#baba#anya

Ehetetlen és meglepő nyulak - megint teszteltünk!

Igen, végre! Végre ismét egy olyan ünnep, aminek alkalmával szinte elborítják a polcokat az üreges csokifigurák, legyen szó nyúlról, tehénkéről, tyúkról, vagy… hát, meglátjátok.

Decemberben hat, kisebb-nagyobb, olcsóbb-drágább mikulással-rénszarvassal végeztük el a tesztet, de úgy tűnik, vérszemet kaptunk. Ezúttal tíz, nem kimondottan önként jelentkező alanyunk lett, szintén egy közeli, közepes szupermarket polcairól. Szóval a tavaszi forduló versenyzői a következők:

  • Diabette diabetikus nyúl
  • Disney Tigris (Bonbonetti)
  • Gombóc Artúr (Szerencsi)
  • Linga ülő nyúl
  • Tyúkocska (I.D.C.)
  • Nestlé Smarties nyúl
  • Tibi nyuszi
  • BOCI boci
  • Bárányka (I.D.C.)
  • Milka Húsvéti Nyúl (naná, hogy a Milkától)

A versenyzőkről készült csoportkép, egyéni portfolió-fotózás ruhában, ezután következett a vetkőztetés, aktképek készítése, majd… hát… kegyetlenül elbántunk velük és egy-egy bögrében végezték. Címkézés és egyéb előkészületek a vakteszthez, majd jöhetett maga a kóstolás a kollégák bevetésével. Mivel ezúttal tíz alanyunk volt, nem is húznánk tovább az időt, hanem rögtön belecsapnánk.

A diabetikus nyúl láttán felszaladt a szemöldökünk - mi ez a sanda ártatlanság? Legalábbis gyanús! Kibontva pedig… nos, ha létezik csokivibrátor, akkor az pontosan ilyen. Minimalista szülőknek ismét ajánljuk, és persze a dolog zöldszemlélettel is megközelíthető: az öntőforma nyilván sok felhasználási lehetőséget rejt magában.

Kóstoláskor landolt a kukában, közvetlenül azután, hogy a kolléganő elkáromkodta magát és közölte, hogy ez a csoki sós. Ezen a ponton állapítottuk meg, hogy nagyon jótékony dolgot hajtunk végre ezzel a teszttel, ugyanis komoly húsvéti traumától kíméljük meg a gyerekeket, azzal hogy kijelentjük: anyu-apu, EZT ne vegyétek meg! Összpontszáma 6,9 lett a húszból, és ezzel ő lett az első – hátulról!

Következő tesztalanyunk a Bonbonettitől került az asztalra és tartogatott néhány meglepetést. Ha tavaly volt identitászavaros Mikulásunk, akkor idén itt az identitászavaros Nyuszi… izé… Tigris… hoppá, nem, mégis nyúl! A dolgot abszolút nem értjük, hiszen a Disney-nek van nyuszifigurája. Talán ő nem írt alá szerződés csokicsomagolásra? Lényeg, hogy végül egy nyúlbőrbe bújt tigrissel találtuk szembe magunkat, akiről végül kiderült, hogy valójában egy nyúlbőrbe bújt, tigrisbőrbe bújt trójai nyúl. Aki még tollas is! Kétszínű kis dög.

Kóstoláskor az első kolleganő azzal kezdte, hogy kiköpte. Komolyan. Bár nem ez volt a karamellás versenyző, mégis ezt az ízt vélték többen is felfedezni, ami azért nem kis ambivalencia a csokoládéhoz képest. Gejl és égett, maga a pokol. „Pocsék, nem is tudok róla mit mondani, nincs csoki íze, mintha nagyon régi lenne.” Az egyik kolléga szerint valami sercegett a foga alatt. Elért összpontszámával – 7,6 / 20 – a mezőny utolsó előtti helyén végzett.

A Szerencsi csokigyár egyik elfajzott ötletét képviselő Gombóc Artúr figura láttán szinte szóhoz sem jutottunk. Maga a horror, felismerhetetlen, értelmezhetetlen, szabad asszociációs játékkellék – nem húsvéti kosárba való. Az az érzése az embernek, hogy kevés energiaráfordítással akarták a pénzt kihúzni a szülő zsebéből, plusz a forma jól jön-jött télen hóembernek.

Belülről meg pontosan olyan, amit vártunk: semmilyen. Minimalista szülők kedvence. Az íze elsőre zsíros volt, majd utána kibontakozott a CUKOR. Csupa nagybetűvel. A többség mégis úgy gondolta, hogy egész jó, kellemes tejcsoki ízzel, ami bár nem maradandó élmény, de nem is szörnyű. Összesen 11,5 pontot kapott az elérhető húszból.

Végre a kezünkbe került a klasszikus, nagybetűs Húsvéti Nyúl! Igényes csomagolása és bájos nyuszimosolya a nagymamák kedvencévé teheti. Levetkőztetve sem volt zavarban, kifejezetten fotogénnek bizonyult, a modellügynökségek örömmel dolgoznának vele. Szinte élethű, szemrevaló kis jószág.

