy ha nincs 4 alkalommal ott az anyuka akkor nincs pecsét és igazolás, így természetesen anyasági támogatás sincs (mondjuk köztünk legyen szólva nem is olyan hatalmas összeg, lehetne magasabb is, de ez nem ennek a topicnak a témája). A TH-nak ez egyfajta védelem is és persze azon anyukák (mert jópár van sajnos én is találkoztam velük) akik már elnézést, de "tesznek a vizsgálatokra" azok is kvázi kötelezve vannak arra, hogy legalább 4 alkalommal lássa õket az eü. személyzet részérõl valaki. Ha valakinek választott orvosa van az egy teljesen más kategória itt most nem is róluk beszélek.
Igaz, hogy a kiskönyvben adatok vannak, nyilván adatvédelmi szempontok miatt említetted azt, hogy nem köteles az anyuka megmutatni. ( Érdekes lenne kikérni Péterfalvi doktor, adatvédelmi biztos véleményét kikérni.)
Ezzel én nem értek egyet, egyrészt azért mert bizonyos fokú korlátozása az adatvédelmi szabályoknak kell, hogy érvényesüljön e területen, hiszen itt olyan adatok vannak, amelyek a mama és a baba állapotára vonatkoznak és ahhoz, hogy az egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat az orvosok elvégezzék ezeket az adatokat ismerniük kell. Nyilván az eü. személyzet sem arra kiváncsi, hogy milyen a mama családi állapota, hol dolgozik, mióta házas, milyen védekezéssel élt a teherbeesés elõtt - mert hát úgye ezek is benne vannak. Szerintem itt érvényesül leginkább a felek együttmükõdési kötelezettsége. Én még nem láttam olyan kismamát ill. nem tudom elképzelni azt a szitut, hogy huza-vona alakuljon ki a mama és az orvos között hogy kérem a kiskönyvet nem adom mert azokban olyan adatok vannak...nem vagyok köteles megmutatni stb...stb... Azért ez elég fiktív élethelyzet. Nem gondolod??
Információs füzet: Jó ötlet, bár az említett fõv. kórházban adnak ki tájékoztató lapokat, hogy mikor milyen vizsgálatok vannak, hol kell bejelentkezni stb.
Szerintem jó ötlet egy ilyen füzet összeállítása, csak jöhetnének az ilyenkor szokásos problémák. Melyik doki állítsa össze, ki finanszírozza? Szerintem ez kõkemény orvos-politikai vitákat fog generálni és el fog halni a dolog..Ha körbenézünk van ebbõl szép számmal, pl. a Quartett tesz ellenzése hazánkban...õssejt vita..sorolhatnám.

Zoli, off
A szintén zenész nem az érintettségemre vonatkozik, hanem a szakmámra azt hittem Te is... Nekem nyaki redõ kálváriám volt teljesen normális AFP és béta HCG mellett, akkor kerültem szembe elõször azzal, hogy milyen anomáliák vannak az eü-ben és milyen középkori szemlélet uralkodik egyes felkapott fõvárosi kórházakban. Milyen mélységesen megalázott helyzettben van az a doki aki mondjuk még pl. nem egyetemi tanár, vagy nem prof. mennyire erõs a hierarchia és mennyire felszínesen és néhol közönnyel végeznek vizsgálatokat egyes orvosok. Tudom a pénz hiányra jól lehet hivatkozni, de egyes esetekben nem errõl szól a dolog hanem az emberi hozzáállásról ami meg úgye nem pénz kérdése.
Persze világos a dokikat is meg lehet érteni 6 év egyetem, szakvizsgáig terjedõ idõszak, szakvizsga, majd bruttó max 80 ezer ft. (hálapénz nélkül). Ok. Nem vitatom, hogy nincsennek megfizetve, sõt kapjanak többet, de hulljon ki az aki nem oda való sem szakmailag sem emberileg.
Reni

