#baba#anya

Kőbaltás kismama - Mind kicsi vízimajmok vagyunk!

Bár sokan csak egy érdekes gondolatnak tekintik a vízimajom elméletet, mely szerint az ember pár millió évvel ezelőtt kb. egymillió évet töltött lubickolással, az agy mérete és összetétele alapján mégis ez a legvalószínűbb feltevés.

Az agy szárazanyag tartalmának 60%-a ugyanis lipidekből áll, ezen belül is rendkívül nagy mennyiségben omega-3 és omega-6 zsírsavakat tartalmaz. Omega-3 viszont főként hidegvízi halakban és tengeri herkentyűkben található. Vannak olyan kutatók, akik ragaszkodnak hozzá, hogy elődeink állati agyak és máj fogyasztásából fedezték omega-3 szükségletüket, de ez elég valószerűtlen, mert ehhez nagyon sok állat agyát kellett volna „levadászni”. Ráadásul az egész úgy kezdődött, hogy nekünk is kicsi agyunk volt, csak aztán, mivel sok omega-3-at fogyasztottunk, rohamos növekedésnek indult.

Viszont amikor az ember vándorolni kezdett, elhagyta a tengerpartokat, a kontinensek belsején telepedett le és földműves lett, táplálékának összetétele is megváltozott. A kezdeti 1:1 omega-3:omega-6 arány eltolódott 1:10, sőt 1:20-ra arányra. Az emberiség létszámának robbanásszerű növekedése egyre inkább azon élelmiszerek irányába növelte a keresletet, amelyek nagy tömegben termelhetők, eltarthatók és szállíthatók. Ezek gyakorlatilag igen csekély mennyiségben tartalmaznak omega-3 zsírsavat, miközben omega-6-ból rengeteget fogyasztunk.

Az omega-3 hatásaira akkor figyeltek fel újra, amikor az eszkimók étrendjét kezdték tanulmányozni. Olyan kérdésekre keresték a választ, hogy az eszkimóknak miért nem meszesednek el ereik, és miért nem kapnak szívinfarktust. Kiderült, hogy az étrendjükben igen sok az omega-3 zsírsav. Dr. Urquhart, aki hét évig élt Kanadában az eszkimókkal, egyetlen egy tumoros megbetegedést sem tapasztalt körükben, és a diabétesz, a psoriasis (pikkelysömör) vagy az asztma is ritka volt náluk.

Mára az is bebizonyosodott, hogy omega-3 az idegsejtek membránjainak legfontosabb építőeleme. Ettől folyékonyak, rugalmasak, hajlékonyak és átjárhatóak az idegsejt-membránok.

A jó minőségű halolajnak számos jótékony hatása van a várandós anyára és a magzatra nézve. Az anya megfelelő omega-3 zsírsavellátottsága befolyásolja a méhlepény és a tejmirigyek fejlődését, csökkenti a koraszülés veszélyét. A terhesség harmadik trimeszterétől, és a szoptatás alatt az anyatejből az esszenciális zsírsavak (mind az omega-3 ból származó DHA, mind az omega-6-ból származó AA) beépülnek a baba idegrendszerébe és a szemideghártya sejtjeibe, biztosítva a csecsemő optimális látásélességét és szellemi fejlődését. A halolaj ráadásul az immunrendszert is erősíti.

A kutatások szerint a többszörösen telítetlen omega-3 zsírsav fogyasztása a terhesség alatt azt eredményezte, hogy a megszületett csecsemők az első fél év során ritkábban mutatták megfázás tüneteit. (A nemzetközi munkacsoport nagy figyelmet kivívó tanulmányát a Pediatrics gyermekgyógyászati szaklap közölte, tehát nem a brit tudósok.)

A nemzetközileg elfogadott táplálkozási ajánlás szerint mindenkinek javasolt hetenként legalább kétszer bármilyen formában halat enni, mert a halak zsírjában lévő többszörösen telítetlen zsírsavak a koszorúér-betegség megelőzésében alapvető szerepet játszanak. Mexikói kismamák dokozahexaénsav (DHA zsírsav) fogyasztásának tapasztalatai alapján a bőséges halevés a megszületendő gyermek egészsége szempontjából is igen hasznos. Ezernél is több terhes nő szedte a DHA készítményt a terhesség második felében, vagy véletlenszerű kiválasztás szerint a megkülönbözhetetlen, de hatóanyagot nem tartalmazó változatot a szülés pillanatáig.

Ezt követően a kutatók munkatársai az ezernyi baba fejlődését-egészségét féléves korukig rendszeresen ellenőrizték. Külön figyelmet fordítottak a leggyakoribb csecsemőbetegségek előfordulására, feljegyezve, hogy volt-e köhögés, nátha vagy bármilyen bőrkiütés a babáknál. A megfázás tünetei a megszületést követő első hónapban 26 százalékkal ritkábban fordultak elő azoknál a babáknál, akiknek édesanyja a terhesség második felében folyamatosan szedte az omega-3 zsírsavat. A kedvező hatás kisebb mértékben a gyerekek életének első félévében is folytatódott.

Tehát érdemes utána nézni, hogy hol lehet a legjobb halolaj kapszulát beszerezni, de csepp formában szedve is teljesen jól működik. Usha Ramakrishnan és munkatársai hangsúlyozzák, hogy a mexikói nők megszokott táplálkozásukban átlagosan fele annyi DHA jellegű tápanyagot fogyasztanak, mint amennyit az átlagos amerikai asszonyok a maguk étrendjükben.

Mivel nálunk teljesen friss lazachoz nem lehet sajnos hozzájutni – ráadásul a magyarok halfogyasztási szokásai is hagynak kívánnivalót maguk után -, azért bátran próbálkozhatunk a piacokon kapható verzióval, vagy az olajban (csak figyeljünk, hogy milyen olaj az) pácolt lazac filével is.

És itt egy jó recept: a lazac tatár. Furcsán hangzik, de nagyon finom.

Ha a boltban – nem az olajos, hanem a vizes, saját leves – tonhal konzervet választjuk, és még arra is figyelünk, hogy honnan származik az a hal, akkor is jót teszünk magunknak is és a babának is. Keverjük össze egy kis újhagymával, majonézzel, sóval, borssal, citromlével, friss petrezselyemmel és/vagy bazsalikommal, minden esetben nagyon finom krémet kapunk. A nagyobbik lányom kedvence.

Egészségetekre, kismamák!

Horváth Susa

Kőbaltás kismama

2013. május 29.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 

2013 05 29. 20:48
Halihó, itt az örök tamáskodó...
Tonhallal, halászatával kapcsolatban vajon ismerjük-e a delfines összefüggést? Keressetek rá a neten. Na, én ezért NEM eszem tonhalat. Egy fecske se nyarat, se semmit nem csinál, de nyugodtabban alszom.
A halfogyasztás ellen sajnos a nehézfémek lerakódása is szól.
Amúgy imádom a halat, a kagylót meg még jobban (szálka miatt), de csak a helyszínen eszem és megnézem, honnan van. Ez van...
→ válasz erre
2013 05 30. 01:47
Direkt írtam, hogy nézzük meg, honnan származik a hal. Lehetnek még más bajok is, valóban.
→ válasz erre
X
EZT MÁR OLVASTAD?