De aztán megkóstoltuk: a szájban nem elolvadt, hanem darabokra esett, azt is rettenetes ízek kíséretében. A fiúk ezer százalékra állították, hogy ez bizony kakaómasszából van, és milyen igazuk volt. Végül idéznénk az egyik edzett kollégát: „Iszonyú, mindent meg tudok enni, kollégista voltam, de ez szörnyű.” Összpontszáma 12,7 lett a 20-ból, de nyomatékosítanánk: a csomagolásnak köszönhetően!

Egy puccos, csilivili Tyúkkal is volt dolgunk, aki első blikkre nagyon figyelemfelkeltő, elegáns és szép. De kibontva ijesztő - mintha valamiféle bőrbetegsége lenne.

És egy művészi kép, ah...

Kedves főszerkesztőnk rögtön rátapintott a lényegre, amint belekóstolt: „Ez a tyúk. Nem csoki íze van. Olyan mintha a cukortartót beborítottam volna a számba, és utána locsoltam volna egy kis étolajat. Ebből kispórolták a kakaóbabot, biztos drága lenne.” Kicsit később hozzátette: „Utóíze nyers babszemre hasonlít. Mégis megvan a kakaóbab! Besétált a számba.” Következő kóstoló: „Ennek tényleg babíze van, teljesen, mint a zöldbab. Na ezzel sem vernék meg egy gyereket sem.”

És végül: „Ez valami iszonyú kommersz csokoládé, ami sosem látott kakaót, de tejet sem, pedig tejcsokinak néz ki. Bődületes avas utóíze van, nagyon rossz.” És ezzel kiköpte. Az értékelhetetlenül rossz belbecs ellenére 13 pontot kapott a húszból, de ezt csak a megtévesztően szép külsejének köszönheti.

A Nestlé Smarties nyuszija a könnyen felejthető kategóriába esett. Erős a brand, de elnagyoltak a vonások és a csomagolásra sem vesztegettek sok precizitást. Belül semmi mélység, semmi magasság. Ja, de egy dolog mégis. Röhejesen kevés smarties van benne – és az is rossz ízű, ha ezzel szeretnék reklámozni a Smartiest, akkor rossz lóra tettek.

Ízre gejl, viszont sima az állaga és kellemesen olvad, kicsit ráragad a fogra, és egyesek szerint kellemetlen az utóíze, de azért végeredményben egy közepes csokival volt dolgunk. A srácok megemlítették, hogy nagy előnyére vált a csokinak, hogy két borzasztó rossz nyúl után következett. Végül összesen 14,7 pontot szedett össze, ami csak a középmezőnyre volt elég.

A Tibi-nyúl kissé nyulatlan külsejű, egy vagánykodni kívánó nyóckeresnek tűnik, akiről nem lehet eldönteni, hogy napszemüveget visel, vagy kedvenc celebje Kiszel Tünde és ezért visel orbitális lila szemöldököt. Belülről felejthető, mintha csak hurkapálcával skribálták volna rá a vonalakat.

Ízre a cukor és csokiarány megfelelőnek tűnik, ám zsírosságga kissé túlzás – lehet, hogy egy rakat nyúlzsír is van benne? Érződött benne a kakaó, az égett utóízt pont a pörkölt kakaóbabnak tudtuk be. Valaki nagyon szemfülesen megállapította, hogy étcsokiról van szó, és „aki ezt szereti, annak ez jó”. Egy ellenvélemény szerint viszont „Keserű csokinak édes, édesnek meg keserű.” 16,4 pontjával épp csak lecsúszott az élbolyról!

A Boci bocija kissé bárgyú, bugyuta, butuska, bumfordi és beteges volt, több B betűs jelző híján pedig még elmondhatjuk, hogy kissé kidolgozatlan.

Boci áll a fűben...

Belülről pedig legyen elég egyetlen, nem B betűs jelzős szerkezet: ez egy víziló tőgyekkel. Kóstoláskor kolléganő így nyilatkozott „Na ennél végre olyan csokiélményem van. Nem mondom hogy tökéletes, valószínűleg nem magas kategóriájú, de olvad, nem túl gejl, kifejezetten kellemes”. A srácok hagyományos csokiszerű csokinak minősítették… Lehet hogy nekik van igazuk? 16,8 pontos végeredményével konkrétan a 3. helyen végzett. Bronzérmes boci!

A bodros-bájos báránykától teljesen odáig voltunk. Igényes és szuper minőségű a csomagolása, éppen gyerekkézbe való. Ha csak ezen múlna, máris közel 5 pontot érdemelt volna tőlünk.

Ilyen megnyerő ábrázattal bármit el lehet érni...