Reni!
Egyre inkább azt érzem, hogy gyakorlatilag ugyanarról beszélünk
A 4 pecsétre visszatérve:az eü személyzet persze, hogy belenéz. De az OEP nem, hanem csak igazolást kér, hogy gondozva volt és ennek függvényében fizet. Az igazolást pedig igenis kiadják, még ha csak a magánrendelõbe is járt a kismama. Nem mindenhol van ám centrális terhesgondozás!
Amúgy pedig láttam már úgy kiadva kiskönyvet, hogy az elsõ jelentkezéskor szépen bele volt stemplizve a 4 pecsét... ugye nem kell folytatnom (ugye akkor minek többször megjelenni... )
A gond az, hogy ahány kórház, annyi fõorvos, annyiféle menetrend. De a fõ vonalak persze adottak, csak éppen mindenhol máson van a fõ hangsúly.
Én úgy gondolom, hogy az elsõ jelentkezéskor azért illik elmondani, hogy mi várható az elkövetkezendõkben. És ha pl havonta megjelenik valaki a tanácsadóban, ott azért van lehetõség arra, hogy egyénre szabottan meg lehessen mindent beszélni, az eredményeket értékelni. Tehát a füzettel nem értek egyet. Már csak azért sem, mert az eddigi tapasztalataim nem túl jók a hasonló kiadványokkal kapcsolatban.Szóval inkább a személyre szabott dolgokat kedvelem, hiszek az élõ szóban
Tudom, hogy nagyon sok helyen ez az egész irtó rosszul mûködik. És sajnos nagyon rosszul esik, ha mások hibái miatt kell szégyenkezni-- itt sem a mundér becsületét próbáltam védeni.
És tökéletesen igazad van abban is, hogy kutya kötelességünk betartani a szabályokat. Csak kissé nagy a zûrzavar a szabályok körül is...
Zoli!
Talán egy picikét félreértettél engem .Talán rosszul fogalmaztam. Nem sajnálkozni akartam, hanem azt szerettem volna, hogy érezzed, szorítok neked, hogy minél könnyebben vegyétek az akadályokat. Biztos vagyok benne, hogy sok örömötök lesz a kicsiben, még ha sokkal több áldozatot is kíván a nevelése.
A rokonomról: õ már felnõtt korban van, amikor õ kicsi volt, akkor leginkább az volt a divat, hogy intézetbe adták a down-os gyereket.Õ átmenetileg lakott ugyan egy otthonban, ahol megtanították a nevét leírni, helyesen beszélni és hasonló dolgokra. De amúgy otthon, a családban élt mindíg. Ahogy felcseperedett, sok mindent rá lehetett bízni már, segít a háztartásban, kisebb bevásárlást is elintéz a közeli boltban. A környéken mindenki vigyáz rá, nehogy baja essen véletlenül.A lelke megmaradt gyermeknek, játszik, képzelõdik.Az egészségérõl: gyermekkorában sok gond volt a bélrendszerével, de egy jó ideje már problémamentes.
Hát, ennyi, dióhéjban...

Sziasztok
Reni erre gondoltam:
Másrészrõl pedig van a családban e betegségben szenvedõ, így tudom, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézni.
Maradok továbbra is névtelen.

Egyébként szakmabeli vagyok, csak nem tudom te melyik oldalon

Persze a füzet is illúzió volt csak, tisztábban látok ma már mindetn mint 1 éve, de azért bízok is, csk pontosan nem tudom miben
Zoli

Sziasztok
Még mindig, nem értettelek félre, én nem tudom mindig elmondani amit akarok, amit érzek, de most megértettük egymást.( sajnálkozásra gondoltam )

"Tehát a füzettel nem értek egyet." Én, mi olyan helyzetben voltunk amiben hála az égnek te és nagyon sokan nem akkor talán megváltozna a véleményed és a többieké is.
Kell valami, kell más mint ami van, több. A személyresza
bottságról egyet értek, de havi 20 perc elég szerinted, úgy, hogy sok esetben a doki nincs, mert éppen szülést vezet, vagy más valódi elfoglaltsága van. Az optimális esetben legyen fél óra, akkor ami nem jut éppen kérdés eszünkbe mikor kérdezhetjük meg. Egy hónap múlva, akkor már késõ is lehet nem?

És a születés utáni történet, az már igazán kétségbeejtõ volt, de mindegy talán egyszer lesz valakinek jobb ötlete mint az enyém és eredményes is lesz.

A mundér kérdésében a magamét is irtam, igy ne szégyenkezz más miatt

Örülök, hogy legalább enyit irtál a társunkról, minden apró dolog jelent nekünk valamit.Viszont abban biztos vagyok, hogy az õ gyermekkora óta eltelt idõ, a fejlõdés miatt könnyebb lesz nekünk minden

