Kedves Noémi!
Én nagyon sokat nyûglõdtem ugyanazzal a problémával, mint te (nekem is sokan nem hittek), és próbálok néhány vigasztaló dolgot elmondani.
A fiam egy éves múlt, és - láthatod más topikokon - körülbelül ugyanazon mentünk keresztül, mint ti, sõt, a házasságunk is nagyon megsínylette a dolgot, de most már - lekopogom - túl vagyunk rajta, már vagy két-három hónapja. Addig néhány tanács a túléléshez:
A hasfájás komoly probléma az ilyen babánál, de segíthet rajta (még ebben a korban is!) a Saab Simplex vagy a Gripe Water, meg van egy harmadik is. Nekünk végül ezügyben egy természetgyógyász segített.
A sírás azonban megmaradt, hasfájástól függetlenül is. Az okai valószínûleg: a vajúdás alatt lehetett némi oxigénhiány nála is, ezért merevek voltak az izmai. Utált feküdni, folyamatosan összegömbölyödött, amit fekve nem olyan kellemes mûvelni, tehát elsõsorban karban szeretett lenni, és ott is mozgatást igényelt. Ezt megtettem a kedvéért (takarítás, fõzés elmaradt egy idõre), emellett kitaláltunk pót-mozgásokat. Az autósülésben babakocsizott, mert abból egyrészt kilátott, másrészt abban nem kellett mereven feküdni, össze lehetett kuporodni. Attól kezdve szerette a babakocsizást. Az autósülést hintává is alakítottuk néha, az is bejött. Aztán vettünk neki rendes hintát, azóta is imádja.
Sokat táncoltunk, ez nekem is örömet okozott, õ meg - most már látszik - rengeteget fejlõdött a zenei és ritmusérzéke.
Gyógytornára is jártunk, így hét hónapos korában megtanult mászni, ami szintén sokat jelentett, bár fõként utánam mászkált, és nem hagyott mosogatni.
Addig, amíg nem tudott mászni (és semmit sem tudott csinálni, megfordulni se), kölcsönkaptunk egy bébikompot - bármit mondanak is róla -, neki óriási örömet okozott, minõségi ugrás volt az életében.
De a legfontosabb: azért nyûglõdött, mert hiányzott az ellazulás képessége, és emiatt nem tudott segítség nélkül elaludni! (szopni utált, mert közben is fájt a hasa, tehát abba sose aludt bele, sõt...).
Tehát - de erre sajnos csak mostanság jöttem rá - nekem kellett volna MINDIG gondoskodnom arról, hogy eleget aludjon. Azt hittem, nincs alvásigénye. Pedig lett volna, de nem tudott elaludni. El kellett ringatni. Naponta töbször is. És állandóan felébredt, olyankor nem lett volna szabad hagyni, hogy felkeljen, vissza kellett volna ringatni többször, vagy visszaaltatni egy olyan módon, ami beválik. Nálunk a babakocsizás, a kézben ringatás, aztán késõbb a hinta jött be. Máig hintában alszik, sajnos. Próbáltam átszoktatni az ágyba, de az eredmény szörnyû kialvatlanság (és sok hiszti) lett, mert megébredés után nem tudott visszaaludni, pedig mindent szabályosan csinálok altatás ügyben. És mégse. De csak nappal. Éjszaka megy a visszaalvás. Legalábbis mióta sokat mozog a szabad levegõn.
Elõnye a természetének: rendkívül erõs érzelmi kötõdés hozzád, érzelmekre hangoltság az egész természetében. Neked pedig nagyon fura lesz, mikor már nem vágyik annyira a társaságodra!!! Én már kezdem megtapasztalni, milyen. Most már újra mindig rend van a konyhában, és ez jó, de mikor a saját útját akarja járni, az nagyon fura, és olyankor elkezdek vágyni újra egy picúrra. Ha a kistestvérei nem fognak ennyire igényelni engem, akkor örökké bánni fogok minden percet, amit a "nagyfiam" elsõ évében nem használtam ki.
Nekem is sokan mondták, hogy elkényeztetem, és volt is benne valami, de képtelen voltam másként cselekedni. Ez azonban semmiféle negatív hatással nem volt rá, sõt talán kellett is. Kicsi sikerült talán ellensúlyoznom azt, hogy míg belül volt a hasamban, addig sokat idegeskedtem, és ez rá rossz hatással lehetett. Most már jókedvû, átlagosan akaratos, nagyon barátságos, örökké nevetõ gyerek, aki bizalommal fordul a világ felé, minden érdekli, öröm vele lenni mindenki számára. Mostantól kell majd résen lenni, hogy ne kényeztessem el. De már nem sír, tehát nem hat meg, hanem hisztizik, látványosan. Erre szerencsére tudok nem-reagálni. Szóval az elkényeztetés szerintem olyan picinél lehetséges ugyan, de inkább jót teszel vele, mint ártasz.
Ha van kérdésed, szívesen beszélgetek veled magánban, akkor megadom a mail címem. (Babanetezni mostanában nem nagyon tudok).