Na de kibontottuk! Szegény báránykánk gyűrött és fáradt volt, mintha az elmúlt 168 órában álmatlanul vergődött volna egy bokor alján, majd még egy nejlonfóliát is ráhúztak volna kis puha gyapjas testecskéjére. Kóstoláskor kis lerakódást tapasztaltunk, ráadásul nem olvadt, kicsit műanyag-ízű volt, és inkább gyümölcsös, mint kakaós ízvilágot észleltünk. A fiúk szerint: „lakossági, gazdaságos csoki”, aminek a szaga sem jó. Összességében 16,9 pontot érdemelt, de csak a csomagolásának köszönhetően végzett a második helyen.

A már-már klasszikus, kilapított Milka figura következett, amit úgy tűnik, nagyon okosan elkészítettek nyúlban is. Volt, akinek kifejezetten tetszett a lapos kiszerelés, más szerint abszolút megrágott csoki kinézete volt.

A belső aprólékosan kidolgozott volt, kicsit adventi naptár jellegű, de kicsit foltos volt a csoki felülete. A csoki íze az elején cukros, mint a dög, viszont jól olvad a szájban. Van valami jófajta testessége, de ugyanakkor nagyon tömény a cukor miatt, amitől kicsit csípős az utóíze. A fiúk szerint határozottan jó, de gejl és mindenki felismeri. A legtöbbeknek azért ízlett. „Szuper, ez rendben van”. Összpontszáma 18,9 a húsz pontból, ez a dobogó tetejére repítette.

Végezetük pedig álljon itt ismét egy táblázat a legfontosabbakkal: ár, összetétel, és a pontozás. Ezúttal is külön pontoztuk a látványt, és az ízt, ki-ki döntse el, melyik a fontos. Mi most az utóbbi szerint rendeztük a sorrendet, higgyétek el, ennyi kóstolás után már csak az íz számít.


Kattintsatok a táblázatra, ha meg akarjátok nézni nagyobb méretben!

Kellemes húsvéti ünnepeket! 

Mátyás Lara és Szilágyi Diána, 2014. április 16.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(4 hozzászólás) 

2014 04 16. 21:57
Az Aldiban kapható étcsokinyúl az valami zseniális! Kár, hoyg nem kóstoltáok. Évek óta ezt vesszük a gyerekeknek. Ráadásul egy szép kis aranyszínű, nyulat ábrázoló fémmedál is van a nyakában, amit megtartanak a gyerekek, nagy becsben. :)
→ válasz erre
2014 04 16. 22:47
@vértessy flóra:
Bizony, az étcsokis verzióját szoktam a férjemnek venni, ő is nagyon szereti
→ válasz erre
2014 04 17. 08:33
háát, sajátosan egyszerű látásmódról tesz bizonyságot a tisztelt tesztelő csapat ezzel a cikkel, amikor képes a diabetikus nyusziról azt írni, hogy ne vegye meg a szülő, mert ehetetlen. Mert gondolom, a széles látókörű tesztelő gárda abból indul ki, hogy a sok-sok tudatlan szülő brahiból veszi a diabetikus nyuszit, csakhogy a gyerek rá ne szokjon a jó minőségű csokira. Drága barátaim, ki kell ábrándítani benneteket nemes egyszerűségetekből: lehet, hogy a diabetikus nyuszi rossz ízű, de a popsiját a földhöz csapja a szülő, amikor a cukorbeteg gyerekének MÉGIS tud csoki nyuszit adni, és nem az van, hogy a gyerek és szülő is frusztrált a betegség miatt, mert még egy nyamvadt nyuszit se kaphat a gyerek, amit a nem beteg kisbarátok tonna számra kapnak. Nem mondom, hogy finom a diabetikus nyuszi, lehetne finomabb, vagy, ha már szofisztikáltak akartok lenni, kérjétek számon, miért fruktózzal készül és miért nem eritrittel, ez talán adekvát kérdés lehetne, de lássuk be: kényszerről van szó,amikor a szülő ezt veszi, és a puszta lehetőség, hogy van, maga az öröm, mégha ezt egy tesztelő csapat nem is képes felfogni, vagy kellően széles látókörrel megérteni. Kár, hogy ma ott tart a színvonal, hogy így is lehet egy cikket megírni.
→ válasz erre
2014 04 17. 10:10
@atalie: igazad van, talán nem volt értelme a diabetikus nyuszit a többi közé venniük a tesztelőknek,de azért én biztos vagyok benne, hogy semmi rossz szándék nem volt mögötte,sőt abban sem vagyok biztos, hogy ízre az volt a legrosszabb. Azért ma már nemcsak egyféle diabetikus nyuszit kapni, így legalább akit érint tudhatja, hogy ne ezt a márkát vegye. Egyébként nincs rá mód,hogy írj egy cikket ide a babanetre a cukorbeteg gyerekekkel kapcsolatos gondokról? Biztos vagyok benne,hogy annak ellenére, hogy ez egy ismert betegség, nagyon sokan nem tudjuk mit is jelent ezzel együttélni..
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?