Cukormáz nélkül a terhességről

Romantikus filmeken szocializálódva a terhességet teljesen másnak képzeltem leányként, mint amilyennek aztán tényleg megéltem. A filmekben a nő gyertyafényes vacsora közben átadja a férfinak a kis csomagocskát, benne egy hófehér kiscipővel, a férfi arcán széles, boldog mosoly terül el, összeölelkeznek, jól meghatódnak, snitt. Két vágókép nagy pocakkal, idióta mosollyal, végül 3 perc vajúdás és szülés. Na, ebből semmi sem ilyen a valóságban.

Először is ott van a hányinger, vagy ahogy álságosan nevezik: reggeli rosszullét. Gratulálok annak, aki valóban csak reggel volt rosszul. Mert én bárhol, bármikor, bármennyire rosszul tudtam érezni magam. És az az ,,inger” is gyakran túllépte az ingerküszöböt. Úgy kb. 12 hétig mindig ki is tartott.

Terhes vagyok? Nem vagyok terhes?
Ha szeretnéd tudni, mik a terhesség korai tünetei, kattints erre a cikkünkre!

Aztán ott van még a folyamatos fáradtság. Alig ébredtél fel, már álmos vagy, közben olyan törődött, mintha egész éjjel követ hordtál volna Sziszifusz helyett. Az agyad helyén zöldborsópép van, semmit sem vagy képes két percnél tovább észben tartani, még a saját neveden is el kell gondolkodnod - pláne ha férjhez menés után megváltoztattad.

És pisilni kell, sokszor. Ezt bele kell kalkulálni a napi programba. Tilos olyan helyre menni, ahol nincs WC, egy hosszú buszút megtétele például teljesen kizárt. Moziban csakis a szélére szabad ülni, közvetlenül a vészkijárat mellé, és lehetőleg a Kisfilmek a nagyvilágból sorozat epizódjainál nem hosszabb művekre.

Az elefántokat hamarosan közeli rokonainknak fogjuk érezni, több okból is. Egyrészt az emlékezőtehetség miatt, másrészt a formálódó testalkatunk ad rá okot, harmadrészt pedig a vizesedő lábak. Na, az nagyon brutális tud lenni. Az egész lábunk egyetlen oszloppá válik, sehol egy térdhajlat, vagy kecses boka, ívelt sarok… nem, csak egy nagy, ormótlan tömb. Ez ellen lehet tenni, a csodaszer neve: dinnye. És el ne hidd, hogy aki vizesedik, annak tilos innia, épp ellenkezőleg!

Mivel nem venném a lelkemre, ha kis szösszenetem elolvasása után még tovább esnének hazánk népességmutatói, mert én elvettem a nők kedvét a terhességtől, ezért nem írok olyan gusztustalanságról, mint az aranyér, puffadás, széllel béleltség, székrekedés, folyás, gyomorégés, ami közül egyik-másik - vagy éppen majd’ mindegyik - gyakran sújtja a várandósokat.

Nem beszéltem még a hektikus étvágyról. Ami néha semmit sem enged enni, semmi sem ízlik, minden fúj; aztán minden átmenet nélkül vérfarkasként támad, elpusztítva mindent, ami a hűtőben, a kamrában és a dugihelyeken fellelhető. Akár édes, akár sós. Legjobb, ha ilyen is, meg olyan is - tudnék mesélni meghökkentő kombinációkról. Tudod, hogy nem kell kettő helyett enned, de mégis megteszed, a baba kívánja! felkiáltással. A kávéról sokak szerint illő ilyenkor teljesen lemondani, de feltehetőleg amúgy sem ízlene.

Az érzelmi libikóka rendkívül igénybe veszi a családot is, elsősorban a férjet persze. Mert a kismama még egy reklámot nézve is képes a könnyeit potyogtatni, hiszen milyen szép is az. Vagy megsértődik azon, amit a férje szerinte jelenleg épp gondol róla. Ebben ne keressünk se logikát, se következetességet, mert az nincs benne. De legalább mindent - mindent!!! - rá lehet fogni a terhességi hormonokra. Szóval, ha régóta készülsz megmondani a főnöködnek/anyádnak/anyósodnak a magadét, akkor nincs is ennél jobb alkalom.

Minden várandós nő visszaszámlál a következő ultrahang időpontjáig, de senki sem várja az aktuális laborvizsgálatokat. Pedig ez ugyanúgy benne van a rutinban. A végére egész közömbös arccal leszel képes végigülni a vérvételt, látva azt a 4-5 (7-8) kémcsőnyi vörös folyadékot, amit belőled sajtoltak ki. A vizsgálatok egyenes folyományaként rendszeres látogatója leszel a házi orvosi és a védőnői szakrendelésnek, és ezzel szoros összefüggésben folyamatosan ki vagy téve ezeknek a szakembereknek az inzultációjának.

Most majdnem kimondtam, hogy mit csinálnak állandóan a kismamákkal - a ,,hasogatnak” szóra rímel -, miszerint túl sokat/túl keveset híztál, túl alacsony/túl magas az ilyen-olyan értéked a vérképen, szedjél/ne szedjél terhesvitamint, mozogj többet/maradj ágyban… Jaj neked, ahányszor belépsz az ajtajukon.

Éva terhesnaplója!
Ha szeretnéd tudni, más hogyan éli meg a terhességet, kövesd figyelemmel a Babanet kismamája, Éva hétről-hétre jelentkező naplóját, aki immár a harmadik babáját várja!

Van remény: a rémségek nagy része az áldott állapot elején és végén taglózza le a kismamát. A terhességnek tulajdonképpen a 4. hónapban kéne kezdődnie, majd a 7. hónapnál véget érnie, és akkor a világon semmi panasza nem lenne a várandósok 95%-ának.

Boldog, eseménytelen babavárást kívánok minden nőtársamnak!

Zsuzska

Zsuzska , 2011. június 21.
 
 
 

Babanet hozzászólások  
(29 hozzászólás) 

2011 08 05. 14:58
 
Én most olvastam és teljesen 1 véleményen vagyok veled.Ha más is egy hét alatt 3-szor utazik 80 km-et különböző vizsgálatok miatt egyedül és ücsörög hosszú órákat akkor más véleményen lenne.
→ válasz erre
2011 08 31. 10:12
mmzsó remélem már sikerűlt a baba. Nekem terhességem volt amikor semi tünet magzatvíz el folyás 15 perccel később szűlés most meg állandó hányás roszul lét se séta se biciklizés még takaritani sem tudok mert ősze esem a gyerekeim meg a párom csinál mindent és ez nagyon szar. DE azért senki ne mondjon le a baba tervezésről nincs anál jobb mint egy tőrékeny kis lényt világra hozni és fel nevelni.

→ válasz erre
2011 09 29. 08:48
nagyon tetszik ez a cikk, és a hozzászólások! Én még nagyon a terhesség elején vagyok (9. hét), de nagyon jó az őszínte vallomásokat vicces stílusban olvasni. :) és egyáltalán nem ijeszt meg, és nem drasztikus!
→ válasz erre
Összes hozzászólás (29) megtekintése »
Hozzászólás
Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?