Még mindig névtelen
Most egy kicsit sajnálom, hogy nem fedted fel Magad, mert nagyon szimpatikus és emberi a dolgokhoz való hozzáállásod. Gondolom ez nem csak egy anonimitást biztosíto topicban ilyen hanem az életben is.
A szabályok zûrzavaráról csak annyit, hogy ameddig sajnos az egészségügyi kormányzat olyan amilyen és a dogmatikus elvekhez ragaszkodó orvos-csoport lobby-k így vagy úgy hatással vannak rá, addig sajnos - szerény véleményem szerint- a helyzet maradni is fog. Bízom az EU-ban -mint szerintem mindenki más, ha már e felé tartunk - de a szektor kvázi privatizációja ill. tõkével való feltöltése még várat magára. A szabályok pedig olyanok amilyenek sajnos, de meg kell próbálni betartan õket mind az orvosnak mind a nõvéreknek, hiszen ez jelent számukra ( a lelkiismereten kívül) egyedüli védelmet az egyre szaporodó mûhiba-perekkel szemben, ahol ha végig nézed az egyes döntéseket egyre nagyobb számban nyerik a páciensek. Ez viszont azt generálja, hogy kártérítésként megítélt összegeket az orvost alkalmazó kórház fizeti és itt megint a kórháztól vonnak el egy másik csatornán (már ha van erre lehetõség) újabb forrásokat. Nem jól van ez így, de hogy mi a megoldás.......? Szerintem csak kevesebb mûhiba perekre alapot teremtõ lehetõség. Nem?
Zoli,
Elfelejtettem megírni Neked Martini jur et med elérhetõségét:
www.martini.hu a tel. számát ha kérde inkább privátban, nem szeretném ha reklámozásnak tûnne a dolog.
Reni

Sziasztok!

Elolvasva a fenti hozzászólásokat, én eddig nem tudtam róla, hogy a Down-os kisgyerekek kéz, vagy lábujj száma eltérõ. Felvilágosítana errõl valaki, aki halltott errõl?
Köszönöm

Sziasztok
Reni köszi, elég lesz a lap is, boldogulok magam is már

Keti egy év alatt nem találkoztam az ujak eltérõ számával kapcsolatos dologgal, de persze ez nem azt jelenti, hogy nincs ilyen szakirodalom, és eltérés.
A fiamnál és többeknél megvan viszont a láb kis és gyûrûs jjjjjjjainak alsó harmadában az összenövés mindkét lábon, ha erre gondoltál?

Zoli

Nem tartozik a témához, OFF leszek.Bocs!
Egy Amerikai orvosi lapban olvastam kb 1 éve.

Van párszáz (asszem olyan 300 körül) szindróma (fogyatékosság) abból a szokásos UH vizsgálatokon kb 3!!!! vehető észre! A Down kór, a nyitott gerinc meg még valami a 3.-at elfelejtettem. Akkor is marad Még 297!! Azokkal mi van?? Egyetlen megoldás létezik, hogy levesznek vért és elküldik Angliába, pár hét múlva eredmény. Ezzel a maradék 200 valamennyi szindróma szűrhető ki.(mellesleg ez baromi drága,ugye)

Ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy hiába vigyázol magadra, elmész minden vizsgálatra, órákat vársz sorba, majd hetekig izgulsz az eredmény miatt, ami persze negatív, mert a 300-ból 3-at szűrtek!!!! Aztán születik egy fogyatékos,szindrómás gyereked, mert speciel AZT nem tudták kiszűrni!! Na ilyenkor mi van?? Kinél lehet "reklamálni", mert biztosan sokan nem szülnék meg a babát, ha előre tudnák, hogy beteg lesz (súlyos értelmi fogyatékos,középsúlyos vagy "csak" akár enyhe...)

ui. Ha valamit rosszul írtam, nem szándékos volt, rég olvastam már erről!!Ha értesz hozzá, nyugodtan javíts ki!! Köszike

Az afp is erre a célra van. Bár a biztossága kérdéses, de mindent nem lehet szűrni, csak a leggyakoribb rendellenességeket. Ez nem csak tudományos, hanem anyagi kérdés is. Sajnos, kevesebbe kerül a társadalomnak egy-egy ritka szindrómás ember, mint minden nőt mindenre szűrni.
Így marad a rizikó, hogy pont egy olyan kórsága lesz a babának, amit nem szűrtek.

Van nem is egy olyan fogyatékosság, aminek jelenleg semmilyen biológiai markere nincs.
Na ilyenkor kinél reklamálsz? A jó Istennél?

Van egy mondás, magyarul valami olyasmi a fordítása: "jog az élet poklához". Bár manapság a másik irány a "népszerűbb".

Enyhe értelmi sérülést se biztos, hogy bármilyen genetikai vizsgálat kimutat.
És honnan enyhe? Hol húzod a határt?